1. Alderman, Derek H. és Inwood, Joshua 2013: Street naming and the politics of belonging: spatial injustices in the toponymic commemoration of Martin Luther King Jr. Social & Cultural Geography. 14:2., 211–233.
https://doi.org/10.1080/14649365.2012.754488

 

2. Alföldi György, Czeglédy Ákos és Horváth Dániel: Egy ébredő városrész - részvételi típusú városmegújítás a Józsefvárosban. In Egedy Tamás - Kondor Attila Csaba (szerk.): Városfejlődés és városrehabilitáció - Budapesti és lipcsei tapasztalatok. Magyar Földrajzi Társaság. Budapest. 101–120.

 

3. Andor Anna et al. 2020: A Mátyás Egyetemtől a Mátyás Pincéig. A cigánymuzsikusok zenei örökségének térbeli megjelenése Józsefvárosban. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. (megjelenés alatt)

 

4. Antos Balázs 2008: "Barna vagyok, de azok meg feketék, héjj"… In Bali János (szerk.): A kultúra kódjai: A 60 éves Kapitány Gábor köszöntésére. MOME. Budapest. 40–46.

 

5. Apor Péter 2009: Cigányok tere: kísérlet a kommunista romapolitika közép-kelet-európai összehasonlító értelmezésére. 1945–1961. *AETAS. 24. 69–86.

 

6. Authier, Jean-Yves - Bacqué, Marie-Hélene et Guérin-Pace, France 2006 (eds.): Le quartier. Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte.
https://doi.org/10.3917/dec.bacqu.2007.01

 

7. Bakó Ágnes, Bíró Lívia, et al (szerk.) 1970: Józsefvárosi lexikon. MSZMP VIII. ker. Bizottsága és a Fővárosi Tanács VIII. ker. Tanács.

 

8. Balatonyi Judit 2015: Lencsék által homályosan. Széljegyzet a kulturális reprezentációs elméletekhez. Romológia 3: 8. 8–15.

 

9. Bálint Mónika: Nagyítóval a remény nyomában, A józsefvárosi Magdolna negyed felfedezése. Recenzió Tábori Zoltán: Magdolna negyed című könyvéről. http://maneszota.gportal.hu/gindex.php?pg=32798176. (utolsó letöltés: 2020. július 23.)

 

10. Bankston Carl L III és Jacques Henry 2000: Spectacles of Ethnicity: Festivals and the Commodification of Ethnic Culture among Louisiana Cajuns. Sociological Spectrum. 20:4., 377–407.
https://doi.org/10.1080/02732170050122611

 

11. Bauman, Richard, Sawin, Patricia 1991: The Politics of Participation in Folklife Festivals. In Ivan Karp - Steven D. Lavine (eds.): Exhibiting Cultures. The Poetics and Politics of Museum Display. Smithsonian Institution Press. 288–315.

 

12. Békési Ágnes 2002: A magyarországi muzsikus cigánycsaládok szocializációs stratégiái és kapcsolati hálózata. Kisebbségkutatás. 11. évf. 27.

 

13. Békési Ágnes 2003: Muzsikusok. Pont Kiadó. Budapest.

 

14. Berki Márton 2014: Az egykori ipari területek funkcióváltásának példái Budapesten - A posztszocialista kontextus és a földrajzi lépték szerepe az átalakulásban. PhD értekezés. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, MTA TK Szociológiai Intézet. Budapest.

 

15. Berki Márton 2015: A térbeliség trialektikája. Tér és Társadalom. 29. évf., 2. szám,
https://doi.org/10.17649/TET.29.2.2658

 

16. Bhabha, Homi K. 1994: The Location of Culture. Routledge. London and New York.

 

17. Bhabha, Homi K. 1996: Culture's In-Between. In Hall., Stuart - du Gay, Paul (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London. 1996.

 

18. Bernáth Péter - Polyák Laura 2001: Kényszermosdatások Magyarországon. Beszélő. ROMA DOSSZIÉ. 3:6. 1–6.

 

19. Binder Mátyás 2009: "A cigányok" vagy a "cigánykérdés" története? Áttekintés a magyarországi cigányok történeti kutatásairól. Regio. 20:4. 35–59.

