Alföldi Rezső, Ars medica. XVI. századi magyar orvosi könyv = Irodalomtörténeti Közlemények 54 (1944), 62–68.
Jonathan Andrews, Napier, Richard = Oxford Dictionary of National Biography, Vol. 40, Murrell–Nooth, eds. H. C. G. Matthew, Brian Harrison, Oxford, Oxford University Press, 2004, 181–183.
Jonathan Andrews, Napier, Sir Richard = Oxford Dictionary of National Biography, Vol. 40, Murrell–Nooth, eds. H. C. G. Matthew, Brian Harrison, Oxford, Oxford University Press, 2004, 183.
Balázs Mihály, Monok István, ford. Tar Ibolya, Az első magyar ars historica: Szamosközy István Giovanni Michaele Bruto történetírói módszeréről (1594-1598) = Lymbus, Művelődéstörténeti tár IV., Szeged, Scriptum Kft., 1992, 49–86.
Balogh Jolán, Kolozsvári kőfaragó műhelyek, XVI. század, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, 1985.
Benda Kálmán, Báthori István tervei Magyarország egységének helyreállítására = Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez, szerk. Dám László, Nyírbátor, Báthori István Múzeum, 1986 (Folia Historica et Ethnographica, 1), 25–29.
Wolfgangi de Bethlen celsissimi principis Transsylvaniae consiliarii intimi, supremi comitis comitatus Albensis, nec non regni cancellarii Historia de rebus Transsylvanicis, editio secunda, tomus secundus, Cibinii, typis & sumptibus Martini Hochmeister, 1782.
Wolfgangi de Bethlen celsissimi principis Transsylvaniae consiliarii intimi, supremi comitis comitatus Albensis, nec non regni cancellarii Historia de rebus Transsylvanicis, editio secunda, tomus tertius, Cibinii, typis & sumptibus Martini Hochmeister, 1783.
Wolfgangi de Bethlen celsissimi principis Transsylvaniae consiliarii intimi, supremi comitis comitatus Albensis, nec non regni cancellarii Historia de rebus Transsylvanicis, editio secunda, tomus quartus, Cibinii, typis & sumptibus Martini Hochmeister, 1785.
Bethlen Mihály útinaplója, 1691–1695, szerk., utószó Jankovics József, jegyz. Kulcsár Péter, Budapest, Magyar Helikon, 1981.
Bethlen Farkas, Erdély története III., Báthory István trónra lépésétől Báthory Zsigmond uralkodásáig (1571–1594), VI–VII. könyv, ford. Bodor András, a jegyzeteket írta Pálffy Géza, Budapest–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004.
Bethlen Farkas, Erdély története IV., Báthory Zsigmond uralkodása (1594–1597), VIII–IX. könyv, ford. Kasza Péter, S. Varga Katalin, a jegyzeteket írta Kruppa Tamás, Budapest–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004.
Bethlen Farkas, Erdély története V., Báthory Zsigmond lemondásától Mihály vajda hatalomra kerüléséig (1598–1600), IX–X. könyv, ford. Kasza Péter, a jegyzeteket írta Kruppa Tamás, Budapest–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010.
Bibor Máté János, ‘Meg-írta a’ maga ideje-béli Erdélyi dolgokat’: Gyulaffi Lestár följegyzéseinek, levelezésének és naplójának ma ismert töredékei = Stephanus noster – Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita, Zászkaliczky Márton, Budapest, reciti, 2015, 127–140 (134–135).
Bitskey István, Velencei humanista antológia Báthory Istvánról = Uő., Religió, stúdium, literatúra (Tanulmányok a régi magyarországi irodalmi műveltségről), Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2013, 245–253.
Bod Péter, Magyar Athenas, s. l., s. n., 1766.
Fridericus Boernerus, De vita moribus meritis et scriptis Hieronymi Mercurialis Foroloviensis commentatio, Brunsvigae, Stanno Keiteliano, 1751.
Fridericus Boernerus, Noctes Guelphicae sive opuscula argumenti medico-literarii antehac separatim edita nunc collecta revisa aucta, accedunt primitiae Wittembergenses sub muneris professorii auspiciis publice propositae, Rostochii et Wismariae, Apud Io. Andr. Bergerum et Iac. Boednerum, 1755.
