Herman Daly és a fenntarthatatlanság problémája - Lányi András
Boulding, K. (1949). Income or Welfare? Review of Economic Studies 17. https://doi.org/10.2307/2295865
Daly, H. (1991). Steady-State Economics. New York, Island Press.
Daly, H. (1996). Beyond Growth – the Economics of Sustainable Development. Beacon Press.
Daly, H. (2005). A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata, története és kapcsolata a globalizációval. In: Pataki Gy. – Takács-Sánta András (szerk.): Természet és gazdaság. Budapest, Typotex. (A tanulmány eredeti megjelenése: Ecological Economics and the Ecology of Economics: Essays in Criticism. Cheltenham UK, Northampton MA, USA, Edward Elgar, 1999.)
Daly, H. (2012). Egy megállapodott gazdaság felé. (Fejezet a Beyond Growth c. könyvből.) Kovász, 16. 4.
Daly, H. – Cobb, J. B. Jr. (1989). For the Common Good – Redirecting the Economy to Community. Cambridge UK, The Cambridge University Press.
Daly, H. – Cobb, J. B. Jr. (2000). A krematisztikától az oikonómiáig. In: Lányi A. (szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris. (Fejezet a For the Common Good c. könyvből.)
A természet értéke – Báldi András
Arany I. – Aszalós R. – Bereczki K. et al. (2017). A NÖSZTÉP projekt koncepcionális és módszertani keretei. Földművelésügyi Minisztérium.
Bereczki K. – Kalóczkai Á. – Kiss M. et al. (2017). A NÖSZTÉP érintett elemzési folyamat során értékelésre javasolt ökoszisztéma-szolgáltatások előzetes listája. KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 – NÖSZTÉP projektelem. II/1E. 1.2.1. MTA ÖK, kezdeményezte: FM.
Costanza, R. – d’Arge, R. – de Groot, R. et al. (1997). The value of the world’s ecosystem services and natural capital. Nature, 387: 253–260. https://doi.org/10.1038/387253a0
Engloner A. – Vargha M. – Báldi A. – Józsa J. (szerk.) (2019). A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kihívásai és feladatai. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany. https://mta.hu/data/dokumentumok/Viztudomanyi%20Program/viztudkut_netre_jav.pdf
Hein, L. – Bagstad, K. J. – Obst, C. et al. (2019). Progress in natural capital accounting for ecosystems. Science, 367: 514–515. https://science.sciencemag.org/content/367/6477/514, https://doi.org/10.1126/science.aaz8901
Hideg É. – Mihók B. – Gáspár J. et al. (2019). Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050. Ökológiai Kutatóközpont, Tihany. https://mta.hu/data/dokumentumok/HIDEG_es_mtsai_2019_Kornyezeti_jovokutatas_Magyarorszag_2050_final_web_1.pdf
IPBES (2018). Summary for policymakers of the regional assessment report on biodiversity and ecosystem services for Europe and Central Asia of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. M. Fischer, M. Rounsevell, A. Torre-Marin Rando, A. Mader, A. Church, M. Elbakidze, V. Elias, T. Hahn, P. A. Harrison, J. Hauck, B. Martín-López, I. Ring, C. Sandström, I. Sousa Pinto, P. Visconti, N.E. Zimmermann and M. Christie (eds.). IPBES secretariat, Bonn, Germany. https://doi.org/10.5281/zenodo.3237428
IPBES (2019): Summary for policymakers of the global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. S. Díaz, J. Settele, E. S. Brondízio, H. T. Ngo, M. Guèze, J. Agard, A. Arneth, P. Balvanera, K. A. Brauman, S. H. M. Butchart, K. M. A. Chan, L. A. Garibaldi, K. Ichii, J. Liu, S. M. Subramanian, G. F. Midgley, P. Miloslavich, Z. Molnár, D. Obura, A. Pfaff, S. Polasky, A. Purvis, J. Razzaque, B. Reyers, R. Roy Chowdhury, Y. J. Shin, I. J. Visseren-Hamakers, K. J. Willis and C. N. Zayas (eds.). IPBES secretariat, Bonn, Germany. https://doi.org/10.5281/zenodo.3553579
Kelemen E. – Pataki Gy. (szerk.) (2014). Ökoszisztéma-szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem – Gödöllő és Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Budapest.
