Balla János
Levéltári források:
Acta in negotio reformationis disciplinae religiosae Ladislao Kollonich archiepiscopo Colocensi submissa (1802–1815). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, For. 40, Fasc. 4.
Administratio subsidii ex Custodiatus Albensis (1807–1850). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 41.
Administratio Subsidii Regii (1804–1848). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 40.
Capitalia Provinciae Hungaricae conscripta 1805/1806. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 39.
Collatio Custodiatus Albensis Ordine Scholarum Piarum Provinciae Hungariae 1807. 07. 10. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Diplomata fundationum collegiorum nostrorum (litterae privilegiales) 1671–1844, 8, 33/A.
Familiae Religiosae Domorum Provinciae Hungariae, & Transilvaniae Scholarum Piarum Pro Anno MDCCCII, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, For. 58/D.
Historia Provinciae Hungariae Scholarum Piarum ab Anno 1802. usque 1816 inclusive. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri. 33.
Intimata Regia. IV, Ab Anno 1786 Ad Annum 1787. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Nr. 12, 26. Januar 1786.
Liber expensarum provincialitiarum (1790–1809). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 37.
Liber introitus cassae provincialitiae (1790–1809). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 36.
Liber introitus et exitus Provinciae Hungariae Scholarum Piarum (1809–1837). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Libri, Nr. 38.
Rationes administrati subsidii regii et proventuum Custodiatus (1804–1830). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Fasc. 7.
Rationes administrati subsidii regii et proventuum Custodiatus (1830–1847). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Fasc. 8.
Status domus Pestiensis (1753–1848). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae Vetus, Fasc. 15.
Szakirodalom:
Bácskai Vera (1989): A vállalkozók előfutárai. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Balanyi György (1942): Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Budapest: Szent István Társulat.
Balanyi György– Bíró Imre – Bíró Vencel – Tomek Vince (1943): A magyar piarista rendtartomány története. Budapest: Magyar Kegyestanitórend.
Balla János (2024): A Piarista uradalom története 1806 és 1848 között. Egyháztörténeti Szemle, 2024 (1). https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.158
Benda Kálmán (1957): A magyar jakobinus mozgalom története. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csizmadia Andor (1966): A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dányi Dezső (2007): Az élet ára. Gabona és élelmiszerárak Magyarországon 1750–1850. Budapest: KSH Könyvtár és Levéltár.
Domanovszky Sándor: (1925): József nádor iratai I. 1792–1804. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Fináczy Ernő (1902): A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában II. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Gergely András szerk. (2019): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris kiadó.
Hahner Péter (2021): A régi rend alkonya. Pécs: Kronosz.
Honvári János szerk. (1998): Magyarország gazdaságtörténete – A honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest: Aula Kiadó.
Katus László (2021): A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. Pécs: Kronosz.
Koltai András (2007): Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest: Piarista Tartományfőnökség.
Koltai András szerk. (1998): Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Budapest: Magyar Piarista Tartományfőnökség.
Komoróczy Géza (2012): A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig. Pozsony: Kalligram.
Kornis Gyula (1927): A magyar művelődés eszményei 1777–1848. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomta.
Kosáry Domokos (1975): Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kövér György (2002): A felhalmozás íve. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Mészáros István szerk. (1981): Ratio educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pallos Lajos – Torbágyi Melinda – Tóth Csaba (2017): A magyar pénz története. Budapest: Kossuth Kiadó.
Patonay József: Medgyesi Somogyi János államtanácsos és a magyar kegyestanítórend 1. Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Reálgimnázium értesítője az 1933–34. tanévről, 33– 81.
Patonay József: Medgyesi Somogyi János államtanácsos és a magyar kegyestanítórend 2. Tatai Kegyestanítórendi Gróf Esterházy Miklós Reálgimnázium értesítője az 1934–35. tanévről, 5–46.
Riedel, Julia (2012): Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Stuttgart: Franz Steiner Verlag. https://doi.org/10.25162/9783515105569
Szentiványi Béla (1943): A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Budapest: Szent István Társulat
Szörényi László szerk. (2015): Bacchus kocsmája – Borozgató magyarok. Budapest: Kortárs Kiadó.
Takáts Sándor (1895): A főváros alapította Budapesti Piarista Kollégium története. Budapest: Hornyánszki Viktor Könyvnyomdája.
Tóth Tibor (1978): A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Budapest:Akadémiai Kiadó.
Ugrai János (2014): A központosítás és a modernizáció ellentmondásai: a bécsi állami (uralkodói) oktatáspolitika megszületése a 18. század második felében. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
Internetes tartalom:
Névtárak: https://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/ (2024. 05. 23.)
Boros Zoltán
Források:
PFL = Pannonhalmi Főapátsági Levéltár
FL = Főapáti Levéltár
RNy = Rendtagok nyilvántartása
GL = Gazdasági Levéltár
KGK = Kiemelet gazdasági kötetek
SzV = Számvevőség iratai
Boros Zoltán (2015): A bakonybéli bencés apátság archontológiája 1802–1950. In Karlinszky Balázs (szerk.): Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében. Veszprém: Veszprémi Főegyházmegye, 133–146.
Csóka J. Lajos (1969): Szent Benedek fiainak világtörténete különös tekintettel Magyarországra, I–II. köt. Budapest: Ecclesia.
Katus László (1996): A rend iskolái a 19–20. században. In Takács Imre (szerk.) Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, II. köt. Pannonhalma: Pannonhalmi Főapátság. 255–263.
Mészáros István: (1990): Iskola Szent Márton hegyén. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium története. Pannonhalma: Pannonhalmi Bencés Gimnázium. (Magyar bencés gimnáziumok 2.)
Németh Ambrus (1900): Adatok a benczések modori gymnasiumának történetéhez. Századok, 1900 (2), 239–242.
Schönvitzky Bertalan (1896): A pozsonyi kir. kath. főgymnasium története. Pozsony: Eder István Könyvnyomdája.
Sisa József (1996): A Könyvtár és a torony építése. In Takács Imre (szerk.) Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, II. köt. Pannonhalma: Pannonhalmi Főapátság. 145–161.
Adattárak, katalógusok, sorozatok:
Névtár (1987) = Berkó Pál – Legányi Norbert (szerk.): A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802–1986. Győr: [Pannonhalmi Főapátság].
Mons Sacer (1996) = Takács Imre (szerk.): Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve I–III. Pannonhalma: Pannonhalmi Főapátság.
Paradisum (2001) = Takács Imre (szerk.): Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma: Pannonhalmi Főapátság.
PRT IV (1906) = Molnár Szulpicz: A Pannonhalmi Főapátság története. Negyedik korszak (1535–1708), Budapest: Stephaneum.
PRT V = Németh Ambrus (1907): A Pannonhalmi Főapátság története. Ötödik korszak (1709–1802), Budapest: Stephaneum.
PRT VI A = Sörös Pongrácz (1916): A Pannonhalmi Főapátság története. Hatodik korszak (1802-től napjainkig) A. Budapest: Stephaneum.
PRT VI B = Sörös Pongrácz (1916), A Pannonhalmi Főapátság története. Hatodik korszak (1802-től napjainkig) B. Budapest: Stephaneum.
PRT IX = Sörös Pongrácz (1904): A Bakonybéli Apátság története (1548-tól napjainkig). Budapest: Stephaneum.
Gárdonyi Máté
Alberigo, Giuseppe et al. ed. (1991): Conciliorum Oecumenicorum Decreta. Bologna: Dehoniane.
Balogh Margit – Gergely Jenő (2005): Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon (1790–2005). Dokumentumok. 2 k. (História Könyvtár. Okmánytárak 2.) Budapest: História – MTA Történettudományi Intézete.
Batthyány, Ignatius (1785–1827): Leges ecclesiasticae regni Hungariae, et provinciarum adiacentium. 3 voll. Albae Carolinae – Claudiopoli: Typis Episcopalibus.
Beke Margit (1988): A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In Turányi László (szerk.): Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete (1945–1985). Budapest: Szent István Társulat, 232–257.
Bueno Ávila, Antonio (2010): El ministerio sacerdotal en San Isidiro de Sevilla. Aproximación „teológica”, „pastoral” y „espiritual. Isidorianum 19 (37), 9–42. https://doi.org/10.46543/ISID.1019.1002
Erdő Péter (2011a): Az egyházak és a magyar állam alkotmányos viszonya. In Erdő Péter: Egyház, kultúra, társadalom. Beszédek, interjúk, írások. Budapest: Szent István Társulat, 309–318.
Erdő Péter (2011b): A katolikus egyház helye a magyar társadalomban és jogi kapcsolatai az állammal. In Erdő Péter: Egyház, kultúra, társadalom. Beszédek, interjúk, írások. Budapest: Szent István Társulat, 665–674.
Erdő Péter (2014): Egyházjog. Átdolgozta Szuromi Szabolcs Anzelm. 5. javított kiadás (Szent István Kézikönyvek 7.) Budapest: Szent István Társulat.
Erdő Péter – Schanda Balázs (1993): Egyház és vallás a mai magyar jogban, A főbb jogszabályok szövegével, nemzetközi bibliográfiával. Budapest: Szent István Társulat.