Bogdándi Zsolt, Gálfi Emőke, Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei : 1222–1599, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006 (Erdélyi Történelmi Adatok VIII/1).
Enekec harom rendbe: kulömb külömb felec, szerk. Bornemisza Péter, Detrekő, [typ. Bornemisza], 1582, 198r (RMNy 513).
Georg Braun, Theatri praecipuarum totius mundi urbium liber sextus, [Köln], [Heirat, Hoghenberg], 1618 (VD17 12:656254M).
Szymon Brzeziński, Mi nem akarunk az ő erdélyi emberei lenni. Báthory István alakja a királyellenes publicisztikában = Uő., Tanulmányok a 16–17. századi lengyel–erdélyi–magyar kapcsolattörténetről, Budapest, ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke és a Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2014, 121–139.
Paul Cernovodeanu, Paul Binder, Cavalerii apocalipsului : calamităţile naturale din trecutul României (până la 1800), Bucureşti, Silex, 1993.
Lorenzo Crasso, Degli elogii degli huomini letterati scritti da Lorenzo Crasso parte seconda. All’ illustrissimo, et excellentissimo signor Cavalier Alvise Sagredo, In Venetia, Per Combi, & La Noù, 1666.
Csáktornyai Mátyás, Ieles szep historia két görög hertzegröl, erös Aiaxról es bölcz Ulissesröl, [Kolozsvár], Heltai Gáspár, 1592 (RMNy 686).
Csorba Tibor, A humanista Báthory István, Budapest, Palladis, [1944].
Dézsi Lajos, Tinódi Jáson király széphistóriája = Irodalomtörténeti Közlemények 21 (1911), 257–311.
Dézsi Lajos, Hunyadi Ferenc = Régi Magyar Költők Tára. XVI. századbeli magyar költők művei. Hetedik kötet, 1566–1577, szerk. Dézsi Lajos, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1930.
Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata. XVII. század eleje, közzéteszi és a jegyzeteket írta E. Abaffy Erzsébet és Kozocsa Sándor, bev. tanulmányokat írta Sinkovics István, J. Fodor Adrienne, E. Abaffy Erzsébet, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1991 (A magyar nyelvtörténet forrásai 2).
Rotterdami Erasmus, A keresztény fejedelem neveltetése, ford. Csonka Ferenc, utószó: Barlay Ö. Szabolcs, Budapest, Európa, 1992.
Erdősi Péter, Báthory Zsigmond ünnepi arcmása. A fejedelem és a ceremóniák = Aetas 10 (1995), 24–67.
Faragó Tamás, Adatok a pestisjárványok magyarországi történetéhez : A máramarosi példa = Korall 8/30 (2007), 19–60.
Farkas Gábor Farkas, Az 1595-ös rejtélyes csillag = Magyar Könyvszemle 122 (2006), 162–200.
Gálfi Emőke, A gyulafehérvári hiteleshely levélkeresői (1556–1690), Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015 (Erdélyi Tudományos Füzetek 283). https://doi.org/10.36240/etf-283
Gálfi Emőke, Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei : 1600–1613, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016 (Erdélyi Történelmi Adatok VIII/2).
Gálfi Emőke, Tiszttartók és udvarbírák = Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben, szerk. Bogdándi Zsolt, Fejér Tamás, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 287).
Gombocz Zoltán, A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. (Harmadik közlemény.) = Nyelvtudományi Közlemények 46 (1926), 168–193.
Gömöri György, Báthori István lengyel király alakja a korabeli költészet tükrében = Uő., A bujdosó Balassitól a meggyászolt Zrínyi Miklósig, Budapest, Argumentum, 1999, 87–107.
Gömöri György, Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1526–1789, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2005 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 14).
Paul F. Grendler, The universities of the Italian Renaissance, Baltimore, Johns Hopkins University Press, 2002. https://doi.org/10.56021/9780801866319
Gyulafi Lestár följegyzései. 1565–1605, szerk. Szabó Károly, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1881 (Monumenta Hungariae Historica = Magyar Történelmi Emlékek, 31).
Gyulaffi Lestár történeti maradványai. 1565–1605, közli Szilágyi Sándor = Történelmi Tár, ser. 3, vol. 16 (1893).