Kocsis K. (főszerk.) (2018). Magyarország Nemzeti Atlasza: természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet. http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/2.html
Kubiszewski, I. – Costanza, R. – Anderson, S. et al. (2017). The Future Value of Ecosystem Services: Global Scenarios and National Implications. Ecosystem Services, 26: 289–301. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2017.07.009, https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2017.05.004
Nellemann, C. – Miles, L. – Kaltenborn, B. P. et al. (eds.) (2007). The last stand of the orangutan – State of emergency: Illegal logging, fire and palm oil in Indonesia’s national parks. United Nations Environment Programme.
Pascual, U. – Balvanera, P.1 – Díaz, S. et al. (2017). Valuing nature’s contributions to people: the IPBES approach. Current Opinion in Environmental Sustainability, 26: 7–16. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877343517300040, https://doi.org/10.1016/j.cosust.2016.12.006
Környezeti biztonság - társadalmi jóllét: a bolygó határai – Báldi András
Arany I. – Aszalós R. – Bereczki K. et al. (2018). NÖSZTÉP koncepcionális és módszertani keretdokumentum. Budapest, 2018. január 10. Verzió: V 1.3
Bartus G. (2020). Fenntartható pályán? A társadalmi-ökológiai fenntarthatóság állapota és trendjei. In: Társadalmi Riport 2020. Szerk. Kolosi Tamás, Szelényi Iván, Tóth István György. Budapest. https://doi.org/10.61501/TRIP.2020.4
Czúcz B. – Molnár Zs. – Horváth F. et al. (2012). Using the natural capital index framework as a scalable aggregation methodology for local and regional biodiversity indicators. Journal for Nature Conservation, 20: 144–152. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2011.11.002
EEA (2019). The European environment – state and outlook 2020. Knowledge for transition to a sustainable Europe. Luxembourg Publications Office of the European Union.
Engloner A. – Vargha M. – Báldi A. et al. (szerk.) (2019). A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kihívásai és feladatai. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany.
European Commission (2020). Resilience and transformation. Publications Office of the European Union in Luxembourg, Luxembourg.
Häyhä, T. – Cornell, S. E. – Hoff, H. et al. (2018). Operationalizing the concept of a safe operating space at the EU level – first steps and explorations. Stockholm Resilience Centre, Stockholm.
Meadows, D. H. – Meadows, D. L. – Randers, J. et al. (1972). The Limits to Growth; A Report for the Club of Rome’s Project on the Predicament of Mankind. New York, Universe Books. https://doi.org/10.1349/ddlp.1
MNA (2018). Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK, Budapest.
O’Neill, D. W. – Fanning, A. L. – Lamb, W. F. et al. (2018). A good life for all within planetary boundaries. Nature Sustainability, https://doi.org/10.1038/s41893-018-0021-4
Pywell, R. F. et al. (2015). Wildlife-friendly farming increases crop yield: evidence for ecological intensification. The Royal Society, United Kingdom. https://doi.org/10.1098/rspb.2015.1740
Raworth, K. (2017). Doughnut Economics: Seven Ways to Think Like a 21st-Century Economist. Random House Business Books, London.
Schulz, R., Bub, S., Lara L. et al. (2021). Applied pesticide toxicity shifts toward plants and invertebrates, even in GM crops. Science, 372: 81–84. https://doi.org/10.1126/science.abe1148
Steffen, W. K. – Richardson, J. – Rockström, S. E. et al. (2015). Planetary boundaries: Guiding human development on a changing planet. Science, 347: 736–746. https://doi.org/10.1126/science.1259855
WEF (2019). The Global Risks Report 2019. World Economic Forum, Geneva.
https://www.stockholmresilience.org/research/planetary-boundaries.html
Vállalati dekarbonizáció – Márta Irén
BCSDH (2021). Towards Net Zero felmérés. https://bcsdh.hu/programok/race-to-zero-a-klimasemleges-magyarorszagert/
BCSDH (2013–2020). Action 2020 program. https://bcsdh.hu/programok/action-2020/
Circular Economy (2021). The Circularity Gap Report 2021. https://www.circularity-gap.world/2021
Fostre, P. (2021). A year into the pandemic: 3 things we’ve learnt about the planet. World Economic Forum. https://www.weforum.org/agenda/2021/03/climate-change-leeds-scientist-lockdown-emissions-covid-planet?utm_source=facebook&utm_medium=social_scheduler&utm_term=Climate%20Change&utm_content=19%2F03%2F2021%2000%3A00&fbclid=IwAR226jX9Ep2vyGyaE5-9CdfuqZh35lPAgVZtvkDNHzr9GwAXDOCHE46GX5Q
Gates, B. (2021). How to avoid climate disaster. Penguin Random House, UK.