Fazekas István (2003): Oláh Miklós reformtörekvései az esztergomi egyházmegyében 1553–1568 között. Történelmi Szemle 45 (1–2), 139–153.
Fazekas István (2023): Pázmány Péter nagyszombati egyetemalapítása és a magyarországi jezsuita iskolahálózat. Teológia 57 (1–2), 48–55.
Fazekas István – Kádár Zsófia (2017): A győri jezsuita templom 17. századi jótevői, a támogatók körének rekonstrukciója. In Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt (szerk.): Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Győr: Szent Mór Bencés Perjelség, 13–58.
Fejérdy András (2018): Az 1822. évi magyar nemzeti zsinat története. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti Források 15.) Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
Friml Aladár (1913): Az 1777-iki Ratio Educationis. (Pedagógiai Könyvtár 1.) Budapest: Katholikus Középiskolai Tanáregyesület.
Gárdonyi Máté (2001): A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában. (Studia Theologica Budapestinensia 27.) Budapest: Márton Áron.
Gergely Jenő (1990): Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon. Dokumentumok. Budapest: Vigilia.
Gergely Jenő (1999): A katolikus egyház története Magyarországon (1919–1945). Budapest: Pannonica.
Gőzsy Zoltán (2016): Visitatio parochiarum dioecesis Quinqueecclesiensis (1753–1757). Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása (1753–1757). (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis XIV.) Pécs: Pécsi Egyháztörténeti Intézet.
Gőzsy Zoltán (2023): A pécsi papképzés és az egyházi felsőoktatás története a 18. században. (Pécsi Egyháztörténeti Műhely 14.) Pécs: META Egyesület.
Haering, Stephan – Rees, Wilhelm – Schmitz, Heribert ed. (2015): Handbuch des katholischen Kirchenrechts. 3., vollständig neubearbeitete Auflage. Regensburg: Pustet.
Hermann Egyed (1973): A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae I.) München: Auróra Könyvek.
Katona András (2016): Az iskolai felügyelet története Magyarországon I. (1935-ig). Történelemtanítás. Online történelemdidaktikai folyóirat 2016/2. https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/02/katona-andras-az-iskolai-felugyelet-tortenete-magyarorszagon-i-1935-ig-06-03-03/
Kemenes László (1988): A mai katolikus középiskolák. In Turányi László (szerk.): Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete (1945–1985). Budapest: Szent István Társulat. 258–274.
Klestenitz Tibor (2018): Modern katolicizmus? Vallási megújulás és politikai törekvések a dualizmus korában. In Csibi Norbert – Schwarczwölder Ádám (szerk.): Modernizáció és nemzetállam-építés. Haza és/vagy haladás dilemmája a dualizmus kori Magyarországon. Pécs: Kronosz. 263–281.
Kristó Gyula szerk. (1999): Az államalapítás korának írott forrásai. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.
Kollányi Ferencz (1901): Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Budapest: Stephaneum.
Lénárd Ödön – Tímár Ágnes – Soós Viktor Attila (2008): Istennel, vagy Isten nélkül. A katolikus iskolák államosítása Magyarországon a II. világháború után. Budapest: Kairosz.
Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor szerk. (2006): Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.
Mansi, Joannes Dominicus (1759–1798): Sacrorum conciliorum nova et amplissima collectio. 31 voll. Florentiae – Venetii: Antonii Zatta.
Marosi Izidor (1988): A hitoktatás. In Turányi László (szerk.): Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete (1945–1985). Budapest: Szent István Társulat, 620–649.
Mészáros István (1992): Simor és a katolikus iskolarendszer korszerűsítése. In Beke Margit (szerk.): Simor János emlékkönyv. (Strigonium Antiquum 1.) Budapest: Márton Áron.
Mészáros István (2000): A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Budapest: Szent István Társulat.
Mihályfi Ákos (1896): A papnevelés története és elmélete. 2 k. Budapest: Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya.
Molnár Antal – Siptár Dániel (2011): Egyetem volt-e a „kolozsvári Báthory-egyetem”? Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 30, 345–363.
Nagy Péter Tibor (2005): Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban (1867–1945). Iskolakultúra 15 (6–7), 3–229.
Péterffy, Carolus (1741–1742): Sacra concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungariae celebrata. Ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXXXIV. 2 voll. Posonii: Typis Haeredum Royerianorum.
Péteri János [Petruch Antal] (1963): Az első jezsuiták Magyarországon (1561–1567). Róma: La Fiacciola per le Arti Grafiche.
Salacz Gábor (1974): Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában (1867–1918). (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae II.) München: Aurora Könyvek.
Solymosi László (1989): Könyvhasználat a középkor végén. Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban. In Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 3.) Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 77–92.
Soós Imre (1967): Az egri egyetem felállításának terve (1754–1777). Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 5, 303–321.
Sugár István (1987): Pyrker János László érsek és Eger városa. In Hölvényi György (szerk.): Pyrker emlékkönyv. Eger: Egri Főegyházmegye, 89–155.
Takács Lajos (1987): Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága (1806–1875). (A veszprémi egyházmegye múltjából 14.) Veszprém: Veszprém Egyházmegyei Történelmi Munkaközösség.
Török József – Legeza László (1999): A Hittudományi Kar története (1635–1999). Budapest: Mikes.
Ujházi Lóránd (2008): Il diritto naturale dei genitori di educare i loro figli ed il dovere dei cattolici di assicurare una crescita spirituale cattolica. Folia Theologica 19, 353–381.
Verók Attila (2020): Az egyetemépítő Eszterházy Károly. In Dinnyés Patrik – Nagy Andor (szerk.): Tanulmányok Eszterházy Károly egri püspök szellemi és épített örökségéről. (Eszterházy Károly egri püspök és kora 1.) Eger: Líceum, 79–94. https://doi.org/10.46403/TanulmanyokEszterhazy.2020.79.
Gyöngyössy Márton
Bogdán István (1987): Régi magyar mértékek. Budapest, Gondolat
Buza János (2001): A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén. Századok, 135, 890–906.
Csapodi, Csaba (1976): Ein erhalten gebliebenes Buch der „Academia Istropolitana”. In D. Szemző, Piroska – Mezey, László: Armarium. Studia ex historia scripturae, librorum et ephemeridum. Studien aus der Geschichte der Schrift, der Bücher und der Periodica. Budapest, Akadémiai Kiadó. 45–48.
Dányi Dezső – Zimányi Vera (1989): Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Gyöngyössy Márton (2003): Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon. Budapest, Gondolat.
Gyöngyössy Márton (2008): Florenus hungaricalis. Aranypénzverés a középkori Magyarországon. Budapest, Martin Opitz.
Gyöngyössy Márton (2019): Pankart és csopce. Pénzverés és pénzforgalom Nyugat-Magyarországon (1387–1608). Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum.
Házi Jenő (2000): Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony, Kalligram.
Klaniczay Tibor (1990): Egyetem Magyarországon Mátyás korában. Irodalomtörténeti Közlemények, 94, 575–612.
Kováts Ferenc (1902): Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harminczadkönyv alapján. Történet-statisztikai tanulmány. Budapest, Politzer.
Kubinyi András (1991): A későközépkori magyarországi városi fejlődés vitás kérdései. In Uherkovich Ákos (szerk.): Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia, Pécs, 1989. március 16–18. Pécs.
Kubinyi András (1994): Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján. Történelmi Szemle, 36, 1–52.
Kubinyi András (2004): Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle, 46, 1–30.
Lederer Emma (1932): A középkori pénzüzletek története Magyarországon (1000–1458). Budapest.
Marzio, Galeotto (1977): Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Ford., utószó, jegyz. Kardos Tibor. Budapest, Magyar Helikon.
Benkő Loránd (főszerk.) (1976): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. III. Ö–Zs. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Paulinyi Oszkár (1936): Magyarország aranytermelése a XV. század végén és a XVI. század derekán. A Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 6, 32–142.
Paulinyi Oszkár (1937): A magyar aranymonopólium jövedelme a középkorban. In Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 1937. május 27. Budapest. 488–503.
Pleidell Ambrus (1925): A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorban. Budapest, Budavári Tudományos Társaság.
Szende Katalin (2004): Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, MTA Történettudományi Intézete.
Székely György (1996): Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás. In G. Szende Katalin (szerk.): A magyar iskola első évszázadai / Die ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn (996–1526). Az „1000 éves a magyar iskola” országos program győri kiállítása. Xántus János Múzeum, Rómer-terem, Győr, 1996. március 21. – november 11. Győr, Xántus János Múzeum.
Szűcs Jenő (1955): Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete
Horváth Attila
Levéltári Források:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)
MNL M-KS 276.f. 86. cs. 62. ő. e.
MNL OL XIX-I-5-a. 94. d. 8475–0613/1952.
MNL OL 288. f. 43. cs. 414. d. 33686/01.
MNL OL XIX-I-5-d. KM KOLL 1951. május 24-i ülése.
MNL OL XIX-A-21-a-183-7/1951. https://doi.org/10.1049/sqj.1951.0037
MNL OL XIX-A-21-a-183-7/1951. https://doi.org/10.1049/sqj.1951.0037
MNL OL M-KS 288. f. 5/83. ő. e.