Gyulai Éva, Nagylucsei Dóczy (II.) Gábor báró (1568–1596), [kézirat]
Gyulai Éva, Báthoriak az emblematikában = A Báthoriak kora (a Báthoriak és Európa). Tanulmánykötet, főszerk. Dám László, szerk. Ulrich Attila, Nyírbátor, Jósa A. Múz., 2008 (A Báthori István Múzeum Füzetei, 3), 69–97.
Hoffgreff-énekeskönyv, Kolozsvár, Hoffgreff, 1554–1555, R3v (RMNy 108).
Historia continens verissimam excidii Troiani, causam ipsum videlicet Helenae raptum per Paridem Troianum, cum finali utriusque exitu. Non ita pridem idiomate Hungarico per anonymum quendam ex scriptis poetae Nasonis causa voluptatis in rythmos diligenter coacta, [Debrecen, Hoffhalter], 1576 (RMNy 367).
Horn Ildikó, Báthory András. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2002, 64–79.
Horn Ildikó, Báthory István uralkodói portréja = Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban, szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó, Budapest, L’Harmattan, 2008, 363–400.
Régi Magyar Költők Tára. XVI. századbeli magyar költők művei. Kilencedik kötet, Valkai András, Görcsöni Ambrus, Majssai Benedek, Gergei Albert, Huszti Péter énekei, Eurialus és Lucretia históriája, Telamon históriája, Bogáti Fazakas Miklós folytatása Görcsöni Ambrus históriájához, 1567–1577, szerk. Horváth Iván, Lévay Edit, Orlovszky Géza, Stoll Béla, Szabó Géza, Varjas Béla, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990 (Régi magyar költők tára, 9).
Michael Hunter, Ashmole, Elias = Oxford Dictionary of National Biography, Vol. 2, Amos–Avory, eds. H. C. G. Matthew, Brian Harrison, Oxford, Oxford University Press, 2004, 661–665.
Historia de obsidione decennali antiquissimae et excelsissimae urbis Troianae atque ruina memorabili [e]tc. Az regi es hires neves Troia várasánac tiz esztendeig valo meg szallasáról és rettenetes veszedelmeröl, Kolozsvár, Heltai Gáspárné, 1577 (RMNy 388).
Franciscus Hunniadinus Transilvanus, Viridarium poetarum tum Latino, tum Graeco, tum Vulgari eloquio scribentium. In laudes serenissimi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae, Magni Ducis Litvaniae, Russiae, Prussiae, Semogitiae, Kioviae, Liboniaeque Domini, ac Principis Transilvaniae. In duos Libros divisum, ed. Hippolytus Zucconellus, Venetiis, ad Signum Hyppogriphi, 1583, I, 72–171 (RMK III 722).
Franciscus Hunniadinus Transilvanus, Ephemeron seu itinerarium Bathoreum: continens reditum ab urbe Roma in Poloniam, illustriss[imi] Principis ac D[omini] Domi[ni] Andreae Bathorei etc. S. R. E. Cardinalis ampliss[imi]: Authore Francisco Hunniadino Transilvano M[agistro], Cracoviae, In officina Lazari, 1586 (RMK III 750)
Franciscus Hunniadinus Transilvanus, Ob felicem et exoptatissimum serenis[simi] Poloniae Regis Stephani ad oppidum Mechoviam adventum ac cum illust[rissime] Cardinale nepote congressum. Carmen gratulatorium = Hunyadi 1586a, D8v–F3v (RMK III 757)
Franciscus Hunniadinus, Piis manibus D. Stephani Bathorei quondam Poloniae regis inclytii, Cracoviae, Ex officina Lazari, 1588 (RMK III 773; Estr. XVIII.318).
Huszti Péter, Aeneis, az az az troiai Aeneas hertzeg dolgai, melyben Troia vétele es romlása, Troiaiak budosások Aeneassal eggyütt, Hadok Olaz országban, es Roma városnak eredeti nagy, szép, dizes verseckel meg iratik, Bártfa, David Guttgesel, 1582 (RMNy 499).
Ipolyi Arnold, Magyar ereklyék = Archaeologiai Közlemények 3 (1863), 66–125.
Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Humanizmus és reformáció (Budapest: Balassi Kiadó, 2002).