Hawken, P. (2019). Visszafordítható – 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához. HVG Kiadó, Budapest.
Net Zero Advisory Board (2021). Multistakeholder együttműködés, szabályozói oldal bevonásával.
Yoon, S. – Hillyer, M. (2020). These are the World Economic Forum’s Technology Pioneers of 2020. World Economic Forum. https://www.weforum.org/agenda/2020/06/technology-pioneers-2020/
Jogi szemléletváltás – Fülöp Sándor
Baranyai G. – Csernus D. I. (szerk.) (2018). A fenntartható fejlődés és az állam feladatai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Hardin, G. (1968). The Tragedy of the Commons. Science, 162 (3859): 1243–1248. https://doi.org/10.1126/science.162.3859.1243
Meadows, D. H. – Meadows, D. L. – Randers, J. et al. (1972). The Limits to Growth: A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind. Potomac Associates Book, Washington, US. https://doi.org/10.1349/ddlp.1
Preston, B. J. (2015). The effectiveness of the law in providing access to environmental justice: an introduction. In: Martin, P. – Bigdeli, S. Z. – Daya-Winterbottom, T. et al. (eds.): The Search for Environmental Justice. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK. 23–44. https://doi.org/10.4337/9781784719425.00008
Shabekoff, P. (1993). The Fierce Green Fire – the history of the American environmental movement. Hill and Wang, New York, US.
Nem szabadon választható – Nemes Csaba
Andrianos, L. – Biehl, M. – Gütter, R. et al. (eds.) (2019). Kairos for Creation. Confessing Hope for the Earth. The „Wuppertal Call”.
Béres T. – Kodácsy T. – Nobilis M. (2020). Megtestesülés és teremtésvédelem. https://www.greenpolicycenter.com/index.php/2020/12/20/megtestelules-es-teremtesvedelem
Carson, R. (1994). Néma tavasz. Katalizátor Iroda, Budapest (Eredeti: Silent Spring, 1962.)
Dasgupta, P. (2021). The Economics of Biodiversity: The Dasgupta Review. HM Treasury, London.
EEA (2019). The European Environment – state and outlook 2020 report (SOER 2020). Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Ferenc pápa (2015). Laudato si’ kezdetű enciklika. https://regi.katolikus.hu/konyvtar/ferenc_papa_laudato_si_enciklika.pdf
Horváth J. – Komarek L. (2016). A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar.
IPCC (2018). An IPCC special report on the impacts of global warming of 1.5 °C above pre-industrial levels. https://www.ipcc.ch/sr15/
Jávor B. (szerk.) (2004). Felelősségünk a teremtett világért. Védegylet.
MKPK (2008). Felelősségünk a teremtett világért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről.
Nemes Cs. (2020). Mi született az MKPK körlevele nyomán. Sapientia füzetek, 35. sz. („Környezet, teremtés, felelősség”).
OECD (2019). Environment at Glance. https://www.oecd.org/environment/environment-at-a-glance/
UNCED (1992). The UN Conference on Environment and Development (UNCED) dokumentumai; Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott „Feladatok a XXI. századra” című program áttekintése és megvalósításának első eredményei. Szerk. Faragó Tibor, Gyulai Iván. FFB, Budapest, 1994 (Fenntartható fejlődés és környezet).
UNEP (2019). Global Environmental Outlook. https://www.unep.org/resources/global-environment-outlook-6
XVI. Benedek pápa (2005). Szentbeszéd a péteri szolgálat ünnepélyes megkezdéseként bemutatott szentmisén (2005. április 24.). AAS, 97: 710.
