Page 12 [12]
TÖRTÉNETI BEVEZETŐ
Földreformok a II. világháború után
Amikor 1944-45 fordulóján a Szovjetunió mint győztes hatalom megjelent
a kelet-közép-európai térségben, szembesült azzal, hogy a kommunista pár¬
tok még a városi munkásság körében is csekély támogatással bírtak, s még
inkább igaz volt ez a falusi lakosságra, melynek túlnyomó többségét a pa¬
rasztság alkotta ekkoriban. Éppen a paraszti támogatottság megszerzése mi¬
att volt érdekelt a szovjet vezetés is a földreftormok gyors végrehajtásában.
A földosztás tulajdonképpen ellentétes volt a kommunista ideológiával, hi¬
szen az a magántulajdon felszámolását hirdette. Ebből adódóan a szakiro¬
dalomban időről időre jelentkeznek olyan nézetek, melyek szerint az 1945
utáni földreformokat a Szovjetunió szándékosan úgy befolyásolta, hogy az
életképtelen birtokok száma növekedjen, s ezáltal megkönnyítse a majdani
kollektivizálást. A szovjet beavatkozás ténye vitathatatlan, ámde eddig még
nem sikerült bizonyítani, hogy létezett volna egy ilyen előzetesen kidolgo¬
zott, átfogó terv.
Radikális földosztásra azokban az országokban került sor, ahol az I. vi¬
lágháborút követő földreformok után is jelentős kiterjedésű nagybirtok ma¬
radt fenn. Ebbe a csoportba tartozott Magyarország, Németország keleti fele,
valamint Lengyelország. Arányaiban a legnagyobb méretű földreformra
Magyarországon került sor, hiszen itt a két világháború közti időszakban
a termőterület közel fele a nagy- és középbirtokosok kezén összpontosult.?
Az 1945. március 17-én elfogadott földreformrendelet az ország mezőgaz¬
daságilag hasznosítható területének közel 3590-át érintette." Az igénybe vett
Bartha Ákos: A két világháború közti csehszlovák, jugoszláv és roman földbirtokrendezés. Valóság
55. (2012) 10. sz. 96-111.; Paul Brassley: Land reform and reallocation in interwar Europe. In: Rosa
Congost-Rui Santos (Eds.): Contexts of Property in Europe. The Social Embeddedness of Property
Rights in Land in Historical Perspective. Turnhut 2010. 145-164.; Réka Marchut: Land reforms in
the little entente states after the first world war and their anti-Hungarian aspects. In: Zsuzsanna
Varga-Anssi Halmesvirta (Eds.): Agriculture and Rural Life in Finland and Hungary. Loimaa 2018.
97-112.; Dietmar Miiller: Bodeneigentum und Institutionenwandel in Ostmittel- und Südosteuropa
1918-1945-1989. Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung 61. (2012) H. 3. 332-355.
® — Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két háború között. In: Uő: Tör¬
ténészdiskurzusok. Bp. 2002. 221-228.
3 Enagyhatast dontést szovjet nyomasra nem törvény, hanem kormányrendelet (600/1945. M. E. sz.
rendelet) formájában fogadták el. Lásd: Szűcs László (Szerk.): Dálnoki Miklós Béla kormányának
(Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1944. december 23 - 1945. novem¬
ber 15. A. kötet. Bp. 1997. 282-287. A földreform politikai hátteréről lásd még: Izsák Lajos: A koalí¬
ciós és ellenzéki pártok agrárpolitikai célkitűzései, 1944-1947. In: Buza János et al. (Szerk.): Agrär¬