Janus Pannonius – Magyarországi humanisták, szerk. Klaniczay Tibor, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982.
Jani Pannonii opera quae manserunt omnia II. Elegiae, edidit Iulius Mayer, similia addidit Ladislaus Török (Budapest: Balassi Kiadó, 2014).
Lauren Kassell, Forman, Simon = Oxford Dictionary of National Biography, Vol. 20, eds. H. C. G. Matthew, Brian Harrison, Oxford, Oxford University Press, 2004, 373–376.
Kemény János önéletírása = Kemény János és Bethlen Miklós művei, szerk. V. Windisch Éva, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980.
Kilián István, A régi magyar képvers, Miskolc – Budapest, Felsőmagyarország Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 1998.
Király György, A trójai háború régi irodalmunkban = Irodalomtörténeti Közlemények 27 (1917), 1–23, 129–150.
Kovács András, Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16. században = Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században, szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó, Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 235–258.
Kovács András, „Farkas az én nevem...” A gyulafehérvári fejedelmi fegyvertár és ágyúöntés kezdeteinek történetéhez = Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, Új sorozat 2 [12], (2007), 157–172.
Kovács András, Erdélyi mecénások a 16. századi Európában = Peregrináció és erudíció – Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére, szerk. Bogdándi Zsolt, Lupescu Makó Mária, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020.
Kovács András, A gyulafehérvári Szentegyház/Olasz/Zsidó utcáról és lakóiról. Bethlen Miklós lakhelyei ürügyén = Album amicorum : tanulmányok Sipos Gábor születésének hetvenedik évfordulójára, szerk. Bogdándi Zsolt, Dáné Veronika, Lupescu Makó Mária, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2021, 309–328.
Kőszeghy Péter, Balassi Bálint: Magyar Alkibiadész, Budapest, Balassi Kiadó, 2008.
Kruppa Tamás, A Báthoryak szentkultusza és a pietas Bathoriana = Magyar Könyvszemle 129 (2010), 327–349.
Kruppa Tamás, Tradíció és propaganda keresztútján. Fejezetek Báthory Zsigmond udvarának kultúrájából. Budapest, Balassi, 2015.
Otto Laskowski, Les campagnes de Batory contre la Moscovie = Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie, Cracoviae, L’Université des Jagellons, 375–46.
Lencsés György, Emberi testnek betegségiről való orvosságok = XVI. századi magyar orvosi könyv, szerk., bev. Varjas Béla, Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Intézet, 1943 (Monumenta Transsilvanica).
Casimir Lepszy, Gdansk et la Pologne à l’époque de Batory = Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie, Cracoviae, L’Université des Jagellons, 212–241.
Johann Jacob Lucke, Sylloge numismatum elegantiorum, quae diversi Impp: Reges, Principes Comites, Respublicae diversas ob causas ab anno 1500, ad annum usq[ue] 1600 cudi fecerunt Concinnata et Historia narratione (sed brevi) illustrata, Strasbourg, Typis Reppianis, 1620.
Emeric Lukinich, La jeunesse d’Etienne Báthory (Etienne Báthory, prince de Transylvanie) = Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie, Cracoviae, L’Université des Jagellons, 18–46.
Paullus Mannuccius, Antiquitatum Romanarum Paulli Mannuccii liber de comitiis ad Ser[enissi]mum Stephanum Regem Poloniae et. c., Bologna, Ab Aldo, 1585.
Elda Martellozzo Forin, Acta graduum academicorum Gymnasii Patavini ab anno 1566 ad annum 1600 indici. Roma – Padova, Antenore, 2008.
Máté Ágnes, Griseldis Báthory, the Disobedient Bride or the Unsuccessful Taming of a Heretic Shrew = Odrodzenie i Reformacja w Polsce 65 (2021), 191–215. https://doi.org/10.12775/OiRwP.2021.08
Erwin Mehl, Hieronymus Mercurialis, ein alter Streiter für die Leibesübungen: Zu seinem 400. Geburtstag = Die Leibesübungen 6 (1930), 561–570.
Mencsik Ferdinánd, A Paduában tanuló Blotz Hugó levelezése erdélyi és magyarországi barátaival = Erdélyi Múzeum 27 (1910).
