Levéltári források
Magyar Országos Levéltár (MOL)
MOL Filmtár
MOL H103
MOL H103 Csányi László kormánybiztos iratai, 1848–1849
MOL P235 Comitatus Zaladiensis
MOL P235 Gersei Pethő család. Comitatus Zaladiensis. Birtokjogi perek, legkülönbözőbb birtokigazgatási és birtokkezelési iratok, számadások, utasítások, összeírások, szerződések, gazdatiszti jelentések, urbáriumok; pénzügyi vonatkozású iratok, nyugták, kötelezvények, peres iratok, családi osztályperek, úriszéki iratok, jobbágylevelek és –panaszok, 1216–1857 (1–30. csomó, 31–33. mutatókötet)
MOL P235 Acta juris gladii et criminalia
MOL P235 Gersei Pethő család. Acta juris gladii et criminalia. A zalai úriszék előtt lefolyt bűnperek jelzetes iratanyaga, valamint a csurgói úriszék bűnpereinek ügyiratai, 18. század (136–137. csomó, 138. mutatókötet)
MOL P235 Sedes dominales
MOL P235 Gersei Pethő család. Sedes dominales. A keszthelyi úriszék előtt lefolyt adósság, stb. perek, 1687–1780 (139. csomó, 140. mutatókötet)
MOL P274 Instrukciók
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Utasítások. 1. Instrukciók (9–11. kötet)
MOL P274 Létszám- és javadalomkimutatások, konvenciós könyvek
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Létszám- és javadalomkimutatások, konvenciós könyvek (78–85. csomó, 1722–1866)
MOL P274 Ügyészi 1.
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Ügyészi hivatalok iratai, 1735–1887. 1. „Rubrica” jelzetes sorozat
MOL P274 Ügyészi 3.
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Ügyészi hivatalok iratai, 1735–1887. 3. Keszthelyi ügyvédi hivatal (140–151. csomó, 1823–1850)
MOL P274 Ügyészi 4.a
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Ügyészi hivatalok iratai, 1735–1887. 4. Keszthelyi úriszék, 1804–1848. a) Polgári perek (157–167. csomó, 1822–1847)
MOL P274 Ügyészi 4.d
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. Ügyészi hivatalok iratai, 1735–1887. 4. Keszthelyi úriszék, 1804–1848. d) Az ügyvédi hivatal és az úriszékek jelzet nélküli iratai (169-177. csomó, 1745–1848)
MOL P274 A zsidóságra vonatkozó iratok
MOL P274 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok, 1699–1943. A zsidóságra vonatkozó iratok (233–234. csomó, 1793–1872)
MOL P275 I.
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. I. Összeírások, 1719–1920 (1-2. csomó)
MOL P275 II.1
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. II. A II. József korabeli felmérés iratai. 1. Keszthely város (mezőváros és polgárváros) (3–5. csomó[1])
MOL P275 IV.1/a
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok l/a. A keszthelyi uradalom összeírásai, 1780–1890 (37. csomó)
MOL P275 IV.2/a
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/a. Keszthely város bíróválasztás, városi vagyon, adókivetés, városi jog, fürdőépítés, kárbecslések, 1706–1930 (37. csomó)
MOL P275 IV.2/b
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/b. Keszthely város polgárainak jogügyletei, 1739–1853 (38. csomó)
MOL P275 IV.2/c
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/c. Keszthely város polgárainak folyamodványai, 1770–1847 (38. csomó)
MOL P275 IV.2/d
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/d. [Keszthely] Hagyatéki felvételek, végrendeletek, 1781–1852 (39. csomó)
MOL P275 IV.2/e
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/e. [Keszthely] Bírói számadások, 1776–1834 (40-41. csomó)
MOL P275 IV.2/f
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/f. [Keszthely] Összeírások, adó- és telekkönyvek (42-43. csomó, 1768–1840, illetve 1841–XX. sz.)
MOL P275 IV.2/g
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 2/g. Keszthely város úrbéri perei XIX. sz. (44. csomó)
MOL P275 IV.3
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 3. Cserszegtomaj (45–48. csomó)
MOL P275 IV.10
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 10. Gyenesdiás (55–57. csomó)
MOL P275 IV.13
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 13. Vashegy (61. csomó)
MOL P275 IV.14
MOL P275 Festetics család. Központi birtokigazgatás és gazdálkodás. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, 1719–1943. IV. Községi iratok 14. Vonyarc (61–62. csomó)
MOL P276
MOL P276 Festetics család. Számadások, 1680–1944. I. Keszthelyi uradalom (1–405. csomó, 1680–1944)
Veszprém Megye Levéltára, Veszprém
A Veszprémi Konvent hiteleshelyi levéltára
Zala Megye Levéltára, Zalaegerszeg (Zmlt)
Zmlt IV.1.a
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. a) Közgyűlési és részgyűlési jegyzőkönyvek, 1555–1786, 1790–1848
Zmlt IV.1.b
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. b) Közgyűlési iratok, 1614–1786, 1790–1848
Zmlt IV.1.e
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. e) Nemességi ügyek, 1560–1847
Zmlt IV.1.f
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. f) Gyámügyi iratok, 1718–1785
Zmlt IV.1.g
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. g) Úrbéri ügyek, 1766–1818
Zmlt IV.1.h
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. h) Népességösszeírások
Zmlt IV.1.l
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. l) Katonaállítási iratok, 1779–1848. Újoncok lajstromai, 1781–1848
Zmlt IV.1.bb
Zmlt IV.1. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1555–1786, 1790–1848. bb) Bűnügyi tanúkihallgatások, 1707–1787
Zmlt IV.2
Zmlt IV.2. Zala vármegye gyámügyi választmányának iratai, 1790–1848
Zmlt IV.2.e
Zmlt IV.2. Zala vármegye gyámügyi választmányának iratai, 1790–1848. e) árvaösszeírások, 1818, 1821, 1822
Zmlt IV.2.f
Zmlt IV.2. Zala vármegye gyámügyi választmányának iratai, 1790–1848. f) gyámi számadások, 1832–1848
Zmlt IV.6.a
Zmlt IV.6. Zala vármegye II. József-kori közigazgatásának iratai, 1786–1790. a) ügyviteli jegyzőkönyvek, 1786–1790
Zmlt IV.6.b
Zmlt IV.6. Zala vármegye II. József-kori közigazgatásának iratai, 1786–1790. b) iratok, 1786–1790
Zmlt IV.9.a
Zmlt IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai, 1620–1848. a) általános adóalap összeírások, 1699–1779
Zmlt IV.9.b
Zmlt IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai, 1620–1848. b) községenkénti adóösszeírások, 1773–1847
Zmlt IV.9.c
Zmlt IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai, 1620–1848. c) vegyes adóösszeírások, 1800–1845
Zmlt IV.9.f
Zmlt IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai, 1620–1848. f) nemesi javak összeírása, 1835
Zmlt IV.9.i
Zmlt IV.9. Zala vármegye főadószedőjének iratai, 1620–1848. i) vetésösszeírás, 1815–1816
Zmlt IV.13
Zmlt IV.13. A II. József-féle kataszteri felmérés ügyiratai, 1786–1789
Zmlt IV.14.a
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1786–1789. a) polgári perek, 1592–1786
Zmlt IV.14.e
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1786–1789. e) a törvényszéken befejezett polgári perek, 1792–1847
Zmlt IV.14.f
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1786–1789. f) A törvényszékre fellebbezett, be nem fejezett perek, 1792–1844
Zmlt IV.14.g
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1552–1786. g) nemességvitató perek, 1774–1846
Zmlt IV.14.h
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1552–1786. h) szóbeli pörök, 1837–1848
Zmlt IV.14.i
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1552–1786. i) csődületi pörök, 1841–1849
Zmlt IV.14.g
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1552–1786. g) nemességvitató perek, 1774–1846
Zmlt IV.14.o
Zmlt IV. 14. Zala vármegye törvényszékének iratai, 1552–1786. o) úriszéki perek, 1713–1787
Zmlt IV.24.f
Zmlt IV. 24. Zala vármegye tisztviselői hivatalos iratainak levéltári gyűjteménye, 1790–1848. f) Csillag Lajos szolgabíró majd alispán hivatali iratai, 1830–1848 (1848)
Zmlt IV.102.c
Zmlt IV.102.c Zala vármegye Bizottmányának iratai. Zsidóság összeírása, 1848
Zmlt IV.435
Zmlt IV.435 Zala vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1828–1895
Zmlt V.
