Augustine. 1996 [1961]. The Enchiridion on Faith, Hope and Love. Washington D.C., Lanham MD: Regnery Pub.
Berger, Peter L. 2014. The Many Altars of Modernity: Toward a Paradigm for Religion in a Pluralist Age. New York: De Gruyter. DOI: https://doi.org/10.1515/9781614516477
Berger, Peter L. 2015. Altäre der Moderne: Religion in pluralistischen Gesellschaften [The Many Altars of Modernity: Toward a Paradigm for Religion in a Pluralist Age]. Ruth Pauli, szerk. Schriftenreihe Religion und Moderne 2. Frankfurt/M. Campus.
Clooney, Francis X. 2010. Comparative Theology: Deep Learning Across Religious Borders. Hoboken: John Wiley & Sons. DOI: https://doi.org/10.1002/9781444318951
Glatzer, Miguel – Paul Christopher Manuel, szerk. 2020. Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Eastern Europe. Springer Nature. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-44707-6
Hick, John. 1976. Death and Eternal Life. London: Collins.
Hick, John. 1995. The Rainbow of Faiths: Critical Dialogues in Religious Pluralism. 1. publ. London: SCM Pr.
Hick, John – Paul F. Knitter. 2005. The Myth of Christian Uniqueness: Toward a Pluralistic Theology of Religions. Eugene, Oregon: Wipf and Stock Publishers.
Kaufmann, Franz-Xaver. 1989. Religion und Modernität: Sozialwissenschaftliche Perspektiven. Tübingen: Mohr.
Kippenberg, Hans Gerhard – Rüpke, Jörg – Stuckrad, Kocku von, szerk. 2009. Europäische Religionsgeschichte: Ein mehrfacher Pluralismus. 2 köt. UTB 3206: Theologie, Religion, Geschichte. Stuttgart: UTBUTB.
Knitter, Paul F. 1985. No Other Name? A Critical Survey of Christian Attitudes Toward the World Religions. Ossining, New York: Orbis Books.
Knitter, Paul F. 1995. One Earth, Many Religions. Ossining, New York: Orbis Books. DOI: https://doi.org/10.1017/S036096690003574X
Küng, Hans. 1990. Projekt Weltethos. Ungekürzte Lizenzausg. Gütersloh: Bertelsmann.
Manuel, Paul Christopher – Miguel Glatzer, szerk. 2019. Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Western Europe. Palgrave Studies in Religion, Politics, and Policy. Cham: Springer International Publishing.
Nemes Nagy Ágnes. 2004. Az élők mértana: Prózai írások I. Budapest: Osiris Kiadó.
Panikkar, Raimundo. 1995. Cultural Disarmament: The Way to Peace. Westminster: John Knox Press.
Panikkar, Raimundo. 1999. The Intrareligious Dialogue. Mahwah NJ: Paulist Press.
Piela, Anna. 2020. „Peace Versus Conflict Journalism in Poland: Representation of Islam, Muslims and Refugees by Progressive and Right-Wing Polish Media.” In The Routledge Handbook of Religion and Journalism, Kerstin Radde-Antweiler és Xenia Zeiler szerk., 279–95: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203731420-24
Rahner, Karl. 1967. Der eine Mittler und die Vielfalt der Vermittlungen. Vorträge / Institut für Europäische Geschichte Mainz Nr. [45]. Wiesbaden: F. Steiner.
Rousseau, Jean-Jacques. 1910. A társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei. 2. kiad. Olcsó könyvtár. Budapest: Franklin-Társulat.
Schmidt-Leukel, Perry. 2005. Gott ohne Grenzen: Eine christliche und pluralistische Theologie der Religionen. Gütersloh: Gütersloher Verl.-Haus. DOI: https://doi.org/10.14315/9783641310905
Schmidt-Leukel, Perry. 2017. Religious Pluralism and Interreligious Theology: The Gifford Lectures—an Extended Edition. Maryknoll New York: Orbis Books.
Smith, Wilfred Cantwell. 1981. Towards a World Theology: Faith and the Comparative History of Religion. Berlin: Springer.
Swidler, Leonard J. 2016. The Age of Global Dialogue. Eugene, Oregon: Wipf and Stock Publishers.
Tomka Miklós. 2011. Expanding Religion: Religious Revival in Post-Communist Central and Eastern Europe. Berlin, New York: Walter de Gruyter. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110228168
Tomka Miklós – Szilárdi Réka. 2016. „Religion and Nation.” In Focus on Religion in Central and Eastern Europe: A Regional View, András Máté-Tóth – Gergely Rosta, szerk., 75–110: Walter de Gruyter GmbH & Co KG. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110228120-003
Wuthnow, Robert. 2011. America and the Challenges of Religious Diversity. Princeton: Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1353/book.36356
Wuthnow, Robert. 2021. Why Religion Is Good for American Democracy. Princeton, NJ: Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9780691222646
Ady Endre (1948): Az ütések alatt. Budapest: Püski.
Aizpurúa, Eva – Fitzgerald, Rory – de Barros, Julia Furtado – Giacomin, Gregorio – Lomazzi, Vera – Luijkx, Ruud – Maineri, Angelica – Negoita, Daniela (2022): „Exploring the Feasibility of Ex-Post Harmonisation of Religiosity Items From the European Social Survey and the European Values Study.” Measurement Instruments for the Social Sciences, 4(1): 1–23.DOI: https://doi.org/10.1186/s42409-022-00038-x
Balassa Bernadett – Gyorgyovich Miklós – Máté-Tóth András (2022): „A vallási szekuritizáció és a sebzett kollektív identitás modellje a magyar társadalomban empirikus adatok alapján.” Replika, (127): 131–147. DOI: https://doi.org/10.32564/127.6
Bartal Anna Mária – Lukács J. Ágnes – László Tamás (2022): A COVID-19-járvány hatása a közösségi rezilienciára. In Horn Dániel – Bartal Anna Mária (szerk.): Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. 68–98. Elérhető az interneten (letöltés ideje: 2024. 04. 10.): https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf
Békés Vera (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizáló tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In Forrai Gábor – Margitay Tihamér (szerk.): „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére. Budapest: Typotex. 215–228.
Bréchon, Pierre (2017): Measuring religious indifference in international sociological quantitative surveys (EVS and ISSP). In Quack, Johannes – Schuh, Cora (szerk.): Religious Indifference. New Perspectives from Studies on Secularization and Nonreligion. Cham: Springer. 143–170. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-48476-1_8
Connor, Kathryn – Davidson, Jonathan (2003): „Development of a New Resilience Scale: The Connor–Davidson Resilience Scale (CD-RISC).” Depression and Anxiety, 18(2): 76–82. DOI: http://www.doi.org/10.1002/da.10113
De Vries-Schot, Margreet R. – Pieper, Joseph Z. T. – van Uden, Marinus H. F. (2012): „Mature Religiosity Scale: Validity of a New Questionnaire.” European Journal of Mental Health, 7(1): 57–71. DOI: https://doi.org/10.5708/ejmh.7.2012.1.3
Ekşi, Halil – Kardaş, Selami (2017): „Spiritual Well-Being: Scale Development and Validation.” Spiritual Psychology and Counseling, 2(1): 73–88. DOI: https://doi.org/10.12738/spc.2017.1.0022
European Social Survey European Research Infrastructure (ESS ERIC) (2023): ESS10 – integrated file, edition 3.2 [Data set]. Sikt – Norwegian Agency for Shared Services in Education and Research. DOI: https://doi.org/10.21338/ess10e03_2
Everitt, Brian S. – Skrondal, Anders (2010): The Cambridge Dictionary of Statistics. Cambridge – New York: Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511779633
EVS (2022): European Values Study 2017: Integrated Dataset (EVS 2017). Cologne: GESIS. ZA7500 Data file Version 5.0.0, DOI: https://doi.org/10.4232/1.13897
Glen, Stephanie [é.n.]: „Standardized Residuals in Statistics: What are They?” StatisticsHowTo.com: Elementary Statistics for the rest of us! Elérhető az interneten (letöltés ideje: 2023. 08. 08.): https://www.statisticshowto.com/what-is-a-standardized-residuals/
Gyorgyovich Miklós – Kollár Dávid (2020): A vallásosság komplexitása. In Gyorgyovich Miklós (szerk.): Vallásosság Magyarországon – Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó. 75–118.
ISSP Research Group (2020): International Social Survey Programme: Religion IV – ISSP 2018. Köln: GESIS Datenarchiv. ZA7570 Datenfile Version 2.1.0, DOI: https://doi.org/10.4232/1.13629
Koenig, Harold G. – Büssing, Arndt (2010): „The Duke University Religion Index (DUREL): A Five-Item Measure for Use in Epidemological Studies.” Religions, 1(1): 78–85. DOI: https://doi.org/10.3390/rel1010078
Kollár Dávid – László Tamás (2022): „Megfogyva bár, de törve nem? Sebzett kollektív identitás – egy magyarországi felmérés tükrében.” Erdélyi Társadalom, 20(1): 23–37. DOI: https://doi.org/10.17177/77171.265
Kollár Dávid – László Tamás (2023): A reziliencia Magyarországon. Megküzdés az életút és a járványhelyzet nehézségeivel. In Stefkovics Ádám – Pillók Péter (szerk.): Századvég Riport 2022. Budapest: Századvég. 129–150.
Kövesdi Andrea – Bartal Anna Mária – Lukács J. Ágnes – László Tamás (2022): Az egyéni és a közösségi reziliencia összefüggései. In Horn Dániel – Bartal Anna Mária (szerk.): Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. 99–104. Elérhető az interneten (letöltés ideje: 2024. 04. 10.): https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf
Kövesdi Andrea – Hadházi Éva – Törő Krisztina (2022): Egyéni pszichés változók vizsgálata a COVID-19-járvány idején. In Horn Dániel – Bartal Anna Mária (szerk.): Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. 52–67. Elérhető az interneten (letöltés ideje: 2024. 04. 10.): https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf
Laclau, Ernesto – Mouffe, Chantall (1991): Hegemonie und radikale Demokratie zur Dekonstruktion des Marxismus. Wien: Passagen Verlag.
László Tamás (2020): A „közteslét” árnyalatai – Vallási képlékenység és képlékeny vallásosságúak. In Gyorgyovich Miklós (szerk.): Vallásosság Magyarországon – Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó. 119–179.
László Tamás (2022): Közelítések a reziliencia fogalmához és méréséhez a narrativitás kontextusában. Replika, (127): 149–164. DOI: https://doi.org/10.32564/127.7
László Tamás (2024): „Reziliencia és ressentiment. Egy lehetséges fogalmi keret a bizonytalansághoz kapcsolódó narratívák szociológiai elemzéséhez.” Korunk, 34(1): 21–32.
László Tamás – Kolozsvári Krisztina – Pillók Péter [é.n.]: Crisis perceptions and experiences of resilience among young people in the early and late stages of the coronavirus epidemic. Kézirat.
László Tamás – Makay Mónika (2021): A nemzeti büszkeség építőkövei. Nemzeti identitás és történelemkép a magyar társadalomban. Szociológiai Szemle, 31(1): 87–115. DOI: https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2021.1.4
László Tamás – Máté-Tóth András (2023): Háborús fenyegetettség és biztonságosítás. Sebzett kollektív identitás és szekuritizáció az orosz–ukrán konfliktus kontextusában. In Juhász Krisztina – Molnár Judit – Petrovszki-Oláh László (szerk.): A Magyar Politikatudományi Társaság XXVIII. Vándorgyűlése = XXVIII. Annual Conference of the Hungarian Political Science Association: Politika és politikatudomány a háború árnyékában = Politics and Political Science in the Shadow of War. Szeged, 2023. május 25–26. Szeged, Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Politológiai Tanszék. 96.