Hieronymus Mercurialis, De morbis puerorum tractatus locupletissimi, variaque doctrina referti non solum medicis, verumetiam philosophis magnopere utiles; ex ore excellentissimi Hieronymi Mercurialis Foroliviensis medici clarissimi diligenter excepti, atque in libros tres digesti: opera Iohannis Chrosczieyoioskii cum licentia, et privilegio, Venetiis, Apud Paulum Meietum Bibliopolam Pat., 1583, (RMK III 5439).
Hieronymus Mercurialis, De venenis et morbis venenosis tractatus locupletissimi, variaque doctrina referti non solum Medicis, verumetiam Philosophis magnopere utilis, ed. Albertus Scheligius Vbarschaviensis, Venetiis, Meietti, 1584 (RMK III 5450).
Hieronymus Mercurialis, De morbis puerorum tractatus locupletissimi variaque doctrina referti, non solum medicis, verumetiam philosophis magnopere utiles; ex ore excellentissimi Hieronymi Mercurialis Foroliviensis medici clarissimi, diligenter excepti, atque in libros tres digesti: opera Iohannis Chrosczieyoioskii. Cum licentia, et privilegio, Venetiis, Apud Paulum Meietum Bibliopolam Patavinum, 1588, (RMK III 5484).
Hieronymus Mercurialis, De morbis puerorum tractatus locupletissimi, varia doctrina referti non solum medicis, verumetiam philosophis magnopere utiles; ex ore excellentissimi Hieronymi Mercurialis Forolivien. medici clarissimi diligenter excepti, atque in libros tres digesti: opera Iohannis Chrosczieyoioskii, Venetiis, Apud Iuntas, 1601.
Hieronymus Mercurialis, De morbis puerorum tractatus locupletissimi, varia doctrina referti non solum medicis, verumetiam philosophis magnopere utiles; ex ore excellentissimi Hieronymi Mercurialis Forolivien. medici clarissimi diligenter excepti, atque in libros tres digesti. Opera Iohannis Chrosczieyoioskii, Venetiis, Apud Iuntas, 1615.
Hieronymus Mercurialis, Tractatus varii de re medica, a variis Medicis olim ex ipsius ore excepti, nunc vero, post eius obitum, in gratiam studiosorum Medicinae evulgati [...], Lugduni, Sumptibus Antonii Pillehotte sub signo sanctissimae Trinitatis, 1618.
Hieronymus Mercurialis, Tractatus varii de re medica, a variis Medicis olim ex ipsius ore excepti, nunc vero, post eius obitum, in gratiam studiosorum Medicinae evulgati [...], Lugduni, Sumptibus Antonii Pillehotte sub signo sanctissimae Trinitatis, 1623.
Hieronymi Mercurialis, Foroliviensis, in Patavino Gymnasio medicinam practicamin suprema cathedra, deinde Bononiae, ac denique Pisisin supraordinario loco multis annis cum celebritate, et auditorum utilitate profitentis, opuscula aurea, et selectiora [...] Accedit novum consilium de ratione discendi medicinam, aliasque disciplinas hactenus editum. Ad clarissimum, et excellentissimum virum Ioannem Stephanum medicum, et philosophum, civem Venetum, patritiumque cenetensem, Venetiis, Apud Iuntas, et Baba, 1644.
Hieronymus Mercurialis, De morbis puerorum. Item de venenis et morbis venenosis. Quibus adiuncta est censura Hippocratea, Basileae, Ex officina Pernea per Conrad Waldkirch, 1584 (RMK III 5443; VD16 M 4817).
Hieronymus Mercurialis, De puerorum morbis tractatus locupletissimi; varia doctrina referti, nec solum medicis, verum etiam philosophis magnopere utiles; Ex ore excellentiss. Hieronymi Mercurialis Foroliviensis, medici clarissimi, diligenter excepti, atque in libros tres digesti: opera Johannis Groscesii. Addita Alexandri Tralliani de Lumbricis epistola, cum eiusdem Mercurialis versione. Eiusdem de venenis et morbis venenosis libri II. seorsim editi. Omnia quam ante accuratius expressa; cum indice, Francofurti, Apud haeredes Andreae Wecheli, 1584 (RMK III 5446; VD16 M 4818).