Zmlt V. Keszthely mezőváros iratai, 1715–1949
Zmlt VIII.51
Zmlt VIII. 51. A keszthelyi Premontrei Gimnázium iratai, 1772–1948
Zmlt IX.6
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 6. A Keszthelyi Ács-, Kőműves-, Kőfaragó- és Cserepes Céh iratai, 1752–1857
Zmlt IX.7
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 7. A Keszthelyi Bognár-, Kádár- és Asztaloscéh iratai, 1735
Zmlt IX.8
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 8. A Keszthelyi Cipész Céh iratai, 1779–1849
Zmlt IX.9
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 9. A Keszthelyi Csizmadia Céh iratai, 1776–1869
Zmlt IX.10
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 10. A Keszthelyi Fazekas Céh, majd ipartársulat iratai, 1777–1903
Zmlt IX.11
Zmlt IX. Testületek. Céhek. 11. A Keszthelyi Halász Céh iratai, 1776
Zmlt IX.12
Zmlt IX. Testületek. Céhek 12. A Keszthelyi Kovács-, Lakatos- és Szijgyártó Céh iratai, 1776
Zmlt XII.1
Zmlt XII. Egyházi szervek 1. A Zalavári Konvent Hiteleshelyi Levéltára, 1354–1875
Néprajzi Múzeum, Budapest (NM)
NM Ethnographiai Adattár. Kéziratgyűjtemény
NM Ethnographiai Adattár. Inventáriumgyűjtemény
Balatoni Múzeum, Keszthely
Balatoni Múzeum, Adattár
Irodalom
Aboucaya, Claude 1963: Les structures sociales et économiques de l’agglomération lyonnaise à la veille de la révolution de 1848, esquisse d’une application de la méthode quantitative à l’analyse historique. Paris, Sirey, 1963.
Abel, Wilhelm 1962: Geschichte der deutschen Landwirtschaft vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. (Deutsche Agrargeschichte 2) Stuttgart, Ulmer, 1962.
Acsády Ignác 1896: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1715–20. (Magyar statisztikai közlemények 12.) Budapest, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, 1896.
Adalékok 1873: Adalékok Magyarország nyerstermékeinek ártörténetéhez a tizenkilencedik században. Budapest, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, 1873.
Andorka Rudolf 1975: Paraszti családszervezet a 18–19. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban. Ethnographia (1975) 2–3. 340–367.
Andorka Rudolf 1981: A gyerekszám alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben (XVIII–XIX. század). Ethnographia (1981) 1. 94–110.
Andorka Rudolf 1988: A családrekonstitúciós vizsgálat módszerei. (Történeti Demográfiai Füzetek 4.) Budapest, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1988.
Andorka Rudolf 1991a: Településszintű családrekonstitúciós vizsgálatok egyes eredményei. In: Demográfiai átmenet Magyarországon. (Történeti Demográfiai Füzetek 9.) Budapest, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1991. 35–41.
Andorka Rudolf 1991b: Egy „igazi” magyar falu, Átány népesedésének története a XVIII–XIX. században. Ethnographia (1991) 1–2. 120–146.
Andorka Rudolf 1996: Háztartási rendszerek és az idős emberek élete a 18–19. századi falvakban Magyarországon. Aetas (1996) 4. 128–156.
Andorka Rudolf – Faragó Tamás 1984: Az iparosodás előtti (XVIII–XIX. századi) család– és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle (1984) 3–4. 402–437.
Annales de Démographie Historique 1996: Morbidité, mortalité, santé. Société de Démographie Historique. Paris, Éditions de l'EHESS, 1996.
Aschenbrier Antal 1890: A plébániai anyakönyvekről. Budapest, 1890.
Bácskai Vera 1979: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján (1735–1830). In: Tanulmányok Budapest múltjából 21. Budapest, 1979. 49–104.
Bácskai Vera 1988: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Bácskai Vera 1992: Család, háztartás, társadalom Budán a 19. század elején. (Történeti Statisztikai Füzetek 11.) Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1992.
Bácskai Vera 1993: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a XIX. század első felében. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok (szerk. Kapiller Imre). (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, 1993. 213–249.
Bácskai Vera 1997: Artisans in Hungarian Towns on the eve of industrialization. In: The Artisan and the European Town (ed. Geoffrey Crossick). Aldershot, Scolar Press, 1997. 200–217.
Bácskai Vera–Nagy Lajos 1984: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984.
Balázs Magdolna – Katus László 1983: Középdunántúli paraszti háztartások a 18. században. Történelmi Szemle (1983) 1. 159–171.
Barbarits Lajos 1929: Nagykanizsa. Budapest, A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1929.
Bardet, Jean-Pierre 1983: Rouen aux XVIIe et XVIIIe siècles: les mutations d'un espace social. Paris, SEDES, 1983.
Bárth Dániel 1999: A keresztelés anyakönyvezésének elterjedése a magyar katolikus egyház 16–17. századi gyakorlatában. In: Hálók. Egyetemi dolgozatok Szilágyi Miklós 60. születésnapja alkalmából (szerk. Ambrus Vilmos–Berkes Katalin). ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék, Budapest, 1999. 97–106.
Bencze Géza 1981: Zala megye közúti közlekedése a XVIII–XIX. század fordulója körüli időszakban. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1980–1981 (szerk. Degré Alajos). (Zalai Gyűjtemény, 16.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1981. 63–76. https://doi.org/10.14315/prth-1981-0114
Benda Gyula 1973: Production et exportation des céréales en Hongrie (1770–1870). In: Paysannerie francaise, paysannerie hongroise XVIe–XXe siècles (dir. Béla Köpeczi et Eva H. Balázs). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973. 187–197.
Benda Gyula 1977: Tabellae procreationis frugum – a mezőgazdaságtörténet forrásai 1769–1790. In: A Dunántúl településtörténete. 2/1. köt. 1767–1848. (A Pécsi Településtörténeti konferencia anyaga (1976. aug. 24–25. Szerk. T. Mérey Klára.) Pécs, PAB – VEAB Értesítő, 1977. 31–42.
Benda Gyula 1981: Fényes Elek forrásai. Agrártörténeti Szemle (1981) 3–4. 365–380.
Benda Gyula 1984a: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténeti Szemle (1984) 1–2. 1–84.
Benda Gyula 1984b: Zala megyei nemesek életviszonyai a XVIII. században. In: Történeti antropológia (szerk. Hofer Tamás). (Az 1983. április 18–19-én tartott tudományos ülésszak előadásai.) Budapest, MTA, 1984. 313–327.
Benda Gyula 1987: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között – kérdések és lehetőségek Keszthely példáján. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok (szerk. Á. Varga László). Salgótarján, 1987. 145–151.
Benda Gyula 1988: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711–1820. (Fontes Musei Ethnographiae 1.) Budapest, 1988.
Benda Gyula 1989a: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII–XIX. században. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, 1989. 241–249.
Benda Gyula 1989b: A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen 1790–1848. In: Építészet az Alföldön II (szerk. Novák László–Selmeczi László). Nagykőrös, 1989. 133–160.
Benda Gyula 1994: Magyar Társadalomtörténeti Adattár. Sic itur ad astra (1994) 1–2. 132–138.
Benda Gyula 1995: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. Keszthely 1821–1849. (Fontes Musei Ethnographiae 2.) Budapest, Néprajzi Múzeum, 1995.
Benda Gyula 1996a: Alattvalóból állampolgár. A kisvárosi vezetés átalakulása az 1848–49-es forradalom idején. Hévíz (1996) 4. 19–22.
Benda Gyula 1996b: Utószó. In: Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, Osiris, 1996. 201–217.
Benda Gyula 1997a: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele). In: A Balaton-felvidék népi építészete (szerk. Cseri Miklós, S. Lackovits Emőke). (A Balatonfüreden, 1997. május 21–23-án megrendezett konferencia anyaga.) Szentendre–Veszprém, 1997. 293–310.
Benda Gyula 1997b: Kézművesek és gazdák vagyona Zalaegerszegen az osztályos egyezségek tükrében (1762–1850). In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok (szerk. Kapiller Imre). Zalaegerszeg, Zalaegerszeg megyei jogú város közgyűlése, 1997. 217–250.
Benda Gyula 1998: Keszthely népessége 1696–1851. In: Történeti Demográfiai Füzetek 16. (1997/1. szerk. Faragó Tamás) Budapest, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1998. 77–143.
Benda Gyula 2000: A halálozás és halandóság Keszthelyen 1747–1849. In: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2000. évi Történeti Demográfiai Évkönyve (szerk. Faragó Tamás–Őri Péter). Budapest, KSH NKI, 122–165.
Benda Gyula 2001a: Kisvárosi társadalom és gimnáziuma. Egy mezővárosi gimnázium helybeli diákjai a 19. század első felében. Korall (2001) 3–4. 104–127.
