1. ALDOBOLYI NAGY, Miklós: Örmény Szamosújvár - magyar Szamosújvár. In: Örmények - Magyar írók novellái…, 2008, 24-50. (eredeti megjelenés 1944).

 

2. ÁCS, Zoltán: Nemzetiségek a történeti Magyarországon. Budapest 1984.

 

3. ÁVEDIK, Lukács: Szabad királyi Erzsébetváros monográfiája. Szamosújvár 1896. (reprint 2004)

 

4. B. NAGY, Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest (Bucuresti), 1970, 86.

 

5. B. NAGY, Margit: A szamosújvári örmény nagytemplom. In: Reneszánsz és barokk Erdélyben, szerk. Margit B. NAGY. Bukarest 1970, 211-226.

 

6. B. NAGY, Margit: A barokk Szamosújvár születése. In: Építés- építészettudomány 15, 1983, 27-39.

 

7. BAK, Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. Budapest 1997.

 

8. BALASSA M., Iván (szerk.): Magyar néprajz III. Anyagi kultúra. Budapest 1997, 281.

 

9. BALASSA M., Iván: A magyarországi németek népi építkezéséről. In Ház és Ember 5, 1989, 31-49.

 

10. BALÁZS-BÉCSI, Attila: A szamosújvári magyar-örmény katolikus temető monográfiája. Budapest 2002, 24, 85, 86.

 

11. BÁNYAI, Elemér (B): Egy népfaj pusztulása. In: Örmények - Magyar írók… 2008, 474-486, 483. (origin 1905).

 

12. BENKŐ, Elek - DEMETER István - SZÉKELY, Attila: A középkori mezőváros a Székelyföldön. Kolozsvár (Cluj Napoca), 1997, 26.
https://doi.org/10.36240/etf-223

 

13. BENKŐ, Elek: Transsilvania specialis. In: Erdély földje és népe, A székelyek földje, szerk. Szabó György. Kolozsvár 1999. 206. (szöveg eredetileg 1777).

 

14. BÁNYAI, Elemér (A): A beköltözés (népmonda)). In: Örmények - Magyar írók novellái…, 2008., 7-10, 9.

 

15. BERNÁD, Rita - KOVÁCS, Bálint: A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár. Repertórium. Arhiva de Colecţie Armeano-Catolică din Gherla. Repertoriu. The Armenian Catholic Collective Archive in Armenopolis. Repertory. Leipzig, Budapest 2011. Also alivible http://leveltar.romkat.ro/hu/kiadvanyok-tanulmanyok.html  01.03.2018. 

 

16. BIERBAUER, Virgil: A Székelyföld templomairól. In: Ódon erdély… 1986, II. 403-428, 425, (eredeti megjelenés 1942)

 

17. BÍRÓ, József: Erdély művészete. Budapest 1989, 235.

 

18. BELUSZKY, Pál- GYŐRI, Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest 2005. Budapest - Pécs 2005.

 

19. BÍRÓ, Sándor: Szamosújvár története. In: Az örmény Szamosújvár, szerk. Mihály, SZTRANYICZKI. Szamosújvár (Gherla) 2004, 29-30.

 

20. BÍRÓ, Vencel: Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In: Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok I-II, szerk.: SAS Péter, Budapest, 1986, 221-248, 237.

 

21. BOCK, Ulrich: Die armenische Baukunst. Köln 1983.

 

22. BODEA, Michaela: Valoare in peisajul urban al Gherlei [Value in the urban landscape of Gherla]. In: Revista musselor si monumentelor - Monumente istorice și de artă. 1984/1, 27-29.

 

23. BOGOS, Ernő: Measuring Sheets of the site Frumoasa: church, different dwellings and layout (Some part of the material have been published in the local exibition in Frumoasa about History of Armenians, since 2010.

 

24. BOGOS, Mária: A szépvízi örmény közösség. Budapest 1997. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/ormenyek/a_szepvizi_ormeny_kozosseg/pages/000_konyveszeti_adatok.htm  03.03.2018

 

25. BÖZÖDI, György: Székely bánja. Budapest 1939.

 

26. BRAUDEL, Fernand: L'identité de la France II. Espace et Histoire. Paris 1990. / CLARK, Peter (ed): Small towns in early modern Europe. Cambridge 1995.

