Acsády Ignác (1906): A magyar jobbágyság története. Budapest.
Anderson, Benedict (2006): Az elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan, Atelier.
A „népi” írókról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalása. (1958) Társadalmi Szemle 6: 38–69.
Aronson, Elliot (2014): A társas lény. Budapest: Akadémiai.
Bácskai Vera – Nagy Lajos (1984): Piackörzetek. piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Akadémiai, Budapest.
Bácskai Vera (1988): Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Akadémiai, Budapest.
Baráth Katalin (2008): Az írástudó magányossága. Megjegyzések Hajnal István írástörténeti munkáihoz. BUKSZ 20(2): 119–124.
Bartha Ákos (2013): Közelítések a szociográfia fogalmához. Forrás 5: 92–101.
Bartha Ákos (2014): A népi szociográfia elmélete és gyakorlata. Kovács Imre és A néma forradalom. Szociológiai Szemle 2: 116–138.
Bartha Ákos (2017a): Egy lovagiatlan ügy. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szabó Dezső afférja(i). Új Nézőpont 3: 51–78.
Bartha Ákos (2017b): Bal vagy jobb? Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa. Forrás 2: 40–57.
Bartha Ákos (2018): A „nagyszociográfiák” válságképe. In: Tóth Péter Pál (szerk.): A magyar szociográfia a 20–21. században. Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 107–121.
Bartha Ákos (2019): Tudomány, irodalom és közélet mezsgyéjén. A népi szociográfia és a korabeli falukutatás. Hitel 2: 105–120.
Bartha Ákos (2022): 1937 – Megalakul a Márciusi Front. In: Laczó Ferenc – Varga Bálint (szerk.): Magyarország globális története 1869–2022. Budapest: Corvina, 211–216.
Bartha Ákos (2023): Erdei Ferenc: Több szerepben nyomot hagyva. In: Szilágyi Adrienn (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. Budapest: MTA HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 335–342.
Békés Márton (2009): A hagyomány forradalma. Németh László politikája. Budapest: Kortárs.
Belényi Gyula (1991): Terület- és településfejlesztési politika Magyarországon 1950–1952. In: Serfőző Lajos (szerk.): Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Historica Tomus XCIII. Szeged, 27–46.
Belényi Gyula (1995): A Bibó–Erdei kapcsolat és a városmegyés reformterv. Tiszatáj 49(3): 54–58.
Benda Gyula (1991): Van-e közép-európai társadalomfejlődési modell? Európai Fórum 1–2: 18–27.
Benda Gyula (1997): A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég 3–4: 33–42.
Benda Gyula (2002): Zsellérből polgár – társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma 1740–1848. (PhD – doktori disszertáció, témavezető: Bácskai Vera, ELTE Történettudományi Doktori Iskola.)
Benda Gyula (2006): Társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Osiris.
Berger, Peter L. – Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest: Jószöveg.
Bertha Zoltán (2005): „Világképteremtő enciklopédizmus.” Budapest: Kairosz Kiadó.
Bibó István (1940): Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában. Társadalomtudomány 20(4): 503–516.
Bibó István (1973): Tanya és modernizáció. A tanyakérdés vitájának újjáéledése és Erdei Ferenc tanyakoncepciója. Valóság 16(12): 35–40.
Bibó István (1981): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. In: Tóth János (szerk.): Bibó István összegyűjtött munkái 1. Bern: EPMSZ, 255–286.
Bibó István (1982): A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme. In: Tóth János (szerk.): Bibó István összegyűjtött munkái 2. Bern: EPMSZ, 351–362.
Bibó István (1983a): Társadalmi reform és közigazgatás (1946–1974). In: Kemény István – Sárközy Mátyás (s. a. rend.): Bibó István összegyűjtött munkái 3. Bern: EPMSZ, 645–792.
Bibó István (1983b): A magyar közigazgatási reform problémái. In: Tóth János (szerk.): Bibó István összegyűjtött munkái 3. 673–694.
Bibó István (1983c): A magyar közigazgatásról I–II. In: Tóth János (szerk.): Bibó István összegyűjtött munkái 3. EPMSZ, Bern, 648–664.
Bibó István – Erdei Ferenc (1983): A magyar közigazgatás reformja. In: Tóth János (szerk.): Bibó István összegyűjtött munkái 3. 695–701.
Bod Péter Ákos (2018): Bérek, profitok és járadékok harca – magyar szemmel. Századvég 88: 51–74.
Bod Péter Ákos (2019a): Megint utat tévesztünk? Gazdaságunk állapotáról, kockázatairól és kilátásairól. Budapest: Noran-Libro.
Bod Péter Ákos (2019b): A mi „brezsnyevi pangásunk”. Hat állítás a korrupcióról, a közjóról és a magánjavakról. Heti Válasz július 16.
Bognár Bulcsu (2002): Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján. In: Tóth G. Péter (szerk.): Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Laczkó Dezső Múzeum veszprémi konferenciája. Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum – Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 163–211.
Bognár Bulcsu (2003): „Csak egy rettenetes nagy söprögetés segít.” Erdei Ferenc értelmezése a magyar társadalomfejlődésről a kéziratos szövegben. Valóság 8: 59–79.
Bognár Bulcsu (2004a): „A merészség a koncepcióban.” Erdei kísérlete a hajnali társadalomszemlélet adaptációjára A magyar paraszttársadalom című művében. Korall, 15–16: 226–247.
