Előszó
Barát E. (1999) A nők érdekében folytatott kutatás korlátai. Replika (37), 163–168. o.
Bertaux, D. (szerk.) (1981): Biography and Society. The Life-History approach in the social sciences. London – Beverly Hills: SAGE.
Bertaux, D. (2001): A szociológia, mint írás. Szociológiai Figyelő 1–2., 43–52. o.
Bertaux, D. (2003). The usefulness of life stories for a realist and meaningful sociology. Biographical research in Eastern Europe: Altered lives and broken biographies, 39–51.o.
Best, J. (2009): Critial Thinking about Statistics. In Charon, J. M. – Vigilant, L. G. (szerk.): The Meaning of Sociology. A Reader. Ninth Edition. Upper Saddle River – New Jersey: Pearson Prentice Hall, 13–17. o.
Bruner, J. (2001): A gondolkodás két formája. In László, J. – Thomka, B. (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó, 27–58. o.
Bruner, J. – Lucariello, J. (2001): A világ narratív újrateremtése a monológban. In László, J. – Thomka B. (szerk.): Narratívák 5. Budapest: Kijárat Kiadó, 131–157. o.
Charmaz, K. (2006): Constructing Grounded Theory. A Practical Guide Through Qualitative Analysis. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE.
Corbin, J. — Strauss, A. (2014): Basics of Qualitative Research. Sage, Thousand Oaks.
Creswell, J. W. (2011): Controversies in Mixed Methods Research. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): The SAGE Handbook of Qualitative Research. 4. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE, 269–285. o.
Denzin, N. K. (1989): Interpretive Biography. Newbury Park – London – New Delhi: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781412984584
Denzin, N. K. (2012): Triangulation 2.0. Journal of Mixed Methods Research, 6 (2), 80–88. o. https://doi.org/10.1177/1558689812437186
Denzin, N. K., Lincoln, Y. S., MacLure (2017). The SAGE Handbook of Qualitative Research. Reconceptualizations and emergent construction. Los Angeles, London, New Delhi, Singapore, Washington DC: SAGE.
Flick, U. (2008): Managing Quality in Qualitative Research. London: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781849209441
Glaser, B. – Strauss, A. (1967): The Discovery of Grounded Theory: Strategies for Qualitative Research. Mill Valley, CA: Sociology Press. https://doi.org/10.1097/00006199-196807000-00014
Glen, E. (1981) History and The Life Course. In Bertaux, D. (szerk.): Biography and Society. Beverly Hills (Ca): SAGE, 77–111. o.
Denzin, N. K. (2001): Reflexions and Reviews.The Seventh Moment: Qualitative Inquiry and the Practical of a More Radical Consumer Research. Journal of Consumer Research 28 (September), 324–330. o. https://doi.org/10.1086/322907
Kovács É. (2007): Interjús módszerek és technikák. In Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest: Néprajzi Múzeum – PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék, 269–277. o.
Kovács É. – Vajda J. (2002): Mutatkozás. Zsidó identitástörténetek. Budapest: Múlt és Jövő.
Kövér Gy. (1995): Biográfia és Oral History. In Valuch T. (szerk.): Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Budapest: Osiris, 92–101. o.
Kövér Gy. (2014): Biográfia és társadalomtörténet. Budapest: Osiris.
Lincoln, Y. L. (2009): „What a Long, Strange Trip It’s Been...”: Twenty-Five Years of Qualitative and New Paradigm Research. Qualitative Inquiry XX (X), 1–7. o. https://doi.org/10.1177/1077800409349754
Neményi M. – Kende A. (1999): Anyák és lányok. Replika 35, 114–171. o.
Ricoeur, P. (2001): Narratív azonosság. In László, J. – Thomka, B. (szerk.) Narratívák 5. Budapest: Kijárat Kiadó, 15–27.o.
Ricoeur, P. (2010): A diszkurzus hermeneutikája: Paul Ricoeur válogatott tanulmányai. Budapest: Argumentum.
Rosenthal, G. (2005): Biographical Research. In Miller, R. (szerk.): Biographical Resarch Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Volume III., 23–58. o.
Schrödinger, Erwin (1970): A természettudományos világkép sajátosságai. In uő: Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó, 254–324. o.
Strauss, A. – Corbin, J. (2015): A kvalitatív kutatás alapjai. Budapest: L’Harmattan.
Biográfiaelméletek
II.1. Élettörténeti módszer elméletben és gyakorlatban –Feldolgozási szempontok
Atkinson, R. (1998): The Life Story Interview. Thousand Oaks – London – New Delhi: Sage. https://doi.org/10.4135/9781412986205
Bausinger, H. (1988): Constructions of Life. In Hofer T. – Niedermüller P. (szerk.): Life History as Cultural Construction/Performance. Budapest: MTA.
Bertaux, D. (szerk.) (1981): Biography and Society. The Life-History approach in the social sciences. London – Beverly Hills: SAGE.
Best, J. (2009): Critial Thinking about Statistics. In Charon, J. M. – Vigilant, L. G. (szerk.) The Meaning of Sociology. A Reader. Ninth Edition. Upper Saddle River – New Jersey: Pearson Prentice Hall, 13–17. o.
Bruner, J. (2001): A gondolkodás két formája. In László, J. – Thomka, B. (szerk.) Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó, 27–58. o.
Bruner, J. – Lucariello, J. (2001): A világ narratív újrateremtése a monológban. In László, J. – Thomka, B. (szerk.) Narratívák 5. Budapest: Kijárat Kiadó, 131–157. o.
Denzin, N. K. (1989): Interpretive Biography. Newbury Park – London – New Delhi: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781412984584
Glen, E. (1981) History and The Life Course. In Bertaux, D. (szerk.): Biography and Society. Beverly Hills (Ca): SAGE, 77–111. o.
Kohli, M. (1981): Biography: Account, Text, Method. In Bertaux, D. (szerk.): Biography and Society. Beverly Hills (Ca): SAGE, 61–75. o.
Küllős I. (1982): Az életrajzi módszer (Tanulmánygyűjtemény). Budapest: MTA.
László J. (1999): Identitás és szociális reprezentációk. Magyar Pszichológiai Szemle LIV. (I.), 5–18. o.
Pataki F. (1995): Élettörténet és identitás 1. (Új törekvések az én-pszichológiában). Pszichológia (15), 405–434. o.
Pataki F. (1996): Élettörténet és identitás. 2. (Új törekvések az én-pszichológiában). Pszichológia (16), 3–47. o.
Pataki F. (1997): Az önéletírás „dramaturgiája”: Az élettörténeti forgatókönyvek. Előzetes áttekintés. Pszichológia (17), 339–389. o.
Pataki F. (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris Kiadó.
Ricoeur, P. (2001): Narratív azonosság. In László J. – Thomka B. (szerk.): Narratívák 5. Budapest: Kijárat Kiadó, 15–27. o.
Ricoeur, P. (2010): A diszkurzus hermeneutikája. Paul Ricoeur válogatott tanulmányai. Budapest: Argumentum.
Riessman, C. K. (1993): Narrative analysis. Newbury Park – London – New Delhi: SAGE.
Rosenthal, G. (2005): Biographical Research. In Miller, R. (szerk.): Biographical Resarch Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE,Volume III., 23–58. o.
Smith, L. M. (1998): Biographical Method. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): Strategies of Qvalitative Inquiry. Thousand Oaks – London – New Delhi: SAGE, 286–305. o.
Thomas, W. I. – Znaniecki, F. (2002): A lengyel paraszt Európában és Amerikában 1. Budapest: Új Mandátum.
Thomson, P. (1978): The Voice of the past. Oral History. Oxford: Oxford Universtiy Press.
II.2. Az élettörténeti módszer helye és szerepe a szociológiában
Apitzsch, U. – Inowlocki, L. (2003): Biographical analysis: a ’German’ school? In Chamberlayne, P. – Bornat, J. – Wengraf, T. (szerk.): The Turn to Biographical Methods in Social Science. Comparative issues and examples. London – New York: Routledge, 53–70. o.