Zlinszky J. (2016). Környezet- és teremtésvédelem. Vigilia, 81. évf. 5. sz.
Regeneratív tervezés és permakultúra – Révai Mátyás
Cazzolla Gatti, R. – Liang, J. – Velichevskaya, A. et al. (2019). Sustainable palm oil may not be so sustainable. Science of The Total Environment, Vol. 652. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0048969718341159, https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2018.10.222
Duarte Dias, B. (2015). Beyond Sustainability – Biophilic and Regenerative design in Architecture. European Scientific Journal March 2015 SPECIAL, 147–158.
Hemenway (2009). Gaia kertje
Macnamara, L. (2012). People and Permaculture: Designing personal, collective and planetary well-being. Permanent Publications, East Meon, England.
Mang, P. – Haggard, B. – Regensis (2016). Regenerative Development and Design – A framework for evolving sustainability. John Wiley & Sons, Inc. Hoboken, New Jersey. https://doi.org/10.1002/9781119149699
Robinson, J. B. – Cole, J. R. (2014). Theoretical underpinnings of regenerative sustainability. In: Building Research & Information. 1–11.
Vízmegtartás a tájban – Borsos Béla
Andrásfalvy B. (1973). A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. (Vízügyi Történeti Füzetek 6.) Szerk. Károlyi Zsigmond. Vízdok, Budapest.
Babai D. – Molnár Á. – Molnár Zs. (2014). „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás a Gyimesben. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest és MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót.
Bodnár G. (2009). A Tiszába érkező vizekről. A Felső-Tisza vízmegtartása, konferencia-előadás: Kezünkben a jövőnk. Víz – minden cseppje érték, Budapest, Aranytíz Rendezvényközpont, 2009. május 7.
Borsos B. (2003). Azok a bizonyos könnyű léptek I. Ökológia és rendszerelmélet. L’Harmattan, Budapest.
Borsos, B. (2014). A practical guide to integrated land management methods. Methods Intended To Improve Land Use And Water Management Efficiency In The Floodplains of the Tisza Basin. LAP LAMBERT Academic Publishing, Saarbrücken, Germany (2014-11-25).
Borsos B. (2016). Az új Gyűrűfű. Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. Monográfia. L’Harmattan, Budapest.
Borsos, B. – Sendzimir, J. (2018). The Tisza River: managing a lowland river in the Carpathian basin. In: Schmutz, S. – J. Sendzimir (eds.): Riverine Ecosystem Management. Science for governing towards a sustainable future, Springer Verlag, 541–560. https://doi.org/10.1007/978-3-319-73250-3_28
Farkas G. (1995). Ibafa–Gyűrűfű összevont rendezési terve, 15 p. + térképmellékletek.
Gellért M. – Ruepp-Vargay M. (é. n.). Mindennapi komposztálás. Öko-Fórum Alapítvány, Budapest.
Hamar J. (2000). Lesznek-e még folyóink? In: Gadó György Pál (szerk.): A természet romlása, a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 67–93.
Huss, M. – Hock, R. (2018). Global-scale hydrological response to future glacier mass loss. Nature Climate Change, 8, 135–140. https://doi.org/10.1038/s41558-017-0049-x
Ihrig, D. (szerk.) (1973). A magyar vízszabályozás története. (History of Hungarian water regulations). Országos Vízügyi Hivatal, Budapest.
Kravčík, M. – Pokorný, J. – Kohutiar, J. et al. (2008). Water for the recovery of the climate. A new water paradigm. People and Water NGO, Košice, Slovakia.
Lehmann A. (1973). A Zselic talajeróziós problémái. (Zselici dolgozatok, II.) Baranya Megyei Tanács VB. Művelődési Osztály, Pécs, 15–25.
Lindegger, M. – Tap, R. (1989). Conceptual Permaculture Report, Crystal Waters Permaculture Village. Nascimanere Pty Ltd., Nambour, Queensland.
Lóczy, D. – Gyenizse, P. (2003). A dunántúli dombságok változó hasznosítása és értéke a Zselic példáján. In Frisnyák S. – Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. PTE Földrajzi Intézet – Nyíregyházi Főiskola, Pécs–Nyíregyháza, 165–180.
