Oldal 11 [11]
OCR
10 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal időközben megjelent publikációk számbavétele is segített abban, hogy mit válogassak be a jelen kötetbe, mire hívjam fel az olvasók figyelmét. Szemben azzal a manapság terjedő felfogással, amely a kollektivizálásnak csupán két szakaszáról vesz tudomást, én mindhárom szakasszal foglalkozom. Egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálom őket. Ez adja az alapot annak a belső dinamikának a feltárásához, ahogyan az egyes időszakokban a folyamat társadalmi és politikai szereplői újabb és újabb tapasztalatokat szereztek egymásról, majd ezek egymásra rétegződve befolyásolták a későbbi reakciókat és interakciókat. Ez a megközelítés egy sor új kérdésfelvetéshez vezet el. Miért vallottak kudarcot Rákosiék az első kolhozosítás során (1949-1953), miközben az állami erőszak-alkalmazás teljes eszköztárát bevetették? Milyen összefüggések fedezhetők fel az 1955-ben indított második forradalmi kampány és az 1956-os forradalom között? Mit teljesített a parasztság forradalmi követeléseiből a Nagy Imre-kormány és mit a Kádár-kormány? Miként befolyásolta a kollektivizálás befejező, 1959-61 közötti szakaszát egyrészt a nemzetközi környezet változása, másrészt pedig a korábbi ellenállási és túlélési stratégiák újjáéledése? Miként folytatódott a parasztság és a hatalom között az érdekérvényesítési küzdelem a téeszeken belül 1961 után? Miért nem sikerült a kolhozt átültetni Magyarországra? Mennyiben volt szocialista a mezőgazdaság, amely létrejött? Érvelésem szerint így érthető meg, hogy a vizsgált időszakban miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva honek, családok és kis közösségek szintjén. Az egyes fejezetekben törekedtem arra is, hogy a sokszor homogénnek ábrázolt tömbök (pártállami apparátus, parasztság) mögé tekintsek, jelezzem, hogy milyen differenciáltság jellemzi belső struktúráikat, s ezek időben miként módosultak. Mindennek szisztematikus elvégzése azonban nem egyszemélyes feladat. Bízom abban, hogy a könyvem inspiráció és hívószó is lesz a folytatáshoz szükséges multidiszciplináris kutatói összefogáshoz! rületen belül a rezilienciát és adaptációt fókuszba állító kutatásokban vettem részt. Ez a pályázati forrás fedezte a jelen kötet megjelentetésének költségeit is.