Baráth E. (1999): A nők érdekében folytatott kutatás korlátai. Replika (37), 163–168. o.
Berger, P. L. (2009): Sociology as a Passion to Understand. In Charon, J. M. – Vigilant, L. G. (szerk.): The Meaning of Sociology. A Reader. 9th Edition. Upper Saddle River – New Jersey: Pearson Prentice Hall, 2–7. o.
Bertaux, D. (szerk.) (1981) Biography and Society. The Life-History approach in the social sciences. London – Beverly Hills: SAGE.
Bertaux, D. (2001): Biography and Society. In Smelser, N. J. – Baltes, P. B. (szerk.): International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam – Paris – New York et. all.: Elsevier, 1210–1213. o. https://doi.org/10.1016/B0-08-043076-7/01997-5
Bertaux, D. (2003). The usefulness of life stories for a realist and meaningful sociology. Biographical research in Eastern Europe: Altered lives and broken biographies, 39-51. o.
Bertaux, D. – Bertaux-Wiame, I. (1995): Artisanal Bakery in France: How it Lives and Why It Survives. In Glaser, B. G. (szerk.): Grounded Theory 1984–1994. Mill Valley CA: Sociology Press, Volume I., 539–562. o.
Bögre Zs. (2004): Vallás és identitás. Élettörténetek a diktatúrában (1948–1964). Pécs: Dialóg Campus.
Chamberlayne, P. – Bornat, J. – Wengraf, T. (2000): The Biographical Turn. Introduction. In Chamberlayne, P. – Bornat, J. – Wengraf, T. (szerk.): The Turn to Biographical Methods in Social Science. Comparative Issues and Examples. London – New York: Routledge, 1–33. o.
Creswell, J. W. (2011): Controversies in Mixed Methods Research. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): The SAGE Handbook of Qualitative Research. 4. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE, 269–285. o.
Csalog Zs. (1978): Parasztregény. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Denzin, N. K. (1996): The Facts and Fictions of Qulitative Inquiry. Qualitative Inquiry 2 (2), 230–241. o. https://doi.org/10.1177/107780049600200207
Denzin, N. K. (2001): Reflexions and Reviews. The Seventh Moment: Qualitative Inquiry and the Practical of a More Radical Consumer Research. Journal of Consumer Research 28 (September), 324–330. o. https://doi.org/10.1086/322907
Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (1998): The Fifth Moment. In uők: The Landscape of Qualitative Research: Theories and Issues. London: SAGE., 407–430. o.
Denzin, N. K. —Lincoln, Y.S. (szerk) (2011): The SAGE Handbook of Qualitative Research. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE.
Erikson, F. (2011): A History of Qualitative Inquiry in Social and Educational Research. In Norman, K. Denzin – Lincoln, Yvonna S. (szerk.): The SAGE Handbook of Qualitative Research, 43–61. o.
Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.) (2017): The SAGE Handbook of Qualitative Research. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE.
Flick, U. (2008): Managing Quality in Qualitative Research. London: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781849209441
Gillman, B. (2005): Research Interviewing. The range of techniques. New York: Open Universities Press.
Goffman, E. (1981): A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat.
Geertz, C. (1994): Az értelmezés hatalma. Budapest: Századvég Kiadó.
Guba, E. G. (1981): Criteria for Assessing the Trustworthiness of Naturalistic Inquiries. Educational Communication and Technology 29 (2), 75–91. o. https://doi.org/10.1007/BF02766777
Guba, E. G. – Lincoln, Y. L. (1994): Competing paradigms in qualitative research. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. L. (szerk.): Handbook of qualitative research. Thosand Oaks (CA): SAGE, 105–117. o.
Hammersley, M. (2005): The Dilemma of Qualitative Method. Herbert Blumer and the Chicago Tradition. London – New York: Routledge.
Kohli, M. (2005): Social Organization and Subjective Contruction of the Life Course. In Miller, R. (szerk.): Biographical Research Methods. London, Thousand Oaks – New Delhi: SAGE,Volume II., 39–63. o.
Koltai J. – Sik E. – Simonovits B. (2015): A kvanti-kvali áldilemmán túl. Szociológia Szemle, 25 (2), 31–49. o.
Kovács É. (2007): Interjús módszerek és technikák. In Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest: Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 269–277. o.
Kovács É. – Vajda J. (2007): Elbeszélés, identitás, és értelmezés. In Bögre Zs. (szerk.) Élettörténet a társadalomtudományokban. Budapest–Piliscsaba: LOISIR, 217–244. o.
Kovács É. (2011): Narratív módszerek politikája. In Forrás CLIII. (7–8), 3–20. o.
Kvale, S. (2007): Doing Interviews. Los Angeles – London – New Delhi – Singapure – Washington DC: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781849208963
Lewis, O. (1968): Sánchez gyermekei. Budapest: Európa.
Lincoln, Y. L. (2009): „What a Long, Strange Trip It’s Been...”: Twenty -Five Years of Qualitative and New Paradigm Research. Qualitative Inquiry XX (X), 1–7. o. https://doi.org/10.1177/1077800409349754
Lincoln, Y. L. – Lynhamm, S. A. – Guba, E. G. (2011): Paradigmatic Controversies, Contradictions, and Emerging Confluences, Revisited. In Denzin., N. K. – Lincoln, Y. L. (szerk.): The Sage Handbook of Qualitattve Research 4. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore, Washinton DC: SAGE, 97–128. o.
Majtényi G. (2015): „De elmehet a Kádár Jani a picsába!” Reziliencia az államszocializmusban. Replika (5), 95–112. o.
Mason, J. (2005): Kvalitatív kutatás. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.
Merrill, B. – West, L. (2009): Using Biographical Methods in Social Research. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE.
Mills, C. W. (2009): The Sociological Imagination. In: Charon Joel M., Vigilant Lee Garth (eds.): The Meaning of Sociology. A Reader. Ninth Edition. Upper Saddle River – New Jersey: Pearson, Prentice Hall, 8–12. o.
Neményi M. – Kende A. (1999): Anyák és lányok. Replika 35, 114–171. o.
Pászka I. (2007): Narratív történetformák. A megértő szociológia nézőpontjából. Szeged: Belvedere Meridionale.
Pászka, I. (2010): Sociology of Narrative Stor Forms (Life Story, Autobiography). Cluj-Napoca: Presa Universita Clujeana.
Pessin, A. (2017): The Sociology of Howard S. Becker. Theory with a Wide Horizon. Chicago – London: The University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226362991.001.0001
Rosenthal, G. (2005): Biographical Research. In Miller, R. (szerk.): Biographical Resarch Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE,Vol. III., 23–58. o.
Ross, J. P. (1997): Context, Authenticity, Releferentiality, Reflexivitiy: Back to Basics in Autobiography. In Voronkov, V. – Zdravomyslova, E. (szerk.): Biographical Perspectives on Post-socialist Societies. St. Petersburg: Center for Independent Social Research.
Ross, J. P. (2005): Context, Authenticity, Referentiality, Reflexivity: Back to Basics in Autobiography. In Miller, R. (szerk.): Biographical Research Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Vol. IV., 163–172.
Sallay V. (2015): Előszó a magyar kiadáshoz. In Juliet Corbin-Anselm Strauss: A kvalitatív kutatás alapjai. Budapest: L’Harmattan, 9–22.
Schütze, F. (2005): Cognitive figures of autobiographical extempore. In Miller, R. (szerk.): Biographical Research Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Volume II., 289–338. o.
Shaw, C.R. (1966): The Jack-Roller: A Delinquent Boy’s Own Story. Chicago – London: The University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226074962.001.0001
Seale, C. (2003): Quality in Quantitative Research. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.) Turning Points in Qulitative Research. Tying Knots in a Handkerchief. Walnut Creek – Lanham – New York – Oxford: Altamira Press, 143–168. o.
Somogyi K. – Kassai S. – Sebestyén E. – Dúll A. – Rácz J. (2018): Mi történik egy kvalitatív módszertan doktori szemináriumon? A GT- és az IPA-elemzés menete. Alkalmazott Pszichológia 18 (2), 105–127. o.