Bognár Bulcsu (2004b): Erdei útkeresései. A hajnali társadalomszemlélettől a szocializmus felé. In: K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Budapest: Hermész Kör – Osiris, 587–610.
Bognár Bulcsu (2005a): Egy szintézis kísérlete. Erdei Ferenc Parasztok című művének társadalomszemléletéről. Társadalomkutatás 1: 173–192. https://doi.org/10.1556/Tarskut.23.2005.1.9
Bognár Bulcsu (2005b): A harmadik út és a mezővárosi társadalomfejlődés. Erdei Ferenc városszociológiai összegzéséről. Szociológiai Szemle 2: 40–56.
Bognár Bulcsu (2005c): Egy parasztpolitikus szociológiája. Erdei Ferenc szociográfiáinak társadalomszemlélete (1931–1938). Valóság 1: 48–73.
Bognár Bulcsu (2006a): A nemzeti radikális politika és a társadalomtudományos érvelés kettősége Erdei Ferenc faluszociográfiájában. Aetas 1: 47–62.
Bognár Bulcsu (2006b): Életmű a tanyás mezővárosi társadalmasodás igézetében. Erdei Ferenc társadalomszerkezeti elemzéseinek sajátosságairól. Társadalomkutatás 3: 432–448. https://doi.org/10.1556/Tarskut.24.2006.3.6
Bognár Bulcsu (2008): A tanyapolitika és a hajnali társadalomelmélet kettőssége Erdei Ferenc Magyar tanyák című művében. Agrártörténeti Szemle 1–4: 277–294.
Bognár Bulcsu (2009a): A paraszti válság és a harmadik utas válaszok. Erdei Ferenc, Illyés Gyula és Szabó Zoltán a népi szociográfusok mozgalmában. Korall 36: 141–159.
Bognár Bulcsu (2009b): A népi szociográfia nemzeti radikalizmusa. Erdei Ferenc, Féja Géza és Veres Péter társadalomszemléletének kapcsolódásairól. Szociológiai Szemle 2: 60–77.
Bognár Bulcsu (2009c): A harmadik út eltérő képviseletei. Erdei Ferenc és Kovács Imre a két világháború közötti parasztpolgárosodás esélyeiről. Magyar Szemle 7–8: 97–114.
Bognár Bulcsu (2010a): Erdei Ferenc szociológiája. Budapest: Loisir.
Bognár Bulcsu (2010b): Versengő harmadik utasok. Németh László és Erdei Ferenc társadalomértelmezéséről és politikai programjáról. Szociológiai Szemle 4: 109–129.
Bognár Bulcsu (2011a): Népi szociográfia és társadalomtudomány. Írások Erdei Ferenc szociográfiának (1931–1944) társadalomszemléletéről. Budapest: Loisir.
Bognár Bulcsu (2011b): Szabó Dezső harmadik utas öröksége. A nemzeti radikalizmus ideológusának hatása Erdei Ferenc társadalomfelfogására. Valóság 3: 1–14.
Bognár Bulcsu (2011c): Szabó Dezső harmadik utassága és a Márciusi Front politikai programja. Valóság 4: 11–24.
Bognár Bulcsu (2011d): Szabó Dezső nemzeti radikalizmusának hatása Erdei Ferenc és Bibó István fajvédelmére. Valóság 5: 14–28.
Bognár Bulcsu (2011e): A szárszói viadal. Erdei Ferenc és Németh László vitájának gazdasági és politikai vonatkozásai. Valóság 12: 1–13.
Bognár Bulcsu (2012): A népies irányzat a két háború között. Budapest: Loisir.
Bognár Bulcsu (2015): A kommunikációs médiumok és a társadalom differenciálódása. A nyelv és az írás szerepe a szocialitás evolúciójában. Szociológiai Szemle 1: 39–65.
Borbándi Gyula (1989): A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Budapest: Püski.
Boros János (2020): A politikai esszé normatív diskurzusa. Szabó Dezső néhány írásának elemzése. Kultúratudományi Szemle 2: 7–43.
Braudel, Fernand (1972): A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. Századok 4–5: 988–1012.
Braudel, Fernand (1985): A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Budapest: Gondolat.
Braudel, Fernand (1996): A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I–III. Budapest: Akadémiai–Osiris.
Bourdieu, Pierre (2002): A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest: Napvilág.
Budai Balogh Sándor (1981): Bartók Béla és Szabó Dezső egymásról. Confessio 1: 101–104.
Budai Balogh Sándor (1982a): Kodály Zoltán és Szabó Dezső barátsága. Confessio 1: 109–111.
Budai Balogh Sándor (1982b): Szabó Dezső Ludas-Mátyás füzetei (1934–1942). Emlékezések, naplók, levelek. Irodalomtörténeti Közlemények 2: 209–228.
Comte, August (1979): A pozitív szellem. A társadalom újjászervezéséhez szükséges tudományos munkálatok terve. (Magyar Helikon.) Budapest: Európa.
Concha Győző (1935): Van-e magyar társadalom? Nincs. In: uő: Hatvan év tudományos mozgalmai között. II. Budapest, 644–661.