 

27. COLE, Laurence: Military Culture and Popular Patriotism in Late Imperial Austria. New York 2014.
https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199672042.001.0001

 

28. CHOLNOKY, Jenő: Brassó földrajzi helyzete. In: Földrajzi Közlemények. 1928/19-10. 199-212.

 

29. DERCSÉNYI, Dezső - ZOLNAY, László: Esztergom. Budapest 1956, 13.

 

30. DOBOSYNÉ, Antal Anna: Fachwerk a schwäbische Türkei területén. Budapest 2006.

 

31. ECKHART, Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. In: Századok 52, 1918/7-8, 356-391. / BERNÁD - KOVÁCS 2011, 47.

 

32. EGYED, Ákos: Az örmény kérdés az 1790-91-es erdélyi országgyűlésen. In: Világtörténet 17, 1995/ősz-tél, 19-22.

 

33. ENTZ, Géza: Szolnok-Doboka műemlékei. In: Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk: Attila SZABÓ T. Dés-Kolozsvár. 1944. 191-230, 228.

 

34. FÁRAÓ, Simon: A szépvízi örmény telep I-II. In: Armenia, 1888/január 7-11. and 1888/február. 47-51.

 

35. FELD, István: Buda (Ofen) und Sopron (Ödenburg) - Meilensteine der ungarischen städtischen Hausforschung. In: Bauforschung und Hausforschung in Ungarn, Hg. Feld, István und Klein, Urlich. Marburg 2004, 9-38., 33. (Jahrbuch für Hausforschung 47)

 

36. FRISNYÁK, Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza 1996.

 

37. FURU Árpád: Táji tagolódás Erdély népi építészetében. Kolozsvár 2017.

 

38. GARDA, Dezső: Gyergyó a történelmi idő vonzásában. Gyergyószentmiklós 1992.

 

39. GARDA, Dezső: Gyergyói örmények könyve I-II. Budapest 2007.

 

40. GAZDOVITS, Miklós: Az erdélyi örmények történetéből. Budapest 2000.

 

41. GECSÉNÉ TAR, Imola: Történeti temetők Magyarországon. PhD értekezés. Budapest 2012.

 

42. GERŐ, László (szerk.): Ungarische Architektur: bis zum Ende des XIX. Jahrhunderts. Budapest 1954.

 

43. GERŐ, László: Történeti városrészek. Budapest 1971.

 

44. GIDÓ, Csaba: A vasúthálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában (1868-1915) PhD értekezés Pécs 2011.

 

45. GLASER, Lajos: Az Alföld régi vízrajza és települései. In: Földrajzi Közlemények 67, 1936/4, 297-307.

 

46. GILYÉN, Nándor: Az erdélyi Mezőség népi építészete. Budapest 2005, 42. 116.

 

47. GUZSIK, Tamás: Középkori örmény szakrális építészet. Budapest 1991.

 

48. GUZSIK, Tamás: Az örmény építészet emlékei. Budapest 1996.

 

49. GYÖRFFY, György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Budapest 1963-1987.

 

50. GYÖRGY, Zsigmond: Néhány külföldi utazó Szolnok-Doboka megyében [Some foreign travelers in Doboka-Szolnok County]. Dés 1905, 16 (Original description from 1845)

 

51. HAJNAL, István: Az újkor történte. Budapest 1988. (eredeti megjelenés 1936).

 

52. HAJÓS György, KUBINSZKY Mihály, VÁMOSSY Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Budapest, 2005.

 

53. HAROUEL, Jean-Louis: Histoire de l'urbanism. Paris 1990.

 

54. HASRATIAN, Mourad: Histoire de l'architecture arménienne des origines à nos jours. Lyon 2010.

 

55. HASSLER, Uta (Hg.): Langfriststabilität. Zürich 2011.

 

56. HORVÁTH, Ferenc: A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története. I. kötet. (1827-1944). Budapest 2004, 253.