 

20. Binder Mátyás 2010: Elképzelt kultúra. A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreértelmezései. Eszmélet. 22:86. 172–195.

 

21. Blokland, Talja 2008: From the Outside Looking in: A "European" Perspective on the Ghetto. In Haynes Bruce, Hutchison, Ray (eds): The Ghetto: Origins, History, Discourse, Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 372–377.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2008.00271_5.x

 

22. Bluher, Dominique 2000: Souviens-toi de moi: A Hip-hop film? Contemporary French and Francophone Studies. Volume 4., Issue 2. 353–365.

 

23. Boateng, Isaac és Moobela, Cletus 2008: Sustainable Participatory Approaches. Urban Regeneration Processes: Lessons from Portsmouth Harbour and Inner-City Hulme, Manchester, Integrating Generations. FIG Working Week. Stockholm, Sweden. 1–14.

 

24. Bodnár Judit 2001: Fin de Millénaire Budapest. University of Minnesota Press.

 

25. Bogdán Péter, Molnár István Gábor és Setét Jenő 2019: Roma reprezentáció a magyar főváros közterein. Tom Lantos Intézet. http://real.mtak.hu/105009/1/RomaKozter.pdf. (utolsó letöltés: 2020. július 27.)

 

26. Boros Lajos 2010: Az "új városszociológia" születése. In Jancsák Cs. - Pászka I. - Nagy G. D. (szerk.): Állandó párbeszédben. Belvedere Meridionale. Szeged. 64–76.

 

27. Bramadat, Paul A. 2001: Shows, Selves and Solidarity: Ethnic Identity and Cultural Spectacles in Canada. Department of Canadian Heritage for the Ethnocultural, Racial, Religious and Linguistic Diversity and Identity Seminar. Nova Scotia. Halifax.

 

28. Brauer-Benke József 2003: A magyar cigányzenészek és társadalmi kapcsolatrendszereik. Valóság. XLVI (1). 57–65.

 

29. Bruner, Edward M 2005: Culture on Tour. Ethnographies of Travel. The University of Chicago Press. Chicago.

 

30. Buden, Boris 2003: Kulturák közti fordítás (hibriditás). Magyar Lettre Internationale. 51. Szám. 2003. tél. http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre51/boris_buden.htm 

 

31. Bujdosó Bori 2012: Jön a Nyócker 8D. http://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20120306-ujravagott-3d-s-valtozatban-mutatjak-be-a-nyockert-aprilis-5.html  (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

32. Burke, Peter 2009: Cultural Hybridity. Polity Press. Cambridge.

 

33. Cadaval, Olivia és Reinhard, Rick 1992/1993: "Tirarlo a la Calle / Taking itt o the Streets": The Latino Festival and the Making of Community. Washington History. 4:2. 40–55.

 

34. Carbone, Maurizio 2005: Sustainable Tourism in Developing Countries: Poverty Alleviation, Participatory Planning and Ethical Issues. The European Journal of Development Research. 17:3. 559–565.
https://doi.org/10.1080/09578810500209841

 

35. Chaddha, Anmol, Wilson, William Julius 2008: Reconsidering the "Ghetto". In Haynes Bruce, Hutchison, Ray (eds): The Ghetto: Origins, History, Discourse, Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 384–388.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2008.00271_7.x

 

36. Chédiac Sophie 2009: A la maison dans mon HLM… La résidentialisation comme dispositif de rénovation urbaine. Métropoles. Numéro 5. http://metropoles.revues.org/3775. 
https://doi.org/10.4000/metropoles.3775

 

37. Comaroff, John és Comaroff, Jean 2009: Ethnicity, Inc. The University of Chicago Press.
https://doi.org/10.7208/chicago/9780226114736.001.0001

 

38. Cook, Ian 2009: Review: Beyond Budapest Sightseeing Tour . Budapest Funzine. http://www.funzine.hu/Culture/200902272675/Culture/Review-Beyond-Budapest-Sightseeing-Tour /menu-id-58.html (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

39. Craig, Gary 2007: Community capacity-building: Something old, something new . . .? Critical Social Policy. 27 (3). SAGE Publications. London. 335–360.
https://doi.org/10.1177/0261018307078846

 

40. Cruikshank Julie 1997: Negotiating with Narrative: Establishing Cultural Identity at the Yukon International Storytelling Festival. American Anthropologist. 99:1. 56–69.
https://doi.org/10.1525/aa.1997.99.1.56

 

41. Czepczynski, Mariusz 2008: Cultural Landscapes of Post-Socialist Cities. Representation of Powers and Needs. Ashgate. Aldershot.