Croizier, Michael (1981): A bürokrácia jelensége. Esszé a modern francia szervezeti rendszerek bürokratikus tendenciáról, valamint a társadalmi és a kulturális rendszerrel való kapcsolataikról. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Csepeli György (1993): Bűvészinasok. A népi gondolkodás politikai antiszemitizmusa. Kritika 10: 20–23.
Durkheim, Émile (1978): A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Durkheim, Émile (2003): A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában. Budapest: L’Harmattan.
Elek Péter et al. (1936): Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Budapest: Sylvester.
Enyedi György (2010): Terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatások fő irányai és feladatai. Területi Statisztika 4: 398–405.
Erdei Ferenc (1931): Királyhegyes. Századunk 1: 25–35.
Erdei Ferenc (1932): A makói tanyarendszer. Népünk és Nyelvünk 4–6: 81–91.; 7–10: 140–148.; 11–12: 193–198.
Erdei Ferenc (1934): A makói parasztság társadalomrajza. Makó: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Erdei Ferenc (1935a): Területi csoportok egy mezőváros társadalmában. Adalékok Makó társadalomrajzához. Népünk és Nyelvünk 7–12: 244–252.
Erdei Ferenc (1935b): Nemzedékproblémák egy mezőváros társadalmában. Magyarságtudomány 1: 43–49.
Erdei Ferenc (1935–36): Magyar gazdaságtudomány. Magyarságtudomány 1935. 2: 137–148. 1936. 1: 143–154. 1936. 2: 251–263.
Erdei Ferenc (1936): A mezővárosi társadalom. Makó társadalmi szerkezete. Válasz 9: 371–378.
Erdei Ferenc (1937): Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe III. (Magyarország felfedezése.) Budapest: Athenaeum.
Erdei Ferenc (1938): Parasztok. Budapest: Athenaeum.
Erdei Ferenc (1939): Magyar város. Budapest: Athenaeum.
Erdei Ferenc (1940): Magyar falu. Budapest: Athenaeum.
Erdei Ferenc (1941): A magyar paraszttársadalom. (Magyarságismeret, 5.) Budapest: Franklin. Erdei Ferenc (1942a): Történelem és szociológia. Társadalomtudomány 4–5: 463–496.
Erdei Ferenc (1942b): Magyar tanyák. Budapest: Athenaeum.
Erdei Ferenc (1943a): A paraszti társadalom. In: Bartucz Lajos (szerk.): A magyar nép. /A művelődés könyvtára 9./ Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 114–135.
Erdei Ferenc (1943b): A magyar társadalom. In: Szárszó. Az 1943. évi Balatonszárszói Magyar Élet-Tábor előadás- és megbeszéléssorozata. Budapest: Magyar Élet, 12–36.
Erdei Ferenc (1945): A magyar értelmiség útja. In: Új szellemi front. Budapest: Szikra, 33–38.
Erdei Ferenc (1946): A szövetkezeti mozgalom és a földművesszövetkezetek. Fórum 2: 164: 177.
Erdei Ferenc (1954): A háztáji gazdaság kérdései. Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle 8–9: 676–707.
Erdei Ferenc (1959a): Előszó. In: George S. Wheeler: Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága. Budapest: Kossuth, 5–10.
Erdei Ferenc (1959b): A „családi farm” a jelenkori tőkés mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle 2: 128–146.
Erdei Ferenc (1961): A mezőgazdaság jelenkori fejlődésének főbb jellemzői. Valóság 2: 12–19.
Erdei Ferenc (1964): Ajánlás az olvasóknak. In: Komló László: Ipari mezőgazdaság felé. Franciaországi útinapló. Budapest: Közgazdasági és Jogi, 11–13.
Erdei Ferenc (1967a): Élelmezés és mezőgazdaság. Kortárs 6: 973–983.
Erdei Ferenc (1967b): A mezőgazdaság helye a nap alatt. Budapest: Akadémiai.
Erdei Ferenc (1967c): A háztáji és a kisegítő gazdaságok helye a szocialista mezőgazdaságban. Tudomány és Mezőgazdaság 3: 1–8.
Erdei Ferenc (1968): A szövetkezetek elméleti kérdései. Valóság 2: 27–39.
Erdei Ferenc (1969): A mezőgazdasági termelőszövetkezetek néhány társadalmi kérdése. Valóság 2: 74–89.
Erdei Ferenc (1971): Város és vidéke. Budapest, Akadémiai.
Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két háború között. Valóság 4: 23–53. 5: 36–58.
Erdei Ferenc (1979): Szövetkezeti írások 1. Budapest: Akadémiai.
Erdei Ferenc (1984a): Vallomás egy útról, melyet sohasem tettem meg. In: Kulcsár Kálmán (szerk.): Erdei Ferenc: Történelem és társadalomkutatás. Budapest: Akadémiai, 448–452.
Erdei Ferenc (1984b): Gondolatok a pályáról. In: Erdei: Történelem és társadalomkutatás. Budapest: Akadémiai, 321–325.
Erdei Ferenc (1988): Politikai írások 1. Budapest: Akadémiai.
Erdei Ferenc (2010): A történelmi népi társadalom. (IV. A paraszttársadalom). Szociológiai Szemle 20(4): 12–42.
Faragó László (2006): A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása. Tér és Társadalom 20(2): 83–102. https://doi.org/10.17649/TET.20.2.1055
Féja Géza (1965): Szabadcsapat. Életregény. Budapest: Szépirodalmi.