 

57. HORVÁTH, Zoltán György- GONDOS, Béla - Ani, Az Ősi Örmény Főváros és Magyar Vonatkozásai. Budapest 2003.

 

58. HÖNIG, Roland: Elisabethstadt in Siebenbürgen. Aalen 2001.

 

59. HUIZINGA, Johan: The Waning of the Middle Ages, Chicago 1997. (magyarul "A középkor alkonya")

 

60. IMRE, István: A törvényhozó székely falu. Bukarest (Bucuresti) 1983.

 

61. INCZE, Éva: Hermeneutikai séta Sepsiszentgyörgyön. In: Délkelet Európa - South-East Europe 2013/2. 1-7, 2.

 

62. ISSEKUTZ, Sarolta: Örmény halottkultusz és temetkezés - Erzsébetváros és örmény katolikus temetője. Budapest 2009. / MÁRIA, Magdolna: A gyergyószentmiklósi örmény katolikus temető [The Armenian Catholic cemetery in Gheorgheni], http://www.gyergyoiormenyek.ro/temeto/  03.03.2018

 

63. KALI, Kinga: Vasárnapi örmények - valami a pozicionális identitásról (antropológiai tanulmány) [Sunday Armenians - something about positional identity (anthropological study)]. In: Örmények - Magyar írók novellái az örmény emberről, szerk. SAS, Péter. Budapest 2008, 511-532.

 

64. KECSKÉS, Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, Szerk: Miklós, CSERI et. al. Miskolc 1989, 231-268.

 

65. KEMÉNYFI Róbert: Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Debrecen 2004, 155.

 

66. KEREKES, Dóra: Örmények a Haditanács szolgálatában. In: Örmény Diaszpóra… II, 2007, 58-76.

 

67. KHAZINEDJIAN, Albert- KHAZINEDJIAN, Maryse: Architecture et art sacré arméniens: Aperçu et divers aspects. Paris 2012.

 

68. KLEINEISEL, János: Házak, városok, társadalmak. Budapest 1981, 174.

 

69. KOSTOF, Spiro: The City Shaped: Urban Patterns and Meanings Through History. London 1991KÓS, Károly: Erdélyország népének építése. Budapest 1996.

 

70. KÓS, Károly: Erdély kövei. Kolozsvár 1922.

 

71. KÓS, Károly: A székely ház. In: Ódon Erdély 1986. 387-402, 396. (Original 1929)

 

72. KOVÁCS András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541-1720. Budapest-Kolozsvár (Cluj Napoca), 2003, 50.

 

73. KOVÁCS, Bálint: Az irodalom és vallás kulturális közvetítő szerepe az erdélyi örmények integrációja során a 18. században. PhD Dissertation, Piliscsaba 2010.

 

74. KOVÁCS, Bálint: Az erdélyi örmények interregionális kulturális kapcsolatai a 17-18

 

75. században. In: Örmény diaszpóra… 30-46.

 

76. KOVÁCS, Bálint: Abschnitte aus der neuzeitlichen Geschichte der armenischen Missionen. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Catholica Latina 2006 (2), 39-50.

 

77. KOVÁCS, Bálint: "Hajkakan spjurk." Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében a 17-19. században. In: Jakab ALBERt Zsolt, PETI Lehel (szerk.): Folyamatok és léthelyzetek - kisebbségek Romániában. 2009. 21-40.

 

78. KOVÁCS, Bálint: A ferencesek és örmények kapcsolatai Erdélyben, a XVIII. Században. In: Nyolcszáz esztendős a ferences rend: Tanulmányok a Rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális-művészeti szerepéről 1-2, szerk. Medgyesy S., Norbert - Ötvös, István - Őze, Sándor. Budapest 2013, 282-291

 

79. KOVÁCS Bálint: "Noahs Arke für die Armenische Werte". Die Gründung des Armenischen Museums in Armenierstadt. In: Marina Dmitrieava, Bálint Kovács (szerk.): Die Kunst der Armenier im östlichen Europa. Köln; Weimar; Wien, 2014. pp. 49-58.
https://doi.org/10.7788/boehlau.9783412212162.49

 

80. KOVÁCS, Bálint: Ursprungsimaginationen. Die Armenische Hauptstadt Ani als lieu du mémoire. In: Adamantios Skordos, Hg.: Dietmar MÜLLER, Leipzig 2015, 253-262.