 

42. Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea 2010: Nyilvánosság és részvétel a településtervezési folyamatban. Tér és Társadalom. 24:1. 15–36.
https://doi.org/10.17649/TET.24.1.1293

 

43. Csata Zsombor: Etnicitás és gazdaság. In Bárdi Nándor (szerk): Románai Magyar Lexikon. Szócikkek az erdélyi magyar társadalomismerethez. http://lexikon.adatbank.transindex.ro/?link=tarsadalomismeret (utolsó letöltés: 2020. július 27.)

 

44. Csejtey Orsolya 2008: Beyond Budapest - Last minute-show a nyóckerben. Pesti Műsor Online. http://www.pm.hu/index.php?sect=budapest&alsect=cikk&id=498 (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

45. Csizmady, Adrienne, Csanádi, Gábor, Kocsis, János Balázs, Kőszeghy, Lea és Tomay, Kyra 2012: A városrehabilitáció társadalmi hatásai = Social Consequences of Urban Renewal. Project Report. OTKA.

 

46. Demeter Zayzon Mária 1994: A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata. Humanitas Civitaties. Budapest.

 

47. Dömötör Ági 2009: Kincskeresés és virágültetés és a nyolcadik kerületben, origo.hu (utolsó letöltés: 2020. július 23.)

 

48. Dr. Balázs András 2019: Család és szomszédság a Magdolna negyedben. Gettó-e a szegregátum? PhD disszertáció kézirat. Debreceni Egyetem.

 

49. Duncan, Pete - Thomas Sally 2000: Neighbourhood regeneration. Resourcing community involvement. The Policy Press. UK.

 

50. Dupcsik Csaba 2009: A magyarországi cigányság története, Történelem a cigánykutatás tükrében, 1890-2008. Osiris Kiadó.

 

51. Durst Judit 2003: "Mi jó muzsikuscsalád vagyunk". Péliné Nyári Hilda életrajzi regényének olvasatairól. In: Beszélő. 1–2. 62–70.

 

52. Egedy Tamás és munkatársai 2002: Városrehabilitációs programok eredményei és tapasztalatai Budapesten. A NEHOM-projekt aktuális eredményei. Falu, Város, Régió. 8. 3–10.

 

53. Egedy Tamás és Kovács Zoltán 2005: A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése. In Egedy Tamás (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom. MTA Földrajzi Kutatóintézet. Budapest. 9–21.

 

54. Eiler Ferenc és Kovács Nóra 2000: A kisebbségi önkormányzatok rendszere Magyarországon. Regio. 81–112.

 

55. Eisenstein, Adele 2007: A secret Budapest revealed. The Budapest Sun. http://www.budapestsun.com/news/58802 (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

56. Eriksen, Thomas Hylland 2008: Etnicitás és nacionalizmus. Gondolat Kiadó. PTE Kommunikáció - és Médiatudományi Tanszék. Budapest-Pécs.

 

57. Esman, Marjorie R. 1982: Festivals, Change and Unity: The Celebration of Ethnic Identity among Louisana Cajuns. Anthropological Quarterly. 55:4. 199–210.
https://doi.org/10.2307/3317149

 

58. Fabre, Genevieve és O'Meally, Robert 1995: History and Memory in African-American Culture. Oxford University Press.

 

59. Fehér, Katalin, Keller, Judit, Virág, Tünde 2017: Civil protests for the poor experience from the 8th District of Budapest. In Keller J., Keresztély K.; Virág T. (eds.) Our Neighbourhoods' Heroes: Stories on Citizen Participation in Local Development in European Cities. Berlin: Comparative Research Network. 79–86.

 

60. Feischmidt Margit 2014: Plebejus Kozmopolitizmus Erdélyben és a Nyolcadik kerületben. In Gács Anna, Orbán Katalin (szerk.): Emlékkerti kőoroszlán. ELTE. 139–153.