Féja Géza (1982): Lapszélre. Budapest: Szépirodalmi.
Felkai Gábor (2003): Politikai eszmék szintetizálása Mannheim Károlynál. „Tervezés a szabadságért.” In: Gellériné Lázár Márta – Karádi Éva – Cs. Kiss Lajos (összeáll.): Mannheim-tanulmányok. Írások Mannheim Károlytól és Mannheim Károlyról. Budapest: Napvilág, 248–282.
Földes Györgyi (2013): Őrült beszéd: de van benne rendszer. Szabó Dezső ellentmondásai. Jelenkor 56(2): 183–189.
Füzi László (2001): Az etika jegyében. Németh László gondolkodása a hatvanas években. Jelenkor 4: 405–417.
Füzi László (2017): Körülállások. Németh László Kossuth-díja 1957-ben. Magyar Szemle 9–10: 21–30.
Geőcze Sarolta (1901): Modern társadalmi feladatok. Magyar Gazdaszövetség Kiadványa. (Különlenyomat a Magyar Gazdák Szemléjéből.)
Gerschenkron, Alexander (1984): A gazdasági elmaradottság történeti távlatból. Tanulmányok. Budapest: Gondolat.
Giddens, Anthony (1995): Die Konstitution der Gesellschaft. Frankfurt am Main – New York: Campus.
Gombos Gyula (1975): Szabó Dezső. New York: Püski.
Görömbei András (2020): A minőség jegyében. Írások Németh Lászlóról. Budapest: Nap.
Gróh Gáspár (szerk. és vál.) (2002): Az elsodort író. In memoriam Szabó Dezső. Budapest: Nap.
Gyáni Gábor (2001): Érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall 3–4: 21–31.
Gyáni Gábor (2010): Empíria, ideológia és tudomány Erdei Ferenc munkásságában. Szociológia Szemle 20(4): 43–59.
Gyáni Gábor (2024): Hajnal István rendhagyó történetírása. Korunk 35(4): 28–38.
Gyarmati György (1979): Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Szociológia 1. 93–97.
Győrffy Sándor et al. (szerk.) (1983): Szárszó 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Dokumentumok. Budapest: Kossuth.
Gyurgyák János (2001): A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Budapest: Osiris, 549–569.
Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Századvég–Osiris.
Hajnal István (1939): Történelem és szociológia. Századok 1: 1–32. 2: 137–166.
Hajnal István (1942): Az osztálytársadalom. In: Domanovszky Sándor (főszerk.): Magyar Művelődéstörténet V. Az új Magyarország. (Reprint: Babits Magyar–Amerikai Kiadó Rt., Szekszárd, 1991, 163–200.)
Hajnal István (1988): Az újkor története. (Egyetemes történet négy kötetben. Harmadik kötet.) Budapest: Akadémiai (reprint).
Hajnal István (1993): Technika, művelődés. Tanulmányok. (Szerk. Glatz Ferenc.) (História Könyvtár. Monográfiák, 2.) Budapest: História – MTA Történettudományi Intézet.
Halmos Károly (2003): A lövészárok szelleme – Hajnal István arcképéhez. Beszélő 8(1–2): 82–92.
Halmos Károly (2010a): A történelmi népi társadalom. A magyar társadalom a két háború között című tanulmány negyedik része. Szociológiai Szemle 20(4): 4–11.
Halmos Károly (2010b): Erdei Ferenc 1943. évi szárszói beszéde mint politikai szöveg. Szociológiai Szemle 20(4): 60–108.
Hankiss Elemér – Füstös László – Szakolczay Árpád (1982): Kényszerpályán? A magyar társadalom értékrendszerének alakulása 1930 és 1980 között. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézet.
Huszár Tibor (1984): Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség. Budapest: Magvető.
Huszár Tibor (1989): Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. Budapest: Kolonel Lap- és Könyvkiadó.
Huszár Tibor (1991): Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. Budapest –Makó: ELTE Szociológiai Intézet – Makói József Attila Múzeum.
Huszár Tibor (2005): Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról. Budapest: Corvina Kiadó.
Huszár Tibor (2012): Erdei Ferenc 1910–1971. Politikai életrajz. Budapest: Corvina.
Illyés Gyula (1933): Pusztulás. Úti jegyzetek. Nyugat 17–18: 189–205.
Illyés Gyula (1962): Puszták népe. Budapest: Szépirodalmi.
Illyés Gyula (1976): Itt élned kell! Budapest: Szépirodalmi.
Irinyi János (1962): Hajnal István szociológiai történelemszemléletéről. In: Rácz István – Tokody Gyula – Varga Zoltán: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve. I. Budapest: Tankönyvkiadó, 167–183.
Izsák Lajos – Kun Miklós (szerk. és utószó) (1994): Moszkvának jelentjük… Titkos dokumentumok 1944–1948. Budapest: Századvég.
Jakab András – Urbán László (szerk.) (2017): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Budapest: Osiris.
Jánossy Ferenc (1966): A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Jászi Oszkár (1918): Mi a radikalizmus? Budapest: Országos Polgári Radikális Párt.
Joas, Hans (2000): The Genesis of Values. Chicago: University of Chicago Press.
Joyce, Patrick (1994): Democratic Subjects. The Self and the Social in the Nineteenth-Century England. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511522611
Karácsony András (1995): Bevezetés a tudásszociológiába. Budapest: Osiris–Századvég.