MNL M-KS-288. f. 5/83. ő. e.
Szakirodalom:
Albert B. Gábor (2004): Tudatformálás vagy tudattorzítás? Budapest: Kölcsey Füzetek.
Andics Erzsébet (1948): Ellenforradalom és bethleni konszolidáció. Budapest: Szikra.
Andics Erzsébet (1945): Fasizmus és reakció Magyarországon. Budapest: Szikra.
Andor Mihály (1998): Az iskolaigazgatók kiválasztása. In Szalai Júlia et al. (szerk.): Arat a magyar. A Szociálpolitikai Értesítő és a Fejlődés-tanulmányok sorozat különkiadása. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézete.
Badál Ede Álmos (2012): Endrédy Vendel – a ciszterci pedagógus és mártírsorsú zirci apát. Budapest: Zirci Ciszterci Apátság – Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium.
Baló György – Lipovecz Iván (1987): Tények könyve ’88. Magyar és nemzetközi almanach. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó.
Balogh Sándor (1998) (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. IV. kötet. Budapest: Intera.
Balogh Sándor (1986) (szerk.): Magyarország története 1918–1975. Budapest: Tankönyvkiadó.
Báthory Zoltán – Falus Iván (1977) (szerk.): Pedagógiai lexikon. III. kötet. Budapest: Keraban, 1997.
Beke Kata (1988): Jelentés a kontraszelekcióról. Budapest: Magvető.
Hankiss Elemér(1982): Diagnózisok. Budapest: Magvető, 1982.
Csejoszki Mihály (2012): Katolikus nevelés a politikai diktatúra oktatási rendszerében – a Pannonhalmi Bencés Gimnázium oktatásszociológiai vizsgálata. (1950–1990). Magyar Pedagógia, 3. 151.
Cser Andor (1959): Matematika és világnézeti nevelés. Pedagógiai Szemle, 9., 7‒8. 627.
Faragó László (1959): A matematikatanítás feladatai a világnézeti nevelés terén. A matematika tanítása, 6. , 2–3.
Déry Tibor (1949): A porban. Csillag, 9. 1–14.
Déry Tibor (1970): Pócspetri. In: Nemes György: (szerk.): Életünk tükörben. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 106–124.
Első könyvünk. Budapest, (k. n.), 1952. 31., 147.
Ember Judit (1989): Pócspetri. Budapest: Amicus Kiadói Iroda.
Faludi György: Pokolbéli víg napjaim. https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00690/faludy00690_o/faludy00690_o.html (2024. 06. 14.)
Falusné Szikra Katalin (1989): A képzettség szerepe jövedelmi és vagyoni differenciálódásban. Budapest: Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete.
Földi Pál (1975): Egyházpolitika és valláskritika. Budapest: Kossuth Kiadó.
Fodorné Nagy Sarolta (2006): Történelmi lecke. Budapest: Dunamelléki Református Egyházkerület.
Balogh Sándor (1980) (szerk.): Földet, köztársaságot, állami iskolát! Budapest: Gondolat.
Földrajz a gimnáziumok III. és a közgazdasági szakközépiskolák II. osztálya számára. (1967) Budapest: Tankönyvkiadó.
Fürj Zoltán (1992): A felekezeti iskolák államosításának előkészítése 1945–1948. Társadalmi Szemle, 47. 8‒9. 48.
Garami Károly (1959): Világnézeti nevelés a kémia tanításban. Pedagógiai Szemle, 9., 6. 519.
Gergely Jenő (1990): Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon. Budapest: Vigilia.
Gimnázium második rész. Magyarország földrajza. (1950) Budapest: Tankönyvkiadó.
Gimnázium mindenkinek. (1952) Budapest,:Tankönyvkiadó.
Gyarmati György (1991): A káderrendszer és a rendszer kádere az ötvenes években. Valóság, 34. 2. 179.
Harmadik könyvünk. Budapest, (k. n.), 1950. 65. o.
Hetényi Varga Károly (1996): Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában III. Abaliget: Lámpás.
Horváth Attila (2015): Antifasiszta ellenállás Magyarországon. Legenda és valóság. In Hantó Zsuzsa ‒ Szekér Nóra (szerk.): Páncélosokkal az életért. „Koszorús Ferenc, a holokauszt hőse”. Budapest: Kiskapu.
Kloczowski, Jerzy – Müllerowa, Lidia – Skarbek, Jan (1994): A katolikus egyház Lengyelországban. Budapest: Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága.
Kálmánchey Zoltán (1954): Testnevelésünk néhány kérdése Sztálin elvtárs utolsó művének megvilágításában. Pedagógiai Szemle, 4. 1. 95.
Kemenes László (1988): A mai katolikus középiskolák. In: Turányi László: (szerk.): Magyar Katolikus Almanach. Budapest.
Kiszely Gábor (2000): ÁVH. Egy terrorszervezet története. Budapest: Korona, 2000.
Kormos László (1983): A református egyház a magyar politikai életben. In Bartha Tibor – Makkai László (szerk.): Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867 és 1978 közötti történetéből. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya.
Kovács Éva (1987): Vezérekről, példaképekről gyermekeknek. História, 9., 5‒6. 41.
Lénárd Ödön (2008): Erő az erőtlenségben. Budapest: Kairosz.
Maksay László (1954): A realista rajzoktatás irányelvei. Pedagógiai Szemle, 4., 6. 527.
Mann Miklós (2003): Budapest oktatásügye 1873‒2000. Budapest: FOK-TA.
Második könyvünk. Budapest, (k. n.), 1950.
Mészáros István (1994): …Kimaradt tananyag… A diktatúra és az egyház 1957–1975. II. kötet. Budapest: Márton Áron Kiadó.
Mészáros István (1990): Iskola a Szent Márton hegyén. Pannonhalma: Pannonhalmi Bencés Gimnázium.
Mód Aladár (1954): 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Budapest: Szikra.
Müller Rolf (2012): Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Budapest: Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
Nemes Dezső (1976): A fasizmus kérdéséhez. Budapest: Magvető.
Nóga Tibor (1959): A dialektikus materializmus világnézeti elemeinek érvényesítése a biológiaoktatásban. Pedagógiai Szemle, 9. 11. 1000.
Ortutay Gyula (1949): Az orosz nyelvoktatás politikai jelentősége. Köznevelés, 5., 20. 553.
Póka György (1988): Az egyházközségek és egyesületek. In Turányi László: (szerk.): Magyar Katolikus Almanach. Budapest.
Politikai Perek 1848–1951. Pócspetri Tárgyalás. Magyar Országos Tudósító. 1948. június 10. 9 óra. XXX. évfolyam 3. kiadás. MRA.
Póth Piroska (1999): Rákosi Mátyás előadása Moszkvában 1945 júniusában. Múltunk, 44., 4. 222. o.
Pusztai Gabriella (1996): Kimaradt generációk. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 3-4. 155. o.
Pünkösti Árpád (1996): Rákosi a csúcson (1948–1953). Budapest: Európa.
Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány. (1952) Századok, 86. , 1. 1–23. o.
Révai Valéria (1991) (szerk.): Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Budapest: Zrínyi Kiadó.
Romsics Ignác (2011): Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest: Osiris Kiadó.
Solt Pál (1992) (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Szabó László (2006): A szocializmus hatása az egyházi misszióra. ATF Szemle, 2. 27.
Szántó Konrád (1985): A katolikus egyház története. II. kötet. Budapest: Ecclesia Szövetkezet.
Szebenyi Péter (1981) (szerk.): Történelem és állampolgári nevelés 5–8. osztály. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.
Szebenyi Péter (1970): Feladatok, módszerek, eszközök. Visszapillantás a hazai történelemtanítás múltjára. Budapest, Tankönyvkiadó.
Szoboszlay Miklós (1959): Marxista világnézeti nevelés az élő idegen nyelvek oktatásában. Pedagógiai Szemle, 9. 9. 786.
Szüdi György (1952): Tél felé jár – részlet. In Negyedik könyvünk. Budapest, (k. n.).
Liszenko, T. Gy. (1949): A biológiai tudomány állásáról. Budapest: Szikra.
Liszenko, T. Gy. (1950): Agrobiológia. Budapest: Mezőgazdasági.
Liszenko, T. Gy. (1951): A hőtényező hatása a növényi fejlődésfázisok időtartamára. Kísérletek a pázsitfűfélékkel és gyapottal. Budapest: Mezőgazdasági.
Liszenko, T. Gy. (1954): Növények szakaszos fejlődése. Budapest: Akadémiai.
Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián (2008): Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990. Budapest: Corvina.
Tanterv az általános iskola V–VIII. osztálya számára. A művelődésügyi miniszter rendeletére. (1958) Budapest: Tankönyvkiadó.
Tanterv. (1951) Budapest: Tankönyvkiadó.
Terestyéni Tamás (1995): Helyzetkép az idegennyelv tudásról. Jel-Kép, 14., 2. 52.
Tomka Ferenc: (2005) Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés. Budapest: Szent István Társulat.
Torma Győző (1963): Ateista nevelés a történelemórán. Köznevelés, 19., 9. 275. o.