László Tamás – Máté-Tóth András – Gyorgyovich Miklós – Balassa Bernadett – Kollár Dávid [é.n.]: Kollektív identitás és vallásosság Európában. Helyzetkép és következtetések egy harmincnyolc országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján. Kézirat.
Máté-Tóth András (2015): „Sebzett identitás Kelet-Közép-Európában.” Vigilia, 80(6): 409–415. Elérhető az interneten (letöltés ideje: 2023. 03. 18.): http://epa.oszk.hu/02900/02970/00898/pdf/EPA02970_vigilia_2015_06_409-415.pdf
Máté-Tóth András (2022): „Sebzett kollektív identitás és vallásértelmezés.” Erdélyi Társadalom, 20(1): 11–22. DOI: https://doi.org/10.17177/77171.264
Máté-Tóth András (2023): Sebzett kollektív identitás. Autopoietikus szempontok Kelet-Közép-Európa vallási folyamatainak értelmezéséhez. In Máté-Tóth András – Povedák Kinga (szerk.): Hegemóniák szorításában: Vallás Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634549468
Saad, Marcelo – de Medeiros, Roberta (2012): Spiritual-Religious Coping – Health Services Empowering Patients’ Resources. Complementary Therapies for the Contemporary Healthcare. DOI: https://doi.org/10.5772/50443
Századvég Konzorcium (2020): A magyar vidék – Kistelepülések, területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Adatfeldolgozás; kvantitatív és kvalitatív közvélemény-kutatási eredmények elemzése. Budapest.
Századvég Konzorcium (2021a): Reziliencia az egyének, a közösségek és a társadalom szintjén. Adatfeldolgozás; kvantitatív és kvalitatív közvélemény-kutatási eredmények elemzése. Budapest.
Századvég Konzorcium (2021b): A családok helyzete a magyar társadalomban. Adatfeldolgozás; kvantitatív és kvalitatív közvélemény-kutatási eredmények elemzése. Budapest.
Századvég Konzorcium (2023a): Keresztény kultúra Magyarországon. Adatfeldolgozás; kvantitatív és kvalitatív közvélemény-kutatási eredmények elemzése. Budapest.
Századvég Konzorcium (2023b): Rendszeres havi omnibusz kutatás. Adatfeldolgozás; kvantitatív közvélemény-kutatási eredmények elemzése. Budapest.
Székely Iván (2015): „Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig.” Replika, (94): 7–23.
Tomka Miklós (1998): A vallásosság mérése. In Máté-Tóth András – Jahn Mária (szerk.): Studia Religiosa – Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára. Szeged: Bába és Társa Kiadó. 18–31.
Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2012): Why Nations Fail. Massachusetts: Crown Publishing Group.
Andorka R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris Kiadó.
Balassa B. (2019): „A közép- és kelet-európai országok vallásgyakorlatának regionális vonatkozásai.” Tér és Társadalom 33 (2) 108–129. https://doi.org/10.17649/TET.33.2.3107
Balassa B. (2020): A zsidó-keresztény értékrend hatása Közép-Európa gazdaságára. Doktori értekezés, Györ: Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.33.2.3107
Barro, R. J. – McCleary, R. M. (2003): „Religion and Economic Growth.” American Sociological Review, 68, 760–781. DOI: https://doi.org/10.1177/000312240306800505;
https://doi.org/10.2307/1519761
Barro, R. J. – McCleary, R. M. (2019): The Wealth of Religions. The Political Economy of Believing and Belonging. Princeton: Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9780691185798
Békefy L. (2015): Világvallások jövője – A jövő világvallásai – Felvirágzás vagy végküzdelem? – Türelem – Vallásszabadság. In Békefy L. – Birkás A. (szerk.): Napjaink dilemmái. Protestáns válaszok. Budapest: Barankovics István Alapítvány, 217–252.
Bellah, R. N. (1967): „Civil Religion in America.” Daedalus, 96, 1–21.
Berger, P. L. (1969): The Sacred Canopy: Elements of a Sociological Theory of Religion. New York: Anchor.
Berger, P. L. (1999): The Desecularization of the World: Resurgent Religion and World Policies. Ethics and Policy Center, Grand Rapids.
Berger, P. L. – Davie, G. (2008): Religious America, Secular Europe? London: Ashgate.
Bourdieu, P. (1979): La distinction. Paris: les editions de minuit.
Bruce, S. (2002): God is Dead: Secularization in the West. Wiley-Blackwell.
Camagni, R. (2008): Regional competitiveness: towards a concept of territorial capital. In Capello, R. – Camagni, R. – Chizzolini, B. – Fratesi U. (szerk.): Modelling regional scenarios for the enlarged Europe. Berlin: Springer-Verlag, 33–47. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-540-74737-6_3
Chaves M. – Cann, D. E. (1992): „Regulation, Pluralism, and Religious Market Structure.” Rationality and Society, July, 272–290. DOI: https://doi.org/10.1177/1043463192004003003
Coleman, J. A. (1970): „Civil Religion.” Sociological Analysis, 31 (2), 67–77. DOI: https://doi.org/10.2307/3710057
Coleman, J. S. (1988): „Social Capital in the Creation of Human Capital.” The American Journal of Sociology, 94, 95–120. DOI: https://doi.org/10.1086/228943
Easterlin, R. A. (1974): Does Economic Growth Improve the Human Lot? Some Empirical Evidence. In David, P. A – Reder, M. W. (szerk.): Nations and Households in Economic Growth: Essays in Honor of Moses Abramovitz. New York: Academic Press, 89–125. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-205050-3.50008-7
Ferrari, S. (2010): „Civil Religions: Models and Perspectives.” George Washington International Law Review, 41 (4) 749– 763
Fromann R. (2011): Nemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében. In Prazsák Gergő (szerk.): Nemzetek Európában. Budapest: ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola.
Fukuyama, F. (2007): Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Hankiss E. (1991): Nemzetvallás. In Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első világháborúból. Budapest: Corvina, 64–90.
Kahneman, D. – Diener, E. – Schwartz, N. (1999): Well-Being: The Foundations of Hedonic Psychology. New York: Russel Sage Foundation.
Korpics M. – Wildmann J. (2010): Vallások és egyházak az egyesült Európában. Budapest: Typotex Elektronikus Kiadó.
Kovács Gy. (2013): Kapitalizmuskép a magyar protestáns gazdaságetika tükrében. In Róbert Péter (szerk.): Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság: a 2012. június 12-i Kautz Gyula Emlékkonferencia válogatott tanulmányai. Széchenyi István Egyetem, Győr. 1–22.
Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. Budapest – Pécs: Dialóg Campus Kiadó.
Lenin, V. I. (1915): Lenin Összes Művei, 26. kötet. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1971.
Luckmann, T. (1996): „A láthatatlan vallás. A vallás fenomenológiája.” Lettre, 23. Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00012/00007/02luck.htm (Letöltés: 2018.08.14).
Máté-Tóth A. (2014): Vallásnézet. A kelet-közép-európai átmenet vallástudományi értelmezése. Kolozsvár: Korunk – KOMP-Press.
McCleary, R. M. (2011): The Economics of Religion as a Field of Inquiry. In McCleary (szerk.): The Oxford Handbook of the Economics of Religion. New York: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195390049.001.0001
Nagy G. D. (2016): Társadalmi tőke és területi kötődés Magyarországon. Szeged: Belvedere. DOI: https://doi.org/10.14232/belvbook.2016.58525
Norris, P. – Inglehart, R. (2004): Sacred and Secular: Religion and Politics Worldwide. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511791017
Pew Research Center (2017): Religious Belief and National Belonging in Central and Eastern Europe. Forrás: http://www.pewforum.org/2017/05/10/religious-belief-and-national-belonging-in-central-and-eastern-europe/ (Letöltés: 2017.05.25).
Pickel, G. (2013): Die Situation der Religion in Deutschland – Rückkehr des Religiösen oder voranschreitende Säkularisierung? In Pickel, G. – Hidalgo, O. (szerk.): Religion und Politik im vereinigten Deutschland. Wiesbaden: Springer Fachmedien, 65–101. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-531-94181-3_5
Pintér K. (2014): „A civil vallás identitásformáló szerepének lehetőségeiről.” Civil Szemle, 11 (1) 5–26.
Pollack, D. (2016): „Religious Pluralism: Undermining or Reinforcing Religiosity?” Society 53 (2): 131–136. DOI: https://doi.org/10.1007/s12115-016-9988-5
Pollack, D. – Rosta G. (2017): Religion and Modernity – An International Comparison. Oxford: Oxford University Press.DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780198801665.001.0001
Putnam, R. D. – Leonardi, R. – Nonetti, R. Y. (1993): Making Democracy Work: Civic traditions in Modern Italy. Princeton: Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctt7s8r7
Rosta G. (2019): „Szekularizáció? Deszekularizáció? Merre tart a vallási változás a világban?” Magyar Tudomány 180 (6) 792–803. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.6.2
Stark, R. – Iannaccone, L. R. (1994): „A Supply-Side Reinterpretation of the »Secularization« of Europe. Journal for the Scientific Study of Religion, 33 (3) 230–252. DOI: https://doi.org/10.2307/1386688
Szőke Á. (1999): Antik eredetű szakszókincs. Budapest: Athenaeum Kiadó.
Tomka M. – Szilárdi R. (2016): Religion and nation. In Máté-Tóth A – Rosta G: Focus on Religion in Central and Eastern Europe: A Regional View. Berlin: De Gruyter, 75–110. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110228120-003
Thuswaldner, G. (2014): „A Conversation with Peter L. Berger »How My Views Have Changed«.” The Cresset, 77 (3) 16–21.
Andrighetto, Luca – Silvia Mari – Chiara Volpato – Burim Behluli. 2012. „Reducing Competitive Victimhood in Kosovo: The Role of Extended Contact and Common Ingroup Identity.” Political Psychology 33 (4): 513–29. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9221.2012.00887.x
Aupers, Stef – Dick Houtman. 2006. „Beyond the Spiritual Supermarket: The Social and Public Significance of New Age Spirituality.” Journal of Contemporary Religion 21 (2): 201–22. DOI: https://doi.org/10.1080/13537900600655894
Bar-Tal, Daniel. 2000. Shared Beliefs in a Society: Social Psychological Analysis. Thousand Oaks, Calif. Sage Publications. https://search.ebscohost.com/login.aspx?direct=true&scope=site&db=nlebk&db=nlabk&AN=473721; https://doi.org/10.4135/9781452204697
Bar-Tal, Daniel – Dikla Antebi. 1992. „Siege Mentality in Israel.” International Journal of Intercultural Relations 16 (3): 251–75. DOI: https://doi.org/10.1016/0147-1767(92)90052-V
Bauman, Zygmunt. 1999. „Turisták és vagabundok: a posztmodern kor hősei és áldozatai.” Magyar Lettre Internationale 35. http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre35/01bauman.htm (Letöltve: 2005. 09.30.)
Berger, Peter L. 2004. „Vallás és európai integráció.” 2000 – Irodalmi és társadalmi havi lap (12). https://ketezer.hu/2004/12/vallas-es-europai-integracio/ (Letöltve: 2022. 01. 12.)
Berger, Peter L. – Thomas Luckmann. 1975. A valóság társadalmi megformálása: tudásszociológiai tanulmány. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.
Besecke, Kelly. 2001. „Speaking of Meaning in Modernity: Reflexive Spirituality as a Cultural Resource.” Sociology of Religion 62 (3): 365–81. DOI: https://doi.org/10.2307/3712355
Bilali, Rezarta – Johanna Ray Vollhardt. 2019. „Victim and Perpetrator Groups’ Divergent Perspectives on Collective Violence: Implications for Intergroup Relations.” Political Psychology 40 (S1): 75–108. DOI: https://doi.org/10.1111/pops.12570
Brewer, Marilynn B. 1999. A saját csoport iránti elfogultság és a minimális csoportközi helyzet: egy kognitív-motivációs elemzés. In A csoportok percepciója. Hunyady György – David L. Hamilton, szerk., 49–72. Pszichológiai tanulmányok 7. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bruce, Steve. 2002. God Is Dead: Secularization in the West. Repr. Religion in the modern world. Oxford: Blackwell.