Karácsony András (2005): A konzervatív forradalom utópiája a két háború közötti Németországban. Századvég 10(35): 69–104.
Karsai László (szerk.) (1992): Kirekesztők. Antiszemita írások 1881–1992. Budapest: Aura.
Keller Tamás (2010): The Position of Hungary on Worldwide Map of Human Values. Review of Sociology of the Hungarian Sociological Association 20(1): 27–51.
Knoblauch, Hubert – Löw, Martina (2017): On the Spatial Re-figuration of the Social World. Sociologica. Italian Journal of Sociology Online 2., maggio–agosto.
Knoblauch, Hubert – Löw, Martina (2020): The re-figuration of spaces and refigured modernity: Concept and diagnosis. Historical Social Research 45: 263–292.
Kondor Zsuzsanna (2004): A kreativitás mintázata: Hajnal István. In: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai. Magyar tudósok és intézmények a modernitás kihívásában. Budapest: Áron, 203–204.
Kondor Zsuzsanna (2007): Kritikai racionalitás a másodlagos írásbeliség korszakában. Információs Társadalom 7(4): 36–46. https://doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.4.2
Kornai János (1980): A hiány. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Kornai János (1993): A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Budapest: Heti Világgazdaság.
Korom Mihály (1981): Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet 1944–1945. Budapest: Akadémiai.
Koselleck, Reinhart (2003): Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest: Atlantisz.
Kovács Dávid (2010): Szabó Dezső protestantizmus-szemlélete. In: Kulin Ferenc – Veliky János (szerk.): „Zengett Szíónon a zsoltár.” A magyar kálvinizmus kulturális és civilizációs hatásai. Budapest: Argumentum, 160–180.
Kovács Dávid (2014): Szabó Dezső nemzetszemlélete. A közösségi identitás változatai Szabó Dezső életművében. Máriabesnyő: Attraktor.
Kovács Dávid (2017): Szabó Dezső történelemszemlélete és a függetlenségi-protestáns hagyomány. In: uő: Nemzetfelfogás és történelemszemlélet a 20. századi Magyarországon. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 21–34.
Kovács Dávid (2021): Az elsodort falu eszmetörténeti jelentősége és helye Szabó Dezső szellemi életútjában. In: uő (szerk.): Szabó Dezső helye a magyar kultúrában. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 125–138.
Kovács Imre (1989): A néma forradalom. Budapest: Cserépfalvi.
Kovács Imre (1990): Magyarország megszállása. Budapest: Katalizátor Iroda.
Kovács Imre (1992): Népiség, radikalizmus, demokrácia. Publicisztikai írások. Budapest: Gondolat Kiadó – Nyilvánosság Klub – Századvég.
Lakatos László (1982): Az íráskultúra és a kapitalizmus szelleme. Medvetánc 2–3: 305–319.
Lakatos László (1989): Hajnal István útja a szociológiához. Szociológia 2: 163–188.
Lakatos László (1992): „Középkorimádat” vagy népiesség? Hajnal István történelemszemlélete. Valóság 11: 30–46.
Lakatos László (1993): Hajnal István hatása. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A hatalom humanizálása. Tanulmányok Bibó István életművéről. Pécs: Tanulmány, 109–116.
Lakatos László (1996): Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Budapest: Új Mandátum.
Lefebvre, Henri (1991): The Production of Space. Oxford: Basil Blackwell.
Lengyel András (1991): Németh László Shylock-metaforája. Valóság 8: 56–74.
Leopold Lajos (1988): Színlelt kapitalizmus. Medvetánc 2–3: 321–355.
Lévi-Strauss, Claude (2003): Szomorú trópusok. Budapest: Európa.
Litván György (2003): Jászi Oszkár. Budapest: Osiris.
Löw, Martina (2001): Raumsoziologie. Frankfurt: Suhrkamp.
Luhmann, Niklas (1987): Soziale Systeme. Grundriss einer allgemeinen Theorie. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Luhmann, Niklas (1993a): Gesellschaftsstruktur und Semantik. Studien zur Wissenssoziologie der modernen Gesellschaft. Band 1–4. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Luhmann, Niklas (1993b): Gesellschaftliche Struktur und semantische Tradition. In: uő: Gesellschaftsstruktur und Semantik. Studien zur Wissenssoziologie der modernen Gesellschaft. Band 1. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 9–71.
Luhmann, Niklas (1993c): Individuum, Individualität und Individualismus. In: uő: Gesellschaftsstruktur und Semantik. Studien zur Wissenssoziologie der modernen Gesellschaft. Band 3. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 149–258.
Luhmann, Niklas (1996): Tautologie und Paradoxie in den Selbstbeschreibungen der modernen Gesellschaft. In: uő: Protest. Systemtheorie und soziale Bewegungen. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 79–106.
Luhmann, Niklas (1998): Die Gesellschaft der Gesellschaft I–II. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Luhmann, Niklas (1999a): Die Behandlung von Irritationen: Abweichung oder Neuheit? In: uő.: Gesellschaftsstruktur und Semantik. Studien zur Wissenssoziologie der modernen Gesellschaft. Band 4. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 55–100.