Unger Mátyás (1973): Történelem az általános iskolák 6. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó.
Történelem a gimnázium III. osztálya számára. (1957) Budapest: Tankönyvkiadó.
Vass Henrik – Ságvári Ágnes (1979) (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956–1962. Budapest: Kossuth Kiadó.
Korabeli Újságcikkek:
Szabad Nép, 1948. június 6. 3.
Nyírségi Magyar Nép, 1948. június 6.
Szabad Szó, 1948, június 8.
Magyar Nemzet, 1948. június 8.
Friss Újság, 1948. június 8.
Kossuth Népe, 1948. június 9.
Magyar Nemzet, 1948. június 10.
Kis Újság, 1948. június 10.
Világosság, 1948. június 10.
Hírlap, 1948. június 10.
Magyar Nemzet, 1948. június 11.
Magyar Nap, 1948. június 11.
Kossuth Népe, 1948. június 11.
Világosság, 1948. június, 11.
Szabadság, 1948. június 11.
Világ, 1948. június 12.
Képes Figyelő, 1948. június 12.
Gyöngyösi Néplap, 1948. június 13.
Zempléni Újság, 1948. június 18.
Szabad Nép, 1950. augusztus 30.
Kis Újság, 1950. szeptember 1.
Kis Újság 1950. szeptember 1.
Népszava, 1992. június 3.
Kádár Zsófia
Levéltári és kézirattári források:
Elogia fundatorum et benefactorum collegiorum et domorum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Anno 1675. Osztrák Jezsuita Rendtartomány Levéltára (Bécs), Sign. 2081216.
Litterae annuae provinciae Austriae S. I. 1654. Osztrák Nemzeti Könyvtár (Bécs) Cod. 12051.
Catalogi triennales, Catalogus tertius Provinciae Austriae Societatis Iesu, 1625. Archivum Romanum Societatis Iesu (ARSI) Austr. 26.
Catalogi triennales, Catalogus tertius Provinciae Austriae Societatis Iesu, 1740. Archivum Romanum Societatis Iesu (ARSI) Austr. 88.
Szakirodalom és kiadott források:
Bahlcke, Joachim, Winkelbauer, Thomas (2011), hrsg.: Schulstiftungen und Studienfinanzierung: Bildungsmäzenatentum in den böhmischen, österreichischen und ungarischen Ländern, 1500–1800. Wien–München: Böhlau–Oldenbourg. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 58.)
Bireley, Robert (1981): Religion and politics in the age of the counterreformation: Emperor Ferdinand II, William Lamornaini S. J., and the formation of imperial policy. Chapel Hill: The University of North Carolina Press.
Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1608–1657. évi törvényczikkek (1900). Szerk. Márkus Dezső. Budapest: Franklin–Révai.
Díaz Blanco, José Manuel (2014): Un Sistema de información en la Europa del siglo XVII: los catálogos trienales de la Compañía de Jesús. Anuario de Historia de la Iglesia 23, 341–369. https://doi.org/10.15581/007.23.1599
Duhr, Bernhard (1913): Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge. Bd. II./1–2. In den ersten Hälfte des XVII. Jahrhunderts. Freiburg im Breisgau: Herder.
Duhr, Bernhard (1928): Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge. Bd. IV/1–2. Im 18. Jahrhundert. München–Regensburg: Verlagsanstalt vorm. G.J. Manz.
Fazekas István (2011): Schulstiftungen und Studienfinanzierung im dreigeteilten Königreich Ungarn während des 16. und 17. Jahrhunderts. In: Bahlcke–Winkelbauer (2011), 171–185.
Friedrich, Markus (2011): Der lange Arm Roms? Globale Verwaltung und Kommunikation im Jesuitenorden 1540–1773. Frankfurt–New York: Campus.
Friedrich, Markus (2018): Die Jesuiten. Aufstieg, Niedergang, Neubeginn. 2. Ausg. München: Piper.
Gramatowski, Wiktor (1992): Glossario Gesuitico. Roma: Archivum Romanum Societatis Iesu (Kézirat.)
Hengst, Karl (1981): Jesuiten an Universitäten und Jesuitenuniversitäten. Paderborn–München–Wien–Zürich: Ferdinand Schöningh. (Quellen und Forschungen aus dem Gebiet der Geschichte: Neue Folge 2.)
Hersche, Peter (2022): Kirchen als Gemeinschaftswerk: Zu den wirtschaftlichen und sozialen Grundlagen frühneuzeitlichen Sakralbaus. Basel: Schwabe. https://doi.org/10.24894/978-3-7965-4507-8
Hets J. Aurelián (1938): A jezsuiták iskolái Magyarországon a 18. század közepén. Pannonhalma: k. n. (Kolozsvári–Szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből 38.)
Institutum Societatis Iesu (1983). Vol. II. Examen et constitutiones. Decreta congregationum generalium. Formulae congregationum. Florentiae: ex Typographia a SS. Conceptionis.
Jézus Társaságának Rendalkotmánya a 34. Általános Rendgyűlés jegyzeteivel és ugyanezen Rendgyűlés által jóváhagyott Kiegészítő Szabályok (1997). Budapest: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya.
Kádár Zsófia (2018): Die jesuitischen Kongregationen der österreichischen Ordensprovinz (von ihren Anfängen bis 1671): Typen und Tätigkeitsfelder (ein Forschungsbericht). In: Bruderschaften als multifunktionale Dienstleister der Frühen Neuzeit in Zentraleuropa. Hrsg. von Elisabeth Lobenwein, Martin Scheutz, Alfred Stefan Weiß. Wien: Böhlau. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 70.) 239–311. https://doi.org/10.7767/9783205200031.239
Kádár Zsófia (2020): Jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században. A pozsonyi, győri és soproni kollégiumok. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet. (Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések)
Kádár Zsófia (2021): Jezsuiták a 17. századi Magyar Királyságban. Intézményi keret és személyi állomány. In: Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig. Szerk. Szokol Réka, Szőnyi Szilárd. Budapest: JTMR–Jezsuita Kiadó, 102–121.
Kádár Zsófia (2023): A nagyszombati jezsuita kollégium, gimnázium és tanulói (1616–1773). In: Fazekas István, Kökényesi Zsolt, Ternovácz Bálint, Kádár Zsófia: A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772). 1–3. köt. Budapest: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltára. (Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon III.) 1. köt. 9–66.
Kovács Eszter (2015): „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószólója...” Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig. Budapest: PPKE–OSZK. (Művelődéstörténeti Műhely. Monográfiák 2.)
Kröll, Helmut (1964): Beiträge zur Geschichte der Aufhebung der Gesellschaft Jesu in Wien und Niederösterreich. Wien. (Disszertáció.)
Latzke, Walther (1938): Die Klosterarchive. In: Inventare österreichischer staatlicher Archive. V. Inventare des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs 6. Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. 3. Band des Gesamtinventars. Hrsg. von L. Bittner. Wien: Verl. Adolfs Holzhausens Nachfolger.
Lukács, Ladislaus (1960–1961): De origine collegiorum externorum deque controversiis circa eorum paupertatem obortis (1539–1608). Archivum Historicum Societatis Jesu, 29 (1960): 189–245., 30 (1961): 3–89.
Lukács, Ladislaus (1986), ed.: Ratio atque institutio studiorum Societatis Iesu (1586 1591 1599). Romae: Institutum Historicum Societatis Iesu. (Monumenta paedagogica Societatis Iesu: Nova editio penitus retractata 5.)
Lukács Ladislaus (1978, 1982): Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I., I. (1551–1600). II. (1601–1640). Romae, Institutum Historicum Societatis Iesu. (Monumenta Historica Societatis Iesu 117, 125.)
Lukács, Ladislaus (1995): Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I. XI. (1770–1773) Romae: Institutum Historicum Societatis Iesu.
Molnár Antal (2003): Misszió a török határon: a jezsuiták Veszprémben (1649–1677). In Uő: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Budapest: METEM. (METEM Könyvek 44.) 130–139.
Siptár Dániel (2021): Az intézményhálózat bővülése és a „nagy török háború”. In: Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig. Szerk. Szokol Réka, Szőnyi Szilárd. Budapest: JTMR–Jezsuita Kiadó, 204–215.
Sussitz, Franziska (2004): Die Finanzliquidation des Klagenfurter Jesuitenkollegs 1773: Die Kosten einer Verstaatlichung. Klagenfurt. (Diplomamunka.)
Szilas, Ladislaus (1978): Die österreichische Jesuitenprovinz im Jahre 1773. Archivum Historicum Societatis Iesu 47, 95–158., 297–349.
Tropper, Christine (1996): Klösterliche Gemeinschaften in Klagenfurt im Laufe der Geschichte. In: 800 Jahre Klagenfurt: Festschrift zum Jubiläum der ersten urkundlichen Nennung. Hrsg. von Wilhelm Deuer. Klagenfurt: Verl. d. Geschichtsvereines für Kärnten. (Archiv für vaterländische Geschichte und Topographie 77.) 139–163.
Tusor Péter (2016): Pázmány, a jezsuita érsek: Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány). Budapest–Róma: Gondolat. (Collectanea Vaticana Hungariae I. 13.)