Benda Gyula 2001b: Keszthely – egy monografikus társadalomtörténeti kutatás tanulságai. In: A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének történeti demográfiai évkönyve, 2001 (szerk. Faragó Tamás–Őri Péter). Budapest, KSH NKI, 2001. 223–249.
Benda Gyula 2002: Írni tudás és iskola. Acta Papensia (2002) 1–2. 173–180.
Benda Gyula 2003: A házasságok Keszthelyen 1750–1849: az átlagtól a mikrotörténelemig, avagy a léptékváltás problémája. In: Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok (szerk. Dobrossy István). (Rendi társadalom – polgári társadalom 12.) Miskolc, 2003. 82–93.
Benda Gyula 2006: Társadalomtörténeti tanulmányok (szerk. Bácskai Vera, Gyurgyák János, Kövér György). Budapest, Osiris, 2006.
Benda Gyula – Szekeres András (szerk.) 2006. Az Annales. Válogatott tanulmányok. (Atelier füzetek) Budapest, L’Harmattan–Atelier, 2006.
Benda Kálmán 1983: Népesség és társadalom a 18–19. század fordulóján. In: Magyarország története 1790–1848. Magyarország története tíz kötetben 5/1 (szerk. Mérei Gyula és Vörös Károly).
Budapest, Akadémia Kiadó, 1983. 425–440.
Berend T. Iván – Szuhay Miklós 1973: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944. Budapest, Kossuth–Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973.
Blázy Árpád 1972: A himlőoltás bevezetése Zala megyében a XIX. század első felében. Orvostörténeti Közlemények (1972) 64–65. füzet.
Blum, Alain – Bringé, Arnaud 1992: Mortalité locale et générale en France: 1670–1829. In: Modèles de la démographie historique (szerk. Alain Blum, Noël Bonneuil, Didier Blanchet). INED, Presses Universitaires de France, Paris, 1992. 11–43.
Bódy Zsombor 1999: A mikrotörténelem haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában. Századvég (1999) 15. 39–57.
Bona Gábor 1992: Az 1848/49–es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei. In: A szabadságharc zalai honvédei 1848–1849 (szerk. Molnár András). Zalai Gyűjtemény 33.) Zalaegerszeg. Zala Megyei Levéltár, 1992. 5–52.
Bontz József 1896: Keszthely város monográfiája. Keszthely, Farkas ny., 1896.
Borovszky Samu – Sziklay János (szerk.) 1896–1914: Magyarország vármegyéi és városai. 24 kötet, 1896–1914.
Borscheid, Peter 1979: Les inventaires wurtembergeois: une chance pour l’histoire sociale. Programme et premiers résultats. In: Les Actes notariés. Source de l’histoire sociale XVI–XIX siècles (ed. Bernhard Vogler). (Actes du Colloque de Strasbourg, mars 1978.) Strasbourg, 1979. 205–230.
Bottló Béla 1957 : Az 1828. évi országos összeírás. In: A történeti statisztika forrásai (szerk. Kovacsics József). (A Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Levéltár kiadványa.) Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1957. 242–273.
Braudel, Fernand 1979 : Civilisation matérielle, économie et capitalisme, XVe–XVIIIe siècle. 1–3. kötet, Paris, Armand Colin, 1979.
Braudel, Fernand 1985: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Budapest, Gondolat, 1985.
Bulla Béla 1928: A Keszthelyi–hegység kalauza. Földrajzi Közlemények (1928) 1–28.
Burgière, André 1974 : La démographie. In: Faire de l'histoire II. Nouveaux objets (dir. Jacques Le Goff–Pierre Nora). Paris, Gallimard, 1974. 74–104.
Burke, Peter 1990: The French Historical Revolution. The Annales School, 1929–1989. Cambridge, Polity Press, 1990.
Bush, M. L. (szerk.) 1992: Social Orders and Social Classes in Europe since 1500: Studies in Social Stratification. London–New York, Longman, 1992.
Cerutti, Simona 1990: La ville et les métiers. Naissance d'un langage corporatif (Turin, 17e–18e siècle). Paris, Éditions de l'EHESS,1990.
Chaunu, Pierre 1968: Histoire quantitative, Histoire sérielle. Paris, Armand Colin, 1968.
Chaunu, Pierre 1998: Felvilágosodás. Budapest, Osiris 1998.
Chaunu, Pierre 2001: A klasszikus Európa. Budapest, Osiris, 2001.
Coutau-Bégarie, Hervé 1989: Le Phénomène « nouvelle histoire », grandeur et décadence de l'école des „Annales”. (2. bővített kiadás) Paris, Economica, 1989.
Couturier, Maurice 1969: Recherches sur les structures sociales de Châteaudun, 1525–1789. Paris, EHESS, 1969.
Crossick, Geoffrey 1997: Past masters: in search of the artisan in European History. In: The Artisan and the European Town, 1500–1900 (ed. Geoffrey Crossick). Aldershot, Scolar Press, 1997. 1–40.
Czigány László 1985: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában. In: Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1984–1985 (szerk. Degré Alajos, Halász Imre). (Zalai Gyűjtemény 21.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1985. 79–91.
Czigány László 1994: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban. In: Zalai történeti tanulmányok 1994 (szerk. Bilkei Irén). (Zalai Gyűjtemény 35.) Zalaegerszeg. Zala Megyei Levéltár, 1994. 203–214.
Czoch Gábor 1997: Városlakók és polgárok. Kassa társadalma a XIX. század első felében. Kandidátusi értekezés, 1997.
Czoch Gábor 1999: A társadalmi rétegződés mikro- és makrotörténelmi szempontból. Századvég (1999) 15. 17–38.
Czoma Zsófia 1993: A keszthelyi zsidóság története 1850–1944. Szakdolgozat, ELTE BTK Gazdaság– és Társadalomtörténeti Tanszék, 1993.
Csite András 1991: Rezi község (Zala vm.) 1790–1829 közötti népesedési viszonyainak elemzése (különös tekintettel a halálozásokra). Szakdolgozat, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1991.
Csite András 1993: Egy presztizsorientált nagybirtoküzem a 18–19. század fordulóján. A keszthelyi Festetics-uradalom. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok (szerk. Kapiller Imre). (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1993. 77–114. https://doi.org/10.1111/an.1993.34.5.18
Csite András 1996: Zalaszántó gazdasága és társadalma 1790–1850. Egyetemi doktori disszertáció, BKE Gazdaságtörténeti Tanszék, 1996.
Dányi Dezső 1960: Az 1777. évi lelkek összeírása. In: Történeti statisztikai évkönyv: 1960 (szerk. Ember Győző), Budapest, Statisztikai Kiadó Vállalat, 1960. 167–193.
Dányi Dezső 1984: Bevezető. In: Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években : Az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint (összeáll. Pálházy László).
Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1984.
Dányi Dezső 1993a: Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1993.
Dányi Dezső 1993b: A hazai népesség és népesedésstatisztika kezdetei. In: Történeti Demográfiai Füzetek 12. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézete, 1993. 107–290.
Dányi Dezső 1998: Statisztika a kiegyezés előtt. In: Tanulmányok a magyar statisztikai szolgálat történetéből (szerk. Dányi Dezső–Nyitrai Ferencné). Budapest, KSH, 1998. 1–30.
Dányi Dezső 2001: Somogy megye népessége a 18. század második felében a lélekösszeírások tükrében. In: Történeti demográfiai évkönyv a 2000. évre. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet. 2001. 143–192.
Dányi Dezső – Dávid Zoltán (szerk.) 1960: Az első magyarországi népszámlálás, 1784–1787. Budapest, KSH Könyvtár–Művelődési Minisztérium levéltári osztálya, 1960.
Dányi Dezső – Zimányi Vera 1989: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Daumard, Adéline 1962: Structures sociales et classement socio-professionnel. L’apport des archives notariales au XVIIIe et au XIXe siècle. Revue historique (1962) 139–154.
Daumard, Adéline 1962: La bourgeoisie parisienne de 1815 à 1848. Paris, S.E.V.P.E.N., 1963.
Daumard, Adéline (szerk.) 1973: Les fortunes francaises au XIXe siècle. Paris, Mouton, 1973. https://doi.org/10.1515/9783111631073
Daumard, Adéline 1987: Les bourgeois et la bourgeoisie en France depuis 1815. Paris, Aubier, 1987.
Dávid Zoltán 1973a: Az 1738. évi pestisjárvány Magyarországon. In: Orvostörténeti Közlemények, 69–70. (1973) 75–130.
Dávid Zoltán 1973b: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747–1748. (Történeti statisztikai kötetek) Budapest, KSH Könyvtára–Magyar Országos Levéltár, 1973.
Degré Alajos 1884: Visszaemlékezéseim (az 1848–9-ik év előtti, alatti és utáni időkből). I. kötet (2. kiadás), Budapest, 1884.
