- Cím
- Néptáncszínház – és ami mögötte van. Tanulmányok a népzene, a néptánc és a színpadi tánc világából
- Cím (EN)
- Folk Dance Theatre – and What Lies Behind It. Studies from the world of folk music, folk dance, and stage dance
- Szerző
- Bólya Anna Mária | Dani Erzsébet | Fehér Anikó | Györffy Ágnes | Kavecsánszki Máté | Kovács Örs | Kovács Péter | Kővágó Zsuzsa
- Szerkesztő
- Bólya Anna Mária
- Lektor
- Bartha Elek | Győrffy István
- Megjelenés dátuma
- 2025
- Megjelenés helye
- Budapest
- Absztrakt
- A jelen kötet – a 2020-as Magyar Csupajáték NEK 1938 projekt történeti kutatásainak folytatásaként – a magyar néptánc színpadi kontextusaira helyezi a hangsúlyt, tovább bővítve a magyar színpadi néptánc történetének feltárását. Legfőbb célja, hogy interdiszciplináris módon vizsgálja a hagyományos táncanyag színpadi megjelenítésének körülményeit Aurél Milloss és a magyar iskola alkotásain keresztül. A néptánc művészi feldolgozásának művészetelméleti vizsgálatát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete támogatta. A szerkesztő külön köszönetét fejezi ki az intézet néhai igazgatójának, Kocsis Miklósnak rendkívüli szakmai támogatásáért, továbbá Csáji László Koppánynak, az intézet jelenlegi igazgatójának, Sándor Emesének, a projekt vezetőjének, valamint Buzás Boglárka és Kákay Viola olvasószerkesztőknek. Az úgynevezett „népszínházi” előadások két fő elemzési szempontot kínálnak. Az egyik a gyűjtött néptáncanyaghoz való hűség vizsgálata – erre bőséges példát találunk a táncfolklorisztikában a Gyöngyösbokréta előadásai óta. A másik megközelítés az alkotásokat önálló művészeti produktumként kezeli, és ezek elméleti, valamint esztétikai értelmezésére helyezi a hangsúlyt. A magyar szakirodalomban ez a fajta szemlélet mindeddig csak elszórtan jelent meg. A jelen tanulmánykötet egyik alapkérdése a tradicionális kultúra fogalmának különböző – mára igen szerteágazó – értelmezéseinek vizsgálata, továbbá annak feltárása, hogy a táncfolklórból származó etnográfiai hitelesség hogyan értelmezhető más tudományterületek, így a kulturális antropológia, különösen pedig a művészetelmélet nézőpontjából. A kutatás középpontjában az etnográfiai hitelesség áll, érintve az autentikus folklór és az autentikus művészi feldolgozás kérdéseit is. A kötet egyik legösszetettebb célja annak vizsgálata, miként lépnek kölcsönhatásba különböző táncnyelvek, illetve hogyan értelmezhetők a táncmozgás különböző szókészletei és koreográfiai eszköztárai alakítható művészi anyagként és jelentéshordozó struktúrákként. A kötet egyik hangsúlyos tematikus egysége az Elektra-témakör vizsgálatát követi. A további tanulmányok olyan alkotók életművére épülnek, akik munkásságukkal a magyar néptáncszínház ma már hungarikumnak tekinthető hagyományát teremtették meg. A tanulmányok művészetelméleti, kulturális antropológiai, etnomuzikológiai és etnokoreológiai megközelítéseket alkalmaznak: az etnikus és az „etnicizált” jelenségek vizsgálatát (Bólya Anna Mária), a performativitás kérdéseit (Kovács Örs), a drámai konfliktus pszichológiai elemzését (Györffy Ágnes), a hagyományos zenei anyag rendszerezésének strukturális problémáit (Fehér Anikó), Aurél Milloss művészetének vizsgálatát (Kővágó Zsuzsa), valamint a táncnyelvi reprezentációk és kölcsönhatások elemzését (Kavecsánszki Máté, Kovács Péter). Ahogyan az Auróra 1–2. és a Magyar Csupajáték projektekben is történt, a jelen kötet egy olyan korszerű oktatási módszertant is tartalmaz, amely középiskolás és egyetemi hallgatók számára készült. A HY-DE modellre épülő tananyag, multimédiás anyagok és oktatási segédletek (Dani Erzsébet, Bólya Anna Mária, Györffy Ágnes), valamint tudományos mérőanyagok (szintén Dani Erzsébet, Bólya Anna Mária, Györffy Ágnes) együttesen kapnak helyet a Tudáskapszula 5.0 elnevezésű egységben. A csomag kész, könnyen alkalmazható tananyagot, multimédiás tartalmakat és módszertani ajánlásokat kínál.