Vanino, Miroslav (1969): Isusovci i hrvatski narod. I. Rad u XVI stoljeću Zagrebački kolegij. Zágráb: Filozofsko-Teoloski Institut D. I. (Biblioteka Vrela i prinosi za povijest isusovačkog reda u hrvatskom narodu 1/1.)
Kara Anna
Levéltári források:
Gödöllői Premontrei Apátság Levéltára (= GPAL)
GPAL PrG-Szem-Zasio. Zasio M. András O.Praem. pedagógiai körlevele a tanári testületekhez. Jászóvár, 1816. február 16.
GPAL PrG-Rt-5-1948–1950. A kormány 1950. augusztus 9-ei válasza a Magyar Katolikus Püspöki Karnak, a szerzetesrendek főnökeinek 1950. július 20-án megfogalmazott álláspontjára.
Slovenský národný archív (= SNA) Premonštrátska prepozitúra Jasov. Registratúra. Spisy. Karton čislo (= PrJ kč.)
SNA PrJ kč. 62. fasc. 128. n. 12. f. 1–2. Copia Diplomatis Restitutionalis. 1802. június 15.
SNA PrJ kč. 168. f. 124. Dr. Takács F. Menyhért O.Praem. jászóvári prépost-prelátus véleményes jelentése a minimális középiskolai tankönyvek behozatala és a szakkörök szervezése tárgyában. Jászóvár, 1911. szeptember. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 170. f. 267–268., 287. Takács F. Menyhért O.Praem.: Utasítások a próbaéves és gyakorló rendi tanárok számára. Autográf fogalmazvány. Jászóvár, 1912. szeptember 12.
SNA PrJ kč. 172. f. 864. Takács F. Menyhért O.Praem. levele az érsek-hercegprímásnak [Csernoch Jánosnak]. Jászóvár, 1913. május 15. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 172. f. 866–867. Takács F. Menyhért O.Praem. levele a vallás- és közoktatásügyi miniszternek [Jankovich Bélának]. Jászóvár, 1913. május 15. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 172. f. 873–874. Takács F. Menyhért O.Praem. levele Budapest székesfőváros polgármesterének [Bárczy Istvánnak]. Jászóvár, 1913. május 16. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 173. f. 1005–1006. Takács F. Menyhért O.Praem. levele egy miniszteri tanácsosnak. Jászóvár, 1913. május 30. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 185. f. 194. Az 1922. április 19-ei jászóvári rendnagyi gyűlés jegyzőkönyve.
SNA PrJ kč. 192. f. 435., 437. Takács F. Menyhért O.Praem. gr. Teleki Pálnak írt levele. Jászóvár, 1929. Autográf fogalmazvány.
SNA PrJ kč. 196. f. 207–211. Pro memoria a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői tagozatának adósságai ügyében. Gödöllő, 1935. március.
SNA PrJ kč. 200. Kumorovitz L. Bernát O.Praem. cédulája (1939).
Szakirodalom:
Fővárosi Közlöny: 1914. június 5. 1585–1588., június 12. 1690–1691, július 10. 2157–2161, július 17. 2197–2198; 1922. június 23. 1618–1622; 1926. május 21. 1182–1183; 1936. február 21. 181–182.
Kara Anna (2020): Rendtörténet – alulnézetből. Gödöllői premontrei krónika (1948–1950). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 12. (1.), 79–109.
Kara Anna (2022): Hit és hazafias életösztön. Szemelvények a jászóvári premontreiek történetéből (1918–1923). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 14. (1.), 65–98.
Károly Gy. Hugó (1872): A gymnásiumi nevelés, tanitás aesthetikája a humán tantárgyakban, némi tekintettel az új tantervre. In Benedek Ferenc (köz.): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Kassai Kath. Főgymnásiumának tudósítványa az 1871–72-dik tanévre. Kassa: 5–6.
Károly Gy. Hugó (1873): A gymnásiumi nevelés, tanitás aesthetikája a reál tantárgyakban némi tekintettel az új tantervre. In Benedek Ferenc (köz.): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Kassai Kath. Főgymnásiumának tudósítványa az 1872–73-dik tanévre. Kassa: 5–6.
Kotunovics Sándor közl. (1894): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Nagyváradi Főgymnasiumának Értesítője az 1893–94-iki iskolai évről. Nagyvárad.
Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal (1912): A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. I. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest.
Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal (1883): Magyar Statistikai Évkönyv. […] 1881. Budapest: Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal.
Stuhlmann Patrik köz. (1929): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert-Nevelőintézetének Értesítője az 1928–1929. iskolai évről. Budapest.
Stuhlmann Patrik közl. (1931): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának, Szent Norbert-nevelőintézetének és Teológiai Főiskolájának Értesítője az 1930–1931. iskolai évről. Gödöllő.
Szabó Adorján közl. (1918): A Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumának Értesítője az 1917–1918. iskolai évről. Kassa.
Szepesi Géza közl. (1906): A Rozsnyói Kath. Főgimnázium Értesítője az1905–6. tanévről. Rozsnyó.
Szmetka L. Ödön közl. (1917): A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Nagyváradi Főgimnáziumának Értesítője az 1916–17. iskolaévről. Nagyvárad, 1917.
Várszély Ármin közl. (1883): A Premontrei Kanonok-rend Nagyváradi Főgymnasiumának Értesítője az 1882–83. tanévről. Nagyvárad.
Kármán Peregrin
Levéltári források:
Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár (MFKL):
König Kelemen vizitátor feljegyzése, König Kelement hagyaték.
Schrotty Pál delegátus generális levele az esztergomi házfőnöknek a vizitáció megkezdéséről, Delegátus generális iratkötege, 1948.
Jegyzőkönyv, 1948. június 21., Esztergom.
Jegyzőkönyv, 1948. július 4., Esztergom.
Jegyzőkönyv, 1948. június 30., Esztergom.
Jegyzőkönyv, 1949. szeptember 26., Esztergom.
Jegyzőkönyv, 1948. november 9., Esztergom.
Burka Kelemen ferences tartományfőnök 1949. szeptember 30-i levele a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 732/1949., Esztergom.
Burka Kelemen ferences tartományfőnök 1949. október 2-i levele a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 737/1949., Esztergom.
Jegyzőkönyv, 1950. február 11., Esztergom.
Tornyos Kálmán levele Pócza Szalvátorhoz, Esztergom 1950. II. 12., Esztergom.
Tornyos Kálmán levele Pócza Szalvátorhoz, Esztergom 1950. II. 15., Esztergom.
Burka Kelemen ferences tartományfőnök 1950. február 24-i levele a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 126/1950., Esztergom.
Feljegyzés, 1950. augusztus 18., Az 1950-es események iratkötege.
Burka Kelemen mariánus tartományfőnök levéltervezete az iskolai munka vállalásáról, 502/1950.,1950. augusztus, a Szűz Máriától nevezett Ferences Rendtartomány iratkötege.
Burka Kelemen mariánus tartományfőnök levele az iskolai munka el nem fogadásáról, 479/1950.,1950. augusztus 26, a Szűz Máriától nevezett Ferences Rendtartomány iratkötege.
Megállapodás a magyarországi mariánusok és kapisztránusok között, Nagy Arisztid hagyaték.
Egyéb levéltári források:
Balogh, 1960 = Balogh István államtitkár visszaemlékezései, 1960, Kézirat, a szerző tulajdonában.
Historia Domus, Esztergom = Historia Domus, Esztergom, Esztergomi Ferences Rendház.
Szakirodalom:
Adriányi Gábor (2007): Egy élet nyomában – Önéletrajz. Budapes: Kairosz Kiadó.
Gergely Jenő (1990): Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon. Budapest:Vigilia Kiadó.
Kálmán Peregrin (2020): Mindszenty, Tomek, Barankovics – Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában. Budapest: Szent István Társulat.
Kökényesi Zsolt
Levéltári és kézirattári források:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)
Magyar kancelláriai levéltár
Originales referadae (A 1)
Libri regii (A 57)
Helytartótanácsi levéltár
Acta fundationalia (C 39)
Helytartótanácsi Számvevőség
Alapítványi ügyosztály. Különböző állagok töredékei (C 111)
Magyar kamara archívuma
Egyházi szervek és jogutódaik iratai
Acta Jesuitica (E 152)
Másolatok gyűjteménye
Státny archív v Banskej Bystrici (Besztercebányai Állami Levéltár)
Rodovy archív Koháry-Coburgov (Koháry-Coburg családi levéltár)
Povodne usporiadany material (Eredeti rendezés) (X 1045)
Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
Kézirattár (Kt.)
Diarium Convictus Trenchiniensium Nobilium. Ab anno 1701 inchoatum (Quart. Lat. 9.)
Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB)
Sammlung von Handschriften und alten Drucke (HAN)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1701. (Cod. 12165)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1713. (Cod. 12170)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1739. (Cod. 12188)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1751. (Cod. 12145)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1753. (Cod. 12147)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1759. (Cod. 12153)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1761. (Cod. 12155)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1762. (Cod. 12156)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1768. (Cod. 12162)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1764. (Cod. 12158)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1769. (Cod. 12162*)
Litterae annuae provinciae Austriae Societatis Iesu anno 1771. (Cod. 12164)
Steiermärkisches Landesarchiv (SL)
Landschaftliche Archiv (Laa. A)
Antiquum
Kiadott és nyomtatott források:
[Mindszenti Imre] (1714): Fraternae in fratrem impietatis ultio […]. Tyrnaviae: Typis Academicis.