Bruce, Steve. 2006. „Secularization and the Impotence of Individualized Religion.” The Hedgehog Review Spring and Summer: 35–45.
Campbell, Colin. 1972. „The Cult, the Cultic Milieu and Secularization.” In A Sociological Yearbook of Religion in Britain, David Martin, szerk. 1st ed., 1968, 119–36. London: SCM Canterbury Press.
Čehajić, Sabina – Rupert Brown. 2010. „Silencing the Past.” Social Psychological and Personality Science 1 (2): 190–96. DOI: https://doi.org/10.1177/1948550609359088
Christiansen, Ingolf – Rainer From – Zinser Hartmut. 2006. Brennpunkt Esoterik: Okkultismus - Satanismus - Rechtsradikalismus. Hamburg: Behörde für Inneres – Landesjugendbehörde.
Cohrs, J. Christopher – Andrew McNeil – Johanna Ray Vollhardt. 2015. „The Two-Sided Role of Inclusive Victimhood for Intergroup Reconciliation: Evidence from Northern Ireland.” Peace and Conflict: Journal of Peace Psychology 21 (4): 634–47. DOI: https://doi.org/10.1037/pac0000141
Corrywright, Dominic. 2004. „Network Spirituality: The Schumacher-Resurgence-Kumar Nexus.” Journal of Contemporary Religion 19 (3): 311–27. DOI: https://doi.org/10.1080/1353790042000266336
Doktór, Tadeusz. 1999. „The »New Age« Worldview of Polish Students.” Social Compass 46 (2): 215–24. DOI: https://doi.org/10.1177/003776899046002010
Erikson, Kai. 1991. „Notes on Trauma and Community.” American Imago 48 (4): 455–72. https://www.proquest.com/scholarly-journals/notes-on-trauma-community/docview/197187615/se-2?accountid=17096
Feleky Gábor Attila. 2017. A New Age tanulmányozásának módszertani és teoretikus jellemzői. In Vallásdömping. Ezoterika, spiritualitás és New Age az alkalmazott valláskutatás perspektívájából, Réka Szilárdi, szerk., 21–56. Vallás a társadalomban – Religion in Society 7. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK Vallástudományi Tanszék.
Ferguson, Marilyn. 1980. The Aquarian Conspiracy: Personal and Social Transformation in the 1980s. Los Angeles, Boston: J.P. Tarcher; Distributed by Houghton Mifflin.
Forman, Robert K. C. 2004. Grassroots Spirituality: What It Is, Why It Is Here, Where Is It Going? Exeter, UK, Charlottesville, VA: Imprint Academic.
Fuchs, Stephan – Charles E. Case. 2002. Az előítélet mint életforma. In Szociálpszichológia, Zsuzsanna Lengyel, szerk., 500–511. Budapest: Osiris.
Fülöp Éva – Kővágó Pál. 2018. A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája. Budapest: Oriold.
Glock, Charles Y. – Rodney Stark. 1965. Religion and Society in Tension. Rand McNally sociology series. Chicago: Rand McNally. https://books.google.com/books?id=sPMXAAAAIAAJ
Gyáni Gábor. 2000. Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. 0th ed. Budapest: Napvilág Kiadó.
Habermas, Jürgen – Jean-François Lyotard – Richard Rorty. 1993. A Posztmodern Állapot: Jürgen Habermas, Jean-François Lyotard, Richard Rorty Tanulmányai. Horror Metaphysicae. Budapest: Századvég.
Hall, Dorota. 2005. Life-as Spirituality as the Third Option? A View from the East-European Perspective.
Hall, Stuart. 1997. A kulturális identitásról. In Multikulturalizmus, Margit Feischmidt, szerk., 60–85. Szemeszter. Budapest: Osiris.
Heelas, Paul. 1996. The New Age Movement: The Celebration of the Self and the Sacralization of Modernity. Cambridge: Blackwell.
Heidl Sára – Réka Szilárdi. 2022. „Privát vallásosság, spirituális közösség. Az Everness Fesztivál résztvevőinek vallási/spirituális vizsgálata.” Erdélyi Társadalom 20 (1): 81–96. https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=1109025; https://doi.org/10.17177/77171.268
Höllinger, Franz. 2004. „Does the Counter-Cultural Character of New Age Persist? Investigating Social and Political Attitudes of New Age Followers.” Journal of Contemporary Religion 19 (3): 289–309. DOI: https://doi.org/10.1080/1353790042000266377
Höllinger, Franz – Timothy B. Smith. 2002. „Religion and Esotericism Among Students: A Cross-Cultural Comparative Study.” Journal of Contemporary Religion 17 (2): 229–49. DOI: https://doi.org/10.1080/13537900220125208
Hull, David L. 1975. „Central Subjects and Historical Narratives.” History and Theory 14 (3): 253–74. DOI: https://doi.org/10.2307/2504863
Kalsky, Manuela. 2017. „Flexible Believers in the Netherlands: A Paradigm Shift Toward Transreligious Multiplicity.” Open Theology 3 (1): 345–59. DOI: https://doi.org/10.1515/opth-2017-0027
Kézdi Balázs. 2001. „Identitás és kultúra.” (Letöltve: 2012. 05. 03.) http://www.mamesz.hu/documents/szakmai/kezdi-balazs.pdf
Kiss Endre. 2001. „Közép-európai tudat tegnap és ma.” Európai utas 42. (Letöltve: 2024. 05. 01.) https://www.ceci.hu/europaiutas/20011/5.htm
László János. 1999. Társas tudás, elbeszélés, identitás: A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Budapest: Scientia Humana.
László János. 2003. History, Identity and Narratives. In Theories and Controversies in Societal Psychology, János László – Wolfgang Wagner, szerk., 180–92. Budapest: Új Mandátum.
László János. 2012. Történelemtörténetek: Bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest: Akadémiai Kiadó.
McAdams, Dan P. 2001. A történet jelentése az irodalomban és az életben. In Narratívák 5. Narratív Pszichológia, János László – Beáta Thomka, szerk. 157–74. Budapest: Kijárat.
Molnár Mariann. 2017. Ezotéria és kereszténység – Empirikus kutatás. In Vallásdömping. Ezoterika, spiritualitás és New Age az alkalmazott valláskutatás perspektívájából, Réka Szilárdi (szerk.), 57–80. Vallás a társadalomban – Religion in Society 7. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK Vallástudományi Tanszék.
Noor, Masi – Rupert Brown – Garry Prentice. 2008. „Prospects for Intergroup Reconciliation: Social-Psychological Predictors of Intergroup Forgiveness and Reparation in Northern Ireland and Chile.” In The Social Psychology of Intergroup Reconciliation, Arie Nadler – Thomas Mallo – Jeffrey D. Fisher, 97–114: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195300314.003.0006
Potrata, Barbara. 2004. „New Age, Socialism and Other Millenarianisms: Affirming and Struggling with (Post)Socialism.” Religion, State and Society 32 (4): 365–79. DOI: https://doi.org/10.1080/0963749042000308087
Roccas, Sonia – Yechiel Klar – Ido Liviatan. 2006. „The Paradox of Group-Based Guilt: Modes of National Identification, Conflict Vehemence, and Reactions to the in-Group’s Moral Violations.” Journal of Personality and Social Psychology 91 (4): 698–711. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.91.4.698
Roof, Wade Clark. 1994. A Generation of Seekers: The Spiritual Journeys of the Baby Boom Generation. 1st ed. San Francisco: Harper.
Rorty, Richard. 1997. Heideggerről és másokról. Dianoia sorozat. Pécs: Jelenkor.
Sárközy Csongor. 2008. Sunny Life: A Case Study of a Bricolage Religious Group. Brno, Czech Republic, 2008.
Sherif, Muzafer. 1966. Group Conflict and Co-Operation: Their Social Psychology. London: Routledge.
Smart, Ninian. 1968. Secular Education and the Logic of Religion. New York: Humanities Press.
Stark, Rodney – William Sims Bainbridge. 1985. The Future of Religion: Secularization, Revival and Cult Formation. Berkeley, Calif., London: University of California Press. DOI: https://doi.org/10.1525/9780520341340
Szilágyi Tamás – Réka Szilárdi. 2007. Istenek ébredése. az újpogányság vallástudományi vizsgálata. Vallás a társadalomban – Religion in Society, Szeged: JATEPress.
Szilárdi Réka. 2017. Az újpogány vallási diskurzus narratív mintázatai. Vallástudományi könyvtár 14. Budapest: Magyar Vallástudományi Társaság; L’Harmattan. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003380597-2
Szilárdi Réka – Gabriella Kengyel. 2024. Securitization and the Perspective of Collective Vicitimization – the Perspective of Study of Religion [megjelenés alatt]: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003380597-2
Szilárdi Réka – Paizs Melinda Adrienn – Gábor Feleky. 2023. „Közgazdaságtani modellek a valláskutatásban. Kereslet és kínálat a valláspiacon.” Belvedere Meridionale 35 (4): 124–45. DOI: https://doi.org/10.14232/belv.2023.4.8
Tajfel, Henri. 1980. „Csoportközi viselkedés, társadalmi összehasonlítás és társadalmi változás.” In Előítéletek és csoportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok, György Csepeli, szerk., 25–39. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Taylor, Charles. 2010. Extract from „Religion Today”, in a Secular Age, London: The Belknap Press of Harvard University Press. In Spirituality in the Modern World: Within Religious Tradition and Beyond, Paul Heelas, szerk., 506–13. Critical concepts in religious studies. London: Routledge.
Tengelyi László. 1998. Élettörténet és sorsesemény. Kísértések. Budapest: Atlantisz.
ter Haar, Gerrie – James Busuttil, szerk., 2005. Bridge or Barrier: Religion, Violence and Visions for Peace. Brill Book Archive Part 1, Leiden, Boston: BRILL. DOI: https://doi.org/10.1163/9789047405733
Turner, John C. 1980. A társadalmi összehasonlítás és társadalmi azonosságtudat. In
Csoportlélektan, Ferenc Pataki – György Csepeli – János László – Péter Józsa, szerk., 2. bővített, átdolgozott kiadás. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
van Niekerk, Brimadevi. 2018. „Religion and Spirituality: What Are the Fundamental Differences?” HTS Teologiese Studies / Theological Studies 74 (3). DOI: https://doi.org/10.4102/hts.v74i3.4933
Vermeulen, Timotheus – Robin van den Akker. 2010. „Notes on Metamodernism.” Journal of Aesthetics; Culture 2. (1). DOI: https://doi.org/10.3402/jac.v2i0.5677
Vollhardt, Johanna Ray. 2012. Collective Victimization. In The Oxford Handbook of Intergroup Conflict, Linda R. Tropp, szerk., 136–57, Oxford: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199747672.013.0009
Whaling, Frank. 1986. Christian Theology and World Religions: A Global Approach. Contemporary christian studies. London: Marshall Pickering.
White, Hayden. 1997. A Történelem terhe. Horror Metaphysicae. Budapest: Osiris.