Degré Alajos 1954: A jobbágyárvák kifosztása a feudális Magyarországon. Pécs, 1954.
Degré Alajos 1964: A keszthelyi polgárság úrbérellenes mozgalmai. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2. (1964) 259–267.
Degré Alajos 1966: A nagykanizsai gimnázium története 1765–1948. In: A Nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium Évkönyve az 1965/66-os iskolai évről. Nagykanizsa, 1968.
Degré Alajos 1976: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. In : Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Szombathely, 1976. 100–118.
Degré Alajos – Simonffy Emil 1975: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690–1949). (Zalaegerszegi füzetek 1.) Zalaegerszeg, 1975.
Deyon, Pierre 1967: Amiens, capitale provinciale. Etude sur la société urbaine au XVIIe siècle. Paris, Mouton, 1967. https://doi.org/10.1515/9783111330518
Domanovszky Sándor 1938: Zur Geschichte der Gutsherrschaft in Ungarn. In: Wirtschaft und Kultur. Festschrift zum 70. Geburtstag von Alfons Dopsch. Baden bei Wien–Leipzig, 1938.
Dosse, Francois 1987: L’histoire en miettes. Des „Annales” á la „nouvelle histoire”. Paris, La Découverte, 1987.
Dornyay Béla é.n.: „Emlékeztető jegyzetek” Keszthelyről az 1 710–1831-dik évekből. é.n.
Duby, Georges 1974: Histoire sociale et idéologies des sociétés. In:: Faire de l'histoire I. Nouveaux problèmes (dir. Jacques Le Goff–Pierre Nora). Paris, Gallimard, 1974. 203–230.
Dupâquier, Jacques 1979: L’analyse statistique des crises de mortalité. In: The Great Mortalities: Methodological studies of Demographic crises in the Past (dir. Huber Charbonneau–André La Rose). Liège, Ordina Éditions, 1979. 83–112.
Dupâquier, Jacques 1984: Pour la démographie historique, Paris, Presses Universitaires de France, 1984.
Dupâquier, Jacques (szerk.) 1995: Histoire de la population francaise 2. De la Renaissance á 1789. Paris, Quadrige/Presses Universitaires de France, 1995.
Dupâquier, Jacques – Helin, Etienne 1998: De l’arithmétique politique à la statistique. In: Histoire des populations de I 'Europe II. La révolution démographique 1750–1914 (dir. Jean-Pierre Bardet, Jacques Dupâquier). Paris, Fayard, 1998. 37–55.
Eckhart Ferenc 1958: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon, 1780–1815. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958.
El Kordi, Mohamed 1970: Bayeux aux XVIIe et XVIIIe siècles: contribution á l'histoire urbaine de la France. Paris–La Haye, Mouton, 1970. https://doi.org/10.1515/9783110869729
Ember Győző 1963: A magyarországi országos zsidóösszeírások a XVIII. század első felében. In: Magyar–zsidó oklevéltár VII (szerk. Grünvald Fülöp és Scheiber Sándor). Budapest, 1963.
Eszes László 1979: Egy keszthelyi kőfaragó család. A Kuglerek. Élet és tudomány (1979) 28. 883–885.
Eszes László 1980: A keszthelyi kőfaragó műhely emlékei a Balaton vidékén (1750–1850). Műemlékvédelem (1980) 2. 84–107.
Eszes László 1984: Keszthely mezőváros és végvár. Adalékok a település történetéhez. Különnyomat az Építés –építészettudomány 16. évf. 1–2. számából, 1984.
Eszes László 1985: Feledésbe ment utcanevek Keszthelyen. Keszthely, Városi Tanács V. B. Művelődési Osztály, 1985.
Fáy András 1854: Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. Pest, Beimel és Kozma, 1854.
Faragó Tamás 1977: Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787–1828. In: Történeti statisztikai tanulmányok 3. Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1977. 105–202. (Új kiadása: Faragó 1999.)
Faragó Tamás 1984: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség (Kísérlet egy 18. századi monografikus jellegű regionális kutatás tervezése során keletkezett kérdőjelek megválaszolására.) In: Történeti statisztikai tanulmányok 5. Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1984. 5–38. (Új kiadása: Faragó 1999.)
Faragó Tamás 1985: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Pilis-budakörnyéki birtokos paraszti háztartások 1745–1 770 között.(Történeti statisztikai füzetek 7.) Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1985.
Faragó Tamás 1993: Városi halandóság Magyarországon a 18–20. században. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX–XXXI. Miskolc (1993) 181–204.
Faragó Tamás 1995: A szentendrei kézművesek társadalmi mobilitása a 19. század közepén a házasságkötések tükrében (esettanulmány). In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére (szerk. A.Varga László). Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, Debrecen, 1995. 125–158.
Faragó Tamás 1996a: Buda város népessége a XVIII–XIX. század fordulóján: Források és módszerek. In: Társadalomtörténeti tanulmányok (szerk. Fazekas Csaba). (Studia Miskolciensia 2/1.) Miskolc, Bíbor Kiadó, 1996. 169–197.
Faragó Tamás 1996b: Gondolatok az 1715–20. évi országos adóösszeírás népesség- és társadalomtörténeti célú felhasználásáról: Forráskritika, forráskiadvány-kritika és kritika-kritika. In: Tanulmányok Dányi Dezső 75. születésnapjára (szerk. V. Lakatos Mária). Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 100–123.
Faragó Tamás 1999: Tér és idő – család és történelem. Társadalomtörténeti tanulmányok (1976–1992). Miskolc, Bíbor Kiadó, 1999.
Faragó Tamás 2000: Nemek, nemzedékek, rokonság, család. In: Magyar Néprajz VIII. Társadalom (főszerk. Paládi-Kovács Attila, szerk. Sárkány Mihály, Szilágyi Miklós). Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000. 393–483.
Farr, James R. 1997: Cultural analysis and early modern artisans. In: The Artisan and the European Town, 1500–1900 (ed. Geoffrey Crossick). Aldershot, Scolar Press, 1997. 56–74.
Fazekas Csaba 1996: A XVIII. század végi Pest a halotti anyakönyvek tükrében. In: Társadalomtörténeti tanulmányok (szerk. Fazekas Csaba). (Studia Miskolcinensia 2.) Miskolc, Bíbor Kiadó, 1996. 198–245.
Fazekas Csaba 1997: A miskolci nemesség társadalmi összetétele a reformkor elején. In: Miskolc a millecentenárium évében (szerk. Dobrossy István). 1. köt. Miskolc, 1997. 156-171.
Febvre, Lucien 1922: La Terre et l'évolution humaine. Paris, La Renaissance du Livre, 1922.
Fényes Elek 1836–1840: Magyarországnak s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1–6. Pest, Trattner–Károlyi, 1836–1840.
Fényes Elek 1851: Magyarország geographiai szótára mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik 1–4. Pesten, Kozma Vazul, 1851. (Reprint: Budapest, MKKE–ÁKV, 1984.)
Fine, Agnès 1994: Parrains, marraines. La parenté spirituelle en Europe. Paris, Fayard, 1994.
Fügedi Erik 1966: A 18. századi lélekösszeírások története. Demográfia (1966) 3. 366–380. https://doi.org/10.1179/sre.1966.18.142.366
Gajáry István 1995: Óbuda mezőváros lakosságának foglalkozási összetétele a 18. század végén. In: Mezőváros – kisváros (szerk. Mikó Zsuzsa). (A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25.) Debrecen, Csokonai, 1995. 137–144.
Garnot, Benoît 1987: Les fortunes populaires à Chartres au XVIIIe siècle. L'Information historique (1987) 5. 173–178.
Gáthy Zsolt 1942: Anyakönyvi szabályok kialakulása az esztergomi főegyházmegye területén. Különnyomat a szemináriumi dolgozatok 1941–1942. évi kötetéből. Budapest, 1942.
Gay, Annie 1990: La richesse en province au temps de Louis-Philippe. La fortune des notables Dolois. L'Information Historique 52 (1990) 173–179.
Georgikon 1996: Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. Keszthely, PATE Mezőgazdaságtudományi Kar, 1996.
Gergely András (szerk.) 1998: 19. századi magyar történelem 1790–1918. Budapest, Korona Kiadó, 1998.
Goubert, Pierre 1968: Cent mille provinciaux au XVIIe siècle. Beauvais et le Beauvaisis de 1600 à 1730. Paris, Flammarion, 1968.
Görög László 1996: A 18. századi nemességvizsgálatok Zala megyében. Szakdolgozat, ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, 1996.
Grenier, Jean-Yves 1985: Séries économiques françaises (xvie–xviiie siècles), Paris, EHESS, 1985.