Altorjai B. Apor Péter (1863) munkái. Közli Kazinczy Gábor. Pest: Eggenberger Ferdinánd M. Akad. Könyvárus.
Benda Kálmán et al. szerk. (1955): Ráday Pál iratai I. 1703–1706. Budapest: Akadémiai Kiadó
D'Elvert, Christian (1857): Geschichte der Studien, Schul- und Erziehungs-Anstalten in Mähren und Oesterr: Schlesien, insbesondere der Olmützer Universität, in den neueren Zeiten. Brünn: Rudolf Rohrer’s Erben.
Fallenbüchl Zoltán (1985): Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár
Fazekas István et al. (2023): A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772). Budapest: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára.
Geusau, Anton Reichsritter von (1803): Geschichte der Stiftungen, Erziehungs- und Unterrichtsanstalten in Wien, von den älteren Zeiten bis auf gegenwärtiges Jahr. Aus echten Urkunden und Nachrichten. Wien: auf Kosten des Verfassers.
Instructio privata seu typus cursus annui pro sex humanioribus classibus in usum magistrorum Societatis Iesu editus. Tyrnaviae: Typis Academicis, 1735.
Khevenhüller-Metsch, Rudolf – Schlitter, Hans szerk. (1917): Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Joseph Khevenhüller-Metsch. Kaiserlichen Oberhofmeisters. Bd. V. Leipzig, Wien: Adolf Holzhausen – Wilhelm Engelmann.
Kovachich, Martin Georg szerk. (1786): Merkur von Ungarn: oder Litterarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer 1.
Lukács, Ladislaus szerk. (1987–1988): Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu (1551–1773). I–III. Romae: Institutum Historicum S. I.
Lukács, Ladislaus szerk. (1993–1995.) Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I., VI. (1700–1717). VII. (1718–1733). VIII. (1734–1747). IX. (1748–1760). X. (1761–1769). XI. (1770–1773). Romae: Institutum Historicum S. I.
Márkus Dezső et al szerk. (1901): Magyar Törvénytár 1000-1895. 1740-1835. évi törvényczikkek. Budapest: Franklin-Társulat – Révai Testvérek.
Mészáros István szerk. (1981): Ratio Educationis: Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Rákóczi Ferenc (2019): Vallomások. Főszerk. Hopp Lajos. Ford. Szepes Erika. Budapest: Alexandra.
Szakirodalom:
Acsay Ferenc (1901): A győri kath. főgimnázium története 1626–1900. Győr: Győregyházmegye Könyvsajtója.
Bartal Antal (1901): A magyarországi latinság szótára. Budapest: Franklin-Társulat.
Bártfai Szabó László (1911): A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252– 1732. Budapest: Stephaneum Nyomda.
Bizoňová, Monika (2019): Historia et Diarium Convictus Leutschoviensis: prameň k dejinám jezuitského konviktu v Levoči v 17. – 18. storočí. Historia Ecclesiastica, 10(2), 233–241.
Budó Jusztin (1936): Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után. Tanulmányok Budapest Múltjából 5, 220-241
Ember Győző (1940): A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724–1848. Budapest: M. Kir. Országos Levéltár.
Fallenbüchl Zoltán (1970): A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények 41(2), 259–336.
Fallenbüchl Zoltán (1979): A diákság megélhetésének kérdéséhez Magyarországon a 18. század folyamán. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 379–415.
Felhő Ibolya (1961): A helytartótanácsi levéltár. Budapest: Akadémiai Kiadó
Fináczy Ernő (1899): A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Gálos Rezső (1937): Báró Amade László. Pécs: Dunántúl Nyomda.
Heiss, Gernot (1978): Konfession, Politik und Erziehung. Die Landschaftsschulen in den nieder- und innerösterreichischen Ländern vor dem Dreißigjährigen Krieg. In: Klingenstein, Grete – Lutz, Heinrich –Stourzh, Gerald (szerk.): Bildung, Politik und Gesellschaft. Studien zur Geschichte des europäischen Bildungswesens vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Wien – München: Oldenbourg 1978. 13–63.
Hermann Egyed – Artner Edgár (1938): A hittudományi kart története (1635–1935). Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Hets J. Aurelián (1938): A jezsuiták iskolái Magyarországon a 18. század közepén. Pannonhalma.
Khavanova, Olga (2011): Königliche Stipendien als Instrument der Sozialpolitik im Ungarn des 18. Jahrhunderts. In Bahlcke, Joachim – Winkelbauer, Thomas (szerk.): Schulstiftungen und Studienfinanzierung. Bildungsmäzenatentum in den böhmischen, österreichischen und ungarischen Ländern, 1500-1800. Wien: Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 351–369.
Khavanova, Olga (2022): „There are many Hungarians at the College...”: The Vienna Theresianum and the Hungarian Aristocracy. In Vaderna, Gábor (szerk.): The Culture of the Aristocracy in the Habsburg Monarchy, 1750–1820. Wien: Praesens Verlag, 101–117.
Kőhalmi József (1900): A nagyszombati királyi-érseki Konviktus. A Nagyszombati Királyi-Érseki Konviktus az 1899–1900 tanévben, 1–32.
Kökényesi Zsolt (2012): A Tudomány és a nyilvánosság kapcsolata egy nemesi akadémia példáján. A bécsi Theresianum reprezentációja a 18. században. Világtörténet 34(1–2), 35–68.
Kökényesi Zsolt (2013): „A nemesi erények műhelye”. A Collegium Theresianum mint lovagi akadémia. Hadtörténelmi Közlemények 126(1), 134–148.
Kökényesi Zsolt (2022a): Művelődés és kapcsolatépítés. A bécsi Landschaftsakademie magyar tanulói (1688–1749). In Kökényesi Zsolt (szerk.): Nemesi oktatás és elitképzés a kora újkori Magyar Királyságban. Budapest: L’Harmattan, 79–112.
Kökényesi Zsolt (2022b): Arisztokrata diákok a "Magyar Országi Athenásban". A nagyszombati gimnázium és egyetem főnemesi tanulói (1616–1773). Gerundium 13(3–4), 126–145. https://doi.org/10.29116/gerundium/2022/3-4/6
Kuczogi Marcell (1936): A 300 éves gimnáziumunk története. In A 300 éves Soproni Szentbenedekrendi Sz. Asztrik Kat. Gimnázium Értesítője az 1935/36. isk. évről, 116–158
Kušniráková, Ingrid (2011): Adelskonvikte in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. In: Bahlcke, Joachim – Winkelbauer, Thomas (szerk.): Schulstiftungen und Studienfinanzierung. Bildungsmäzenatentum in den böhmischen, österreichischen und ungarischen Ländern, 1500-1800. Wien: Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 329–350.
Kušniráková, Ingrid (2016): Kráľovské akadémie a šľachtické konvikty - miesto formovania nových šľachtických úradníckych elít v Uhorsku v 18. Cornova. Revue české společnosti pro výzkum 18. století 6(1), 19–34. https://doi.org/10.51305/cor.2016.01.02
Mihalik Béla Vilmos (2013): Plébános és közösség a 18. század közepi egri egyházmegyében. In Bárth Dániel (szerk.): Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 85–99.
Molnár Aladár (1881): A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Budapest: M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala.
Oer, Franz (1927): Das erzherzogliche Konvikt in Graz (jetzt Domherrenhaus). Blätter für Heimatkunde 5(6), 84–91.
Schöttle, Silke (2016): Männer von Welt. Exerzitien- und Sprachmeister am Collegium Illustre und an der Universität Tübingen 1594–1819. Stuttgart: Kohlhammer.
Stauber, Franz X. (1884): Historische Ephemeriden über die Wirksamkeit der Stände von Österreich ob der Enns., Linz: Commissions-Verlag der K. K. Hofbuchhandlung Vinzenz Fink.
Staud Géza (1977): Iskolai színjátékok Sopronban (1615–1776). Soproni Szemle 31(1), 11–33.
Szekér Barnabás (2022): Deo et Regno: Az első váci nemesi kollégium megalapítása és szervezete. In Kökényesi Zsolt (szerk.): Nemesi oktatás és elitképzés a kora újkori Magyar Királyságban. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 31–60.
Tisza-Beői Hellenbronth Kálmán (1940): A magyar testőrségek névkönyve, 1760–1918. Budapest: Stádium.
Ugrai János (2014). A központosítás és a modernizáció ellentmondásai. A bécsi állami (uralkodói) oktatáspolitika megszületése a 18. század második felében. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Ugrai, János – Kökényesi, Zsolt (2023): Confessional Identities and the Challenges of Modernisation: Jesuit Convicti and Reformed Colleges in the Kingdom of Hungary in the Age of Enlightenment. Espacio, Tiempo y Educación 10(2), 77–93.