 

61. Fejős Zoltán 2003: A városi kultúra régi és új elemei: szempontok Budapest átalakulásának értelmezéséhez. In Kovács Nóra - Szarka László (szerk.): Tér és Terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 95–119.

 

62. Fejős Zoltán 2005: A nyilvános városszöveg. In N. Kovács Tímea, Bőhm Gábor, Mester Tibor (szerk.): Terek és szövegek, Újabb perspektívák a városkutatásban. Kijárat Kiadó. Budapest. 214–220.

 

63. Fontos Erzsébet 2010: Romák kezében Józsefváros jövője. http://www.hirextra.hu/2010/08/03/romak-kezeben-jozsefvaros-jovoje (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

64. Forman, Murray 2004: Introduction. In Forman, Murray - Neal, Mark Anthony (eds): That's the joint. the hip-hop studies reader. Routledge. New York and London.
https://doi.org/10.4324/9780203642191

 

65. Forrest, Ray és Kearns, Ade 2001: Social Cohesion, Social Capital and the Neighbourhoods. Urban Studies. 38:12. 2125–2143.
https://doi.org/10.1080/00420980120087081

 

66. Foucault, Michel 1999: Eltérő terek. In Sutyák Tibor (szerk): Nyelv a végtelenhez - Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Latin Betűk. Debrecen. 147–157.

 

67. Földes Petra és Lannert Judit 2010: Erőszak az iskolában. Romló közérzet: ok vagy következmény? Esély., 21:3. 48–65.

 

68. Friedrichs, Jürgen 2002: Response: Constrasting US and European Findings on Poverty Neighbourhoods. Housing Studies. Volume 17., Issue 1. 101–106.
https://doi.org/10.1080/02673030120105929

 

69. Futó Péter 2003: A szociális városrehabilitáció esélyei Középső-Józsefváros és Középső-Erzsébetváros szlömösödő negyedeiben. BKÁE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Budapest.

 

70. Gans, Herbert J. 2008: Involuntary Segregation and the Ghetto: Disconnecting Process and Place. Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 353–357.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2008.00271_2.x

 

71. Garrioch, David és Peel, Mark 2006: Introduction. The Social History of Urban Neighborhoods. The Journal of Urban History. 32: 5. 663–676.
https://doi.org/10.1177/0096144206287093

 

72. Gerő Márton, Sík Endre és Zongor Gábor 2005: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Tárki. Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4.

 

73. Gerőházi Éva, Somogyi Eszter et al 2004: A szociális városrehabilitáció: koncepció, eszközrendszer és modellkísérletek előkészítése. Városkutatás Kft.

 

74. Gordon-Walker, Caitlin 2013: The Process of Chop Sey: Rethinking Multicultural Nationalism at the Royal Alberta Museum. In Susan L.T. Ashley (ed): Diverse Spaces: Identity, Heritage and Community in Canadian Public Culture. Cambridge Scholars Publishing. 16–38.

 

75. Green, Nancy 2002: Le quartier ethnique en formation et transformation. In Pouillon, François et al (eds.): Lucette Valensi à l'œuvre. Une histoire anthropologique de l'Islam méditerranéen. Éditions Bouchene. Paris. 175–193.

 

76. Greif, Meredith J. 2009: Neighbourhood Attachment in the Multiethnic Metropolis. City and Community. 8:1. 27–45.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2009.01268.x

 

77. Grossberg, Lawrence 1996: Identity and Cultural Studies: Is That All There Is? In Hall, Stuart - du Gay, Paul (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London. 87–107.
https://doi.org/10.4135/9781446221907.n6

 

78. Guest, Avery M., Cover, Jane K. és Matsueda, Ross L 2006: Neighborhood Context and Neighboring Ties. City & Community. 5:4. 363–385.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2006.00189.x

 

79. György Eszter 2017: A kisebbségi kulturális örökség létrehozásának kísérlete. A Rom Som cigányklub története (1972-1980). In Ignácz Ádám (szerk): Populáris zene és államhatalom. Rózsavölgyi és Társa - MTA BTK.