Luhmann, Niklas (1999b): Funktionen und Folgen formaler Organisation. Berlin, Duncker & Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-48341-9
Luhmann, Niklas (2005): Az írás formája. In: Bónus Tibor – Kelemen Pál – Molnár Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 431–454.Luhmann, Niklas (2008): Die Moral der Gesellschaft. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Luhmann, Niklas (2009): Veränderungen im System gesellschaftlicher Kommunikation und die Massenmedien. In: uő: Soziologische Aufklärung 3. Soziales System, Gesellschaft, Organisation. Wiesbaden: VS Verlag, 355–368. https://doi.org/10.1007/978-3-322-97132-6_18
Luhmann, Niklas (2011): Organisation und Entscheidung. Wiesbaden, VS Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-531-93042-8
Lukács György (1945): Írástudók felelőssége. Budapest: Szikra.
Lukács György (1947): Irodalom és demokrácia. Budapest: Szikra.
Majtényi György (2010): Zöld Sándor tragédiája. Emlékezés, emlékezet, egy történet elbeszélése. In: Valuch Tibor – Bódy Zsombor – Horváth Sándor (szerk.) Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára, Budapest: Argumentum, 447–458.
Malinowski, Bronisław (1972): Baloma. Válogatott írások. Budapest: Gondolat.
Mannheim Károly (1996): Ideológia és utópia. Budapest: Atlantisz.
Mannheim Károly (2000): A nemzedékek problémája. In: uő: Tudásszociológiai tanulmányok. Budapest: Osiris, 201–253.
Márkus István (1973): Az utóparasztság arcképéhez. Gernelyapáti magnószalagok 1971. október. Szociológia 1: 53–67.
Márkus István (1996): Polgárosodó parasztság. A magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével. Budapest: Dinasztia.
Miklóssy Endre (2011): „Város és vidéke.” Erdei Ferenc és Bibó István területi-társadalomszervezési elgondolásairól. Területi Statisztika 51(5): 511: 529.
Monostori Imre (1994): Minőség, magyarság, értelmiség. Tizenkét fejezet Németh Lászlóról. Budapest: Püski.
Monostori Imre (2001): Az esszéíró Németh László világképe. Korunk, 5: 17–22.
Monostori Imre (2012): Németh László 1956-os élménye és a hatvanas évek magyar szocializmusa. Kortárs 5: 81–92.
Monostori Imre (2016): Válogatott tanulmányok Németh Lászlóról. Budapest: Nap.
Monostori Imre (2018a): Szabó Dezső, az „útmutató”. Németh László Szabó Dezső-képeinek változásai (1926–1968) 1. Kortárs 9: 49–59.
Monostori Imre (2018b): Szabó Dezső, az „útmutató”. Németh László Szabó Dezső-képeinek változásai (1926–1968) 2. Kortárs 10: 66–74.
Monostori Imre (2018c): Szabó Dezső, az „útmutató”. Németh László Szabó Dezső-képeinek változásai (1926–1968) 3. Kortárs 12: 72–79.
Monostori Imre (2020): Az elfogadás kínjai. Egy fejezet a Németh László-recepció történetéből (1956–1960). Kortárs 64(7–8): 121–132.
Nagy J. Endre (1993a): Eszme és valóság. Magyar szociológiatörténeti tanulmányok. Budapest–Szombathely: Pesti Szalon–Savaria University Press.
Nagy J. Endre (1993b): Harcban az angyallal. Erdei politikai világnézetének és struktúra-rajzának összefüggései az 1940-es évek elején. In: uő: Eszme és valóság. Magyar szociológiatörténeti tanulmányok. Budapest–Szombathely: Pesti Szalon–Savaria University Press, 103–117.
Nagy Péter (1964): Szabó Dezső. Budapest: Akadémiai.
Némedi Dénes (1983): A szociográfia hivatása. A népies szociográfia szereptudatáról. Világosság 5: 278–283.
Némedi Dénes (1985): A népi szociográfia 1930–1938. Budapest: Gondolat.
Németh László (1992a): A huszadik század vezérjelenségei. In: Németh: A minőség forradalma – Kisebbségben. Politikai és irodalmi tanulmányok, beszédek, vitairatok I–III. Budapest, Püski Kiadó, 166–178.
Németh László (1992b): A kapitalizmus vége. In: A minőség forradalma I. 285–295.
Németh László (1992c): Ady Endre. In: A minőség forradalma I. 440–453.
Németh László (1992d): Új politika. In: A minőség forradalma I. 547–550.
Németh László (1992e): Debreceni Káté. In: A minőség forradalma I. 551–554.
Németh László (1992f): Népművelés. In: A minőség forradalma I. 622–638.
Németh László (1992g): Töredék a reformból. In: A minőség forradalma I. 645–667.
Németh László (1992h): Író és hatalom. In: A minőség forradalma I. 667–669.
Németh László (1992i): Kisebbségben. In: A minőség forradalma II. 843–910.
Németh László (1992j): Magyar radikalizmus. In: A minőség forradalma II. 1155–1164.
Németh László (1992k): Népi író. In: A minőség forradalma II. 1297–1321.
Németh László (1999a): Szabó Dezső. In: uő: A minőség forradalma – Kisebbségben. Politikai és irodalmi tanulmányok, beszédek, vitairatok. III–IV. Budapest: Püski, 1512–1523.
Németh László (1999b): Visszatekintés. In: A minőség forradalma III. 1813–1830.
Németh László (1999c): Magyarság és Európa. In: A minőség forradalma III. 1969–2034.