Strauss, A. – Corbin, J. (1994): Grounded theory methodology: An overview. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. L. (szerk.): Handbook of qualitative research. Thousand Oaks: Sage, 273–285. o.
Strauss, A. – Corbin, J. (2015): A kvalitatív kutatás alapjai. Budapest: L’Harmattan.
Thomas, W. I. – Znaniecki, F. (2002): A lengyel paraszt Európában és Amerikában 1. Budapest: Új Mandátum.
Thomson, P. (1978): The Voice of the past. Oral History. Oxford: Oxford Universtiy Press.
Whyte, W. F. (1993): Street Corner Society: The Social Structure Of An Italian Slum. 4th edition. Chicago: University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226922669.001.0001
Whyte, W. F. (1999): Utcasarki társadalom. Egy olasz szegénynegyed társadalomszerkezete. Budapest: Új Mandátum.
II.3. Egy paradigmavita tanulságai a biográfiában
Atkinson, R. (1998): The Life Story Interview. Thousand Oaks – London – New Delhi: Sage. https://doi.org/10.4135/9781412986205
Bertaux, D. – Bertaux-Wiame (2017): Heritage and its Lineage: A Case History of Transmission and Social Mobility over Five Generations. In Bertaux, D. – Thomson, P. (szerk.): Pathways to Social Class: A Qualitative Approach to Social Mobility. New York: Routledge, 63–97. o. https://doi.org/10.4324/9781315126128
Bertaux, D. – Bertaux-Wiame, I. (1995): Artisanal Bakery in France: How it Lives and Why It Survives. In Glaser, B. G. (szerk.): Grounded Theory 1984–1994. Mill Valley CA: Sociology Press, Volume I., 539–562. o.
Bertaux, D. (1996): A Response to Thierry Kochuyt’s „Biographical and Empiricist Illusions: A Reply to Recent Criticism”. Biography and Society Newsletter, (December), 2–6. o.
Bertaux, D. (szerk.) (1981): Biography and Society. The Life-History Approach in the Social Sciences. London – Beverly Hills: SAGE.
Bourdieu, P. (1986): „L’illusion biographique”. Acta Univ. Sapientiae. Legal Studies 62–63., 69–72. o. https://doi.org/10.3406/arss.1986.2317
Seale, C. (2003): Quality in Quantitative Research. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): Turning Points in Qulitative Research. Tying Knots in a Handkerchief. Walnut Creek – Lanham – New York – Oxford: Altamira Press, 143–168. o.
Denzin, N. K. (1989): Interpretive Biography. Newbury Park – London – New Delhi: SAGE. https://doi.org/10.4135/9781412984584
Fischer-Rosenthal, W. – Rosenthal, G. (1997): Daniel Bertaux ’s Complaints or Against False Dicholtomies in Biographical Research. Biography and Society Newsletter (December), 5–11. o.
Fischer-Rosenthal, W. – Rosenthal, G. (2005): Daniel Bertaux ’s Complaints or Against False Dicholtomies in Biographical Research. In Miller, R. (szerk.): Biographical Research Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Vol. IV., 141–154. o.
Fischer-Rosenthal. W. (2005): The problem With Identity: Biography as Solution to Some (Post)-Modernist Dilemmas. Miller, R. (ed.): In Biographical Research Methods I–IV. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Vol. II., 213–230. o.
Kochuyt, T. (1996): Biographical and Empiricistic Illusions: A Reply To Recent Criticism. Biography and Society Newsletter (December), 5–6. o.
Kochuyt, T. (1997): Could Objective Realities Tell Us a Story? Reply to Bertaux. Biography and Society Newsletter (December), 11–14. o.
Lewis, O. (1968): Sánchez gyermekei. Budapest: Európa.
Shopes, L. (2011): Oral History. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (eds.): The SAGE Handbook of Qualitative Research. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC: SAGE, Vol. IV., 451–466. o.
Miller, R. (szerk.) (2005): Biographical Research Methods I–IV. London – Thousand Oaks, New Delhi: SAGE.
Ross, J. P. (1997): Context, Authenticity, Releferentiality, Reflexivitiy: Back to Basics in Autobiography. In Voronkov, V. – Zdravomyslova, E. (szerk.): Biographical Perspectives on Post-socialist Societies. St. Petersburg: Center for Independent Social Research.
Ross, J. P. (2005): Context, Authenticity, Referentiality, Reflexivity: Back to Basics in Autobiography. In Miller, R. (szerk.): Biographical Research Methods. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE, Vol. IV., 163–172. o.
Taylor, C. (1997): Az elismerés politikája. In Feischmidt M. (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest: Osiris kiadó – Láthatatlan Kollégium, 124–142. o.
II.4. Tények és/vagy fikciók a biográfiában
Bögre Zs. (2004): Vallás és identitás. Élettörténetek a diktatúrában /1948–1964/. Pécs: Dialóg Campus.
Bögre Zs. (2006): Asszonysorsok. Ötvenhatos élettörténetek elemzése. Budapest: Ráció.
Bögre Zs. (2017): A „szelektív” felejtés és a „szelektív” emlékezés dinamikája egy trauma feldolgozása kapcsán. In Korall, 18 (67), 51–72. o.
Kövér Gy. (1995) Biográfia és Oral History. In Valuch, T. (szerk.) Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Budapest: Osiris, 92–101. o.
Kövér, Gy. (2014): Biográfia és társadalomtörténet. Budapest: Osiris.
Zeőke, P. (1997): Zeőke Szőke Pál Egy keresztény úrifiú életútja. In História (4), 27–30. o.
II.5. Identitás és élettörténet
Ammerman, N. T. (2003): Religious Identities and Religious Institutions. In Dillon, M. (szerk.): Handbook of the Sociology of Religion. Cambridge et al.: Cambridge University Press, 207–224. o. https://doi.org/10.1017/CBO9780511807961.016
Ashmore, R. D. – Jussim, L. J. (szerk.) (1997): Self and identity: Fundamental issues. New York – Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780195098266.001.0001
Bamberg, M. – Fina, A. D. – Schiffrin, D. (2011): Discourse and Identity Construction. In Seth. J. – Schwartz, S. J. – Luyckx, K. – Vignoles, V. L. (szerk.): Handbook of Identity Theory and Research. New York – London: Springer, 177–199. o. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-7988-9_8
Baumeister, R. F. (1997): Identity, self-concept, and self-esteem: The self lost and found. In Hogan, R. – Johnson, J. A. – Briggs, S. R. (szerk.): Handbook of personality psychology. Washington: Academic Press, 681–710. o. https://doi.org/10.1016/B978-012134645-4/50027-5
Bruner, J. (1990): Acts of Meaning. Four Lectures on Mind and Culture. Cambridge et al.: Harvard University Press.
Bruner, J. (2001): A gondolkodás két formája. In László, J. – Thomka, B. (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó, 27–58. o.
Csepeli, Gy. (2018): Meghasadt identitás. Mozgó Világ (február), https://mozgovilag.hu/2018/02/24/csepeli-gyorgy-meghasadt-identitas
Erikson, E. H. (1991): A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat.
Erikson, E. H. (1994): Identity. Youth and Crisis. New York – London: W.W. Norton Company.
Gecas, V. (1982): The Self-Concept. In Annual Review Sociology, (8), 1–33. o., http://dx.doi.org/https://doi.org/10.1146/annurev.so.080182.000245
Gergen, K. J. (1991): The saturated self: Dilemmas of identity in contemporary life. New York: Basic Books.
Gleason, P. (1983): Interpreting Identity. In The Journal of American History, 69 (4), 910–931. o. https://doi.org/10.2307/1901196
Goffman, E. (1981): A hétköznapi élet szociológiája. Budapest: Gondolat.