Menzies, C. R. – Butler, C. (2006). Introduction. Understanding Ecological Knowledge. In: Traditional Ecological Knowledge and Resource Management. University of Nebraska Press, Lincoln–London, 1–16.
Mollison, B. (1988). Permaculture: A Designers’ Manual. Tagari Publications, Tyalgum, Australia.
Mollison, B. (1990). Permaculture: A Practical Guide for a Sustainable Future. Island Press, Washington.
Molnár G. (2002). A folyó mint ökológiai rendszer. In: Élőtáj 2. Válogatott írások természetről, térről, teremtésről. Szerk. Buka László és Gyarmathy István. Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen.
Molnár G. (2009). Ember és természet, természet és ember. Kairosz Kiadó, Budapest.
Pusztai L. – Szabó G. (2010). Hullámverés. Heti Világgazdaság, 32. évf., 25. sz., június 26. 13–15.
Schweitzer, F. (2009). Strategy or disaster. Flood prevention related issues and actions in the Tisza river basin. Hungarian Geographical Bulletin, 58(1–4): 3–17.
Visnyovszky T. – Demeter Z. (1997). Az esővíz felhasználása. Javaslatok a magán- és középületekben történő felhasználáshoz. (Környezetbarát technológiák. Csináld magad!) Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc.
Yeomans, K. (1954). Water for Every Farm – Yeomans Keyline Plan. Keyline Design, Southport, Australia.
Ipari ökológia és körforgásos gazdaság – Bezegh András
APS (2016). The U. S. Research Community’s Liquid Helium Crisis. https://www.aps.org/policy/reports/popa-reports/upload/HeliumReport.pdf: ACS.
Ayres, R. U. – Keese, A. V. (1968). Environmental Pollution. Washington D. C.: Federal Programs for the Development of Human Resources.
Bezegh A. – Martinás K. (2017). Energia és körforgás. ECO-Matrix, 5. évf., 1. sz.
Bezegh, A., Várnai, T., Pethes, I. – Csűrök, T. (2013). Ipari szimbiózis a központi tervezésű gazdaság korában – A százhalombattai eset. Ipari Ökológia, 2. évf., 1. sz. 5–26.
Daly, H. E. (1993). Valuing the Earth: Economics, Ecology, Ethics. MIT.
Daly, H. E. (2005). Economics in a full world. Scientific American, 100–107. https://doi.org/10.1038/scientificamerican0905-100
Ehrlich, P. R. – Holdren, J. P. (1971). Impact of Population Growth. Science, 1212–1217. https://doi.org/10.1126/science.171.3977.1212
Electrive today (2021). www.electrive.com/2018/02/20/toyota-develops-magnet-rare-earth-metals
EMF (2013). Towards the circular economy Economic and business rationale for an accelerated transition. The Ellen MacArthur Foundation.
EU (2015). Closing the loop – An EU action plan for the Circular Economy COM (2015) 614 final. Brussels, European Commission.
EU (2019). Az európai zöld megállapodás COM(2019) 640 final. Brüsszel.
EU (2020). A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv COM (2020) 98 final. Brüsszel.
Forsch, R. A. – Gallopoulos, N. E. (1989). Strategies for manufacturing. Scientific American, 144–152. (Magyarul: Ipari Ökológia, 2012. 1. évf., 1. sz., 141–156. www.ipariokologia.hu) https://doi.org/10.1038/scientificamerican0989-144
Global Footprint Network (2021). Forrás: https://data.footprintnetwork.org/
Gorman, S. (2009). www.reuters.com/article/us-mining-toyota-idUSTRE57U02B20090831
Hardin, G. (1968). The Tragedy of the Commons. Science. https://doi.org/10.1126/science.162.3859.1243
McDonough, W. – Braungart, M. (2002). Cradle to Cradle: Remaking the Way We Make Things. North Point Press.
Meadows, D. H. – Jorgen Randers, A. D. (1972). The limits to growth: A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind. New York, Universe Books. https://doi.org/10.1349/ddlp.1
Miskolczi, N. et. al. (2017). Pyrolysis of Waste Plastics Using Catalysts: Activated Carbon. International Journal of Chemical Engineering and Applications (IJCEA). https://doi.org/10.18178/ijcea.2017.8.1.632
New Scientist (2019). www.newscientist.com/article/mg24132210-200-our-wooden-future-making-cars-skyscrapers-and-even-lasers-from-wood/#ixzz6eQI4J6jt
OECD (2001). Environmental Strategy for the First Decade of the 21st Century.