Németh László (2011): A magyar forradalomról. Budapest: Nap.
Némedi Dénes (1978): A szintézis keresése. Erdei Ferenc szociológiája a 40-es évek első felében. Szociológia 4: 511–525.
Némedi Dénes (1983): A szociográfia hivatása. A népies szociográfia szereptudatáról. Világosság 5: 278–283.
Némedi Dénes (1985): A népi szociográfia 1930–1938. Budapest: Gondolat.
Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia 1890–1945. Budapest: Napvilág.
Neusüss, Arnhelm (1968): Utopisches Bewusstsein und frei schwebende Intelligenz. Zur Wissenssoziologe Karl Mannheims. Meisenheim/Glan, Hain.
Neusüss, Arnhelm (1988): Die Entdeckung des blinden Flecks. Epitaph für Mannheim. Düsseldorfer Debatte, 4: 44–63.
Nietzsche, Friedrich (1989): A történelem hasznáról és káráról. Budapest: Akadémiai.
Nyíri Kristóf (1994): A hagyomány filozófiája. Budapest: T-Twins – Lukács Archívum.
Nyíri Kristóf (1998): Bevezetés Hajnal István „Írásbeliség és fejlődés” című írásához. Replika 30: 191–193.
Ortega y Gasset, José (1995): A tömegek lázadása. Budapest: Pont Könyvkereskedés.
Ortega y Gasset, José (2003): Korunk feladata. Budapest: Nagyvilág.
Őze Sándor (2010): Nemzeti helyzetértékelés Németh László és Bibó István gondolkodásában. Magyar Szemle, 3–4: 64–86.
Papp István (2010): Fehér Lajos agrárpolitikusi tevékenysége. In: Sipos Levente (szerk.): Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Budapest: Napvilág, 248–292.
Papp István (2012): A magyar népi mozgalom története 1920–1990. Budapest: Jaffa.
Papp István (2014) Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Századok 148(4): 1068–1071.
Papp István (2017): Fehér Lajos. Egy népi kommunista politikus pályaképe. Pécs: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Kronosz.
Papp István (2021): Útkereső vagy tévelygő? Szabó Dezső 1918–1919-ben. In: Hőnich Henrik – Nagy Ágoston (szerk.): Trianon után. Politikai gondolkodás és történetírás. Budapest: Századvég, 251–264.
Péter László (2003): Hajsza Németh László ellen. Kortárs 2: 102–103.
Petrik Béla (2003): A teljes kép felé. Szabó Dezső a Magyar Életben. Hitel, 3.
Petrik Béla (2005): Fogságban. Szabó Dezsőről. Hitel 1.
Petrik Béla (2008): Összeomlás. Szabó Dezső életművének fogadástörténete 1945-től a monográfiák megszületéséig. Kortárs 5: 5–45.
Petrik Béla (2009): Életmű az idő kapujában. (Szabó Dezső: Tanulmányok, esszék.) Hitel 6: 113–117.
Rézler Gyula (1945): A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. Budapest: Faust.
Schmid, Christian (2005): Stadt, Raum und Gesellschaft. Henri Lefebvre und die Theorie der Produktion des Raumes. Stuttgart: Franz Steiner.
Schulze, Gerhard (1993): Die Erlebnisgesellschaft. Kultursoziologie der Gegenwart. Frankfurt am Main – New York: Campus.
Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. Vizsgálódás a vállalkozói profitról, a tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Sipos Levente (2010): Nagy Imre, az agrárpolitikus. In: uő (szerk.): Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Budapest: Napvilág, 200–222.
Soja, Edward W. (1989): Postmodern Geographics. London – New York: Verso.
Soja, Edward W. (1996): Thirdspace. Journeys to Los Angeles and Other Real-and-Imagined Places. Oxford: Blackwell.
Sombart, Werner (1911): Die Juden und das Wirtschaftsleben. Leipzig: Duncker & Humblot.
Standeisky Éva (2005): Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. Budapest: 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.
Szabó Dezső [1938] (1991a): A holnap nácionalizmusa. In: Az egész látóhatár I. 15–58.
Szabó Dezső [1936] (1991b): Toborzó. In: Az egész látóhatár I. 80–95.
Szabó Dezső [1934] (1991c): Karácsonyi levél. In: Az egész látóhatár I. 96–118.
Szabó Dezső [1936] (1991d): A népképviselet. In: Az egész látóhatár I. 118–132.
Szabó Dezső [1938] (1991e): A választójog reformja. In: Az egész látóhatár I. 133–148.
Szabó Dezső [1935] (1991f): Magyarország helye Európában. In: Az egész látóhatár I. 149–166.
Szabó Dezső [1935] (1991g): A magyar középosztály megteremtése. In: Az egész látóhatár I. 167–182.
Szabó Dezső [1923] (1991h): A magyar paraszt. In: Az egész látóhatár I. 182–200.
Szabó Dezső [1936] (1991i): A magyar paraszt és a magyar kultúra. In: Az egész látóhatár I. 201–206.
Szabó Dezső [1923] (1991j): A munkásság. In: Az egész látóhatár I. 211–223.
Szabó Dezső [1938] (1991k): A végzet ellen. (Hungarizmus és halál.) In: Az egész látóhatár I. 438–482.
Szabó Dezső [1923] (1991l): Rokamból-romantika. In: Az egész látóhatár I. 483–500.