Greil, A. L. – Davidman, L. (2007) Religion and Identity. In Beckford, J. A. – Deremath N. J. (szerk.): The SAGE Handbook of the Sociology of Religion. SAGE Publications, 549–565. https://doi.org/10.4135/9781848607965.n27
Hammack, P. (2008): Narrative and the Cultural Psychology of Identity. In Society for Personality and Social Psychology 12 (3), 222–247. https://doi.org/10.1177/1088868308316892
Hammack, P. L. (2015): Theoretical Foundations of Identity. In Oxford Handbook of Identity Development. Oxford – New York: Oxford University Press, 11–32. o. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199936564.013.027
Hermans, H. J. M. (1996): Voicing the self: From information processing to dialogical interchange. In Psychological Bulletin 119 (1), 31–50. o. https://doi.org/10.1037//0033-2909.119.1.31
Hidas Z. (2018): Törékeny értelemvilágaink. A világalakítás rendje és szabadsága. Budapest: Gondolat.
Hornsey, M. (2008): Social Identity Theory and Self-categorization Theory: A Historical Review. In Social and Personality Psychology Compass 2 (1), 204–222. o. http://dx.doi.org/https://doi.org/10.1111/j.1751-9004.2007.00066.x.
James, W. (1983): The Principles of Psychology. Cambridge: Cambridge University Press.
Kovács É. – Vajda, J. (2002): Mutatkozás. Zsidó identitástörténetek. Budapest: Múlt és Jövő.
Kovács É. (2011): Narratív módszerek politikája. In Forrás CLIII. (7–8), 3–20. o.
Kovács É. (2004): Vakmerő tézisek az identitásról. In Fedinek Cs.(szerk) Nemzet és társadalom. Budapest: Teleki László Alapítvány. 221–224.
László, J. (1999): Identitás és szociális reprezentációk. In Magyar Pszichológiai Szemle, LIV. (I.), 5–18. o.
McAdams, D. P. – Josselson, R. – Lieblich, A. (szerk.): (2006) Identity and Story. Creating Self in Narrative. Elérhető: https://doi.org/10.1037/11414-000
McAdams, D. P. (1985): Power, intimacym and the life story: Personological inquiries into identity. New York: Guilford Press.
McAdams, D. P. (2011): Narrative Identitiy. In Schwartz, S. J. – Luyckx, K. – Vignoles, V. L. (szerk.): Handbook of Identity Theory and Research. New York: Springer, 99–114. o.
McAdams, D. P. – McLean K.C. (2013a) Narrative Identity. In Current Direction in Psychological Science al Science 23 (3), 233–238. o. https://doi.org/10.1177/0963721413475622
McAdams, D. P. (2013b) The Redemptive Self: Stories Americans Live. Oxford – New York: Oxford University Press.
McCall, G. L. – Simmons, J. L. (1978): Identities and interactions. New York: Free Press.
McCall, G.L. – Simmons, J. L. (1978): Identities and interactions. New York: Free Press.
McLean, K. C. – Pasupathi, M. – Pals, J. L. (2007): Selves Creating Stories Creating Selves: A Process Model of Self-Development. In Society for Personality and Social Psychology, 11 (3), 262–278. https://doi.org/10.1177/1088868307301034
McLean, K. C. – Syed, M. (szerk.) (2015): Oxford Handbook of Identity Development. Oxford – New York: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199936564.001.0001
Mead, G. H. (1973): A pszichikum, az én és a társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó.
Mearns, D. – Thorne, B. (2000): Person-Centred Therapy Today: New Frontiers in Theory and Practice. London et al.: SAGE Publications.
Owens, T. J. (2007): Self and Identity. In Delamater, J. (szerk.): Handbook of Social Psychology. New York – London: Springer, 205–232. o. https://doi.org/10.1007/0-387-36921-X_9
Pataki, F. (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris.
Pataki, F. (2008): „Az eltűnt én” nyomában. In Magyar Pszichológiai Szemle 63 (3), 409–470. o. https://doi.org/10.1556/mpszle.63.2008.3.1
Pléh, Cs. (1992): Descartes és a tudományos módszer. In: A pszichológia története. Budapest: Gondolat Kiadó, 32–41. o.
Pléh, Cs. (2012): Narratív szemlélet a pszichológiában: az elbeszélés mint átfogó metateória. In: Iskolakultúra, 12 (3), 3–24. o.
Pléh, Cs. (2015): A szelf vizsgálatának két történeti mintája. In Magyar Filozófiai Szemle, 59 (3), 73–102. o.
Raggatt, P. T. F. (2006): Multiplicity and Conflict in the Dialogical Self: A Life-Narrative Approach. In McAdams, D. P. – Josselson, R. – Leiblich, A. (szerk.): Identity and story: Creating self in narrative. Washington: American Psychological Association, 15–35. o. https://doi.org/10.1037/11414-001
Ricoeur, P. (1984): Time and Narrative. Vol. I., Chicago – London: University of Chicago Press.
Schwandt, T. A. (1998): Constructivist, Interpretivist Approaches to Human Inquiry. In Denzin, N. – Lincoln, Y. S. (szerk.): The SAGE handbook of Qualitative Research. Los Angeles et al.: SAGE Publications, 221–258. o.
Singer, J. A. (2004): Narrative Identity and Meaning Making Across the Adult Lifespan: An Introduction. In Journal of Personality (72), 437–460. o. https://doi.org/10.1111/j.0022-3506.2004.00268.x
Somers, M. R. (1994): The narrative constitution of identity: A relational and network approach. In Theory and Society (23), 605–649. o. https://doi.org/10.1007/BF00992905
Stachel, P. (2007): Identitás. A kortárs társadalom- és kultúratudományok egy központi fogalmának genezise, inflálódása és problémái. Régió 18 (4), 3–33. o.
Stryker, S. (1968): Identity salience and role performence. In Journal of Marriage and the Family (4) 558–564. o. https://doi.org/10.2307/349494
Tajfel, H. – Turner, J. (1979): An integrative theory of intergroup conflict. In Austin W.G. – Worchel S. (szerk.): The Social Psychology of intergroup relitions. Pacific Grove: Brooks/Cole, 33–47. o.
Taylor, Ch. (1992): Sourses of The Self. The Making of the Modern Identity. Cambridge et al.: Cambridge University Press.
Vignoles, V. L. – Schwartz, S. J. – Luyckx, K. (2011): Introduction: Toward an Integrative View of Identity. In uők.: Handbook of Identity Theory and Research. New York et al. Springer, 1–30. o. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-7988-9_1
Traumák szerepe az élettörténetekben- empírikus megközelítések
FORRÁSOK
Publikálatlan interjúk
Zeőke Pál élettörténeti interjú – Készítette Bögre Zsuzsanna 2002-ben. Az interjú a szerző tulajdonában.
Zeőke Pál élettörténeti interjú – Készítette Sári Katalin 1993-ban. Az interjú a Historia szerkesztőségében található.
Levéltári dokumentumok
ÁSZTL = Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (A Történeti Hivatal jogutódja)
Zeőke Pál vizsgálati dosszié: ÁSZTL: V-44683/2.
Zeőke Pál vizsgálati dosszié: ÁSZTL: V-44683/7.
ÁBTL = Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Zeőke Pál operatív dosszié: ÁBTL: O-14820/1.
Zeőke Pál opertaív dosszié: ÁBTL: O-14820/5.
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Mindszenty bűnügy okmányai (1949). Budapest: Athenaeum Kiadó.
Bögre, Zs. (2004): Vallás és identitás. Élettörténetek a diktatúrában /1948–1964/. Pécs: Dialóg Campus.
Gergely J. (2001): Gömbös Gyula. Politika pályakép. Budapest: Vince.
Ivasicska, M. – Arató, L. (2006): Sziklatábor. A magyarországi katakombacserkészet története. Visszaemlékezések és dokumentumok 1948–1988. Budapest: Új Ember – Márton Áron Kiadó.
Sári, K. (1994): Hagytak élni... Dr. Zeőke Pállal, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje kitüntetettjével beszélget Sári Katalin. In Honismeret, XXII (3), 84–97. o.