 

81. KOVÁCS, Bálint: Reproduktion der Diaspora. Armenische Ansiedlungen im östlichen Europa nach dem Genozid am Beispiel Gherla/ Armenierstadt in Siebenbürgen. Armenisch-Deutsche Korrespondenz 2015, (3), 39-42.

 

82. KOVÁCS, Bálint - PÁL, Emese: Far Away from Mount Ararat. Armenian Culture in the Carpathian Basin. Budapest 2013.

 

83. KOVÁCS, György: Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme". In: A szociális identitás, az információ és a piac. Szerk: László CZAGÁNY - László GARAI. Szeged 2004, 105-123, 113.

 

84. KÖLLŐ, Miklós: A gyergyószentmiklósi főtér homlokzatának állagvizsgálata. Graduate thesis. Kolozsvár 2006.

 

85. KÖPECZI, Béla (szerk.): Erdély története I-III. Budapest 1986. Elérhető az interneten: http://mek.niif.hu/02100/02109/html/ 

 

86. KRÄFTNER, Johann: Österreichs Bauernhöfe. Innsbruck 1994, 11, 25. VAREKA, Josef - FROLEC, Václáv: Lidová Architektura. Praha 2010, 309-410.

 

87. KÁDÁR, József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája. Dés 1901, 1979.

 

88. KRISTÓ, Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest 1988.

 

89. LEPETIT, Bernard: Les villes dans la France moderne (1740-1840). Paris 1988.

 

90. LEFEBVRE, Henri: La production de l'espace. Paris 1994.

 

91. LUKÁCSI, Kristóf: Adalékok az erdélyi örmények történetéhez. Kolozsvár 1867.

 

92. MAJOR, Jenő: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Budapest 1966.

 

93. MAKKAI László: Erdélyi városok. Budapest, 1940, 14.

 

94. MAKSAY Albert et al: Erdélyi városképek. Budapest 1936.

 

95. MÁTÉ Zsolt: A városszerkezet, mint műemlék. Falu, város, régió, 2001/6.

 

96. MÁTÉ, Zsolt: Történeti településeink értékvédelme. Egyetemi jegyzet BME, Budapest 2006.

 

97. MEGGYESI, Tamás: Városépítészeti alaktan. Budapest 2009.

 

98. MENDÖL, Tibor: Városaink valódi nagysága és a helyzeti energiák típusai I-II. In: Földrajzi Közlemények 1936/6-7., 8-10., 98-108., 121-132.

 

99. MENDÖL, Tibor: Általános településföldrajz. Budapest 1963.

 

100. MÉREI, Gyula (szerk.): Magyarország története 1790-1848. I. kötet. Budapest 1983, 1007.

 

101. MIKLÓSI-SIKES, Csaba: Szamosújvár és Sümeg barokk belvárosának építéstörténeti sajátosságai. In: Tusnad 1998: Történeti városok védelme, szerk: Sándor BENCZÉDI - Izabella HLAVATHY. Sfântu Gheorghe 1999, pp. 69-78, 69.
https://doi.org/10.1016/S0001-2092(06)62755-5

 

102. MIKLÓSI SIKES, Csaba: Örmény kutatások Erdélyben az 1980-as években. In: A 300 éves örmény szertartású római katolikus egyház és közösségei Magyarhonban régen és ma című konferencia. Szerk: Sarolta ISSEKUTZ. Budapest 2001, 127-134.

 

103. MOLNÁR, Antal: Szamos-Újvár és az örmények. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben 7. kötet, Budapest 1901, 234-242.

