Oldal 11 [11]
10 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
időközben megjelent publikációk számbavétele is segített abban, hogy mit
válogassak be a jelen kötetbe, mire hívjam fel az olvasók figyelmét.
Szemben azzal a manapság terjedő felfogással, amely a kollektivizálásnak
csupán két szakaszáról vesz tudomást, én mindhárom szakasszal foglalko¬
zom. Egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjá¬
ból vizsgálom őket. Ez adja az alapot annak a belső dinamikának a feltárá¬
sához, ahogyan az egyes időszakokban a folyamat társadalmi és politikai
szereplői újabb és újabb tapasztalatokat szereztek egymásról, majd ezek
egymásra rétegződve befolyásolták a későbbi reakciókat és interakciókat. Ez
a megközelítés egy sor új kérdésfelvetéshez vezet el.
Miért vallottak kudarcot Rákosiék az első kolhozosítás során (1949-1953),
miközben az állami erőszak-alkalmazás teljes eszköztárát bevetették? Milyen
összefüggések fedezhetők fel az 1955-ben indított második forradalmi kam¬
pány és az 1956-os forradalom között? Mit teljesített a parasztság forradal¬
mi követeléseiből a Nagy Imre-kormány és mit a Kádár-kormány? Miként
befolyásolta a kollektivizálás befejező, 1959-61 közötti szakaszát egyrészt a
nemzetközi környezet változása, másrészt pedig a korábbi ellenállási és túl¬
élési stratégiák újjáéledése? Miként folytatódott a parasztság és a hatalom
között az érdekérvényesítési küzdelem a téeszeken belül 1961 után? Miért
nem sikerült a kolhozt átültetni Magyarországra? Mennyiben volt szocialista
a mezőgazdaság, amely létrejött?
Érvelésem szerint így érthető meg, hogy a vizsgált időszakban miért és
miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva ho¬
nek, családok és kis közösségek szintjén. Az egyes fejezetekben törekedtem
arra is, hogy a sokszor homogénnek ábrázolt tömbök (pártállami apparátus,
parasztság) mögé tekintsek, jelezzem, hogy milyen differenciáltság jellemzi
belső struktúráikat, s ezek időben miként módosultak. Mindennek sziszte¬
matikus elvégzése azonban nem egyszemélyes feladat. Bízom abban, hogy
a könyvem inspiráció és hívószó is lesz a folytatáshoz szükséges multidisz¬
ciplináris kutatói összefogáshoz!
rületen belül a rezilienciát és adaptációt fókuszba állító kutatásokban vettem részt. Ez a pályázati
forrás fedezte a jelen kötet megjelentetésének költségeit is.