Szenyán, E. – Stolarski, J. (szerk.) (2000): Menekültrapszódia. Lengyelek Magyarországon, 1939–1945 (Emlékiratok a bujdosás éveiből). Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Zeőke, P. (1997) Zeőke Szőke Pál. Egy keresztény úrifiú életútja. In História (4) 27–30. o.
III.2. Kuláküdözés és egyházüldözés Besenyőtelken. Mikrotörténeti megközelítés.
FORRÁSOK
Publikálatlan interjúk
Vass Terézia élettörténete. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2001. október–november.
Vass Dóra visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vass Ágnes visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vizi János visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. június.
Kladiva Imréné visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. augusztus.
Levéltári dokumentumok
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3. 1. 9. V–111/768/1.
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3. 1. 9. V–111/768/2.
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3. 1. 9. V–111/768/2.a.
Élettörténeti interjú
Vass Terézia élettörténete. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2001. október–november.
Vass Dóra visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vass Ágnes visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vizi János visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. június.
Kladiva Imréné visszaemlékezése Besenyőtelek ötvenes éveire. Az interjút készítette Bögre Zsuzsanna, 2010. augusztus.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Apor, P. (2003): Történeti antropológia. In Bódy, Z. – Ö. Kovács, J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest: Osiris Kiadó, 443–467. o.
Balogh, M. (2015): Mindszenty József I–II. MTA, Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Balogh, M. – Szabó, C. (2003): A Grősz-per. Budapest: Kossuth Kiadó.
Bánkuti, G. (2011): Jezsuiták a diktatúrában. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya története, 1945–1965. Budapest: L’Harmattan.
Bögre, Zs. (1998): Békepapság az üldözött egyházban: kísérlet egy értelmezési keret kialakítására. In Máté-Tóth, A. (szerk.): Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára. Szeged: SZTE Egyetemi Kiadványok, 61–71. o.
Bögre, Zs. (2004): Vallás és identitás. Élettörténetek a diktatúrában (1948–1964). Pécs: Dialóg Campus.
Bögre, Zs. – Szabó, Cs. (2010): Törésvonalak. Apácasorsok a kommunizmusban. Budapest: Szent István Társaság, METEM.
Gárdonyi, M. (2008): Túlélés – Együttműködés – Ellenállás. A katolikus egyház stratégiái a „népi demokráciákban”. In Balogh, M. (szerk.): Felekezetek, egyházpolitika, identitás Magyarországon és Szlovákiában 1945 után. Budapest: Kossuth Kiadó, 149–156. o.
Kovács, T. (2020): A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása. Budapest: L’Harmattan.
Mikó, Z. (2008): A pócspetri-per(ek). In Szabó, C. – Szigeti, L. (szerk.): Az egyházi iskolák államosítása. 123–137. o.
Ö. Kovács, J. (2004): Egy politikai diktatúra társadalmi korlátai. Jelenkortörténeti kutatások az NDK-ról. Korall, (15–16), 179–204. o.
Ö. Kovács, J. (2012): A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában – A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Budapest, Korall.
Őrszigethy, E. (1995): Birsalmasajt. Két szomszéd falu az Alföld peremén. Budapest: Sík Kiadó.
Saád, J. (szerk.) (2015): Hortobágy örökségei. Kényszermunkatáborok és lakóik nyomában. Budapest: Argumentum.
Sima, É. (1985): Besenyőtelki termelőszövetkezetek. Őrszigethy Erzsébet tulajdona.
Szabó, Cs. (2001): A Grősz-per előkészítése, 1951. Budapest: Osiris Kiadó – Budapest Főváros Levéltára.
Szabó, Cs. – Szigeti, L. (szerk.) (2008): Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon 1948. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, Budapest: Új Ember – LÖKA.
Szuhay, P. (1987a): Elitek Besenyőtelken a két világháború között. Őrszigethy Erzsébet tulajdona.
Szuhay, P. (1987b): Monografikus kutatások a Néprajzi Múzeumban. Beszámoló az Agrártörténeti Bizottság előtt. Őrszigethy Erzsébet tulajdona.
Szuhay, P. (1994): Besenyőtelek társadalmi szerkezete a két világháború között, különös tekintettel az elitekre. In Agrártörténeti Szemle (1–4), 417–442. o.
Tóth, L. (1983): A társadalmi nyilvánosság néhány intézménye Besenyőtelken a századfordulón 1962-ig. Őrszigethy Erzsébet tulajdona.
Varga, Z. (2008) „Kényszeríteni kell a parasztot.” (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években). In Szederjesi, Cs. (szerk.) Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon. Budapest: 1956-os Intézet, 53–67. o.
III.3. A felejtés avagy a „szelektív” emlékezés dinamikája egy trauma eldolgozása kapcsán
FORRÁSOK
Levéltári dokumentumok
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3.1.9. V-111768/1.
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3.1.9. V-111768/2.
Vizi János és társai pere. ÁBTL: 3.1.9. V-111768/2.a.
Publikálatlan interjúk
Vass Terézia élettörténeti interjúja. Készítette: Bögre Zsuzsanna, 2001. október–november.
Vass Dóra visszaemlékezése. Interjút készítette: Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vass Ágnes visszaemlékezése. Interjút készítette: Bögre Zsuzsanna, 2010. július.
Vizi János visszaemlékezése. Interjút készítette: Bögre Zsuzsanna, 2010. augusztus.
Klavida Imréné visszaemlékezése Besenyőtelek 1950-es éveire. Interjút készítette: Bögre Zsuzsanna, 2010. augusztus.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Augé, M. (2004): Oblivion. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Augustinus, A. (2015): Szent Ágoston vallomásai. Budapest: Szent István Társulat.
Bögre, Zs. (2004): Vallás és identitás. Élettörténetek a diktatúrában (1948–1964). Pécs: Dialóg Campus.
Farkas, G. (2006): Ügynökjelentések, jegyzőkönyvek, kérvények. (A társadalomtörténetírás lehetséges forrásai). In Aetas, 21 (4), 146–171. o.
Frankl, V. E. (2016): …mégis mondj igent az életre! Budapest: Európa.
Heller, Á. (2006): Trauma. Budapest: Múlt és Jövő.
Hidas, Z. (2018): Törékeny értelemvilágaink. A világalakítás rendje és szabadsága. Budapest: Gondolat.
Keszei, A. (2010): Az emlékezet rétegei. In Korall 11 (41), 5–34. o.
Keszei, A. (2015a) Emlékek formájában. Budapest: L’Harmattan.
Keszei, A. (2015b) Hely és emlékezet között. In Keszei, A. – Bögre, Z. (szerk.): Hely, identitás, emlékezet. Budapest: L’Harmattan, 52–73. o.
Örkényi, Á. (2007): Traumaélmény gyermek- és serdülőkorban. Reziliencia és poszttraumás növekedés. In Demetrovics, Z. – Kökönyei, G. (szerk.): Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig: tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Budapest: Trefort, 286–291. o.
Platón (2013): Menón. Budapest: Atlantisz.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
Levéltári dokumentumok
Iván Kovács László és társai pere, vizsgálati dosszié. ÁBTL: TH-V-145626
Iván Kovács László és társai pere, vizsgálati dosszié. ÁBTL: TH-V-145626/1
Publikálatlan Interjú
Móri Lászlóné Horváth Zsuzsanna élettörténeti interjú (OHA, 465). Interjút készítette: Nagy Mónika Zsuzsanna (1992)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bögre, Zs. (2006): Asszonysorsok. Ötvenhatos élettörténetek elemzése. Budapest: Ráció.
Eörsi, L. (1993): Iván Kovács László a forradalomban. Részlet Iván Kovács László önvallomásából (1957. március 16.). In: 1956. Évkönyv II. Budapest: 1956-os Intézet, 209–221. o.
Eörsi, L. (2001): Corvinisták 1956. Budapest: 1956-os Intézet.
Pongrátz, G. (1989): Corvin köz 1956. Budapest: szerzői kiadás.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
Levéltári dokumentumok
Iván Kovács és társai pere. Munkadosszié. ÁBTL: 3.1.2. M-37206.