Grenier, Jean-Yves – Lepetit, Bernard 1999: L’expérience historique. A propos de C.-E. Labrousse. In: Bernard Lepetit: Carnet de croquis. Sur la connaissance historique. Paris, Albin Michel, 1999. 45–79.
Gribaudi, Maurizio 1987: Itinéraires ouvriers. Espace et groupes sociaux á Turin: au début du XXe siècle. Paris, Editions de l'EHESS, 1987.
Gribaudi, Maurizio – Blum, Alain 1990: L’espace social: des catégories aux liens individuels. Annales – Économies, Sociétés, Civilisations (1990) 6. 1365–1402.
Gribaudi, Maurizio 2000: Diszkontinuitás a társadalomban. Egy konfigurációs modell. In: Társadalomtörténet másképp. A francia történetírás új útjai a kilencvenes években (szerk. Czoch Gábor, Sonkoly Gábor). Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000. 105–135.
Gunst Péter 1984: Az aszályok és a magyar állam (XVIII. század–1945). Agrártörténeti Szemle (1984) 438–457.
Güntner Péter 2000: A városi társadalom rétegződése Sopronban a századfordulón. ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténet doktori program, PhD-értekezés, 2000.
Győrffi Endre 1896: A keszthelyi kath. főgymnasium története. Keszthely, 1896.
Hablicsek László 1980: Történeti idősorok elemzése spektrálanalízissel. Statisztikai Szemle, 1980. 74–85.
Hablicsek László 1984: Az 1820–as évek népmozgalmának néhány jellemzője keresztelési és temetési adatok alapján. In: Történeti statisztikai tanulmányok 5. Budapest, KSH Könyvtár, 1984. 69–92.
Hablicsek László 1991: Halandósági táblák és népességi jellemzők becslése az 1820-as évekre. In: Demográfiai átmenet Magyarországon (szerk. Dányi Dezső). (KSH Népességtudományi Kutató Intézet Történeti demográfiai füzetek 9.) Budapest, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1991. 43–97.
Hajas Andrea é. n.: Zala megye demográfiai és mortalitási adatai a XVIII–XIX. században. Kézirat a Zala Megyei Levéltárban, é. n.
Hanson Jones, Alice 1980: Wealth of a Nation to Be. The American Colonies on the Eve of the Revolution. Columbia University Press, New York, 1980.
Hencz Lajos é. n.: Örökös úrbéri szerződés, é. n.
Henry, Louis – Blum, Alain 1988: Techniques d'analyse en démographie historique. Paris, INED, 1988.
Hidas Péter 1992: Hidden Urbanization: The Birth of the Bourgeoisie in Mid-Nineteenth Century Hungary. In: Jews in the Hungarian Economy 1760–1945. Studies Dedicated to Moshe Carmilly-Weinberger on his Eightieth Birthday (ed. Michael K. Silber). Jerusalem, Magnes Press–Hebrew University, 1992. 134–157.
Horska, Pavla 1998: Les populations autrichiennes jusqu'en 1914. In: Histoire des populations de I 'Europe II. La révolution démographique 1750–1914 (dir. Jean-Pierre Bardet–Jacques Dupâquier). Paris, Fayard, 1998. 439–453.
Horváth D. Tamás 1987: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén – Steindl György keszthelyi rézműves hagyatéka. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok (szerk. Á. Varga László). (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15.) Salgótarján, Nógrád Megyei Levéltár, 1987. 173–178.
Horváth D. Tamás 1989: Lichtenvalner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból (szerk. Bilkei Irén). (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1989. 77–90.
Horváth D. Tamás 1993: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén – Steindl György hagyatéka. Agrártörténeti Szemle (1993) 1–4. 14–38.
Horváth Róbert 1982: A gyermekhalandóság specifikus társadalmi vonatkozásai a történeti demográfiai korszakban Magyarországon. Demográfia (1982) 2–3. 225–256.
Hoós Éva 1997: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa. In: Iskola és társadalom (szerk. Sasfi Csaba). (A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5–6-án rendezett konferencia előadásai.) (Zalai Gyűjtemény 41.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. 89–113.
Hudi József 1993: A veszprémi nemesi község önkormányzata a 18–19. században. Comitatus (1993) 10. 61–65.
Hudi József 1994: Pápa város önkormányzata a 18. században. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig (főszerk. Kubinyi András). Pápa, Pápa Város Önkormányzata, 1994. 287–320.
Hudi József 1995a: Veszprém mezőváros nemesi községének önkormányzata a 18–19. században. In: Mezőváros – kisváros. (szerk. Mikó Zsuzsa). (A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25.) Debrecen, Csokonai, 1995. 115–122.
Hudi József 1995b: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730–1847). (Fejezetek Pápa város történetéből 2.) Pápa, Pápa Város Önkormányzata, 1995.
Husz Ildikó 1991: Rezi falu házasodási jellemzői a házasságkötési anyakönyvek tükrében 1741–1829. Szakdolgozat, BKÁE Szociológia Tanszék, 1991.
Husz Ildikó 2002: Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Budapest, Osiris, 2002.
Ibarolla, Jésus 1965: Structure sociale et fortune mobilière et immobilière á Grenoble en 1847. Paris–La Haye, Mouton, 1965. https://doi.org/10.1515/9783111348308
Ibarolla, Jésus 1966: Structure sociale et fortune dans la campagne proche de Grenoble en 1847. Paris–La Haye, Mouton, 1966. https://doi.org/10.1515/9783112317969
Iványi-Grünwald Béla 1930: Történeti bevezetés. In: Gróf Széchenyi István: Hitel. (Fontes Historiae Hungariae Aevi Recentioris) Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1930. 1–264.
Jankó János 1902: A Balaton melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902.
Jones, Alice Hanson 1980: Wealth of a Nation to Be: the American Colonies on the Eve of the Revolution. New York, Columbia University Press, 1980.
Kalmár János 2001: Fernand Braudel, „l’école des Annales” et les dix–huitiémistes hongrois. In: Rencontres intellectuelles franco-hongroises : regards croisés sur l'historie et la littérature (études réunies par Péter Sahin-Tóth). Budapest, Collegium Budapest, 2001. 45–50.
Kapiller Imre 1984: A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982–1983 (szerk. Degré Alajos). Zalaegerszeg. (Zalai Gyűjtemény 18.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1983. 145–156.
Kapiller Imre 1987: Somogy megyei diákok Nagykanizsán a XVIII. század utolsó harmadában. Somogyi honismereti híradó (1987) 2. 8–13.
Kapiller Imre 1990: Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben. In: Művelődéstörténeti tanulmányok 1990 (szerk. Turbuly Éva). (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1990. 49–60.
Kaposi Zoltán 1992a: Magyarország gazdaságtörténete I. (1700–1830). Pécs, JPTE Egyetemi Kiadó, 1992.
Kaposi Zoltán 1992b: A falusi hitelélet néhány sajátossága. Aetas (1992) 4. 34–44.
Kaposi Zoltán 1997: Magyarország gazdaságtörténete 1700–1848. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, Aula Kiadó, második, részben átdolgozott kiadás, 1997. 161–241.
Kaposi Zoltán 2000: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18–19. században. Budapest–Pécs, Dialóg–Campus Kiadó, 2000.
Karády Viktor 1997: Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867–1945). Történeti–szociológiai tanulmányok. (Replika Könyvek 3.) Budapest, Replika Kör, 1997.
Karády Viktor 2000: Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867–1945). Történeti–szociológiai tanulmányok. (Replika Könyvek 6.) Budapest, Replika Kör, 2000.
Katus László 1970: Economic Growth in Hungary during the Age of Dualism (1867–1913): A Quantitative Analysis. In: Social and Economic Researches on the History of East-Central Europe (ed. Ervin Pamlényi). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970.
Katus László 1976: A forradalom helye Magyarország gazdasági fejlődésében. In: A negyvennyolcas forradalom kérdései (szerk. Spira György, Szűcs Jenő). (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 77.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.
Keményfy K. Dániel 1905: Vaszary Kolos 1855–1905. Esztergom, 1905.
Kerecsényi Edit 1974: Adatok Nagykanizsa egészségügyének fejődéséhez 1690-től 1885-ig. In: A nagykanizsai kórház története. Nagykanizsa, 1974.
Kertész János 1932: Keszthely leírása és bibliographiája. Budapest, 1932.
Király Ferenc 1990: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében. In: Művelődéstörténeti tanulmányok (szerk. Turbuly Éva). (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg. Zala Megyei Levéltár, 1990. 165–192.
Király Ferenc – Benda Gyula 1989: Iparosok egy kisváros társadalmában, Keszthely 1711–1850. In: VI. Kézművestörténeti Szimpózium, Veszprém 1988. november 15–16. MTA–VEAB, 1989. 31–46.