Gregorius Molnar, Elementa grammaticae latinae, pro recta Scholasticae Juventutis Institutione, Claudiopolis, Apud Michaelem Szentyel, 1671 (RMK II 1275).
Molnár Dávid, Hunyadi Ferenc ismeretlen orvosi munkája Oxfordban = A könyv és olvasója : a 14–16. századi könyvkultúra interdiszciplináris megvilágításban, szerk. Fábián Laura, Lovas Borbála, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorottya, Budapest, MTA-ELTE HECE, 2018, 101–111.
Nagy Levente, Hunyadi Ferenc = Magyar művelődéstörténeti lexikon, főszerk. Kőszeghy Péter, IV, Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 226–227.
Jean Natanson-Leski, La frontière orientale de la République Polonaise à l’époque d’Etienne Batory = Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie, Cracoviae, L’Université des Jagellons, 242–262.
Salomon Neugebauer, Selectorum symbolorum heroicorum centuria gemina [...], Frankfurt, Zetter, 1619.
Ősz Sándor Előd, Bibliotheca Calviniana Transylvanica. Kora újkori Kálvin-kiadások Erdélyben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2014 (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek, 21).
Pap Balázs, Históriák és énekek, Pécs, Pro Pannonia, 2014.
Paschasius, Poesis artificiosa, Herbipolis, Zubrodt, 1674.
Pataki Jenő, Erdélyi fejedelmi orvosok - Báthori István fejedelem és Báthori Zsigmond fejedelem orvosa: Hunyadi Ferenc. In: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből, szerk. Gazda István, Perjámosi Sándor. Budapest, Neumann Kht, 2004. (online: http://mek.oszk.hu/05400/05413/# ; 2021.09.19.)
Petneházi Gábor, Humanista irodalom és politikai publicisztika határán. Kovacsóczy Farkas (1540–1594) politikai beszédei és Erdély kormányzásáról írott dialógusa (Szeged, Doktori disszertáció, 2012).
Petneházi Gábor, Egy kevésbé heroikus gesztus? Zrínyi ujjának mikrofilológiája, avagy a comma Zrinianum = Humanista történetírás és neolatin irodalom 15–18. századi Magyarországon, szerk. Békés Enikő, Kasza Péter, Lengyel Réka, Budapest, MTA-BTK-ITI, 2015, 66–73 (Convivia Neolatina Hungarica, 1).
Petneházi Gábor, Brutus az olvasóhoz. A Rerum Ungaricarum libri trentói kéziratának bevezetése = Lymbus (2021/1), 297–335.
Maciej Ptaszyński, Who Is the Ruler Here? Dispute between Danzig and Stephen Bathory on the Character of Power in the 16th‑Century Commonwealth = Odrodzenie i Reformacja w Polsce 58 (2014), 64–83. https://doi.org/10.12775/OiRwP.SI.2014.04
Stanislai Rescii diarium, 1583-1589, ed. Ioannes Czubek, Kraków, nakładem Akademii Umiejętności, skład główny w Księgarni Spółki Wydawniczej Polskiej, 1915 (Archiwum do Dziejów Literatury i Oświaty w Polsce XV/1).
[Szabó Károly], A bonchidai Bánffy-kastély egykori kéziratgyűjteménye, kiad. Sas Péter = Magyar Könyvszemle 124 (2008), 58–61.
Spielmann József, Az Ars Medica szerző- és forráskutatása = Korunk 32/2 (1973), 294–304.
Spielmann József, A közjó szolgálatában, Bukarest, Kriterion, 1977.
Sunkó Attila, Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században = Levéltári Közlemények 69 (1998) 99–131.
Szabó Károly, XVI. századi magyar tudósok levelei, in Történelmi Tár, ser. 3, vol. 4 (1881).
Szabó György, Hunyadi Ferenc verseinek kéziratos terjedése = Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Series philologia 7 (1963), 67–74.
Szabó György, Abafáji Gyulay Pál, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974 (Humanizmus és reformáció, 3).
Szabó Miklós, Tonk Sándor, Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700, Szeged, JATE, 1992.
Szádeczky Lajos, Báthory István lengyel királylyá választása, 1574–1576, Budapest, Akadémia, 1887.