Varga Júlia (2007): Katolikus közép- és felsőoktatás Erdélyben a 17.századtól a 19. század közepéig. PhD-disszertáció. ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola
Magyar Mirjam
Levéltári Források:
Domonkos Nővérek Irattára, Budakeszi: Árpádházi Boldog Margitról nevezett Szt. Domonkos III. Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának Szabálya 1924, XXII. §1.
Domonkos Nővérek Irattára, Budakeszi: Árpádházi Boldog Margitról nevezett Szt. Domonkos III. Rendi Nővérek Vezér- és Szokáskönyve 1931, X. 3.
Domonkos Nővérek Irattára, Budakeszi: I. Krónika. 15.
Domonkos Nővérek Irattára, Budakeszi: Szombathelyi Krónika. 44.
Domonkos Nővérek Irattára, Budakeszi: Szombathelyi Krónika. 7.
Magyar Nemzeti Levéltár
Vas Vármegyei Levéltár
KFfL: KöJ, 1900, ülésszám nélkül/5046-899 sz.; Közgyűlés – Kőszeg és Vidéke, XIX. évf. 1900, 3. sz.
Szakirodalom:
Deák Viktória Hedvig OP-Zágorhidi Czigány Balázs szerk. (2018): Az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Domonkos Nővérek 150 éve (1868-2018). Budapest-Vasvár: Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény.
Németh Imre (1924): A Szent Domonkosrendű apácák vezetése alatt álló 50 éves kőszegi Róm. Kath. Elemi Iskolai Tanítónőképző története 1874-1924. Kőszeg, Rónai Frigyes Könyvnyomdája. 11.
Németh Imre (1931): A kőszegi Sz. Domonkosrendi apácák vezetése alatt álló Róm. Kat. El. Isk. Tanítónőképző-Intézet és Polgári Leányiskola Értesítője az 1930-1931. iskolai évről. Kőszeg. 48.
Vörös László OP (1921): Emléksorok a Szent Domonkosrendi Magyar Rendtartomány megalapításának hétszázadik évfordulójára. Budapest. 82–83.
Papanek Ferenc
Levéltári források:
Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (VPKL), Plébániai levéltár, Nézsa, Historia domus, lib.1.
VPKL, Püspöki levéltár, Püspöki hivatal iratai, Egyházkormányzati iratok, Acta parochiarum Nézsa.
VPKL, Püspöki levéltár, Püspöki hivatal iratai, Egyházkormányzati iratok, Acta scholastica, 1789.
VPKL, Püspöki levéltár, Püspöki hivatal iratai, Egyházkormányzati iratok, Acta scholastica 1847.
VPKL, Püspöki levéltár, Püspöki hivatal iratai, Egyházkormányzati iratok, Acta scholastica 1852.
VPKL, Püspöki levéltár, Püspöki hivatal iratai, Egyházkormányzati iratok, Schola Nézsa.
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_3_1715-1729 (E-kutatás jelzete)
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_4_1744-1762
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_5_1733-1773
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_6_1761-1773
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_7_tom_1_1777-1779
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_7_tom_2_1777-1779
VPKL_VPL_Pusp_Hiv_Egyhazkorm_Can_vis_Liber_14_distr_Neogradiensis_1832
Szakirodalom:
Bártfai Szabó László (1938): Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599. Budapest.
Bednár József (é.n.): A váci egyházmegye plébániáinak története. kézirat.
Békefi Remig (1906): A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest.
Bogdán István (1991): Magyarország űr-, térfogat-, súly és darabmértékek 1874-ig. Magyar Országos Levéltár kiadványai IV., Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest.
Chobot Ferenc (1915): A váci egyházmegye történeti névtára I. Az intézmények története. Dercsényi Dezső Vállalata Pestvidéki Nyomda. Vác.
Csánki Dezső (1890): Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I.k. Budapest.
Káldy Nagy Gyula (1977): A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Pest megye múltjából 3. Budapest.
Káldy Nagy Gyula (1985): A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Pest Megye Múltjából 6. Budapest.
Karcsú Antal Arzén (1888): Vácz város története. 9. kötet. Vác.
Kiss Lajos (1978): Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai kiadó.
Kotnyek István (1978): Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai gyűjtemény 9. Zalaegerszeg.
Simon Zoltán (1988): A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében. Nógrád megyei múzeumok évkönyve XIV. k.
Szirtes Zsófia – Tusor Péter – Klieber R. et al. szerk. (2024) Magyarország egyházmegyéi és főpásztorai 1804-1918. A váci egyházmegye és püspökei. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Varga Lajos (1997): A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác.
Peres Zsuzsanna
Aichner, Simon (1895): Compendium juris ecclesiastici ad usum cleri ac praesertim per Imperium Austriacum in cura animarum laborantis. Brixina: Typis et sumtibus Wegerianis.
Anderson, Gary A. (2013): Charity. The Place of the Poor in the Biblical Tradition. New Haven and London: Yale University Press.
Angyal Pál (1934): Az egyetemi per katolikus vonatkozásai. Katolikus Szemle, (február), 79-86.
Bónis György (1972): A középkori jogunk elemei. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Brasher, Sally Mayall (2017): Hospitals and Charity. Religious culture and civic life in medieval northern Italy. Manchester: Manchester University Press. https://doi.org/10.7228/manchester/9781526119285.001.0001
Brodman, James William (2009): Charity and Religion in Medieval Europe. Washington D.C: The Catholic University of America Press.
Cavallo, Sandra (1995): Charity and power in early modern Italy. Benefactors and their motives in Turin, 1541-1789. Cambridge: Cambridge University Press.
Codex Iuris Canonici Online: https://torvenykonyv.katolikus.hu/www.vatican.va/archive/cod-iuris-canonici/cic_index_hu.html
Cunningham, Hugh – Innes, Joanna (1998): Charity, Philantrophy and Reform. From the 1690s to 1850. London, Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-349-26681-4
Dárday Sándor (1897): Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Magyar Jogászegyleti Értekezések, XIII. kötet, 3. füzet, Budapest: Franklin.
Daunton, Martin (ed.) (2005): Charity, self-interest and welfare in the English past. London: UCL Press. https://doi.org/10.4324/9780203985915
Davis, Adam J. (2019): The Medieval Economy of Salvation. Charity, Commerce, and the Rise of the Hospital. Ithaca and London: Cornell University Press. https://doi.org/10.7591/cornell/9781501742101.001.0001
Doyno, Mary Harvey (2019): Charity and Charismatic Authority in Medieval Italy, 1150-1350. Ithaca and London: Cornell University Press.
Erdélyi Aladár (1912): Régi magyar családi hitbizományok története és joga (1542-1852). Budapest: Unió.
Flynn, Maureen (1989): Sacred Charity. Confraternities and Social Welfare in Spain, 1400-1700. London: Macmillan.
Frank Ignác (1829): Principia Iuris Civilis Hungarici. Pest: Eggenberger et Wigand.
Fuhrmann, Rosi (1995): Kirche und Dorf. Religiöse Bedürfniee und kirchliche Stiftung auf dem Lande vor der Reformation. Stuttgart-Jena-New York: Gustav Fischer Verlag. https://doi.org/10.1515/9783110506747
Géra Eleonóra (2014): Kőhalomból (fő)város. Buda város hétköznapjai a 18. század elején. Budapest: L’Harmattan.
Géra Eleonóra (2024): Pest-Budaer städtische Frauen als Gönnerinnen der Kirche im 18. Jahrhundert. In Krász Lilla – Pesti Brigitta (szerk.): Die Frau als Gönnerin. Kulturvermittlung, Repräsentation und Fördernetzwerke in der frühneuzeitlichen Habsburger Monarchie. Wien: Praesens Verlag, 61-81.
Huszty, Stephanus (1758): Jurisprudentia Practica seu commentarius Novus in Jus Hungaricum. Agriae: Typis Francisci Antonii Royer.
Jackson, Timothy P. (2003): The Priority of Love. Christian Charity and Social Justice. Princeton and Oxford: Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400832514
Jones, Gareth (1969): History of the Law of Charity 1532-1827. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511896187
Krász Lilla – Pesti Brigitta (szerk.) (2024): Die Frau als Gönnerin. Kulturvermittlung, Repräsentation und Fördernetzwerke in der frühneuzeitlichen Habsburger Monarchie. Wien: Praesens Verlag.
Márkus Dezső (szerk.) (1898): Magyar jogi lexikon. I. kötet, Budapest: Pallas.
Márkus Dezső (szerk.) (1900): Magyar jogi lexikon. III. kötet, Budapest: Pallas.
Marton Géza (1958): A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók. Budapest: Tankönyvkiadó.
Menning, Carol Bresnahan (1993): Charity and State in Late Renaissance Italy. The Monte di Pietá of Florence. Ithaca and London: Cornell University Press. https://doi.org/10.7591/9781501737206
Merényi Lajos (1895): Herczeg Eszterházy Pál nádor. Budapest: Franklin.
Merényi Lajos (1897): Illésházy István és Pálffy Kata végrendelete. Történelmi Tár, 749-767.
Merényi Lajos (1899): Eszterházy Miklós nádor paraenesise. Katholikus Szemle 13, 68-85.