Kiss R. István 1898: Meszlényi János hagyatéki ügye. Történelmi Tár, 1898. 119–150.
Klempa Károly 1940: II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940.
Klempa Károly 1944: Fejér György keszthelyi diákévei. Keszthely, Helikon ny., 1944.
Kogutovicz Károly 1930: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben I–II. Szeged, 1930–36.
Koltai András 1997: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól. In: Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5–6-án rendezett konferencia előadásai (szerk. Sasfi Csaba). (Zalai Gyűjtemény 41.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. 53-64.
Komlos, John 1990: Az Osztrák–Magyar Monarchia mint közös piac. Budapest, Maecenas, 1990.
Komlos, John 1992: Nutrition and Economic Developmentin the Eighteenth–Century Habsburg Monarchy: An Anthropometric History. Princeton, New Jersey, Princeton University Press, 1989. https://doi.org/10.1515/9781400860388
Koppány Tibor – Péczely Piroska – Sági Károly 1962: Keszthely. (Magyar Műemlékek) Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962.
Korabinsky, J. M. 1786: Geographisch–historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786.
Kósa László 1990: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 1880–1920). (Studia folkloristica et ethnographica 27.) Debrecen, KLTE Néprajzi Tanszék, 1990. Újabb kiadása: (Jelenlévő múlt) Budapest, Planétás Kiadó, 1998.
Kósa László – Filep Antal 1975: A magyar nép táji-történeti tagolódása. (Néprajzi tanulmányok) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975.
Kovacsics József 1955: Keszthely város statisztikai monográfiája. Statisztikai Szemle (1955) 11.
Kovacsics József (szerk.) 1957: A történeti statisztikai forrásai. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1957.
Kovacsics József (szerk.) 1963: Magyarország történeti demográfiája. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.
Kovacsics József (szerk.) 1994: Zala megye helytörténeti lexikona. Keszthely és környéke. Budapest, Statiqum Kiadó és Nyomda, 1991.
Kováts Zoltán 1969: A XVIII. századi népességfejlődés kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle (1969) 12. 218–227.
Kováts Zoltán 1971: A magyar népességfejlődés a honfoglalástól 1970-ig: Új kutatási eredmények alapján készült munkahipotézis. Különlenyomat, Szeged, Tanárképző Főiskola, 1971.
Kováts Zoltán 1973: A népesség. In: Hajdúnánás története (szerk.: Rácz István). Hajdúnánás, 1973. 33–86.
Kováts Zoltán 2002: Hargita és Csongrád megye népmozgalmi adatai és arányai 1966-1992 (mtárs. Péter E. Katalin). Szeged–Budapest, JGYF Kiadó–Letter Print, 2002.
Kőrösi Ilona 1984: Kecskeméti testamentumok a 17–19. századból. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében (szerk. Sztrinkó István). 1984. 119–125.
Kőrösi László 1895: Korrajzok. Vaszary Kolos. Budapest, Kortörténeti könyvtár 8–11. 1895.
Kőszeghy Sándor 1895: Keszthelyi rendtartás 1661-ből. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1895) 63–64.
Kövér György 1982: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. (Magyar História) Budapest, Gondolat, 1982.
Kövér György 1993: Nobilizált pénzváltók – pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok (szerk.: Kapiller Imre). (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1993. 251–259. Újabban : A felhalmozás íve. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2002. 74–79.
Kövér György 1998: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 1998. 9–165. (2. jav. kiad. 2001. 9–186.)
Kriedte, Peter 1991: Ein Stadt am seidenen Faden. Haushalt, Hausindustrie und soziale Bewegung in Krefeld in der Mitte des 19. Jahrhunderts. Göttingen, Vandenhoeck–Ruprecht, 1991.
Kronsteiner, Barbara 1989: Zeit, Raum, Struktur. Fernand Braudel und die Geschichtschreibung in Frankreich. Wien–Salzburg, Geyer-Edition, 1989.
Labrousse, Ernest (szerk.) 1973: Ordres et classes. (Colloque d’histoire sociale. Saint-Cloud, 24–25 mai 1967). Paris–La Haye, 1973.
Labrousse, Ernest – Braudel, Fernand 1993: Histoire économique et sociale de la France, tome 4, volume 1 et 2 : 1880–1950. Paris, PUF, 1993.
Laslett, Peter 1972: Introduction: The history of the family. In: Household and Family in Past Time (ed. Peter Laslett, with the assistance of Richard Wall). Cambridge, Cambridge University Press, 1972. 1–89. https://doi.org/10.1017/CBO9780511561207.003
Lendvai Anna 1979: A XVII. századi zalai céhek. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1979 (szerk. Degré Alajos). (Zalai Gyűjtemény 12.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1979. 103–115.
Léon, Pierre 1974: Géographie de la fortune et structure sociales á Lyon au XIXe siècle, Lyon, Centre d’histoire économique et sociale, 1974.
Le Roy Ladurie, Emmanuel 1978: Le territoire de l'historien II. Paris, Gallimard, 1978. https://doi.org/10.14375/NP.9782070298730
Levi, Giovanni 1989: Le pouvoir au village. Histoire d’un exorciste dans le Piémont du XVIIe siècle. Paris, Gallimard, 1989. Magyarul Giovanni Levi: Egy falusi ördögöző és a hatalom. Budapest, Osiris, 2001.
Levi, Giovanni 1990: Carrières d'artisans et marché du travail á Turin (XVIIIe–XIXe siècles). Annales – Économies, Sociétés, Civilisations (1990) 6. 1351–1364. https://doi.org/10.3406/ahess.1990.278913
Macfarlane, Alan – Harrison, Sarah – Jardine Charles 1977: Reconstructing Historical Communities. Cambridge–London–New York–Melbourne, Cambridge University Press, 1977.
Magda Pál 1819: Magyar országnak és a’ határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Trattner János betüivel’s költségével, Pesten, 1819.
Magyar Néprajz 2000: Magyar Néprajz VIII. Társadalom (főszerk. Paládi-Kovács Attila, szerk. Sárkány Mihály, Szilágyi Miklós). Akadémiai Kiadó, 2000.
Magyar–Zsidó Oklevéltár 1963: Magyar–Zsidó Oklevéltár VII: 1725–1748. Az első országos zsidó conscriptiók (szerk. Grünvald Fülöp, Scheiber Sándor). Budapest, 1963.
Magyarország 1865: Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, M. Kir. Egyetemi Nyomda. 1865.
Magyarország történeti kronológiája 1989: Magyarország történeti kronológiája II. 1526–1848 (főszerk. Benda Kálmán, szerk. Péter Katalin és Somogyi Éva). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Main, Gloria L. 1982: Tobacco Colony. Life in Early Maryland, 1650–1720. Princeton, University Press, Princeton N. J. 1982. https://doi.org/10.1515/9781400856039
Mályusz Elemér 1923: A helytörténeti kutatás feladatai. Századok (1923) 23. 535–566. https://doi.org/10.1097/00000446-192304000-00016
Marczali Henrik 1888: Magyarország története II. József korában. I–III. Budapest, 1885–1888.
Mátay Mónika 2000: Halál, akarat, törvény. Végrendeletek és hagyatéki perek a 18–19. századi Debrecenben. PhD-disszertáció, ELTE BTK, 2002.
Medick, Hans 1996: Weben, Überleben und Widerstand im Laichingen. Lokalgeschichte als allgemeine Geschichte 1650–1900. (Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Geschichte 126) Göttingen, Vandenhoeck–Ruprecht, 1996.
Melegh Attila 1987: A tizenkilencedik század eleji városi háztartások Buda Újlakon. In: Történeti szociológiai tanulmányok a 19–20. századi magyar társadalomról (szerk. Lengyel György). (Szociológiai Műhelytanulmányok 5.) Budapest, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológiai Tanszék, 1987. 135–178.
Melegh Attila 2000: Kiskunhalas népesedéstörténete a 17. század végétől a 20. század elejéig.(KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási jelentések 65.) Budapest, KSH NKI, 2000.
Molnár András 1989: Zala megye reformkori tisztújításai 1819–1847. Levéltári Szemle (1989) 3. 18–30.
Molnár András 1992: Az 1848–1849-es szabadságharc zalai honvédeinek névtára [társszerzőként]. In: A szabadságharc zalai honvédei 1848–1849 (szerk. Molnár András). (Zalai Gyűjtemény 33.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1992. 261–420.
Moch, Leslie Page 1992: Moving Europeens: migration in Western Europe since 1650. (Interdisciplinary Studies in History) Bloomington–Indianapolis, Indiana University Press, 1992.