Szabó Dezső [1938] (1991m): Az antijudaizmus bírálata. In: Az egész látóhatár I. 501–532.
Szabó Dezső [1937] (1991n): A bírói tekintély lélektana. In: Az egész látóhatár II. 689–710.
Szabó Dezső [1941] (1991o): Az ifjúság: mint érték és funkció a nemzet életében. In: Az egész látóhatár II. 1081–1090.
Szabó Dezső [1912] (2003a): Az irodalom, mint társadalmi funkció. In: Egyenes úton I. 136–145.
Szabó Dezső [1912] (2003b): A magyar protestantizmus problémája. In: Egyenes úton I. 145–149.
Szabó Dezső [1915] (2003c): Az individualizmus csődje. In: Egyenes úton I. 156–166.
Szabó Dezső (2003d): Faj és világirodalom. In: Egyenes úton I. 252–261.
Szabó Dezső [1911] (2003e): Válasz. In: Egyenes úton I. 353–355.
Szabó Dezső [1919] (2003f): Az egész emberért. In: Egyenes úton I. 355–362.
Szabó Dezső [1929] (2003g): Az út – előre. A belső válság megoldása felé. In: Egyenes úton I. 362–377.
Szabó Dezső [1929] (2003h): Ha az alsóbb társadalmi rétegek tudatára ébrednek… In: Egyenes úton I. 377–383.
Szabó Dezső[1923] (2003i): Habsburg-destrukció és fehér bolsevizmus. In: Egyenes úton I. 383–403.
Szabó Dezső [1923] (2003j): Remény nélkül. In: Egyenes úton I. 410–417.
Szabó Dezső [1923] (2003k): Új magyar ideológia elé. In: Egyenes úton I. 417–480.
Szabó Dezső (2003l): Végzet. In: Egyenes úton II. 524–579.
Szabó Dezső [1937] (2003m): Virrasztó Koppány. In: Egyenes úton II. 579–614.
Szabó Dezső (2003n): Az őrtoronyról. In: Egyenes úton II. 702–719.
Szabó Dezső [1941] (2003o): A paraszt-probléma és az irodalom. In: Egyenes úton I. 719–738.
Szabó Dezső [1931] (2003p): A németség útja. In: Egyenes úton II. 738–752.
Szabó Dezső [1936] (2003q): A mai magyar politikai horizont. In: Egyenes úton II. 752–782.
Szabó Dezső (1989): Az elsodort falu. Debrecen: Csokonai.
Szabó Dezső (1991): Az egész látóhatár I–II. Politikai és irodalmi tanulmányok, levelek, iratok. Budapest: Püski.
Szabó Dezső (1996): Életeim I–II. Születéseim, halálaim, feltámadásaim. Budapest: Püski.
Szabó Dezső (2003): Egyenes úton I–II. Tanulmányok és jegyzetek. Budapest: Püski.
Szabó Miklós (1989a): Új vonások a századforduló magyar konzervatív gondolkodásában. In: uő: A politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Válogatott tanulmányok. Budapest: ELTE – Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesülete, 109–176.
Szabó Miklós (1989b): Szabó Dezső, a politikai gondolkodó. In: uő: A politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Válogatott tanulmányok. 209–216.
Szabó Miklós (2000): Nincs harmadik út. Gondolatok a magyar polgárosodás útvesztőiről. Beszélő 1: 57–58.
Szabó István (1940): A magyar parasztság története. Budapest.
Szabó Zoltán (1934): Társadalomkutatás. Fiatal Magyarság 9: 163–169.
Szabó Zoltán (1936): A tardi helyzet. Budapest: Cserépfalvi.
Szabó Zoltán (1937): Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest: Cserépfalvi.
Szekfű Gyula (1989): Három nemzedék és ami utána következik. Budapest: Maecenas Könyvkiadó – Állami Könyvterjesztő Vállalat.
Szűcs Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető.
Tamás Gáspár Miklós (2001): Az éleslátó vak. Száz éve született Németh László. Magyar Hírlap, április 23.
Tokaji Nagy Erzsébet – Szádeczky-Kardoss Zsófia (2018): Szabó Zoltán. Budapest: Kortárs – Országos Széchenyi Könyvtár.
Tengelyi László (1998): Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz.
Tóth István György (2010): A társadalmi kohézió elemei: bizalom, normakövetés, igazságosság és felelősségérzet – lennének… In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.) Társadalmi riport 2010. Budapest: TÁRKI, 254–287.
Ungvári Tamás (1986): A „Németh László-pör” margójára. Élet és Irodalom, március 14. 5–6.
Varga Zsuzsanna (2010): Erdei Ferenc és az agrárlobbi. In: Sipos Levente (szerk.): Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Budapest: Napvilág, 223–247.
Varga Zsuzsanna (2013): Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Budapest: Gondolat.
Varga Zsuzsanna (2018): Egy hiányzó fejezet Erdei Ferenc életútjából. In: Lukács István – Majoros István (szerk.): Közép-európai arcképcsarnok, 20. század. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 391–404.
Veres András (2013): Szabó Dezső újraértékelése. Jelenkor 1: 61–68. https://doi.org/10.51384/cert-01.01
Veres Péter (1963): Számadás. Önéletrajz. Budapest: Szépirodalmi.
Weber, Max (1979): Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Weber, Max (2020): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: L’Harmattan.