Wohl, Michael J. A. – Nyla R. Branscombe. 2008. „Remembering Historical Victimization: Collective Guilt for Current Ingroup Transgressions.” Journal of Personality and Social Psychology 94 (6): 988–1006. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.94.6.988
York, Michael. 2001. „New Age Commodification and Appropriation of Spirituality.” Journal of Contemporary Religion 16 (3): 361–72. DOI: https://doi.org/10.1080/13537900120077177
Adger, W. Neil. 2006. „Vulnerability.” Global Environmental Change 16 (3): 268–81. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.02.006
Adger, W. Neil – Terry P. Hughes – Carl Folke – Stephen R. Carpenter – Johan Rockström. 2005. „Social-Ecological Resilience to Coastal Disasters.” Science 309 (5737): 1036–39. DOI: https://doi.org/10.1126/science.1112122
APA Dictionary of Psychology. 2018. „Resilience.” https://www.apa.org/topics/resilience (Letöltés: 2018. április 19.)
Augsburger, D. 1981. Caring Enough to Not Forgive. Scottsdale: Herald Pr.
Avanzi, Lorenzo – Sebastian C. Schuh – Franco Fraccaroli – Rolf van Dick. 2015. „Why does organizational identification relate to reduced employee burnout? The mediating influence of social support and collective efficacy.” Work & Stress 29 (1): 1–10. DOI: https://doi.org/10.1080/02678373.2015.1004225
Baumeister, R. F – J. J Exline – K. L. Sommer. 1998. The victim role, grudge theory, and two dimensions of forgiveness. In Dimensions of Forgiveness: Psychological Research and Theological Perspectives, E. L. Jr. Worthington, szerk., 79–104. Philadelphia: Templeton Foundation Press.
Beatty, Joseph. 1970. „Forgiveness.” Source: American Philosophical Quarterly. Köt. 7.
Benard, B. – R. Lorio. 1991. „Positive approaches to social ills has promise.” WesternCenter News 6: 1.
Berry, Jack W. – Everett L. Worthington. 2001. „Forgivingness, relationship quality, stress while imagining relationship events, and physical and mental health.” Journal of Counseling Psychology 48 (4): 447–55. DOI: https://doi.org/10.1037//0022-0167.48.4.447
Boudreaux, Edwin – Sheryl Catz – Laurie Ryan – Marta Amaral-Melendez – Phillip J. Brantley. 1995. „The Ways of Religious Coping Scale: Reliability, Validity, and Scale Development.” Assessment 2 (3): 233–44. DOI: https://doi.org/10.1177/1073191195002003004
Carter, R. L. 2008. Understanding Resilience through Ritual and Religious Practice: An Expanded Theoretical and Ethnographic Framework. In Megacities Resilience and Social Vulnerability, H. G. Bohle és K. Warner, szerk., Bonn: UNU-EHS.
Cruwys, Tegan – Genevieve A. Dingle – Catherine Haslam – S. Alexander Haslam – Jolanda Jetten – Thomas A. Morton. 2013. „Social group memberships protect against future depression, alleviate depression symptoms and prevent depression relapse.” Social Science & Medicine 98 (december): 179–86. DOI: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.09.013
Cruwys, Tegan – S. Alexander Haslam – Genevieve A. Dingle – Catherine Haslam – Jolanda Jetten. 2014. „Depression and Social Identity.” Personality and Social Psychology Review 18 (3): 215–38. DOI: https://doi.org/10.1177/1088868314523839
Cunningham, Bobby B. 1985. „The Will to Forgive: A Pastoral Theological View of Forgiving.” Journal of Pastoral Care 39 (2): 141–49. DOI: https://doi.org/10.1177/002234098503900206
DiBlasio, Frederick A. 1998. „The use of a decision‐based forgiveness intervention within intergenerational family therapy.” Journal of Family Therapy 20 (1): 77–96. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-6427.00069
Elleuch, H. – E. Dafaoui – A. Elmhamedi – H. Chabchoub. 2016. „Resilience and Vulnerability in Supply Chain: Literature review.” IFAC-PapersOnLine 49 (12): 1448–53. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ifacol.2016.07.775
Ellison, C. G. 1994. Religion, the Life Stress Paradigm, and the Study of Depression. In Religion in Aging and Health, J. S. Levin, szerk., 166: 78–122. SAGE Publications. DOI: https://doi.org/10.4135/9781483326641.n4
Enright, Robert D. – Richard P. Fitzgibbons. 2000. Helping clients forgive: An empirical guide for resolving anger and restoring hope. Washington: American Psychological Association. DOI: https://doi.org/10.1037/10381-000
Enright, Robert D. – Elizabeth A. Gassin – Ching‐Ru Wu. 1992. „Forgiveness: a developmental view.” Journal of Moral Education 21 (2): 99–114. DOI: https://doi.org/10.1080/0305724920210202
Exline, J. J. – R. F. Baumeister. 2000. Expressing forgiveness and repentance: Benefits and barriers. In Forgiveness: Theory, research, and practice, M. E. McCullough – K. I. Pargamen – C. E. Thoresen, szerk.,133–55. The Guilford Press.
Exline, Julie Juola – Everett L. Worthington – Peter Hill – Michael E. McCullough. 2003. „Forgiveness and Justice: A Research Agenda for Social and Personality Psychology.” Personality and Social Psychology Review 7 (4): 337–48. DOI: https://doi.org/10.1207/S15327957PSPR0704_06
Flanigan, B. 1992. Forgiving the unforgivable. New York: Macmillan.
Folkman, Susan – Judith Tedlie Moskowitz. 2000. „Positive affect and the other side of coping.” American Psychologist 55 (6): 647–54. DOI: https://doi.org/10.1037//0003-066X.55.6.647
Freedman, Suzanne R. – Robert D. Enright. 1996. „Forgiveness as an intervention goal with incest survivors” Journal of Consulting and Clinical Psychology 64 (5): 983–92. DOI: https://doi.org/10.1037//0022-006X.64.5.983
Frisch, Johanna U. – Jan A. Häusser – Rolf van Dick – Andreas Mojzisch. 2014. „Making support work: The interplay between social support and social identity.” Journal of Experimental Social Psychology 55 (november): DOI: https://doi.org/10.1016/j.jesp.2014.06.009
Gallopín, Gilberto C. 2006. „Linkages between vulnerability, resilience, and adaptive capacity.” Global Environmental Change 16 (3): 293–303. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.02.004
Gardner, Benjamin, Gert‐Jan de Bruijn, és Phillippa Lally. 2012. „Habit, identity, and repetitive action: A prospective study of binge‐drinking in UK students.” British Journal of Health Psychology 17 (3): 565–81. DOI: https://doi.org/10.1111/j.2044-8287.2011.02056.x
Garmezy, Norman. 1971. „Vulnerability research and the issue of primary prevention.” American Journal of Orthopsychiatry 41 (1): 101–16. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1939-0025.1971.tb01111.x
Gordon, K. C. – D. H. Baucom – D. K. Synder. 2000. The use of forgiveness in marital therapy. In Forgiveness: Theory, research, and practice, M. E. McCullough – K. I. Pargament - C. E. Thoresen, szerk., 203–27. The Guilford Press.
Greenaway, Katharine H. – Tegan Cruwys – S. Alexander Haslam – Jolanda Jetten. 2016. „Social identities promote well‐being because they satisfy global psychological needs.” European Journal of Social Psychology 46 (3): 294–307. DOI: https://doi.org/10.1002/ejsp.2169
Greene, Roberta R. – Shira Hantman – Adi Sharabi – Harriet Cohen. 2012. „Holocaust Survivors: Three Waves of Resilience Research.” Journal of Evidence-Based Social Work 9 (5): 481–97. DOI: https://doi.org/10.1080/10911359.2011.566797
Haslam, S. Alexander – Jolanda Jetten – Tom Postmes – Catherine Haslam. 2009. „Social Identity, Health and Well‐Being: An Emerging Agenda for Applied Psychology.” Applied Psychology 58 (1): 1–23. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1464-0597.2008.00379.x
Hathaway, William L. – Kenneth I. Pargament. 1990. „Intrinsic Religiousness, Religious Coping, and Psychosocial Competence: A Covariance Structure Analysis.” Journal for the Scientific Study of Religion 29 (4): 423. DOI: https://doi.org/10.2307/1387310
Kolnai, Aurel. 1973. „Forgiveness.” New Series. Köt. 74. https://www.jstor.org/stable/i408499
Koni, Elizabeth – Saleh Moradi – Hitaua Arahanga-Doyle – Tia Neha – Jillian G. Hayhurst – Mike Boyes – Tegan Cruwys – John A. Hunter – Damian Scarf. 2019. „Promoting resilience in adolescents: A new social identity benefits those who need it most.” PLOS ONE 14 (1): e0210521. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0210521
Krause, N. 1998. „Neighborhood Deterioration, Religious Coping, and Changes in Health During Late Life.” The Gerontologist 38 (6): 653–64. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/38.6.653
Kuhlicke, Christian – Mariana Madruga de Brito – Bartosz Bartkowski – Wouter Botzen – Canay Doğulu – Sungju Han – Paul Hudso et alii 2023. „Spinning in circles? A systematic review on the role of theory in social vulnerability, resilience and adaptation research.” Global Environmental Change 80 (május): 102672. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2023.102672
Lauritzen, Paul. 1987. Forgiveness: Moral Prerogative or Religious Duty? Source: The Journal of Religious Ethics. Köt. 15. Fall.
Lazarus, R. S. – S. Folkman. 1984. Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer.
Leeming, D. A. – K. W. Madden – S. Marlan. 2014. Encyclopedia of psychology and religion. Springer US. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4614-6086-2
Link, Bruce G. – Jo Phelan. 1995. „Social Conditions As Fundamental Causes of Disease.” Journal of Health and Social Behavior 35: 80. DOI: https://doi.org/10.2307/2626958
Lynn Gall, Terry – Mark W. Cornblat. 2002. „Breast cancer survivors give voice: a qualitative analysis of spiritual factors in long‐term adjustment.” Psycho-Oncology 11 (6): 524–35. DOI: https://doi.org/10.1002/pon.613
Mackie, D. M. – E. R. Smith. 2004. Szociálpszichológia. Osiris Tankönyvek.
Malcom, W. M. – L. S. Greenberg. 2000. Forgiveness as a process of change in individual psychotherapy. In Forgiveness: Theory, research, and practice, McCullough M. E. – Pargament K. I. – Thoresen C. E., szerk., 179–202. The Guilford Press.
Maton, Kenneth I. 1989. „The Stress-Buffering Role of Spiritual Support: Cross-Sectional and Prospective Investigations.” Journal for the Scientific Study of Religion 28 (3): 310. DOI: https://doi.org/10.2307/1386742
McCullough, M. E. – S. J. Sandage – E. L. Worthington. 1997. To Forgive is Human: How to Put Your Past in the Past. InterVarsity Press.
McCullough, Michael E. – Frank D. Fincham – Jo-Ann Tsang. 2003. „Forgiveness, forbearance, and time: The temporal unfolding of transgression-related interpersonal motivations.” Journal of Personality and Social Psychology 84 (3): 540–57. DOI: https://doi.org/10.1037//0022-3514.84.3.540
McCullough, Michael E. – Everett L. Worthington – Kenneth C. Rachal. 1997. „Interpersonal forgiving in close relationships.” Journal of Personality and Social Psychology 73 (2): 321–36. DOI: https://doi.org/10.1037//0022-3514.73.2.321
Mickley, Jacqueline Ruth – Kenneth I. Pargament – Curtis R. Brant – Kathleen M. Hipp. 1998. „God and the Search for Meaning Among Hospice Caregivers.” The Hospice Journal 13 (4): 1–17. DOI: https://doi.org/10.1080/0742-969X.1998.11882904
North, Joanna. 1987. „Wrongdoing and Forgiveness.” Philosophy 62 (242): 499–508. DOI: https://doi.org/10.1017/S003181910003905X
Oyen-Witvliet, Ch. – van T. Ludwig – D. J. Bauer. 2002. „Please Forgive Me: Transgressors’ Emotions and Physiology During Imagery of Seeking Forgiveness and Victim Responses.” Journal of Psychology and Christianity 21: 219–33.