- Absztrakt (EN)
- This volume — continuing the historical research of the 2020 Hungarian Csupajáték NEK 1938 project — focuses on the stage contexts of Hungarian folk dance, further expanding the exploration of the history of Hungarian staged folk dance. Its primary aim is to examine, through an interdisciplinary lens, the conditions under which traditional dance material is translated onto the stage, with special attention to the works of Aurél Milloss and the Hungarian school. The theoretical investigation of the artistic adaptation of folk dance was supported by the Research Institute for Art Theory and Methodology of the Hungarian Academy of Arts. The editor expresses special thanks to the late director of the Institute, Miklós Kocsis, for his outstanding professional support, as well as to the current director, László Koppány Csáji; to Emese Sándor, the project leader; and to the copy editors Boglárka Buzás and Viola Kákay. The so-called “folk theatre” performances offer two main analytical perspectives. One focuses on the degree of fidelity to the collected folk dance material — a question that has been extensively explored in dance folkloristics since the era of the Gyöngyösbokréta productions. The other approach treats the works as independent artistic creations, emphasizing their theoretical and aesthetic interpretation. This latter perspective has so far appeared only sporadically in Hungarian scholarship. A central question of the present volume is the examination of the now highly diverse interpretations of traditional culture, as well as an inquiry into how ethnographic authenticity — rooted in dance folklore — can be understood from the viewpoints of other disciplines, including cultural anthropology and, in particular, art theory. The research places ethnographic authenticity at its core, encompassing issues of both authentic folklore and authentic artistic reinterpretation. One of the most complex aims of the volume is to investigate how different dance languages interact, and how the varying vocabularies and choreographic tools of dance movement can be understood both as adaptable artistic material and as structures that carry meaning. One of the volume’s major thematic units follows the analysis of the Elektra theme. Additional studies focus on the oeuvres of creators whose work established what is now considered a uniquely Hungarian tradition of folk dance theatre. The contributions apply perspectives from art theory, cultural anthropology, ethnomusicology, and ethnochoreology, engaging with topics such as ethnic and “ethnicized” phenomena (Anna Mária Bólya), questions of performativity (Örs Kovács), the psychological analysis of dramatic conflict (Ágnes Györffy), structural problems in systematizing traditional musical material (Anikó Fehér), the art of Aurél Milloss (Zsuzsa Kővágó), and the analysis of dance-language representations and interactions (Máté Kavecsánszki, Péter Kovács). As in the Auróra 1–2 and Hungarian Csupajáték projects, the present volume also includes a contemporary educational methodology designed for secondary-school and university students. The HY-DE model-based teaching materials, multimedia resources, and instructional aids (Erzsébet Dani, Anna Mária Bólya, Ágnes Györffy), together with scientific assessment tools (also by Dani, Bólya, and Györffy), are presented in the unit titled Knowledge Capsule 5.0. The package offers ready-to-use teaching materials, multimedia content, and methodological recommendations.
- Kiadó
- L’Harmattan
- Társkiadó
- MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
- Tudományos besorolás
- tanulmánykötet
- Tudományterület
- Művészetek (művészetek, művészettörténet, előadóművészetek, zene) / Arts (arts, history of arts, performing arts, music) (13039) | Népművészeti tanulmányok / Folklore studies (13053)
- Kulcsszavak
- művészetelmélet | népművészet | zeneművészet | színházművészet | előadóművészet | art theory | folk art | music | theatre arts | performing arts
- Formátum
- Text
- ISBN
- 978-963-646-473-8|978-963-646-472-1
- Sorozat
- Művészet és elmélet
- Nyelv
- magyar
- Kiadás
- Első kiadás
- Jogok
- CC BY-NC-SA 4.0