Iván Kovács és társai pere. Munkadosszié. ÁBTL: 3.1.2. M-29112.
Iván Kovács és társai pere. Munkadosszié. ÁBTL: 3.1.2. M-29112/1.
Iván Kovács és társai pere. Munkadosszié. ÁBTL 3.1.2. M-29112/2.
Iván Kovács László és társai pere. Vizsgálati dosszié. ÁBTL: 3.1.9. V-145626
Iván Kovács László és társai pere. Vizsgálati dosszié. ÁBTL: 3.1.9. V-145626/1.
Iván Kovács László és társai pere. Vizsgálati dosszié. ÁBTL: 3.1.9. V-145626/2.
Horváth Zsuzsa önvallomása. Vizsgálati dosszié. ÁBTL: 3.1.9. V-145626/1.
Publikálatlan interjú
Móri Lászlóné, Horváth Zsuzsa-interjú. Készítette: Nagy Mónika Zsuzsanna 1992-ben. Az 1956-os Intézet Oral History Archívumából (OHA, 465. sz.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bögre, Z. (2006) Asszonysorsok. Ötvenhatos élettörténetek elemzése. Budapest: Ráció.
Eörsi, L. – Filep, T. (2007) „Jogot akartam mindenkinek”. Iván Kovács László emlékkönyv. Debrecen: Gold Book Kft.
Erős, F. (2007): Trauma és történelem. Szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.
Farkas, G. (2006): Ügynökjelentések, jegyzőkönyvek, kérvények. (A társadalomtörténetírás lehetséges forrásai). In Aetas 21 (4), 146–171. o.
Gyarmati, G. (2007): Ügynökkérdés és múltfeltárás görbe tükre. In Korunk 9 (III), 10–24. o.
Litván, G. (2000): Mítoszok és legendák 1956-ról. In Kőrösi, Z. – Standeisky, É. – Rainer, M. J. (szerk.): 1956. Évkönyv (VIII.). Budapest: 1956-os Intézet, 205–219. o.
Pfitzner, R. (2008): Az idegen önmagunkban In Pannonhalmi Szemle (XVI.) 1. 87–94. o.
Radnóti, S. (2006): A sokaság drámája. (Megjegyzések Papp András és Térey János színművéhez, kitekintéssel és visszatekintéssel). In Holmi (3), 394–406. o.
Ricoeur, P. (1999): Emlékezet–felejtés–történelem. In Thomka, B. (szerk.): Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest: Kijárat, 51–69. o.
III.6. „56-os amerikai magyarok óhazaképe és a helyvesztés lépései
A.Gergely, A. (2005): Szórvány, diaszpóra és határfenntartás. Adalékok a szórványtipológia és a kulturális sziget kérdésköréhez. In Ilyés, Z. – Papp, Z. A. (szerk.) Tanulmányok a szórványról. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA Etnika-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 11–20. o.
Bertaux, D. (1996): A Response to Thierry Kochuyt’s „ Biographical and Empiricist Illusions: A Reply to Recent Criticism”. Biography and Society Newsletter, (December), 2–6. o.
Biczó, G. (2005): A szórványkérdés transznacionális dimenziói és a magyar szórványkutatás. In Ilyés, Z. – Papp, Z. A. (szerk.) Tanulmányok a szórványról. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA Etnika-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 21–42. o.
Borbándi, G. (1999) Alkony és derengés. Írások a posztemigrációró. Lakitelek: Antológia Kiadó.
Bögre, Z. – Tulipán, S. (szerk.) (2014): Haza vagy otthon? Georgiai magyarok emlékezete 1956-ról. Gainesville: Hungarian Community Chuch of Georgia.
Deák, E. (2000): Adatok az 1956-os menekülthullámról. In Fokasz, N. – Örkény, A. (szerk.) Magyarország társadalomtörténete 1945–1989. Budapest: Új Mandátum, 72–77. o.
Dúll, A. (2009): A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Fejős, Z. (2002): Az etnicitás változatai. Identitások az amerikai magyar diaszpórában. In A. Gergely, A. (szerk.) A nemzet antropológiája. (Hofer Tamás köszöntése.). Budapest: Új Mandátum, 145–149. o.
Gyáni, G. (2002): 56-os menekültek emlékező stratégiái. In Kanyó, T. (szerk.) Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. L’Harmattan, MTA Kisebbségkutató Intézet, 135–148. o.
Hidas, Z. (2018): Az önmagához viszonyuló viszony és életviszonyai. In Törékeny értelemvilágok. A világalakítás rendje és szabadsága. Budapest: Gondolat, 287–305. o.
Horváth, M. T. – Dúll, A. – László, J. (2006): A helyvesztés vizsgálata migrációban lévő magyar fiatalok körében. Kutatási beszámoló. In Dúll, A. – Szokolczy, Á. (szerk.) Környezetpszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 133–153. o. https://doi.org/10.1556/mpszle.61.2006.1.8
Keszei, A. (2015): Hely és emlékezet között. In Keszei, A. – Bögre, Z. (szerk.) Hely, identitás, emlékezet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 52–73. o.
Kolosi, T. (2000) A terhes babapiskóta. Budapest: Osiris Kiadó.
Kovács, É. – Vajda, J. (2002): Mutatkozás. Zsidó identitástörténetek. Budapest: Múlt és Jövő.
Kovács, T. (2015): Az otthontól a hazáig. In Keszei, A. – Bögre, Z. (szerk.) Hely, identitás, emlékezet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 199–219.
Kőrösi, Z. – Molnár, A. (2000): Titokkal a lelkemben éltem. Az 1956-os elítéltek gyermekeinek sorsa. Budapest: 1956-os Intézet.
László, J. (2002): Mit lehet kezdeni a narratív konstrukciókkal a szociálpszichológia szempontjából? In Kanyó, T. (szerk.) Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. Budapest: L’Harmattan, MTA Kisebbségkutató Intézet, 163–172. o.
Lénárt, A. (2008): Újra „otthon”: hazalátogató ötvenhatos emigránsok. In Germuska, P. – Rainer, M. J. (szerk.) Közelítések a kádárizmushoz. Budapest: 1956-os Intézet, 109–142. o.
Örkény, A. (2000): A társadalmi mobilitás történelmi perspektívái. In Fokasz, N. – Örkény, A. (szerk.) Magyarország társadalomtörténete 1945–1989. Budapest: Új Mandátum Könyviadó, 177–192. o.
Papp, Z. A. (2008): Beszédből világ: elemzések, adatok amerikai magyarokról. Elérhető: http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/beszedbol-vilag-elemzesek-adatok-amerikaimagyarokrol (Letöltés: 2017. augusztus 5.)
Pataki, F. (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris Kiadó.
Puskás, J. (1996): Magyar menekülők, emigránsok – „DP-k” és „56-osok”: 1944–1957. Aetas, (2–3), 67–102. o.
Sik, E. (2000): Kezdetleges gondolatok a diaszpóra fogalmáról és hevenyészett megfigyelések a diaszpórakoncepció magyar nézőpontból való alkalmazhatóságáról. In Sik, E. – Tóth, J. (szerk.) Diskurzusok a vándorlásról. Budapest: MTA PTI Migrációs Kutatóközpont, 157–184. o.
Szántó, M. (1984): Magyarok Amerikában. Budapest: Gondolat.
Szántó, M. (2001): Tengerentúli magyarok. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tóth, P. P. (2005): Diaszpóra/szórvány. In Ilyés, Z. – Papp, Z. A. (szerk.) Tanulmányok a szórványról. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA Etnika-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 108–114. o.
Valuch, T. (2004): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Budapest: Argumentum Kiadó, Osiris Kiadó.
III.7. ’56-osok Amerikában. Élettörténeti perspektíva a második generáció szülő-gyerek kapcsolatáról és társadalmi beilleszkedéséről
Bertaux, D. (2005) A Response to Thierry Kochuyt’s ’Biographical and Emporocist Illusions: A Reply to Recent Criticism. In Miller, R. (szerk.) Biographical Research Methods. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE, 129–140. o.