Pargament, K. I. – G. G. Ano. 2006. „Spiritual resources and struggles in coping with medical illness.” Southern Medical Journal, sz. 99: 1161–62. DOI: https://doi.org/10.1097/01.smj.0000242847.40214.b6
Pargament, Kenneth I. – Gene G. Ano. 2006. „Spiritual Resources and Struggles in Coping with Medical Illness.” Southern Medical Journal 99 (10): 1161–62. DOI: https://doi.org/10.1097/01.smj.0000242847.40214.b6
Pargament, Kenneth I. – David S. Ensing – Kathryn Falgout – Hannah Olsen – Barbara Reilly – Kimberly Van Haitsma – Richard Warren. 1990. „God help me: (I): Religious coping efforts as predictors of the outcomes to significant negative life events.” American Journal of Community Psychology 18 (6): 793–824. DOI: https://doi.org/10.1007/BF00938065
Pargament, Kenneth I. – Gina M. Magyar‐Russell – Nichole A. Murray‐Swank. 2005. „The Sacred and the Search for Significance: Religion as a Unique Process.” Journal of Social Issues 61 (4): 665–87. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.2005.00426.x
Pargament, Kenneth I. – Bruce W. Smith – Harold G. Koenig – Lisa Perez. 1998. „Patterns of Positive and Negative Religious Coping with Major Life Stressors.” Journal for the Scientific Study of Religion 37 (4): 710. DOI: https://doi.org/10.2307/1388152
Park, Crystal L. – és Susan Folkman. 1997. „Meaning in the Context of Stress and Coping.” Review of General Psychology 1 (2): 115–44. DOI: https://doi.org/10.1037//1089-2680.1.2.115
Pennebaker, James W. – Sandra K. Beall. 1986. „Confronting a traumatic event: Toward an understanding of inhibition and disease.” Journal of Abnormal Psychology 95 (3): 274–81. DOI: https://doi.org/10.1037//0021-843X.95.3.274
Richards, Norvin. 1988. „Forgiveness.” Ethics 99 (1): 77–97. DOI: https://doi.org/10.1086/293036
Richardson, Glenn E. 2002. „The metatheory of resilience and resiliency.” Journal of Clinical Psychology 58 (3): 307–21. DOI: https://doi.org/10.1002/jclp.10020
Rolf, Jon E. – Meyer D. Glantz. 2002. „Resilience.” In Resilience and Development, 5–14. Boston, MA: Springer US. DOI: https://doi.org/10.1007/0-306-47167-1_2
Spielberger, C. D. – M. S. Moscoso. 1995. „La expresión de cólera y hostilidad y sus consecuencias en el sistema cardiovascular [The expression of anger and hostility and their consequences on the cardiovascular system].” Psicología Contemporánea 2 (1): 32–43.
Stok, F. Marijn – Kirsten T. Verkooijen – Denise T. D. de Ridder – John B. F. de Wit – Emely de Vet. 2014. „How Norms Work: Self‐Identification, Attitude, and Self‐Efficacy Mediate the Relation between Descriptive Social Norms and Vegetable Intake.” Applied Psychology: Health and Well-Being 6 (2): 230–50. DOI: https://doi.org/10.1111/aphw.12026
Tajfel, H. – J. C. Turner. 1979. An integrative theory of intergroup conflict. In The social psychology of intergroup relations, W. G. Austin – S. Worchel, szerk. 33–37. Monterey: Brooks/Cole.
Tarakeshwar, Nalini – Kenneth I. Pargament. 2001. „Religious Coping in Families of Children with Autism.” Focus on Autism and Other Developmental Disabilities 16 (4): 247–60. DOI: https://doi.org/10.1177/108835760101600408
Tix, Andrew P. – Patricia A. Frazier. 1998. „The use of religious coping during stressful life events: Main effects, moderation, and mediation.” Journal of Consulting and Clinical Psychology 66 (2): 411–22. DOI: https://doi.org/10.1037//0022-006X.66.2.411
Turner, J. C. – M. A. Hogg, P. J. Oakes – S. D. Reicher – M. S. Wetherell. 1987. Rediscovering the social group: A self-categorization theory. Oxford: Blackwell.
Vernon, R. Fox. 2004. A Brief History of Resilience. In Community Planning to Foster Resilience in Children, 13–26. Boston, MA: Springer US. DOI: https://doi.org/10.1007/978-0-306-48544-2_2
Wade, Nathaniel G. – Everett L. Worthington. 2003. „Overcoming Interpersonal Offenses: Is Forgiveness the Only Way to Deal With Unforgiveness?” Journal of Counseling & Development 81 (3): 343–53. DOI: https://doi.org/10.1002/j.1556-6678.2003.tb00261.x
Windle, Gill. 2011. „What is resilience? A review and concept analysis.” Reviews in Clinical Gerontology 21 (2): 152–69. DOI: https://doi.org/10.1017/S0959259810000420
Witvliet, Charlotte van Oyen – Thomas E. Ludwig – Kelly L. Vander Laan. 2001. „Granting Forgiveness or Harboring Grudges: Implications for Emotion, Physiology, and Health.” Psychological Science 12 (2): 117–23. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9280.00320
Worthington, E. L. 2003. Forgiving and Reconciling: Bridges to Wholeness and Hope. InterVarsity Press.
Worthington, E. L., Jr. 2000. „Is there a place for forgiveness in the justice system?” Fordham Urban Law Journal 27: 1721–34.
Worthington, Everett L. – Michael Scherer. 2004. „Forgiveness is an emotion-focused coping strategy that can reduce health risks and promote health resilience: theory, review, and hypotheses.” Psychology & Health 19 (3): 385–405. DOI: https://doi.org/10.1080/0887044042000196674
Worthington, Everett L. – Charlotte Van Oyen Witvliet – Pietro Pietrini – Andrea J. Miller. 2007. „Forgiveness, Health, and Well-Being: A Review of Evidence for Emotional Versus Decisional Forgiveness, Dispositional Forgivingness, and Reduced Unforgiveness.” Journal of Behavioral Medicine 30 (4): 291–302. DOI: https://doi.org/10.1007/s10865-007-9105-8
Zinnbauer, Brian J. – Kenneth I. Pargament. 1998. „Spiritual Conversion: A Study of Religious Change among College Students.” Journal for the Scientific Study of Religion 37 (1): 161. DOI: https://doi.org/10.2307/1388035
Aidala, A. A. (1985). „Social Change, Gender Roles, and New Religious Movements.” Sociological Analysis, 46(3), 287–314. DOI: https://doi.org/10.2307/3710695
Altglas, V. (2014). „»Bricolage«: reclaiming a conceptual tool.” Culture and Religion, 15(4), 474–493. DOI: https://doi.org/10.1080/14755610.2014.984235
Anthony, D., Robbins, T., – Barrie-Anthony, S. (2002). „Cult and Anticult Totalism: Reciprocal Escalation and Violence. Terrorism and Political Violence.” 14(1), 211–240. DOI: https://doi.org/10.1080/714005607
Ashcraft, W. M. (2018). A Historical Introduction to the Study of New Religious Movements (1st). Routledge new religions. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315163321-1
Asprem, E., – Crockford, S. (2018). „Ethnographies of the Esoteric: Introducing Anthropological Methods and Theories to the Study of Contemporary Esotericism.” Correspondences - Journal for the Study of Esotericism, 6(1), 1–23.
Bainbridge, W. S. (1997). The sociology of religious movements. Routledge.
Barker, E. (1984). The making of a Moonie: Choice or brainwashing? Basil Blackwell.
Barker, E. (1995). New religious movements: A practical introduction (5th improved edition with amendments). HMSO.
Barker, E. (2004). „Perspective: What Are We Studying?” Nova Religio, 8(1), 88–102. DOI: https://doi.org/10.1525/nr.2004.8.1.88
Barker, E., – Richardson, J. T. (szerk.). (2022). Routledge inform series on minority religions and spiritual movements. Reactions to the Law by Minority Religions. Routledge.
Beckford, J. A., – Richardson, J. T. (1983). „A Bibliography of Social Scientific Studies of New Religious Movements.” Social Compass, 30(1), 111–135. DOI: https://doi.org/10.1177/003776868303000107
Bellah, R. N. (1967). „Civil Religion in America. Daedalus.” 96(1), 1–21.
Bellah, R. N. (1975). The broken covenant: American civil religion in time of trial. Seabury Press.
Bellinger, C. K. (2020). Othering: The original sin of humanity. Cascade Books.
Berger, P. L. – Berger, B. – Kellner, H. (1974). The homeless mind: Modernization and consciousness. Vintage Books.
Berger, P. L. – Luckmann, T. (1995). Modernity pluralism and crisis of meaning: The orientation of modern man. Bertelsman Foundation Publ.
Bergman, J. (1984). Jehovah’s Witnesses and kindred groups: A historical compendium and bibliography. Garland reference library of social science: v.180. Garland.
Bromley, D. G. – Richardson, J. T. (szerk.). (1983). The Brainwashing: Sociological, psychological, legal, and historical perspectives. E. Mellen Press.
Bromley, D. G. – Robbins, T. (1993). „Research on New Religious Movements: A Bibliography.” Archives De Sciences Sociales Des Religions, 38(83), 107–125.
Bromley, D. G. – Shupe, A. D. – Ventimiglia, J. C. (1979). „Atrocity tales, the Unification Church, and the social construction of evil.” The Journal of Communication, 29(3), 42–53. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1979.tb01710.x
Brown, C. G. (2013). The healing gods: Complementary and alternative medicine in christian America. Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199985784.001.0001
Buechler, S. M. (2000). Social movements in advanced capitalism: The political economy and cultural construction of social activism. Oxford University Press.
Chryssides, G. D. (1994). „New Religious Movements: Some Problems of definition.” Journal of the British Association for the Study of Religion (JBASR), 2(2), i–xxvii.
Chryssides, G. D. (2008). Historical dictionary of Jehovah’s Witnesses. Historical dictionaries of religions, philosophies, and movements: no. 85. Scarecrow Press.
Chryssides, G. D. (2021). „Cult Critics & Cult Apologists: Can there be middle ground?” Wuhan Journal of Cultic Studies, 1(1), 64–83 (York St John University).
Chryssides, G. D. (2022). Jehovah’s witnesses: A new introduction. Bloomsbury Academic. https://doi.org/10.5040/9781350190924
Clarke, P. B. (1987). The new evangelists: Recruitment methods & aims of new religious movements. Ethnographica. DOI: https://doi.org/10.5040/9781350190924
Clarke, P. B. – Sutherland, S. R. (1988). The World’s religions. The study of religion, traditional and new religions.
Cusack, C. M., – Kosnác, P. (szerk.). (2017). Inform series on minority religions and spiritual movements. Fiction, invention, and hyper-reality: From popular culture to religion. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315582283
Dawson, L. L. (2007). The Meaning and Significance of New Religious Movements. In D. G. Bromley (szerk.), AAR teaching religious studies series. Teaching New Religious Movements (115–134). Oxford University PressNew York. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195177299.003.0006
Dimsdale, J. E. (2021). Dark Persuasion: A History of Brainwashing from Pavlov to Social Media. Yale University Press. DOI: https://doi.org/10.12987/9780300262469, https://doi.org/10.2307/j.ctv1prsst3
Drury, N. (2009). The Modern Magical Revival. In M. Pizza – J. R. Lewis (szerk.), Brill handbooks on contemporary religion, 1874-6691: v. 2. Handbook of contemporary paganism (13–81). Brill; Biggleswade: Extenza Turpin [distributor]. DOI: https://doi.org/10.1163/ej.9789004163737.i-650.7
Duvert, C. (2004). Anti-Cultism in the French Parliament. In J. T. Richardson (szerk.), Critical issues in social justice. Regulating religion: Case studies from around the globe (41–52). Kluwer Academic/Plenum. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9094-5_3
Fautré, W. (2004). Belgium’s Anti-Sect Policy. Regulating Religion. Springer US. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9094-5_8
Fazekas, C. – Jakab, A. – Petrás, É. – Szita, S. (2017). A magyarországi Jehova Tanúi Egyház története: A kezdetektől napjainkig. Gondolat Kiadó.