Morvay Judit 1984: A komaválasztás stratégiái Kolozsnémán 1750–1870. In: Történeti antropológia (szerk. Hofer Tamás). (Az 1983. április 18–19-én tartott tudományos ülésszak előadásai.) Budapest, MTA Néprajzi Kutató Csoportja, 1984. 281–292.
Mousnier, Roland (szerk.) 1968: Problemes de stratification sociale : Actes du Colloques International (1966). Presses Universitaires de France, Paris, 1968.
Mousnier, Roland – Jean-Labatut, Jean-Pierre – Durand, Yves 1965: Problèmes de stratification sociale. Deux cahiers de la noblesse pour les États Généraux de 1649–1651. Presses Universitaires de France, Paris, 1965.
Müller Róbert 2000: Keszthely története I. Keszthely, Castellum-Press, 2000.
Nagy, Ludovicus 1828: Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungariae partiumque adnexarum auctore Ludovico Nagy. 1. kötet, Buda, Landerer, 1828.
Nagy Varga Vera 1987: A ceglédi reformátusok házassági kapcsolatai 1723–1810. In: Életmódkutatások Pest megyében (szerk. Ikvai Nándor). (Studia Comitatensia 18.) Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987. 99–121.
Nagy Varga Vera 2000: Műrokonság, szomszédság, kortársi csoportok, barátság. In: Magyar Néprajz VIII. Társadalom (főszerk. Paládi–Kovács Attila, szerk. Sárkány Mihály, Szilágyi Miklós). Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000. 532–557.
Nemes Lajos 1998: Eger város népessége és társadalma a XVIII. század végén. In: Archivum 15. (A Heves Megyei Levéltár Közleményei). Eger, Heves Megyei Levéltár, 1998. 131–155.
Németh László 1994: Zsidók Zalában a XVIII. század első felében. In: Zalai történeti tanulmányok 1994 (szerk. Bilkei Irén). (Zalai Gyűjtemény 35.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1994. 17–32.
Oppel Jenő 1923: Keszthely 1715-ben. Keszthely, Mérei-nyomda, 1923.
Ördög Ferenc 1991: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) I. kötet. Budapest–Zalaegerszeg, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, 1991.
Ördög Ferenc 1992: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) II. kötet. Budapest–Zalaegerszeg, Budapest-Zalaegerszeg, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, 1992.
Ördög Ferenc 1993: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) III. kötet. Budapest–Zalaegerszeg, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, 1993.
Ördög Ferenc 1998: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) IV. kötet. Budapest–Zalaegerszeg, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Zala megye Önkormányzati Közgyűlése, 1998.
Őri Péter 1994: Pest megyei járások lélekösszeírásai, 1770–1780. In: Történeti Demográfiai Füzetek 13. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézete, 1994. 43–80.
Őri Péter 2001a: A természetes szaporodás alakulása és helyi változatai a 18. századi Magyarországon. In: A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Történeti Demográfiai Évkönyve, 2000 (szerk. Faragó Tamás, Őri Péter). Budapest, KSH NKI, 2001. 193–222.
Őri Péter 2001b: Kiskorúak a 18. századi összeírásokban. A Hajnal István Kör 2001. augusztus 24–25-én, Gyulán megrendezett, Gyermek a történelemben című konferenciáján tartott előadás. Kézirat.
Pákay Zsolt – Sági Károly 1971: A szőlőművelés hatása a Balaton környék népének életére és településére. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1971. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumok Ig., 95–109.
Pálmány Béla 1995: Szempontok a magyarországi mezővárosok típusaihoz az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadítás befejezéséig (1767–1870). In: Mezőváros – kisváros (szerk. Mikó Zsuzsa). (A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25.) Debrecen, Csokonai, 1995. 5–47.
Pálffy Géza 1995: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Győr, 1995.
Papp Imre 2001: A francia nemesség vagyona és jövedelme a 18. században. In: Gazdaságtörténet – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára (szerk. Búza János). (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 1.) Budapest, MTA–BKÁE Gazdaság és Társadalomtörténeti Kutatócsoport, 325–351.
Pápai Béla 1963: Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején (1711–1867). In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963. 143–220.
Perrot, Jean-Claude 1975: Genèse d'une ville moderne: Caen au XVIIIe siècle. 2 kötet, Paris–La Haye, Mouton, 1975. https://doi.org/10.1515/9783111677415
Pettkó Béla 1894: Egy XVII. századi magyar hegyközség törvényei. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1894. 30–34.
Pfeiffer János 1987: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. (Dissertationes Hungaricae ex Historiae Ecclesiae VIII.) München, Görres Gesellschaft, 1987.
Post, John D. 1985: Food Shortage, Climatic Variability, and Epidemic Disease in Preindustrial Europe. The Mortality Peak in the early 1740s. Ithaca–London, Cornell University Press, 1985.
Puskás Krisztina 1991: Család és háztartás Rezi faluban 1747–1771. Szakdolgozat, BKÁE Szociológia Tanszék, 1991.
Pusztai Beáta é. n.: Kisnemesi és paraszti háztartások a XVIII. században. Szakdolgozat, ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, é. n.
Takács J. Ince – Pfeiffer János 2001: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17–18. században (szerk. Kapiller Imre, összeáll. Mezei Zsolt). Pápa–Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2001.
Rácz István 1988: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Rácz István 1989: A debreceni cívisvagyon. (Agrártörténeti tanulmányok 14.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Rácz Lajos 1995: A Kárpát-medence éghajlattörténete a kora újkor idején (1490–1800). A környezettörténeti források feldolgozásának módszerei. Történelmi Szemle, 1995. 4. 487–507.
Rácz Lajos 1997: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza. Szeged, JATE Kiadó, 1997.
Rácz Lajos 2000: Az európai gazdaság-világtól a világgazdaságig: az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késő középkor és az újkor idején. Szeged, JGyF Kiadó, 2000.
Réthly Antal 1970: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800. Budapest, Akadémia Kiadó, 1970.
Revel, Jacques 1996a: Mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. Aetas 1996. 4. 217–237. Újabb kiadása in: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években (szerk. Czoch Gábor, Sonkoly Gábor) Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000.
Revel, Jacques –Wachtel, Nathan (szerk.) 1996: Une école pour les sciences sociales. De la VIe section á l'École des Hautes Études en Sciences Sociales, Paris, Cerf–EHESS, 1996.
Rosental, Paul-André 1999: Les sentiers invisibles. Espaces, familles et migrations dans la France du 19e siècle. Paris, EHESS, 1999.
Sabean, David Warren 1991: Property, production, and family in Neckarhausen, 1700–1870. Cambridge–New York, Cambridge University Press, 1991. https://doi.org/10.1017/CBO9780511572579
Sahin-Tóth Péter (szerk.) 2001: Rencontres intellectuelles franco-hongroises : regards croisés sur l'histoire et la littérature (études réunies par Péter Sahin-Tóth). Budapest, Collegium Budapest, 2001.
Sándor Pál 1961: A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához. Budapest, KSH Könyvtára, Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya, 1961.
Sándor Pál 1999: Keszthely város úrbéri pere a Festeticsekkel (1730–1848). In: A pesti polgár. Tanulmányok Vörös Károly emlékére (szerk. Gyáni Gábor, Pajkossy Gábor). Debrecen, Csokonai Kiadó, 1999. 23–32.
Sági Károly – Cséby Géza – Goldschmied István 1999: A keszthelyi zsidóság története (1699–1999). Keszthely, Keszthelyi Izraelita Hitközség, 1999.
Sasfi Csaba 1990: Helybeli diákok a keszthelyi gimnáziumban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok (szerk. Turbuly Éva). (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1990. 121–164.
Sasfi Csaba 1997: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között. In: Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5–6–án rendezett konferencia előadásai (szerk. Sasfi Csaba). (Zalai Gyűjtemény 41.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. 131–171.
Schematismus 1816–1848: Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Weszprimiensis […] Weszprimii, é.n.
Schlumbohm, Jürgen 1994: Lebensläufe, Familien, Höfe. Die Bauern und Heuerleute des Osnabrückischen Kirchspiels Belm in proto-industrieller Zeit, 1650–1860. Göttingen, Vandenhoeck–Ruprecht, 1994.
Schneider Miklós 1937: Vas vármegye 1835. évi nemesi összeírása (bev. dr. Horváth Kálmán). Szombathely, Pannónia ny., 1937.
Schultheisz Emil – Tardy Lajos 1964: A magyarországi járványok történetéből. Történelem, 1964. 3. 111–156.
Sentou, Jean 1969: Fortunes et groupes sociaux á Toulouse sous la Révolution (1789–1799). Essai d’histoire statistique. Toulouse, Privat, 1969.
Simiand, François 1932: Salaire: l'évolution sociale et la monnaie. Paris, Librairie Felix Alcan, 1932.