Bögre, Z. (2018) 56-os amerikai magyarok óhazaképe és a helyvesztés lépései. Tér és Társadalom, 32 (2), 77–92. o. https://doi.org/10.17649/TET.32.2.2879
Bögre, Z. – Tulipán, S. (szerk.) (2014) Haza vagy otthon? Georgiai magyarok emlékezete 1956-ról. Gainesville: Hungarian Community Chuch of Georgia.
Fejős, Z. (2002) Az etnicitás változatai. Identitások az amerikai magyar diaszpórában. In A. Gergely, A. (szerk.) A nemzet antropológiája. (Hofer Tamás köszöntése.). Budapest: Új Mandátum, 145–149. o.
Fischer-Rosenthal, W. (2005) The problem With Identity: Biography as Solution to Some (Post)-Modernist Dilemmas. In Miller, R. (szerk.) Biographical Research Methods. London, Thousand Oaks, New Delhi: SAGE Publication, II., 213–230. o.
Gyáni, G. (2002) 56-os menekültek emlékező stratégiái. In Kanyó, T. (szerk.) Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. L’Harmattan, MTA Kisebbségkutató Intézet, 135–148. o.
Kanyó, T. (szerk.) (2002) Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. Budapest: L’Harmattan Kiadó, MTA Kisebbségkutató Intézet.
Keszei, A. (2010) Az emlékezet rétegei. Korall, 11 (41), 5–34. o.
Kovács, É. – Vajda, J. (2002) Mutatkozás. Zsidó identitástörténetek. Budapest: Múlt és Jövő.
Kovács, É. – Vajda, J. (2007) Elbeszélés, identitás, és értelmezés. In Bögre, Z. (szerk.) Élettörténet a társadalomtudományokban. Budapest, Piliscsaba: Loisir Kiadó, 217–244. o.
Kőrösi, Z. – Molnár, A. (2000): Titokkal a lelkemben éltem. Az 1956-os elítéltek gyermekeinek sorsa. Budapest: 1956-os Intézet.
Kövér, Gy. (2014): Biográfia és társadalomtörténet. Budapest: Osiris.
László, J. (2002): Mit lehet kezdeni a narratív konstrukciókkal a szociálpszichológia szempontjából? In Kanyó, T. (szerk.) Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. Budapest: L’Harmattan, MTA Kisebbségkutató Intézet, 163–172. o.
Melegh, A. (2007): Migráció és életút. In Bögre, Z. (szerk.) Élettörténet a társadalomtudományokban. Budapest, Piliscsaba: Loisir Kiadó, 245–260. o.
Pataki, F. (2001): Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris Kiadó.
Rosenthal, G. (2013): A történetmesélés gyógyító hatása. In Bodor, P. (szerk.) Szavak, képek, jelentés. Kvalitatív kutatási olvasókönyv. Budapessts: L’Harmattan, 228–248. o.
A vallásosság élettörténeti feldolgozása
IV.1. „ Lebegés a létben…” Berta nővér titkor élete
Biblia, a Szentírás Káldi-féle fordítása. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Bögre, Zs. – Szabó, Cs. (2010): Törésvonalak. Apácasorsok a kommunizmusban. Budapest: Szent István Társaság, METEM.
Bruner, J. – Lucariello, J. (2001): A világ narratív újrateremtése a monológban. In László, J. – Thomka, B. (szerk.): Narratívák 5. Budapest: Kijárat Kiadó, 131–157. o.
Gyáni, G. (1993): Emlékezés és oral history. In Buksz (3), 297–303. o. https://doi.org/10.1515/humaff-1993-030107
Keszei, A. (2010): Az emlékezet rétegei. In Korall 11 (41), 5–34. o.
Keszei, A. (2015) Emlékek formájában. Budapest: L’Harmattan.
Kohli, M. (1990): Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában. In: Gellériné Lázár M. (szerk.): Időben élni. Történeti–szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 175–213. o.
Kohli, M. (2005): Social Organization and Subjective Contruction of the Life Course. In: Miller, R. (szerk.):Biographical Research Methods. London et al: SAGE Publications,Volume II, 39–63. o.
Kovács, A. (1992): Szóról szóra. In: Buksz (1992. tavasz), 88–96. o.
Kovács, É. – Vajda, J. (2002): Mutatkozás. Zsidó identitástörténetek. Budapest: Múlt és Jövő.
László, J. (2003): A történelem szociálpszichológiája. In Magyar Tudomány (1), 17–33. o.
László, J. – Thomka, B. (szerk.) (2001): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat.
Puskely, M. (1996) Keresztény Szerzetesség. Történelmi kalauz. I–II. Budapest: Bencés Kiadó.
Révay, E. (2003) Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban. Budapest– Csíkszereda: Magyar Egyházszociológiai Intézet, Státusz kiadó.
Ricoeur, P. (2001): Narratív azonosság. In László, J. – Thomka, B. (szerk.): Narratívák 5. Budapest: Kijárat, 15–27. o.
White, H. (1996): A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában. In Aetas (1), 96–119. o.
IV.2. Megtérés és identitás a Hare Krishna –mozgalomban- élettörténeti esetelemzés
Barker, E. (2008): Ideology and Cultural production. In Contemporary Sociology 37 (4), 345–346. o.
Bryant, E. – Ekstrand, M. (2004): The Hare Krishna movement: The postcharismatic fate of a religious transplant. New York: Columbia University Press. https://doi.org/10.1525/nr.2005.9.1.136
Gooren, H. (2007): Reassessing conventional approaches to conversion: Toward a new synthesis. In Journal for the Scientific Study of Religion 46 (3), 337–353. o. https://doi.org/10.1111/j.1468-5906.2007.00362.x
Kamarás, I. O. (1998): Krisnások Magyarországon. Budapest: Iskolakultúra.
Kraus, D. (1999): Psychological studies of new religious movements: findings from german-speaking countries. In The International Journal for the Psychology of Religion 9 (4), 263–281. o. https://doi.org/10.1207/s15327582ijpr0904_4
McAdams, D. P. (1996): Personality, modernity, and the storied self: A contemporary framework for studying persons. In Psychological inquiry 7 (4), 295–321. o. https://doi.org/10.1207/s15327965pli0704_1
McAdams, D. P. (2011): Narrative Identity. In Schwartz, S. J. – Luyckx, K. – Vignoles, V. L. (szerk.) Handbook of Identity Theory and Research. New York: Springer, 99–115. o. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-7988-9_5
Paloutzian, R. F. – Richardson, J. T. – Rambo, L. R. (1999): Religious conversion and personality change. In Journal of Personality 67 (6), 1047–1079. o. https://doi.org/10.1111/1467-6494.00082
Pargament, K. I. – Park, C. L. (1995) Merely a defense?: The variety of religious means and ends. In Journal of Social Issue (51), 13–32. o. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1995.tb01321.x
Rambo, L. R. (1993): Understanding religious conversion. New Haven: Yale University Press.
Snow, D. A. – Machalek, R. (1983): Convert as a Social Type. In Sociological Theory 1., 259–289. o. https://doi.org/10.2307/202053
IV.3. Hétköznapi ellenállás, reziliencia, generativitás- egy földalatti szerzetesrend elöljárója példáján
FELHASZNÁLT FORRÁS
Publikált interjú
Tímár Ágnes élettörténeti interjú – Bögre Zsuzsanna készítette 2006-ban, lásd a kötetben.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Balogh M. (2013): Lojalitás vagy szembenállás? A magyar katolikus egyház és a kádári szövetségi politika. In Korunk 24 (10), 53–63. o.
Balogh M. (2015): Mindszenty József I–II. Budapest: MTA, Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Balogh M. – Szabó Cs. (2003): A Grősz-per. Budapest: Kossuth.
Bamberg, M. – De Fina, A. – Schiffin, D. (2011): Discourse and Identity Construction. In: Schartz, S. J. – Luyckx, K. – Vignoles, V. L. (szerk.): Handbook of Identity Theory and Research I. New York: Springer, 177–199. o. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-7988-9_8
Békés V. (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökölogizált episztemológia számára. In: Forrai G. – Margitay T. (szerk.): Tudomány és történet. Budapest: Typotex, 215–228. o.