Festinger, L. – Riecken, H. W. – Schachter, S. (1956). When prophecy fails: A social and psychological study of a modern group that predicted the destruction of the world. University of Minnesota Press. DOI: https://doi.org/10.1037/10030-000
Goode, E. – Ben-Yehuda, N. (1994). „Moral Panics: Culture, Politics, and Social Construction.” Annual Review of Sociology, 20, 149–171. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.so.20.080194.001053
Greil, A. L. – Rudy, D. R. (1984). „What Have We Learned from Process Models of Conversion? An Examination of Ten Case Studies.” Sociological Focus, 17(4), 305–323. DOI: https://doi.org/10.1080/00380237.1984.10570481
Hamberg, E. M. – Pettersson, T. (2003). Religious Markets: Supply, Demand, and Rational Choices. In T. G. Jelen (szerk.), Sacred Markets, Sacred Canopies: Essays on Religious Markets and Religious Pluralism (124–154). Rowman & Littlefield Publishers.
Hassan, S. (2000). Releasing the bonds: Empowering people to think for themselves (1st ed.). Freedom of Mind Press.
Hassan, S. (2013). Freedom of mind: Helping loved ones leave controlling people, cults, and beliefs (2nd edition). Freedom of Mind Press.
Hassan, S. (2019). The Cult of Trump (First Free Press hardcover edition). Free Press.
Heidl, S. (2017). Vallási dimenziók az Everness Fesztivál résztvevőinek körében. In R. Szilárdi – S. Heidl (szerk.), Vallás a társadalomban: Vol. 7. Vallásdömping: Ezoterika, spiritualitás és New Age az alkalmazott valláskutatás perspektívájából (133–157). Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék.
Hervieu-Léger, D. (2007). Individualism, the Validation of Faith, and the Social Nature of Religion in Modernity. In R. K. Fenn (szerk.), Blackwell companions to religion: Vol. 2. The Blackwell companion to sociology of religion (161–175). Blackwell. DOI: https://doi.org/10.1002/9780470998571.ch9
Hick, J. (1981). God Has Many Names: Britain’s New Religious Pluralism. Palgrave Macmillan UK. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-349-16308-3
Hunt, S. (szerk.). (2019). Brill handbooks on contemporary religion: volume 19. Handbook of megachurches. Brill.
Introvigne, M. (2000). „Moral panics and anti‐cult terrorism in Western Europe.” Terrorism and Political Violence, 12(1), 47–59. DOI: https://doi.org/10.1080/09546550008427549
Introvigne, M. (2022a). Brainwashing. Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/9781009029568
Introvigne, M. (2022b). Brainwashing: Reality or Myth? Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/9781009029568
Introvigne, M. (2022. 04. 09.). Germany and „Cults”: the Federal Administrative Court Confirms „Sect Filters” Are Illegal. Bitter Winter. https://bitterwinter.org/germany-and-cults-sect-filters-are-illegal/ Hozzáféérés: 2024.04.01.
Introvigne, M. – Amicarelli, A. (2020). The New Gnomes of Zurich: The Jehovahs Witnesses the Spiess Case and Its Manipulation by Anti-Cult and Russian Propaganda. https://www.cesnur.org/2020/new-gnomes-of-zurich.pdf (White paper by Massimo Introvigne and Alessandro Amicarelli). (Hozzáférés: 2024.04.01)
Juergensmeyer, M. – Moore, K., – Sachsenmaier, D. (szerk.). (2023). Religious othering: Global dimensions. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/b22926
Kermani, S. Z. (2013). Pagan family values: Childhood and the religious imagination in contemporary American paganism. The new and alternative religions series. NYU Press.
Laycock, J. (2015). Dangerous games: What the moral panic over role-playing games says about play, religion, and imagined worlds. University of California Press. DOI: https://doi.org/10.1525/9780520960565
Lechner, F. J. (1993). Global Fundamentalism. In W. H. Swatos (szerk.), A Future for Religion? New Paradigms for Social Analysis (19–37). SAGE Publications, Inc. DOI: https://doi.org/10.4135/9781483345314.n2
Lofland, J. – Stark, R. (1965). „Becoming a World-Saver: A Theory of Conversion to a Deviant Perspective.” American Sociological Review, 30(6), 862–875. DOI: https://doi.org/10.2307/2090965
Lucas, P. C. – Robbins, T. (szerk.). (2004). New religious movements in the twenty-first century: Legal, political, and social challenges in global perspective. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203508329
Madsen, R. (2000). „Understanding Falun Gong.” Current History, 99(638), 243–247. DOI: https://doi.org/10.1525/curh.2000.99.638.243
Máté-Tóth, A. – Szilárdi, R. – Szugyiczki, Z. (2023). „Retrospections and perspectives: The Study of Religions in Hungary at the University of Szeged.” Journal of the British Association for the Study of Religion (JBASR), 24, 87–101. DOI: https://doi.org/10.18792/jbasr.v24i0.66
Melton, J. G. (2007). Introducing and Defining the Concept of a New Religion. In D. G. Bromley (szerk.), AAR teaching religious studies series. Teaching New Religious Movements (29–41). Oxford University PressNew York. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195177299.003.0002
Melton, J. G. – Moore, R. L. (1982). The cult experience: Responding to the new religious pluralism. Pilgrim Press.
Miller, T. (szerk.). (1991). SUNY series in religious studies. When prophets die: The postcharismatic fate of new religious movements. State University of New York Press. DOI: https://doi.org/10.1017/S0034412500001311
Miller, T. (1999). The 60s communes: Hippies and beyond. Syracuse Studies on Peace and Conflict Resolution. Syracuse University Press.
Motak, D. (2009). „Postmodern spirituality and the culture of individualism.” Scripta Instituti Donneriani Aboensis, 21, 149–161. DOI: https://doi.org/10.30674/scripta.67348
Needleman, J. (1970). The new religions. Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Nemes, M. (2023a). „QAnon as an American Quasi-religious Formation.” Journal of the Korean Academy of New Religions, 48, 91–119.
Nemes, M. (2023b). „Subcultural Identity as a Surrogate or Quasi-Religiosity.” Journal of the Korean Academy of New Religions, 49, 79–101.
Pichardo, N. A. (1997). „New Social Movements: A Critical Review.” Annual Review of Sociology, 23(1), 411–430. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.soc.23.1.411
Platvoet, J. G. – Molendijk, A. L. (szerk.). (1999). Studies in the history of religions. Numen book series, 0169-8834: Vol. 84. The pragmatics of defining religion: Contexts, concepts and contests. Brill.
Reichert, J. – Richardson, J. T. – Thomas, R. (2015). „»Brainwashing«: Diffusion of a Questionable Concept in Legal Systems.” International Journal for the Study of New Religions, 6(1), 3–26. DOI: https://doi.org/10.1558/ijsnr.v6i1.22186
Richardson, J. T. – Introvigne, M. (2001). „»Brainwashing« Theories in European Parliamentary and Administrative Reports on »Cults« and »Sects«.” Journal for the Scientific Study of Religion, 40(2), 143–168. DOI: https://doi.org/10.1111/0021-8294.00046
Richardson, J. T. – Introvigne, M. (2007). New Religious Movements, Countermovements, Moral Panics, and the Media. In D. G. Bromley (szerk.), AAR teaching religious studies series. Teaching New Religious Movements (91–112). Oxford University PressNew York. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195177299.003.0005
Richardson, J. T. – Stewart, M. W. – Simmonds, R. B. (szerk.). (1979). Organized miracles: A study of a contemporary, youth, communal, fundamentalist organization. Transaction Books.
Robbins, T. (1995). Armageddon in Waco: Critical perspectives on the Branch Davidian conflict. University of Chicago Press.
Rochford Jr., E. B. (1997). „Family Development and Change in the Hare Krishna Movement.” ISKCON Communication Journal, 101–118. DOI: https://doi.org/10.1093/019515682X.003.0005
Rochford Jr., E. B. (2001). „The Changing Face of ISKCON: Family, Congregationalism and Privatization.” ISKCON Communications Journal. https://www.iskconcommunications.org/iskcon-journal/vol-9/the-changing-face-of-iskcon (Hozzáférés: 2024.04.01.)
Rochford Jr., E. B. (2007). Social Building Blocks of New Religious Movements: Organization and Leadership. In D. G. Bromley (szerk.), AAR teaching religious studies series. Teaching New Religious Movements (159–186). Oxford University PressNew York. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195177299.003.0008
Roszak, T. (1969). The making of a counter culture: Reflections on the technocratic society and its youthful opposition. University of California Press.
Ruiqian, L. – Froese, P. (2023). „The Duality of American Christian Nationalism: Religious Traditionalism versus Christian Statism.” Journal for the Scientific Study of Religion, 62(4), 770–801. DOI: https://doi.org/10.1111/jssr.12868
Saliba, J. A. (2007). Disciplinary Perspectives on New Religious Movements: Views from the Humanities and Social Sciences. In D. G. Bromley (szerk.), AAR teaching religious studies series. Teaching New Religious Movements (41–64). Oxford University PressNew York. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195177299.003.0003
Saliba, J. A. (2018). Perspectives on new religious movements. Religious studies: Bloomsbury Academic collections. Bloomsbury Publishing.
Shupe, A. D. (1980). New Vigilantes: Deprogrammers anti-cultists and the new religions. Sage library of social research: v.113. Sage. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02390156
Shupe, A. D. – Bromley, D. G. (1980). „Walking a tightrope: Dilemmas of participant observation of groups in conflict.” Qualitative Sociology, 2(3), 3–21. https://doi.org/10.1007/BF02390156
Shupe, A. D. – Bromley, D. G. (1994). Anti-cult movements in cross-cultural perspective. Religious information systems: vol. 16. Garland.
Shupe, A. D. – Darnell, S. E. (2003). The Attempted Transformation of a Deviant Occupation into a Therapy: Deprogramming Seeks a New Identity. A paper presented at the 2003 annual meeting of the SSSR/RRA, Norfolk, VA, October 2003. 2003 annual meeting of the SSSR/RRA, Norfolk, VA. https://www.cesnur.org/2003/shupe_darnell.htm (Hozzáférés: 2024.04.01.)
Shupe, A. D. – Darnell, S. E. (2006). Agents of discord: Deprogramming, pseudo-science, and the american anticult movement. Transaction Publishers.
Singleton, B. (2017). Maximum Jailbreak. In R. Mackay & A. Avanessian (szerk.), #Accelerate#: Robin Mackay + Armen Avanessian (Second edition, 489–509). Urbanomic.
Smart, N. (1996). Dimensions of the sacred: An anatomy of the world’s beliefs (Print-on-demand). ICGTesting; University of California Press.
Smith, J. M.,– Halligan, C. L. (2021). „Making Meaning without a Maker: Secular Consciousness through Narrative and Cultural Practice.” Sociology of Religion, 82(1), 85–110. DOI: https://doi.org/10.1093/socrel/sraa016
Snook, J. S. (2015). American heathens: The politics of identity in a pagan religious movement. Temple University Press. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctvrdf42h
Stark, R. – Bainbridge, W. S. (1979). „Of Churches, Sects, and Cults: Preliminary Concepts for a Theory of Religious Movements.” Journal for the Scientific Study of Religion, 18(2), 117. DOI: https://doi.org/10.2307/1385935
Stark, R. – Neilson, R. L. (2005). The rise of Mormonism. Columbia University Press. DOI: https://doi.org/10.7312/star13634
Sweeney, J. (2000). Me counting time: Social movements since the sixties (Second edition). Alfred A. Knopf.