Piketty, T. (2015). A tőke a 21. században. Budapest, Kossuth Kiadó.
Ragnarsdottir, K. (2012). Assessing Long Term Sustainability of Global Supply of Natural Resources and Materials. Sustainable Development − Energy, Engineering and Technologies − Manufacturing and Environment. https://doi.org/10.5772/28118
Spiegel (2011). Merkel Joins the Global Hunt for Natural Resources.
Stahel, W. (1982). Product-Life Factor. Huston, TX: HARC. (Magyarul: Ipari Ökológia, 2015. 3. évf., 1. sz., 55−77. www.ipariokologia.hu)
Steffen, W. (2011). The trajectory of the Anthropocene: The Great Acceleration. Phil. Trans. R. Soc. A., 842–867. https://doi.org/10.1098/rsta.2010.0327
Times (2021). China tightens rules on rare earths amid global race. www.globaltimes.cn/page/202103/1219650.shtml
UN Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2019). World Population Prospects 2019.
Wackernagel, M. – Rees, W. (1996). Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. Philadelphia, PA, New Society Publishers.
Zöld kémia – Náray-Szabó Gábor
Anastas, P. – Warner, J. C. (1998). Green Chemistry: Theory and Practice. Oxford University Press.
Andorka R. (2006). Bevezetés a szociológiába. Osiris.
Ayres, R. U. (1994). Industrial metabolism: Theory and policy. In: Ayres, R. U. – Simonis, U. K. (eds.): Industrial Metabolism: Restructuring for Sustainable Development. United Nations University Press, 3–20.
BP (2020). Statistical Review of World Energy 2020. https://www.bp.com/content/dam/bp/business-sites/en/global/corporate/pdfs/energy-economics/statistical-review/bp-stats-review-2020-full-report.pdf.
Burke, E. (1991). Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz.
Circular Economy, Ellen Macarthur Foundation. https://www.ellenmacarthurfoundation.org/circular-economy/concept.
Cole-Hamilton, D. J. (2003). Homogeneous Catalysis – New Approaches to Catalyst Separation, Recovery, and Recycling. Science, 299, 1702–1706. https://doi.org/10.1126/science.1081881
Collis, A. E. C. – Horváth, I. T. (2011). Heterogenization of homogeneous catalytic systems. Catal. Sci. Technol. 1, 912–918. https://doi.org/10.1039/c1cy00174d
Gu, Y. J. – Barrault, J. – Jérôme, F. (2008). Glycerol as an efficient promoting medium for organic reactions. Adv. Synth. Catal. 350, 2007–2012. https://doi.org/10.1002/adsc.200800328
Hoekstra, M. S. – Sobieray, D. M. – Schwindt, M. A. et al. (1997). Chemical Development of CI-1008, an Enantiomerically Pure Anticonvulsant. Org. Process Res. Dev., 1, 26–38. https://doi.org/10.1021/op9600320
Horváth, I. T. – Cséfalvay, E. – Mika, L. T. et al. (2017). Sustainability metrics for biomass-based carbon chemicals. ACS Sustainable Chem. Eng. 5, 2734–2740. https://doi.org/10.1021/acssuschemeng.6b03074
Horváth, I.T., Mehdi, H., Fábos, V. et al. (2008). γ-Valerolactone a sustainable liquid for energy and carbon-based chemicals, Green Chem., 10, 238–242. https://doi.org/10.1039/B712863K
Horváth, I. T. – Rábai, J. (1994). Facile Catalyst Separation Without Water: Fluorous Biphase Hydroformylation of Olefins. Science, 266, 72–75. https://doi.org/10.1126/science.266.5182.72
Klein, D. R. (1968). The introduction, increase, and crash of reindeer on St. Matthew Island. J. Wildlife Management, 32, 350–367. https://doi.org/10.2307/3798981
Lei, M. Z., – Chen, B. – Koo, Y. et al. (2017). Introduction: Ionic Liquids. Chem. Rev. 117, 6633–6635. https://doi.org/10.1021/acs.chemrev.7b00246
McArthur, E. – Waughray, D. – Stuchtey, M. R. (2016). The New Plastics Economy. Rethinking the future of plastics. http://www3.weforum.org/docs/WEF_The_New_Plastics_Economy.pdf.