Berszán L. (2015): Megküzdés és reziliencia? Amikor a kevesebb több. In Erdélyi társadalom 13 (1), 1–19. o.
Boudbeau, Ph. – Ryan C. (2018): Rezilience, resistance, infrapolitics and enmeshment. European Jouornal of International Relations. (24) 8–32. o. https://doi.org/10.1177/1354066117692031
Bögre Zs. (2004) Vallás és identitás. Pécs: Dialóg Campus.
Bögre Zs. (2012): A trauma szerepe az 1950-ben internált szerzetesnővérek életében. In Bögre Zs. – Keszei A. – Ö. Kovács J. (szerk.) (2012): Az identitások korlátai. Budapest: L’Harmattan, 93–103. o.
Bögre Zs. – Szabó Cs. (2010): Törésvonalak. Apácasorsok a kommunizmusban. Budapest: Szent István Társaság, METEM.
Büchele, H. (1991): A keresztény hit és politikai ész. Budapest-Luzern: Egyházfórum.
Ceglédi T. (2012): Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier. In Szociológiai Szemle 22 (2), 85–110. o.
Corbin, J. – Strauss, A. (2015): A kvalitatív kutatás alapjai. Budapest: L’Harmattan.
Denzin, N. K. – Lincoln, N. K. (2011): The SAGE Handbook of Qualitative Research. Los Angeles et al.: SAGE..
Dessewffy T. (1996): Az ellenállás diszkrét bája. In Replika 23–24, 71–80. o.
Elmer I. (1994): Börtönkereszt. Piliscsaba: Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár.
Erikson, E.H. (1991): A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat.
Feischmidt M. (2018): Szolidaritás és társadalmi reflexió a menekültek önkéntes segítőinek elbeszélésében. In Socio.hu 1, 69–94. o. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.1.69
Gergen, K. J. (1991): The Saturated Self: Dilemmas of Identity in Contemporary Life. New York: Basic Books.
Gibbs G. (2008): Analyzing Qvalitative Data. The Sage Qualitative Research. Los Angeles et al.: SAGE.
Guba, E. G. – Linkoln, S. Y. (1994): Competing paradigms in qualitative research. In Denzin, N.K. – Lincoln, Y. S. (szerk.): Handbook of Qualitative Research. Thosand Oaks: SAGE, 105–117. o.
Gyáni G. (2002): 56-os menekültek emlékező stratégiái. In Kanyó T. (szerk.): Emigráció és identitás. 56-os menekültek Svájcban. Budapest: L’Harmattan – MTA Kisebbségkutató Intézet, 135–148. o.
Gyáni G. (2016): A történelem mint emlék(mű). Dunaszerdahely: Kalligram.
Hermans, H. J. M. (1996): Voicing the self: From information processing to dialogical interchange. In Psychological Bulletin (119), 31–50. o. https://doi.org/10.1037//0033-2909.119.1.31
Holstein J. A. – Gurbrium J. F. (2013): Az aktív interjú. In Bodó P. (szerk.): Szavak, képek, jelentés. Budapest: L’Harmattan, 117–138. o.
Kovács É. (2007): Interjús módszerek és technikák. In Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest: Néprajzi Múzeum – PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi tanszék, 269–277. o.
Kovács É. (2011): Narratív módszerek politikája. In Forrás CLIII. (7–8). 3–20. o.
Lohfink, G. (1990): Milyennek akarta Jézus a közösséget? A keresztény hit társadalmi dimenziója. Luzern: Egyházfórum.
Majtényi Gy. (2003): Ön-fejűség. A másik Németország történelme. In Aetas, 18 (1), http://epa.oszk.hu/00800/00861/00024/2003-1-11.html
Majtényi Gy. (2015): „De elmehet a Kádár Jani a picsába!” Reziliencia az államszocializmusban. In Replika 5, 95–112. o.
Máté D. (2015): Reziliens romák identitáskonstrukciói. In Erdélyi Társadalom 13 (1), 43–55. o.
McAdams, D. P. (1985): Power, Intimacy and the Life Story: Personological inquiries into identity. New York: Guilford Press.
McAdams, D. P. (2011): Narrative Identitiy. In Schwartz, S. J. – Luyckx, K. – Vignoles, V. L. (szerk.): Handbook of Identity Theory and Research. New York: Springer, 99–114. o.
Raab, Ch. – Jones, R. – Székely I. (2015): Megfigyelés és reziliencia elméletben és gyakorlatban. In Replika 5, 63–93. o.
Raggatt, P.T.F. (2006): Multiplicity and Conflict in the Dialogical Self: A Life-Narrative Approach. In McAdams, D. P. – Josselson, R. – Lieblich, A. (szerk.): Identity and Story. Creating Self in Narrative. Washington: American Psychological Association, 15–35. o. https://doi.org/10.1037/11414-001
Rév I. (1996): Az atomizáció előnyei. In Replika 23–24, 141–158. o.
Ribiczey N. (2008): A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: A reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. In Alkalmazott Pszichológia X. (1–2) 161–171.o.
Salacz G. (1988): A Magyar Katolikus Egyház tizenhét esztendeje (1948–1964). München: Görres Gesellschaft.
Scott, J. C. (1996): Ellenállás hétköznapi formái. In: Replika 23–24, 109–130. o.
Shopes, L. (2011): Oral History. In Denzin, N. K. – Lincoln, Y. L. (szerk.): The SAGE Handbook of Qualitative Research 4. Los Angeles et al.: SAGE, 451–466. o.
Székely I. (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig, In Replika 5, 7–23. o.
Tímár Á. (2011): Hivatás és Küldés. Budapest: Kairosz.
Tímár Á. (szerk.) (1990): Mónika naplója. Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben. Budapest: Vigilia.
Tomka F. (2005): Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés. Budapest: Szent István Társulat.
Tomka M. (1990): A vallás mint változó rendszer. In Szociológia 3–4., 155–185. o.
IV.4. Reziliens létezés és politikai nyomás. Reziliens vonások a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek életében a szétszóratás alatt.
Bögre, Z. (1998): Békepapság az üldözött egyházban: kísérlet egy értelmezési keret kialakítására. In Máté-Tóth, A. (szerk.) Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára. Szeged: SZTE Egyetemi Kiadványok, 61–71. o.
Bögre, Z. – Szabó, C. (2010): Törésvonalak. Apácasorsok a kommunizmusban. Budapest: Szent István Társaság, METEM.
Gergely, J. (1990): Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon. Budapest: Vigilia Könyvkiadó.
Kőfalviné Ónodi, M. (2020): A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának története 1860 és 1946 között, különös tekintettel a második világháborús eseményekre (Phd.). Pécs. Available Elérhető: https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=22004
Lobmayer, Á. M. J. (2015): A Miaszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek magyar rendtartományának története 1918–1949. In Tornay, K. (szerk.) A Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának története. Budapest: Boldogasszony Iskolanővérek, 93–151. o.
Mészáros, I. (1989): Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat: 1945–1948. Budapest: Magánkiadás.
Pálos, M. P. (2008): Utazás térben és időben. Budapest: Jel kiadó.
Puskely, M. (1996): Keresztény Szerzetesség. Történelmi kalauz. I–II. Budapest: Bencés Kiadó.
Puskely, M. (2005): Simon Erzsébet Mária Etelka Iskolnaővér. (Dokumentált életvázlat.). Budapest: Miaszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartománya.
Salacz, G. (1988): A Magyar Katolikus Egyház tizenhét esztendeje (1948–1964). München: Görres Gesellschaft.
Tornay, K. – Lobmayer, Á. M. J. – Veidinger, É. (2015): A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának története. 1858–1989. Budapest: Boldogasszony Iskolanővérek.
Veidinger, É. (2015): A Miasszonyunkról nvezett Szegény Iskolanővérek magyar rendtartományának története 1945–1989. In Erdős I. (szerk.) A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának története. 153–213. o.