Szilágyi, T. (2022). Emerging Identity Markets of Contemporary Pagan Ideologies in Hungary. In K. Rountree (szerk.), Contemporary Pagan and Native Faith Movements in Europe (154–175). Berghahn Books. DOI: https://doi.org/10.1515/9781782386476-010
Szilárdi, R. – Máté-Tóth, A. (2022). „Tézisek a vallástudományról. Magyar Tudomány.” 183, 1190–1200.
Thomas, A. – Chryssides, G. D. – Newcombe, S. – Harvey, S. – Westbrook, D. A. – Graham-Hyde, E. (2023). „Perspectives on »Cult« Rhetoric (And Its Future).” Journal of the British Association for the Study of Religion (JBASR), 25(Religion and Public Engagement), 42–51. DOI: https://doi.org/10.18792/jbasr.v25i0.73
Török, P. (2010). New Religious Movements and Social Conflict in Hungary. In D. Hall – R. Smoczyński (szerk.), New religious movements and conflict in selected countries of Central Europe (173–198). IFiS Publishers.
van Driel, B. – Richardson, J. T. (1988). „Categorization of New Religious Movements in American Print Media.” Sociological Analysis, 49(2), 171. DOI: https://doi.org/10.2307/3711011
Wallis, R. (1982). „The social construction of charisma.” Social Compass, 29(1), 25–39. DOI: https://doi.org/10.1177/003776868202900102
Wright, S. A. (1999). „Anatomy of a government massacre: Abuses of hostage‐barricade protocols during the Waco standoff.” Terrorism and Political Violence, 11(2), 39–68. DOI: https://doi.org/10.1080/09546559908427503
Wuthnow, R. (1978). Experimentation in American Religion: The new mysticisms and their implications for the churches (Reprint 2020). University of California Press.
Wuthnow, R. (1986). Religious movements and counter-movements in North America. In J. A. Beckford (szerk.), New religious movements and rapid social change (1–29). Sage.
Young, E. A. (2012). „The use of the »Brainwashing« Theory by the Anti-cult Movement in the United States of America, pre-1996.” Zeitschrift Für Junge Religionswissenschaft(7), 1–13. DOI: https://doi.org/10.4000/zjr.387
Zablocki, B. (1997). „The Blacklisting of a Concept: The Strange History of the. Brainwashing Conjecture in the Sociology of Religion.” Nova Religio, 1(1), 96–12. DOI: https://doi.org/10.1525/nr.1997.1.1.96
Anderson, Benedict. 2006. Elképzelt közösségek: Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan – Ateiler
Assmann, Jan. 2018. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz
Berger, Peter L. 2014. The Many Altars of Modernity: Toward a Paradigm for Religion in a Pluralist Age. New York: De Gruyter. DOI: https://doi.org/10.1515/9781614516477
Gyáni Gábor. 2000. Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág
Gyáni Gábor. 2016. A történelem mint emlék(mű). Budapest: Kalligram
Halbwachs, Maurice. 2021. Az emlékezés társadalmi keretei. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék
Máté-Tóth András. 2022. „Vallás Közép-Európában. Megközelítés a sebzett kollektív identitás felől.” Korunk 33 (3): 23–33.
Máté-Tóth András – Bernadett Balassa. 2022. „A traumatizált társadalmi tudat dimenziói. Adatok a sebzett kollektív identitás elméletéhez.” Szociológiai Szemle 32 (2): 57–77. DOI: https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2022.2.3
Atlas.ti n.d. (Letöltés: 2024.03.31.) https://atlasti.com
Parliamentary Assembly. n.d.1 „Speeches to PACE.” (Letöltés: 2024.03.31.) https://pace.coe.int/en/pages/voices
Parliamentary Assembly. n.d.2 „Speeches made to the Parliamentary Assembly 1949-2019.” (Letöltés: 2024.03.31.) https://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-By-Country-EN.asp
Parliamentary Assembly. n.d.3 „Addresses made to the Assembly since 2019.” (Letöltés: 2024.03.31.) https://pace.coe.int/en/voices
Băsescu, Traian. 2011. Románia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=16&a1=0&p2=2&lang=EN
Berisha, Sali. 2012. Albánia kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=20&a1=0&p2=2&lang=EN
Bérov, Ljuben. 1993. Bulgária kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=21&a1=0&p2=3&lang=EN
Brazauskas, Algirdas. 1994. Litvánia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) https://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=26&a1=0&p2=3&lang=EN
Dodon, Igor. 2020. Moldova államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) https://pace.coe.int/en/verbatim/2020-01-29/am/en#speech-8410
Fico, Robert. 2008. Szlovákia kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) https://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=64&a1=1&p2=2&lang=EN
Iohannis, Klaus Werner. 2017. Románia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=262&a1=2&p2=3&lang=EN
Komšić, Željko. 2022. A bosznia-hercegovinai államelnökség horvát tagjának beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) https://pace.coe.int/en/verbatim/2022-01-25/am/en#speech-15269
Kovač, Michal 1994. Szlovákia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=124&a1=3&p2=2&lang=EN
Kučan, Milan. 1994. Szlovénia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://www.assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=127
Kučan, Milan. 1999. Szlovénia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://www.assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=128
Meciar, Vladimir. 1996. Szlovákia kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=144&a1=4&p2=1&lang=EN
Medgyessy Péter. 2003. Magyarország kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=145&a1=4&p2=1&lang=EN
Plevneliev, Rosen. 2016. Bulgária államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=175&a1=5&p2=2&lang=EN
Rama, Edi. 2022. Albánia kormányfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) https://pace.coe.int/en/verbatim/2022-10-12/pm/en#speech-20857
Plevneliev, Rosen. 2016. Bulgária államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTMLEN.asp?SpeechID=175&a1=5&p2=2&lang=EN
Porochenko, Petro. 2014. Ukrajna államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTMLEN.asp?SpeechID=179&a1=5&p2=2&lang=EN
Tadić, Boris. 2011. Szerbia államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=221&a1=6&p2=3&lang=EN
Vike-Freiberga, Vaira. 2001. Lettország államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31.) http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML)-EN.asp?SpeechID=241&a1=7&p2=1&lang=EN
Zhelev, Zhelyu. 1991. Bulgária államfőjének beszéde. (Letöltés: 2024.03.31. http://assembly.coe.int/nw/xml/Speeches/Speech-XML2HTML-EN.asp?SpeechID=255&a1=8&p2=1&lang=E
Abramson, Scott F. – David B. Carter – LUWEI Ying. 2022. „Historical Border Changes, State Building, and Contemporary Trust in Europe.” American Political Science Review 116 (3): 875–95. DOI: https://doi.org/10.1017/S0003055421001428
Ahlin, Lars – Jørn Borup – Marianne Qvortrup Fibiger – Lene Kühle – Viggo Mortensen – René Dybdal Pedersen. 2012. „Religious Diversity and Pluralism: Empirical Data and Theoretical Reflections from the Danish Pluralism Project.” Journal of Contemporary Religion 27 (3): 403–418. DOI: https://doi.org/10.1080/13537903.2012.722034
Bajmócy Péter. 2009. Általános etnikai és vallásföldrajz. JATE Press.
Bajmócy, Péter. 2017. Magyarország népességének etnikai és vallási diverzitása 1910-ben és 2001-ben. 2017. https://docplayer.hu/31606403-Magyarorszag-nepessegenek-etnikai-es-vallasi-diverzitasa-1910-ben-es-2001-ben-bajmocy-peter-4-az-etnikai-es-vallasi-diverzitas-szamitasi-modja.html
Balibar, Étienne. 2004. We, the People of Europe?: Reflections on Transnational Citizenship. Princeton University Press.
Berger, P. L. 1981. Modernisation and Religion. ESRI Fourteenth Geary Lecture.
Bouma, Gary D. – Rodney Ling – Douglas Pratt. 2010. Religious Diversity in Southeast Asia and the Pacific. Dordrecht: Springer Netherlands. DOI: https://doi.org/10.1007/978-90-481-3389-5
Cipriani, Roberto. 2011. „Religions in Europe.” Religion 39 (2): 109–16. DOI: https://doi.org/10.1016/J.RELIGION.2009.01.017
Cnaan, Ram A. – Stephanie C. Boddie. 2015. „Philadelphia Census of Congregations and Their Involvement in Social Service Delivery.” Social Service Review 75 (4): 558–79. DOI: https://doi.org/10.1086/323163
Csala, Dénes. 2015. Religious Diversity in Romania Visualized on Colorwheels – Kontext. 2015. https://csaladenes.wordpress.com/2015/03/01/religions-of-romania-visualized-on-colorwheels/
Delanty, Gerard. 2015. „Europe in World Regional Perspective: Formations of Modernity and Major Historical Transformations.” The British Journal of Sociology 66 (3): 420–40. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-4446.12144
Delanty. 2018. „The Historical Regions of Europe: Civilizational Backgrounds and Multiple Routes to Modernity.” Historická Sociologie 2012 (1): 9–24. DOI: https://doi.org/10.14712/23363525.2014.35
Dimova, Lilia – Martin Dimov. 2021. „Religion and Ethnicity: Paradoxes and Scientific Challenges.” International Journal of Sociology 51 (5): 360–74. DOI: https://doi.org/10.1080/00207659.2021.1964273
Dövényi, Zoltán – Ádám Németh. 2014. „A vallási diverzitás változása magyarországon 2001 és 2011 között.” Területi Statisztika 54 (6): 550–73.
Eberhardt, Piotr – Jan Owsinski. 2015. Ethnic Groups and Population Changes in Twentieth Century Eastern Europe: History, Data and Analysis. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315704470
Eck, Diana L. 2001. „A New Religious America: How a »Christian Country« Has Become the World’s Most Religiously Diverse Nation.” San Fransisco: Harper.
Eurostat. 2022. EuroGeographics for the Administrative Boundaries. 2022. https://ec.europa.eu/eurostat/web/gisco/geodata/reference-data/administrative-units-statistical-units/census#censusunits11
Ferrari, Silvio – Sabrina, Pastorelli. 2012. Religion in Public Spaces : A European Perspective. Routledge. https://www.routledge.com/Religion-in-Public-Spaces-A-European-Perspective/Ferrari-Pastorelli/p/book/9781138279377
Harrach, Gabe. 2013. „He Demographic Role of Religion in Hungary, Fertility of Denominations at the Beginning of the 20th Century.” Hungarian Geographical Bulletin 62 (3): 267–88.
Hero, Markus – Volkhard Krech – Helmut. Zander. 2008. Religiöse Vielfalt in Nordrhein-Westfalen : Empirische Befunde Und Perspektiven Der Globalisierung Vor Ort. 322.
Inglehart, Ronald F. 2020. „Religion’s Sudden Decline: What’s Causing It, and What Comes Next?” Religion’s Sudden Decline: What’s Causing It, and What Comes Next?, January, 1–191. DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780197547045.001.0001
Kaufmann, Jörg – AG Schering. 2014. „Analysis of Variance ANOVA.” Wiley StatsRef: Statistics Reference Online, September. DOI: https://doi.org/10.1002/9781118445112.STAT06938
Kendall, M. G. 1994. Kendall’s Advanced Theory of Statistics. Alan Stuart (szerk.), London: John Wiley & Sons. https://www.wiley.com/en-us/Kendall%27s+Advanced+Theory+of+Statistics%2C+3+Volumes%2C+Set%2C+6th+Edition-p-9780470669549
Kocsis, Károly. 1996. A népesség etnikai és vallási tagozódása. In Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, 147–73. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Kocsis, Károly – Patrik Tátrai – Norbert Agárdi – Dániel Balizs – András Bognár – Zsolt Bottlik – Anikó Kovács – Árpád Varga E. 2015. Changing Ethnic Patterns of the Carpatho-Pannonian Area. Károly Kocsis – Patrik Tátrai (szerk.), Budapest: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet.