 

104. MUMFORD, Lewis: Város a történelemben. Budapest 1985. 14.

 

105. NAGY, Gergely Domonkos: Az erzsébetvárosi örmény nagytemplom - térszervezés és struktúra. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690-1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit (1928-2007) emlékére, szerk: János ORBÁN, Marosvásárhely-Kolozsvár (Târgu Mureș - Cluj Napoca). 2011, 73-84.

 

106. NAGY, Kornél: Az erdélyi örmények katolizációja (1685-1715). Budapest 2012. (1685-1715)]

 

107. NÉMETH, Ferenc: Magyar-örmények Bánát közéletében a 19. században. In: Délkelet Európa - South-East Europe: International Relations Quarterly, vol. 4. no.1. Spring 2013, 1-11.

 

108. NIEDERMAIER, Paul: Dörfer, Baudenkmäler: Studien zur Siedlungs- und Baugeschichte Siebenbürgens. Köln 2007

 

109. NORA, Pierre: Between Memory and History: Les Lieux der Memoire. In: Representations 26, 1989/Spring, 7-24.
https://doi.org/10.2307/2928520

 

110. NORBERG-SCHULTZ, Cristian: La signification dans l'architecture occidentale. Paris 1997.

 

111. ORBÁN, Balázs: Torda város és környéke. Budapest 1889. 317.

 

112. ORBÁN, Balázs: A Székelyföld leírása XV. fejezet. http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/ 28.02.2018. (original 1868)

 

113. ŐZE, Sándor: Reformation und Grenzgebiete. Zur Verbreitung der Reformation in den ungarisch besiedelten Gebieten. Budapest-Leipzig 2011, 81.

 

114. ŐZE, Sándor - KOVÁCS, Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. Piliscsaba 2006.

 

115. ŐZE, Sándor - KOVÁCS, Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II [The Armenian diaspora in the Carpathian Basin. II.].. Piliscsaba 2008.

 

116. PÁL, Emese: The Sacral Art of Transylvanian-Armenians. In: Far Away… 2013, 2013, 73-84.

 

117. PÁL Emese: Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben. Kolozsvár (Cluj Napoca) 2015.

 

118. PÁL, Emese: Örmény-katolikus templom, Gyergyószentmiklós, szócikk. In: Romániai Magyar Lexikon. http://lexikon.adatbank.transindex.ro/  03.03.2018.

 

119. PÁL, Judit (A): Örmények a Székelyföldön a 19. század közepéig. In: Acta 1995. Sepsiszentgyörgy 1996. 161-172.

 

120. PÁL, Judit (B): Az örmények a Székelyföld gazdasági életében a 19. század közepéig. In: Tradíciók és modernitás. Közép- és kelet-európai perspektívák, szerk.: Dorottya LIPTÁK, Éva RING. Budapest 1996. 35-50.

 

121. PÁL, Judit: Az erdélyi örmény népesség számának alakulása és szerkezete a 18. században. In: Erdélyi Múzeum LIX, 1997/1-2. 104-120.

 

122. PÁL, Judit: Das Bild der Armenier in Siebenbürgen. In: Siebenbürgische Semesterblätter Jg. 12. (1-2), München 1998, 68-76.

 

123. PÁL, Judit: Az erdélyi örmények és beilleszkedésük a magyar társadalomba. In: Kötődések Erdélyhez, szerk: Béni L. BALOGH. Tatabánya 1999. 64-73.

 

124. PÁL, Judit: Armenier im Donau-Karpaten-Raum, im besonderen in Siebenbürgen. In: Minderheiten, Regionalbewusstsein und Zentralismus in Ostmitteleuropa, Hg. Heinz-Dietrich LÖWE, Günther H TONTSCH, Stefan TROEBST (Hrsg.): Köln-Weimar-Wien 2000, 121-138.

 

125. PÁL, Judit: Városfejlődés a Székelyföldön 1750-1914. Csíkszereda (Miercurea Ciuc) 2003.

 

126. PÁL, Judit: Armeni în Transilvania. Contributii la procesul de urbanizare şi dezvoltare economică a provinciei / Armenians in Transylvania. Their Contribution to the Urbanization and the Economic Development of the Province. Romanian Cultural Institute, Center for Transylvanian Studies, Cluj-Napoca 2005, 27.