Merényi Lajos (1911): Gróf Esterházy Pál 1678. évi végrendelete. Történelmi Tár, 598-619.
Miner, Robert Miner (trans.-ed.) (2016): Questions on Love and Charity. Summa Theologiae, Secunda Secundae, Questions 23-46. Thomas Aquinas. New Haven and London:Yale University Press.
Monok István - Zvara Edina (2020): Esterhaziana Bibliotheca. A gyűjtemény története és könyvanyagának rekonstrukciója. Budapest: MTA-Kossuth Kiadó.
Peebles, Bernard M. (1947): Faith, Hope and Charity. In Schopp, Ludwig (ed.): The Fathers of the Church. New translation. Writings of Saint Augustine. Vol. 4. New York: Cima Publishing.
Peres Zsuzsanna (2014): A családi hitbizományok megjelenése Magyarországon. Pécs: Publikon.
Peres Zsuzsanna (2023): A szociális jellegű társadalmi gondoskodás megjelenési formái Magyarországon a kezdetektől a II. világháború végéig. Opuscula Civilia, 1-21.
Pichler, Vito (1746): Jus canonicum practice explicatum. Ingolstadt: vid. Joan. Andreae de la Haye.
Radvánszky Béla (1879): Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Budapest: Hornyánszky Viktor.
Rubin, Miri (1987): Charity and Community in Medieval Cambridge. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511522444
Safley, Thomas Max (ed.) (2003): The Reformation of Charity. The Secular and the Religious in Early Modern Poor Relief. Boston-Leiden: Brill Academic Publishers. https://doi.org/10.1163/9789047400097
Schen, Claire S. (2002): Charity and Lay Piety in Reformation London, 1500-1620. London and New York: Routledge.
Scott, Anne M. (ed.) (2015): Experiences of Charity 1250-1650. London and New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315581484
Szeredy József (1883): Egyházjog különös tekintettel a magyar szent korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I. kötet. Pécs: Madarász E. Könyvnyomda.
Terpstra, Nicholas (2013): Cultures of Charity. Women, Politics, and the Reform of Poor Relief in Renaissance Italy. Cambridge – London: Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674067929
Waldin, Iohann Gottlieb (praeside) – Schirmer, Ioannes Georgius (defendent) – Schirmer, Georgius Henricus (defendent) (1766): Dissertatio Iuris publici universalis de habitu piae fundationis ad civitatem. Marburg: Univ. Acad. Mülleriana.
Watson, Sethina (2020): On Hospitals, Welfare, Law and Christianity in Western Europe, 400-1320. (Oxford Studies in Medieval European History), New York: Oxford University Press.
Wavrik Béla – Emmer Kornél – Csorba Ferenc (1897): Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Wavrik Béla, Emmer Kornél, Csorba Ferenc felszólalásai az 1896. évi deczember hó 14-én tartott teljes-ülésen. Magyar Jogászegyleti Értekezések, XIII. kötet, 4. füzet, Budapest: Franklin.
Wood, Andy (2020): Faith, Hope and Charity. English Neighbourhoods, 1500-1640. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108886765
Ziegler, Tiffany A. (2018): Medieval Healthcare and the Rise of Charitable Institutions. The History of the Municipal Hospital. Switzerland: Palgrave-Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-02056-9
Szekér Barnabás
Hivatkozott források:
Status domus Debreczinensis (1724. 02. 24.). Archivio Generale delle Scuole Pie (AGSP; Róma) Reg. Prov. 55B, Debrecinum, nº 1.
Regulae pro convictu Nittriensi (1722). AGSP Reg. Prov. 55B, Nitria, nº 5.
Batthyány-album 1776
Forulus domorum Bisztricziensis et Mediensis (1717–1842). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára (PMKL) I. 1. a. 1. Nº 1.
Forulus convictuum Nitriensis, S. Annensis et Debreczinensis (1705–1806). PMKL I. 1. a. 1. Nº 31.
Forulus pauperum studiosorum (1718–1800). PMKL I. 1. a. 1. Nº 32.
Status domorum Mediensis et Bisztriciensis (1741–1848). PMKL I. 1. a. 2. Nº III. Fasc. 1.
Status domus Cibiniensis (1741–1848). PMKL I. 1. a. 2. Nº III. Fasc. 4.
Status domus Colocensis (1766–1848). PMKL I. 1. a. 2. Nº III. Fasc. 6.
Familiae domorum Provinciae Hungariae Scholarum Piarum (1731–1787). PMKL I. 1. a. 4. Nº 24.
PMKL II. 5. 1. Nº 11.
PMKL II. 5. 1. Nº 12.
PMKL II. 5. 1. Nº 13.
PMKL II. 5. 1. Nº 14.
Liber familiarum domus Debrecinensis (1741–1805). PMKL II. 11. 1. Nº 3, pars 1.
Historia domus Colocensis (1765–1795). PMKL II. 21. 1. Nº 1.
Hivatkozott irodalom:
Balanyi György (1943): Az elindulástól Trianonig. In Balanyi György et al.: A magyar piarista rendtartomány története. Budapest: Magyar Kegyestanítórend. 13–257.
Borián Tibor – Koltai András – Legeza László (2007): Piaristák. Budapest: Mikes.
Biró Vencel (1948): A kegyesrend Besztercén, Medgyesen és a kolozsvári főiskola bölcsészeti karán. Kolozsvár: Szent Bonaventura Könyvnyomda.
Čižmár, Marián (2010): Piaristák Kisszebenben (1739–1922). In Forgó 2010. 115–125.
Cserhalmy József (1896): A kegyes-tanítórendiek debreczeni társháza- és gymnasiumának története 1719–1896. In Cserhalmy József (közl.): Értesítő a kegyes-tanítórendiek debreczeni algymnasiumáról 1895–1896. iskolai évben. Debrecen: Csokonai. 3–111.
Csősz Imre (1879): A kegyes-tanítórendiek Nyitrán: Magyar műveltségtörténeti rajz. Nyitra: Siegler.
Éble Gábor (1903): A cserneki és tarkeői Dessewffy család. Budapest: k.n.
Fináczy Ernő (1899–1902): A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I–II. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Forgó András szerk. (2010): A piarista rend Magyarországon. Budapest–Piliscsaba: Szent István Társulat–PPKE BTK.
Friedreich Endre (1909): Kácsor Keresztély élete. Budapest: Stephaneum.
Héjja Julianna (2009): Békés vármegyes archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula: Békés Megyei Levéltár.
Horvát Sándor (1896): Okmánytár a piaristák Szent László királyról címzett nyitrai kollégiumának történetéhez 1698–1849. Nyitra: Huszár István.
Koltai András (2001): Nitra ako centrum piaristickej provincie v Uhorsku v prvej polovici 18. storočia. In Pavol Kollár (szerk.): 300 rokov Piaristov v Nitre (1701–2001). Nitra: Piaristické kolégium Sv. Jozefa Kalazanského v Nitre, 40–45.
Koltai András (2007): Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest: Piarista Tartományfőnökség.
Koltai András – Borbás Péter – Rákossy Anna – Szekér Barnabás szerk. (2017–2019): Hitre, tudásra. A piaristák és a magyar művelődés. Kiállítási katalógus. I–II. kötet. Budapest: Piarista Rend Magyar Tartománya.
Kozicz János – Koltai András szerk. (2015): Koháry István emlékkönyv a kecskeméti piarista gimnázium alapításának 300. évfordulójára. Budapest: Piarista Rend Magyar Tartománya.
Kušniráková, Ingrid (2011): Adelskonvikte in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. In Joachim Bahlcke – Thomas Winkelbauer (szerk.): Schulstiftungen und Studienfinanzierung. Bildungsmäzenatentum in den böhmischen, österreichischen und ungarischen Ländern 1500–1800. Wien–München: Böhlau–Oldenbourg. 329–350.
Pálffy Géza (1996): Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez. Limes, 8(1–2), 93–117.
Pallmann Péter (1914): A magyar piaristák II. József uralkodása alatt. Kolozsvár: Stief.
Pfeiffer Antal (1896): A kegyestanítórendiek temesvári társházának és a főgymnasiumnak története. Temesvár: Csanád-egyházmegyei Könyvsajtó.
Riedel, Julia (2012): Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart: Franz Steiner. https://doi.org/10.25162/9783515105569
Szekér Barnabás (2021): Deo et Regno. Az első váci nemesi kollégium megalapítása és szervezete. In Kökényesi Zsolt (szerk.): Nemesi oktatás és elitképzés a kora újkori Magyar Királyságban. Budapest: L’Harmattan.
Takács Emma (2003): Mattyasovszky László. In Diós István – Viczián János (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. VIII. Budapest: Szent István Társulat, oldal!!!
Tuza Csilla (2006): Egy elfeledett 18. századi karrier: galánthai Fekete György életútja. Vázlat egy készülő életrajzhoz. Századok, 140(6), 1519–1529.
Ugrai János – Kökényesi Zsolt (2023): Confessional Identities and the Challenges of Modernisation: Jesuit Convicti and Reformed Colleges in the Kingdom of Hungary in the Age of Enlightenment. Espacio, Tiempo y Educación, 10(2), 77–93.