Soboul, Albert 1967: Description et mesure en histoire sociale. In: L’histoire sociale. Sources et méthodes. (Colloque de l’École Normale Supérieure de Saint-Cloud, 15–16 mai 1965.) Presses Universitaires de France, 1967. 9–33.
Solymos Ede 1987: A keszthelyi halászcéh. In: Zalai Múzeum 1 (szerk. Vándor László). 1987. 179–190.
Stoianovich, Traian 1976: French Historical Method. The ‘Annales’ Paradigm. Ithaca–London, Cornell University Press, 1976. https://doi.org/10.7591/9781501744860
Szabad György 1957: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957.
Szabó Sándor 1983: Péteri és téti Takáts József író és költő, mint irodalomszervező. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982–1983 (szerk. Degré Alajos). (Zalai Gyűjtemény 18.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1983. 183–192.
Szabó Dezső 1928: A herceg Festetics család története. Budapest, Franklin, 1928.
Szabó István 1976: Terminológia, fogalom, társadalomszerkezet. In: Jobbágyok, parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 31–49.
Szántó Imre 1954: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain 1711–1850. Budapest, Művelt nép, 1954.
Szántó Imre 1977: Hévíz története I. Szeged–Hévíz Nagyközségi Tanács, 1977.
Szántó Imre 1984: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején 1739–1848. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Historica, t. LXXVIII (szerk. Kristó Gyula). Szeged, Szegedi ny., 1984.
Szántó Imre 1985: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa Zala megyében (1671–1767). In: Magyar és török végvárak (1663–1684) (szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán). (Studia Agriensia, 5.) Eger, Dobó István Vármúzeum, 1985. 103–118.
Szántó Imre 1988: A Keszthely környéki hegyközségek kialakulása. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988 (szerk. Bilkei Irén). (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1989. 55–62.
Szántó Imre 1989: Keszthely végvár a dunántúli védelmi rendszerben. In: A Dunántúl településtörténete. VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon, XI–XIX. század (szerk. Somfai Balázs). (A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának VII. konferenciája, Veszprém, 1987. október 19–21.) Veszprém, Veszprémi Akadémiai Bizottság, 1987.
Szántó Imre 1995: A végvárak melletti (presidialis) mezővárosok települési szerkezetének megváltozása Zala megyében. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 4. Mezőváros – kisváros (szerk. Mikó Zsuzsanna).(A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25.) Debrecen, Csokonai Kiadó, 1995. 75–84.
Szekeres András 1999: Mikrotörténelem és általános történeti tudás. Századvég (1999) 15. 3–16.
Szerecz Imre 1935: Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Szemelvények Richard Bright M. D. 1815. évi útleírásából (ford. és bev. Szerecz Imre). Keszthely, 1935. Újabban: Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (vál. és ford. Szerecz Imre). Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970.
Szijártó M. István 1996: Mi a mikrotörténelem? Aetas 1996. 4. 157–185.
Szilasy János 1853: Fejér György életrajza. (Függelékül munkáinak jegyzéke.) (Különnyomat az Új Magyar Múzeumból.)Pest, Emich ny. 1853.
Takáts Sándor 1890: Péteri Takáts József. Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1890.
Tar Ferenc 1987: Asbóth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka. In:Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1987 (szerk. Bilkei Irén). (Zalai Gyűjtemény 26.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1987. 145–162.
Tar Ferenc 1992: A keszthelyi helyi társadalomról térben és időben. Comitatus (1993) 10. 71–78.
Tar Ferenc 1995: Keszthely térbeli, társadalmi szerkezetének hosszú távú vizsgálata. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 4. Mezőváros – kisváros (szerk. Mikó Zsuzsanna).(A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1995. 223–234.
Tar Ferenc 2000: Keszthely története III. Keszthely, Castellum-Press, 2000.
Tárkány Szűcs Ernő 1961: Vásárhelyi testamentumok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1961.
Tárkány Szűcs Ernő 1966: A deficiens jobbágy végrendelete a XVIII–XIX. században. Agrártörténeti Szemle (1966) 4. 401–431.
Tárkány Szűcs Ernő 1981: Magyar jogi népszokások. Budapest, Gondolat, 1981. (2. jav. és bővített kiadás: Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003.)
Thirring Gusztáv 1903: Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében. (Értekezések a társadalomtudományok köréből 12.) Budapest, MTA 1903.
Thirring Gusztáv 1938: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, MTA, 1938.
Thirring Lajos 1959: Népösszeírási adatok és adatforrások a nem nemes népességről a XIX. század első feléből. (Adatösszeállítás Thirring Gusztáv hagyatékából.) Történeti statisztikai közlemények, 1959. 1–2. 132–181.
Tilkovszky Lóránt 1955: Az 1831. évi parasztfelkelés. Budapest, Művelt nép, 1955.
Tóth István György 1992: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat, 115). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
Tóth István György 1996: Mivelhogy magad írást nem tud. Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 17.) Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1996.
Tóth István György 1997: Vas vármegye nemessége a 18. században. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 9. Mágnások, birtokosok, címerlevelesek (szerk. Ódor Imre, Pálmány Béla, Takács Péter). (A Hajnal István Kör pécsváradi konferenciája, 1995. szept. 12–13.) Debrecen, KLTE Kvt. Soksz., 1997. 229–234.
Tóth Tibor 1977: Nagybirtoktól a nagyüzemig. A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.
Tóth Zoltán 1989: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Tóth Zoltán 2000: Luka. A paraszti társadalom folyamatossága a jobbágyfelszabadítás után. In: Magyar Néprajz VIII. Társadalom (főszerk. Paládi-Kovács Attila, szerk. Sárkány Mihály, Szilágyi Miklós). Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000. 935–945.
Török Katalin 1981: Paraszti gazdaság és háztartás a XIX. század közepén. Kísérlet az ipari forradalom előtti parasztgazdaságok rekonstruálására. Agrártörténeti Szemle (1981). 3–4. 381–488.
Vajkai Aurél 1999: A magyar nép életmódja. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 1999.
Woude, A. M. van der – Schuurman, Anton (ed.) 1980: Probate inventories. A new sources for the historical study of wealth, material culture and agricultural development. (Papers presented at the Leeuwenborch Conference, Wageningen, 5–7 May 1980.) (A.A.G. Bijdragen 23.) Utrecht, HES & DE GRAAF Publishers, 1980.
Veliky János (szerk.) 1999: Polgárosodás és szabadság (Magyarország a XIX. században). Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.
Vidacs Bea 1985: Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia (1985) 4. 509–529.
Vita 1971: Vita Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről (szerk. Spira György). (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 55.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.
Vörös Károly 1952: Az 1766. évi keszthelyi parasztmozgalom leírása. Irodalomtörténet (1952) 3–4. 468–480.
Vörös Károly 1983: A magyarországi társadalom (1790–1848). In: Magyarország története 1790–1848 (főszerk. Mérei Gyula, szerk. Vörös Károly), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 473–599.
Vörös Károly 1989: A társadalmi fejlődés fő vonalai. In: Magyarország története 1686–1790 (főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 675–731.
Wellmann Imre 1937: Mezőgazdaságtörténetünk új útjai. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Budapest, 1937. 686.
Wellmann Imre 1979: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. (Agrártörténeti tanulmányok 6.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.
Wellmann Imre 1989: Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In: Magyarország története 1686–1790 (főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.25–80.
Willigan, J. Dennis – Lynch, A. Katherine 1982: Sources and Methods of Historical Demography. Academic Press, New York–London, 1982. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-757020-4.50008-0
Wrigley, E. A. – Davies, R. S. – Oeppen, J. E. – Schofield, R. S. 1997: English population history from family reconstitution 1580–1837. Cambridge Studies in Population, Economy and Society in Past Time 32.) Cambridge–New York, Cambridge University Press, 1997. https://doi.org/10.1017/CBO9780511660344
Zala 2001: Zala megye archontológiája 1138–2000 (szerk. Molnár András). (Zalai Gyűjtemény 50.) Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2001.
Zimányi Vera 1968: A rohonc-szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI–XVII. században, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
Zimányi Vera 1976: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 80.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976.
Zimányi Vera – Harald Prickler 1974: Konjunktúra és depresszió a XVI–XVII. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján: kitekintés a XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle, 1974. 1–2. 79–201.
Zsidi János 1936: Fejér György. Palaestra Calasanctiana (A piaristák doktori értekezései az 1932-es évtől) 17. Budapest, Élet és Irodalmi Nyomda és Részvénytársaság, 1936.
Zsoldos Ignác 1842–1844: A szolgabírói hivatal. 1–2. köt. Pápa. 1842–1844.
[1] Ugyanakkor Benda Gyula kifejezetten 1. kötetre hivatkozik – a szerk.