 

127. PÁL, Judit: Örmények Erdélyben a 18-19. században. In: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében… 2006, 27-38, 28-30.

 

128. PÁL, Judit: Az örmények integrálódása és az örménységkép változásai Erdélyben a 18-19. században. In: Örmény diaszpóra… II. 2007. 77-94.

 

129. POGÁNY, Frigyes: A szép emberi környezet. Budapest 1976, 8-93.

 

130. POLYÁK, Mariann: Az Arménia folyóirat jelentősége Erdélyben. Örmény diaszpóra… II. 2007, 138-144.

 

131. POP, Virgil: Armenopolis- oraș baroc. Teza de doctorat. Institutul de Architectura "Ion Mincu" Bucureşti 1997.

 

132. POP, Virgil: Armenoplis, eine barocke Gründungsstadt. In: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 21. (92.) 1998, 168-191.

 

133. POP, Virgil: Armenopolis - oras baroc, Accent, Cluj Napoca 2002.

 

134. POP, Virgil: Armenopolis: oras oraş baroc. Cluj Napoca 2012, 73.

 

135. POSTAVARU, Iozefina: Orasul Dumbrăveni, jud. Sibiu. Un sit urban istoric neprotejat. In: Monumentul, Ediția XI, 2011. 237-260, 238.

 

136. POSTAVARU 2011, 243. / Kovács Az erzsébetvárosi örmény könyvtár. In: Erdélyi Múzeum 72, 2012/2, 68-89, 72.

 

137. PRINZ, Gyula: A magyar vásárhelyek. In: Földrajzi Közlemények. 1934/ 4-6. 51-63.

 

138. PUSKÁS, Attila: Az erdélyi örmények nyomában. Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) 2006.

 

139. ROKALY József: A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiája 1908-2008. Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), 2008.

 

140. ROSSI, Aldo: Die Architektur der Stadt. Skizze zu einer grundlegenden Theorie des Urbanen. Düsseldorf 1973.

 

141. SABĂU, Nicolae: Gherla. Aspecte istorico artistice ale dezvoltării oraşului. In: Revista musselor si monumentelor - Monumente istorice și de artă. 1984/1. 17-29.

 

142. SABĂU, Nicolae: "Armenopolis" oder das Barock in Gherla (18.-19. Jahrhundert). In: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 14. 1991. 47-67.

 

143. SABĂU, Nicolae: "Armenopolis" the Baroque Gherla. In: Armenian Culture and Art in Gherla, ed. by SABĂU, N. Bucureşti 2002, 85-98.

 

144. SOJA, W. Edward: Postmodern Geographies. The Reassertion of Space in Critical Social Therory. London, New York 1998.

 

145. SOMBART, Werner: Die Juden und das Wirtschaftsleben. Altenburg 1911

 

146. SONKOLY, Gábor: Les villes en Transylvanie moderne entre 1750-1857. Kézirat. Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales Territoires urbains 1994.

 

147. SONKOLY, Gábor: Comment définir une hiérarchie urbaine? La Transylvanie entre 1750 et 1857. In: Cahiers du Centre de Recherches Historiques 17, 1996, 163-172.
https://doi.org/10.4000/ccrh.2616

 

148. SONKOLY, Gábor: Erdély városai a XVIII-XIX. században. Budapest 2001.

 

149. SONKOLY, Gábor: Vásárok, vásárkörzetek és városok Erdélyben 1820-ban. In: Korall 2003 / 11-12, 163-182.

 

150. SÓVÁGÓ, János- MIKLÓSI-SIKES, Csaba: Studiu de Sistematizare pentru punerae in valoare a zonelor reservatiilor de architectura si a monumentelor de architectura Gherla. Cluj Napoca 1977.