Szádeczky Lajos, Kornyáti Békés Gáspár : 1520–1579, Budapest, Méhner, 1887.
Szalárdi János, Szalárdi János siralmas magyar krónikája, kiad., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szakály Ferenc, Budapest, 1980.
Széles Ágnes, Anekdota és referencialitás Kemény János önéletírásában = Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 30 (2011), 437–445.
Szenci Molnár Albert, Psalterium Ungaricum, Szent David kiralynac es prophetanac szaz ötven Soltari az Franciai notáknac és verseknec módgyokra most úyonnan Magyar versekre forditattac es rendeltettec, az Szenci Molnar Albert által. Herborn, Hollos Christof [Corvin], 1607, [):(9r-v] (RMNy 962[1]).
Régi Magyar Költők Tára. XVI. századbeli magyar költők művei. Második kötet, 1540–1555, sajtó alá rend. Szilády Áron, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1881 (Régi magyar költők tára, 2).
Szamosközy István történeti maradványai, 1566–1603. Az erdélyi fejedelmek birtokában volt eredeti példányról. Második kötet, 1598–1599, kiad. Szilágyi Sándor, Budapest, Akadémia, 1876 (Monumenta Hungariae Historica = Magyar Történelmi Emlékek, 28).
Szamosközy István történeti maradványai 1566–1603. Az erdélyi fejedelmek birtokában volt eredeti példányról. Harmadik kötet, 1603, kiad. Szilágyi Sándor, Budapest, Akadémia, 1877 (Monumenta Hungariae Historica = Magyar Történelmi Emlékek, 29).
Szamosközy István történeti maradványai, 1542–1608, kiad. Szilágyi Sándor, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1880 (Monumenta Hungariae Historica = Magyar Történelmi Emlékek, 30).
Szőke Kornélia, Genealogia variabilis : Tanulmány a genealógia műfajairól a Thurzó-család példáján (Miskolc, Doktori disszertáció, 2017).
Kees Teszelszky, Az ismeretlen korona : Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009.
Tóth István, A gyulafehérvári humanista költészet antológiája. “Költők virágoskertje”, Budapest, Accordia, 2001.
Tóth István, A gyulafehérvári latin nyelvű humanista költészet alapvonásairól = Irodalomtörténeti Közlemények 105 (2001), 3–28 (19–21).
Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum sive Annales Hungarici et Transylvanici, opera et studio clarissimorum doctissimorumque virorum Simonis Massae et Marci Fuchsii, Pastorum Coronensium, nec non Christiani Lupini et Joannis Oltard, Pastorum Cibiniensium, concinnati, quibus ex lucubrationibus Andreae Gunesch, Pastoris Sabaesiensis, aliisque Manuscriptis fidedignis quaedam adjecit Johannes Ziegler, Schenkensis Pastor in Districtu Bistriciensi Neovillensis, ed. Josephus Trausch, I, Coronae, Johannes Gött, 1847.
Vásáry István, A jezsuita Cseles Márton és a Julianus-jelentés (A Magna Hungária- és a Jugria-kérdés történetéhez = Vásáry István, Magyar őshazák és magyar őstörténészek, Budapest, Balassi Kiadó, 2008, 19–36.
Vásáry István, A Jugria-kérdés: „Ceterum censeo Iugriam esse delendam” = Vásáry István, Magyar őshazák és magyar őstörténészek, Budapest, Balassi Kiadó, 2008, 73–87.
Veress Endre, Báthory István király magyar hadserege = Hadtörténelmi Közlemények 10 (1897), 277–298.
Veress Endre, A történetíró Báthori István király = Erdélyi Múzeum 38, Új folyam 4 (1933), 377–412. https://doi.org/10.36240/etf-060
Veress Endre, Matricula et acta Hungarorum in unversitatibus Italiae studentium = Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai, 1221–1864, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1941 (Monumenta Hungariae Italica; Olaszországi Magyar Emlékek).
Vígh Éva, Állatszimbólumtár, A–Z, Budapest, Balassi, 2019.
Stephanus Weszprémi, Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographia – Centuria altera pars prior, II. Vienna, Typis Io. Tho. nobilis de Tratnern, 1778.
Weszprémi István, Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza, második száz – első rész, ford. Kővári Aladár, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1962.