Mika, L.T. – Cséfalvay, E. – Németh Á. (2018). Catalytic conversion of carbohydrates to initial platform chemicals: chemistry and sustainability. Chem Rev. 118, 505–613. https://doi.org/10.1021/acs.chemrev.7b00395
Mika L. T. – Náray-Szabó G. (2019). Konzervatív evolúció a zöld kémiában. Magyar Kémiai Folyóirat, 125, 91–95. https://doi.org/10.24100/MKF.2019.02.91
Náray-Szabó G. (2003). Teremtés és evolúció. Természet Világa, 134 (8). http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0308/naray.html.
Náray-Szabó G. (2006). Evolúció és konzervativizmus. Kommentár, 34–42.
Náray-Szabó, G. (2014). Conservative Evolution, Sustainability, and Culture. CLCWeb: Comparative Literature and Culture, 16 (1). https://docs.lib.purdue.edu/clcweb/vol16/iss1/10/. https://doi.org/10.7771/1481-4374.2316
Náray-Szabó, G. – Mika, L. T. (2018). Conservative evolution and industrial metabolism. Green Chem. 10, 1–21. https://doi.org/10.1039/C8GC00514A
National Research Council, Division on Earth and Life Studies, Board on Chemical Sciences and Technology (2012). The Use and Storage of Methyl Isocyanate (MIC) at Bayer CropScience. The National Academy Press, Washington D. C.
Phosgene substitutes and homologues (1996). Topics Inorg. Gen. Chem. 24, Chap. 12, 535–541. https://doi.org/10.1016/S0082-495X(07)80017-5
Rege, P. J. F. – Gladysz, J. A. – Horváth, I. T. (1997). Spectroscopic Observation of the Formyl Cation in a Condensed Phase. Science, 276, 776–779. https://doi.org/10.1126/science.276.5313.776
Ritchie, H. – Roser, M. (2018). Plastic Pollution, Our World in Data. https://ourworldindata.org/plastic-pollution.
Sheldon, R. A. (2017). The E factor 25 years on: the rise of green chemistry and sustainability. Green Chem. 19, 18–43. https://doi.org/10.1039/C6GC02157C
Sheldon R. A. – Woodley, J. M. (2018). Role of Biocatalysis in Sustainable Chemistry. Chem. Rev., 118, 801–838. https://doi.org/10.1021/acs.chemrev.7b00203
Stryer, L. (2009). Biochemistry. Amazon.
Szentágothai J. – Réthelyi M. (1989). Funkcionális anatómia. Medicina Kiadó.
Teilhard de Chardin, P. (1980). Az emberi jelenség. Gondolat.
The Intergovernmental Panel on Climate Change. https://www.ipcc.ch/.
The Soap and Detergent Association (1991). Environmental and Human Safety of Major Surfactants. Arthur D. Little. Inc., Cambridge, Massachusetts. https://www.aciscience.org/docs/9_LAS.pdf.
Tukacs, J. M. – Novák, M. – Dibó, G. et al. (2014). An improved catalytic system for the reduction of levulinic acid to γ-valerolactone. Catal. Sci. Technol., 4, 2908–2912. https://doi.org/10.1039/C4CY00719K
Wildman, D. E. – Uddin, M. – Liu, G. et al. (2003). Implications of Natural Selection in Shaping 99.4% Nonsynonymous DNA Identity between Humans and Chimpanzees: Enlarging Genus Homo. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A. 100, 7181–7188. https://doi.org/10.1073/pnas.1232172100
Zlinszky J. (2014). A római jog továbbélése. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
https://www.iea.org/commentaries/iea-releases-new-edition-of-global-historical-data-series-for-all-fuels-all-sectors-and-energy-balances; Total final consumption by region in selected regions, 1971–2017.
https://www.theworldcounts.com/stories/depletion-of-natural-resources.
https://www.noaa.gov/education/resource-collections/ocean-coasts/ocean-pollution.