 

151. SZENTKIRÁLYI, Zoltán: Az építészet világtörténete. I-II. Budapest 1980

 

152. SZILÁGYI János: Aquincum. Budapest 1956, 76.

 

153. SZONGOTT, Kristóf: Szamosújvár, a magyar-örmény metropolisz írásban és képekben. Szamosújvár (Gherla) 1893.

 

154. SZONGOTT, Kristóf: A magyar örmény metropolisz. I-III. Szamosújvár (Gherla) 1901-1903.

 

155. TAMÁSKA Máté: A vidéki tér emlékezete. Budapest, 2011, 85.

 

156. TARISZNYÁS, Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest 1982.

 

157. TEUTSCH, Friedrich: Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbürgener sachsen I-II. Kronstadt (Brasov) 1928, 169.

 

158. TIBORI SZABÓ Zoltán: Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In: Tanulmányok a holokausztról, szerk: Braham RANDOLPH L. Budapest 2001, 103-142. Available: http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=230  01.03.2018

 

159. TÓTFALUSI, István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest 2001. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=q&qsearch=&qdetail=12387  03.03.2018

 

160. TÓTH K., József: Örmény identitás a dualizmuskorban. In: Örmény diaszpóra…, 2007, 127-137, 128.

 

161. TÓTH K., József (é. n.): Örmények a Kárpát-medencében. http://www.magyarormeny.hu/index.php?apps=ormenyek&article=26 25.02.2018.

 

162. TÖRÖK Á. - KERESZTES Sz.: Renovare urbana zona centrala. Facade Survey Drawing, commissioned by Gheorgheni Local Government Office. Undated.

 

163. TRÓCSÁNYI, Zsolt: Hasburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740. Budapest 1988, 334-35.

 

164. TROEBST, Stefan: Isfahan-Moskau-Amsterdam: Zur Entstehungsgeschichte des moskauischen Transitprivilegs für die Armenische Handels¬kompanie in Persien (1666-1676). In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 41 (2) 1993. 180-209.

 

165. VARGA E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. http://varga.adatbank.transindex.ro/  27.02.2018 (Varga's data is based on the official censuses)

 

166. VARGA E. http://varga.adatbank.transindex.ro/ 

 

167. VÁKÁR Tibor: Elpattant láncszem. Budapest 2008.

 

168. VÁKÁR, Tibor: "Örmény" építészet Gyergyószentmiklóson. In: Erdélyi Örmény Gyökerek, 2013/április, 22-24.

 

169. VÁMSZER, Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda (Miercura Ciuc) 2008. p. 35. (orig. 1941)

 

170. VERESS, Ilka. A romániai örmény kisebbség kulturális reprodukciós stratégiái.. In: Pro Minoritate Minoritate, 2009/tavasz, 123-140.

 

171. VOFKORI, György: Gyergyószentmiklós: Várostörténet képekben (Gyilkos-tó - Békás-szoros). Cluj Napoca 2004.

 

172. WAGNER-RIEGER, Renata: Geschichte der Architektur in Wien. Vom Klassizismus bis zur Sezession. Geschichte der Stadt Wien. Wien 1973., 174.

 

173. WEBER, Max: Die Stadt. In: Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik 47, 1920/21, 621-772.

 

174. ZÁRUG, Lukács: A "kétszázéves" gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom. In: Pásztortűz 1937/18, 342-344, 342.
https://doi.org/10.1175/1520-0477-18.10.342

 

Sources: 

 

1. A Magyar Korona Országainak helységnévtára. Budapest 1877.

 

2. Az 1910 évi népszámlálás II. A népesség foglalkozása. Budapest 1913, 770.

 

3. First Military Survey: 1782-86 / Second Military Survey 1819-1869. mapire.eu 25.02.2018

 

4. Plan der kaiserlich arminischen Elisabeth Stadt. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Nr. S 84 - No.

 

5. Map of Szamos-Ujvár, circa 1920, Hungarian National Archives (Magyar Nemzeti Levéltár), Nr. S 84 No.7.

 

6. Népszámlálás 1910, A népesség főbb adatai közésgek, és népesebb puszták, telepek szerint I. kötet. Budapest 1912.

 

7. Plan von dem an der Szamos zwischen Clausenburg und Bistritz liegenden Schloss Szamosujvar 1768. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Nr. G I h 3862.