Monnot, Christophe – Jörg Stolz. 2014. „The Diversity of Religious Diversity. Using Census and NCS Methodology in Order to Map and Assess the Religious Diversity of a Whole Country.” Religious Pluralism: Framing Religious Diversity in the Contemporary World 9783319066233 (October): 73–91. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-06623-3_6
MPIDR – CGG. 2013. MPIDR Population History GIS Collection – Europe. Rostock.
Pavel, Alexandru – Bogdan Andrei Moldovan – Karima Kourtit – Peter Nijkamp. 2020. „Urban or Rural: Does It Make A Difference for Economic Resilience? A Modelling Study on Economic and Cultural Geography in Romania.” Sustainability 2020, Vol. 12, Page 3776 12 (9): 3776. DOI: https://doi.org/10.3390/SU12093776
Pew Research Center. 2022. Methodology, Religious Diversity Index. 2022. https://www.pewresearch.org/religion/2014/04/04/methodology-2/#fn-20165-11
Pollack, Detlef. 2008. „Religious Change in Europe: Theoretical Considerations and Empirical Findings” social compass 55 (2): 168–86. DOI: https://doi.org/10.1177/0037768607089737
Pollack, Detlef – Gergely Rosta. 2017. „Religion and Modernity: An International Comparison.” Religion and Modernity: An International Comparison, December, 1–487. https://doi.org/10.1093/oso/9780198801665.001.0001
Pollack, Detlef – Gergely Rosta. 2022. Religion in Der Moderne : Ein Internationaler Vergleich. https://www.campus.de/buecher-campus-verlag/wissenschaft/soziologie/religion_in_der_moderne-15905.html
Rhoades, Stephen A. 1993. „The Herfindahl-Hirschman Index.” Federal Reserve Bulletin, no. Mar: 188–89. https://econpapers.repec.org/RePEc:fip:fedgrb:y:1993:i:mar:p:188-189:n:v.79no.3
Sealy, Thomas – Tina Magazzini – Tariq Modood – Anna Triandafyllidou. 2021. „Managing Religious Diversity in Europe.” The Oxford Handbook of Religion and Europe, December, 567–84. DOI: https://doi.org/10.1093/OXFORDHB/9780198834267.013.31
Shapiro, S. S. – M. B. Wilk. 1965. „An Analysis of Variance Test for Normality (Complete Samples).” Biometrika 52 (3–4): 591–611. DOI: https://doi.org/10.1093/biomet/52.3-4.591
Simpson, E. H. 1949. „Measurement of Diversity.” Nature 163 (4148): 688–688. DOI: https://doi.org/10.1038/163688a0
Smirnov, N.V. 1939. „Estimate of Deviation between Empirical Distribution Functions in Two Independent Samples.” Bulletin Moscow University.
Szilárdi, Réka – Szilvia Kakuszi. 2022. „Borderline társadalomzavar? Kísérlet a kelet-közép-európai társadalmak metaforikus értelmezésére.” Valóság 45 (3): 45–56.
Tóth, Géza. 2024. A Népszámlálások Vallási Adatainak Eredményei Térképeken. Központi Statisztikai Hivatal. DOI: https://doi.org/10.15196/KSH202401
Vertovec, Steven. 2007. „Super-Diversity and Its Implications.” Ethnic and Racial Studies 30 (6): 1024–1054. DOI: https://doi.org/10.1080/01419870701599465
Vințe, Claudiu – Titus Felix Furtună – Marian Dârdală. 2017. Romanian Statistical Review Nr. 4.
Warf, Barney – Peter Vincent. 2007. „Religious Diversity across the Globe: A Geographic Exploration.” Social and Cultural Geography 8 (4): 597–613. DOI: https://doi.org/10.1080/14649360701529857
Warf, Barney – Mort Winsberg. 2008. „The Geography of Religious Diversity in the United States.” Professional Geographer 60 (3): 413–24. https://doi.org/10.1080/00330120802046786
Zrinščak, Siniša. 2014. „Re-Thinking Religious Diversity: Diversities and Governance of Diversities in »Post-Societies.«” Religious Pluralism: Framing Religious Diversity in the Contemporary World (October): 115–31. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-06623-3_8
Anderson, Allan. 2013. An Introduction to Pentecostalism: Global Charismatic Christianity. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139524063
Coleman, Simon. 2000. The Globalisation of Charismatic Christianity. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511488221
Csordas, Thomas J. 1997. Language, Charisma, and Creativity: The Ritual Life of a Religious Movement. Berkeley and Los Angeles: University of California Press. DOI: https://doi.org/10.1525/9780520324022
Durkheim, Émile. 2003. A vallási élet elemi formái. Budapest: L’Harmattan.
Eisenstadt, Shmuel N. 2002. Multiple Modernities. London: Routledge.
Haskel, Marily L. ed. 2007. What would Jesus Sing? Experimentation and Tradition in Church Music. New York: Church Publishing.
Marcus, George E. 1995. „Ethnography in/of the World System: The Emergence of Multi-sited Ethnography.” Annual Review of Anthropology (24) 95–117. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.anthro.24.1.95
Miller, Donald. 2013. Spirit and Power: The Growth and Global Impact of Pentecostalism. Oxford: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199920570.001.0001
Korpics Márta – P. Szilczl Dóra. 2007. Miért kommunikáció, miért szakrális? In Korpics Márta – P. Szilczl Dóra (szerk.) Szakrális kommunikáció. A transzcendens mutatkozása, 11–36. Budapest: Typotext.
Kamarás István. 1989. Lelkierőmű Nagymaroson. Budapest: VITA.
Povedák Kinga. 2016. „Aspects of Catholicism and Modernity through the Example of Christian Popular Music.” Revista Romana de Sociologie 27(1–2), 25-37.
Povedák Kinga. 2019. Gitáros Apostolok: A keresztény könnyűzene vallástudományi vizsgálata. Szeged: MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport.
Povedák Kinga – Povedák István. 2023. „Minden éneknek van története...” A vallási cigány zene és a cigány vallási zenészek. In Hajnáczky Tamás (szerk.) A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai. Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19–20. századból, 486–531. Budapest: Gondolat Kiadó.
Primiano, Leonard Norman. 1995. „Vernacular Religion and the Search for Method in Religious Folklife.” Western Folklore (54) 37–56. DOI: https://doi.org/10.2307/1499910
Rajki Zoltán. 2011. A pünkösdi mozgalom története Magyarországon 1945 és 1961 között. Budapest: Gondolat Kiadó.
Rajki Zoltán. 2010. „A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon.” Egyháztörténeti Szemle 11(2) http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/rajki-punkosd.htm
Rajki Zoltán. 2009. „Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség kialakulása és története 1989-ig.” Egyháztörténeti Szemle 10(3) http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/rajkizoltan-epk.htm
Miller, Steve. 1993. The Contemporary Christian Music Debate. Waynesboro: OM Literature.
Thornton, D. – Evans, M. 2015. YouTube: a new mediator of Christian worship. In Nekola, A. – Wagner, T. (szerk.), Singing a New Song: Christian Congregational Music Making and Community in a Mediated Age, 141–159. Farnham: Ashgate Publishing.
Taylor, Charles. 2007. A Secular Age. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Weiner, Isaac A. 2009. „Sound and American Religions.” Religion Compass 3(5) 897–908. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1749-8171.2009.00164.x
Brenan, M. (2018, December 24.). „Religion Considered Important to 72% of Americans.” Gallup. https://news.gallup.com/poll/245651/religion-considered-important-americans.aspx
BuiltWith®. (n.d.)a. CMS Usage Distribution in the Top 1 Million Sites: Distribution for websites using CMS technologies. BuiltWith® Pty Ltd, Retrieved March 29, 2024, from https://trends.builtwith.com/cms
BuiltWith®. (n.d.)b. CMS Usage Distribution in Hungary: Distribution for websites using CMS technologies. BuiltWith® Pty Ltd, Retrieved March 29, 2024, from https://trends.builtwith.com/cms/country/Hungary
Drupal. (2024, January 11). Drupal 8 Kézikönyv. https://www.drupal.org/hu/docs/user_guide/hu/understanding-drupal.html
Gallup. (2024. March 29.). How Religious Are Americans?. [Press release]. https://news.gallup.com/poll/358364/religious-americans.aspx
Greengard, S. (2024, January 5). crowdsourcing. Encyclopedia Britannica. https://www.britannica.com/money/crowdsourcing
Heidl Sára – Szilárdi Réka. (2022). „Privát vallásosság, spirituális közösség. Az Everness Fesztivál résztvevőinek vallási/spirituális vizsgálata.” Erdélyi Társadalom, 20(1), 81–96. DOI: https://doi.org/10.17177/77171.268
Jones, J. M. (2022. December 21.). „In U.S., Childhood Churchgoing Habits Fade in Adulthood.” Gallup. https://news.gallup.com/poll/467354/childhood-churchgoing-habits-fade-adulthood.aspx
Lallie, H. S., Shepherd – L. A., Nurse – J. R. – Erola, A. – Epiphaniou, G. – Maple, C. – Bellekens, X. (2021). „Cyber security in the age of COVID-19: A timeline and analysis of cyber-crime and cyber-attacks during the pandemic.” Computers & security, 105, 1–20. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cose.2021.102248
Lipka, M., Gecewicz, C. (2017). More Americans now say they’re spiritual but not religious. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/short-reads/2017/09/06/more-americans-now-say-theyre-spiritual-but-not-religious/
Magyar, G. (2007). „Tartalomkezelés a médiakonvergenciában.” Magyar Tudomány, (7), 923–929. https://epa.oszk.hu/00600/00691/00043/pdf/923-929.pdf
Máté-Tóth András. (2014). „Vallásnézet. A kelet-közép-európai átmenet vallástudományi értelmezése.” Cluj Napoca/Kolozsvár: Korunk.
Nádasi, A – Racsko R. (2013). IKT erőforrás-menedzsment. EKF Líceum Kiadó. https://mek.oszk.hu/14600/14617/pdf/14617.pdf
Newport, F. (2017, December 22). 2017 Update on Americans and Religion. Gallup. https://news.gallup.com/poll/224642/2017-update-americans-religion.aspx
Palicz, T. – Bencsik, B. – Szócska, M. (2021). „Kiberbiztonság a koronavírus idején – a COVID–19 nemzetbiztonsági aspektusai.” Scientia et Securitas, 2(1), 78-87. DOI: http://doi.org/10.1556/112.2021.00001
Pew Research Center. (2015), U.S. Public Becoming Less Religious. https://www.pewresearch.org/religion/2015/11/03/u-s-public-becoming-less-religious/
Pew Research Center. (2017), Religious Belief and National Belonging in Central and Eastern Europe. https://www.pewresearch.org/religion/2017/05/10/religious-belief-and-national-belonging-in-central-and-eastern-europe/
Pew Research Center. (2018). Being Christian in Western Europe. https://www.pewresearch.org/religion/2018/05/29/being-christian-in-western-europe/
Pollack, D. (2008). „Religious change in Europe: Theoretical considerations and empirical findings.” Social compass, 55(2), 168-186. DOI: https://doi.org/10.1177/0037768607089737
Smith, A. G (2021). About Three-in-Ten U.S. Adults Are Now Religiously Unaffiliated. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/religion/2021/12/14/about-three-in-ten-u-s-adults-are-now-religiously-unaffiliated/
Ulven, J. B. – Gaute, W. (2021). „A Systematic Review of Cybersecurity Risks in Higher Education.” Future Internet, 13(2), 39. DOI: https://doi.org/10.3390/fi13020039