 

80. György Eszter - Oláh Gábor 2019: "Veszélyes helyből" családbarát városnegyed. Családbarát szempontok a Magdolna negyed szociális rehabilitációja során. ELTE

 

81. György Eszter 2019: Az emlékezet és felejtés helyei. Korall 75. 46–61.

 

82. György Péter 1998: Noé Bárkája, Bábel tornya, Édenkert. In: Digitális Éden. Magvető. 15–105.

 

83. György Péter 2005: Minden archívum, minden örökség. Iskolakultúra 15:3. 4–15.

 

84. Hablicsek László 2007: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia. 50 (1): 7–54.

 

85. Hall, Stuart 1990: Cultural Identity and diaspora. In Jonathan Rutherford (ed): Identity: Community, Culture, Difference. Lawrence & Wishart. 222–237.

 

86. Hall, Stuart 1996: New Ethnicities. In David Morley and Kuan-Hsing Chen (eds): Stuart Hall Critical Dialogues in Cultural Studies. Routledge. London-New York. 441–450.

 

87. Hall, Stuart 1997: A kulturális identitásról. In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris. Budapest. 60–85.

 

88. Hall Stuart 2007: Identités et cultures. Politiques des cultural studies. Éditions Amsterdam. Paris.

 

89. Hall, Stuart 2007: La question multiculturelle. Identités et cultures, Politiques des cultural studies. Éditions Amsterdam. Paris.

 

90. Hall, Stuart, du Gay, Paul 1996 (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London.

 

91. Hanhörster, Heike 2001: Whose neighbourhood is it? Ethnic diversity in urban spaces in Germany. GeoJournal. 51:4. 329-338.
https://doi.org/10.1023/A:1012273014512

 

92. Havermans, Dave - Smeets, Jos 2010: Gated communitites. A theoretical discussion on place attachment and identity. Urban Dynamics and Housing Change. 22nd International Housing Research Conference. eNHR Istanbul.

 

93. Hayden, Dolores 1995: The Power of Place. Urban Landscapes as Public History. The MIT Press. Cambridge-London.

 

94. Hayden, Dolores 2010: A városi táj története. A "sense of place" és a tér politikája. In Szíjártó Zsolt (szerk.): Köz/tér Fogalmak, nézőpontok, megközelítések. Gondolat Kiadó. PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. Budapest-Pécs. 90–111.

 

95. Haynes Bruce és Hutchison, Ray 2008: The Ghetto: Origins, History, Discourse, Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 347–352.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2008.00271_1.x

 

96. Hebdige, Dick 2008: Sous-culture, le sens du style. Zones. Éditions de la Découverte. Paris.

 

97. Heltai Gyöngyi, 2002: Néhány jellemző tendencia a kortárs vizuális antropológiai gondolkodásban. Dialëktus Fesztivál 2002. (filmkatalógus és vizuális antropológiai írások). 89–113.

 

98. Hemetek, Ursula 2017: Roma and "their" Music in South-eastern Europe: Silenced Voices? Exclusion, Racism and Counter-Strategies. In Kirkegaard, Annemette - Järviluoma, Helvi - Knudsen, Jan Sverre - Otterbeck, Jonas (eds.): Researching Music Censorship. Newcastle upon Tyne. 83–103.

 

99. Hervé Vieillard - Baron 2011: Banlieue, quartier, ghetto: de l'ambiguïté des définitions aux représentations; In: Nouvelle revue de psychosociologie. 2:1227–40.
https://doi.org/10.3917/nrp.012.0027

 

100. Ho Tai, Hue-Tam 2001: Pierre Nora and French National Memory Author(s): The American Historical Review. 106:3. 906-922.
https://doi.org/10.2307/2692331

 

101. Homer, Sean 2006: "The Roma Do Not Exist": The Roma as an Object of Cinematic Representation and the Question of Authenticity, Gramma. Journal of Theory and Criticism. 14. 183-197.

 

102. Horváth Imre 2015: "Mindenki gettósztár": tér, hatalom és identitás a Nyócker! című animációs filmben. In Győri Zsolt, Kalmár György (szerk): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. A kortárs filmtudomány kulcskérdései 4., Debreceni Egyetemi Kiadó. 244–253.

 

103. Horváth Kata 2009: Az erőszak játszótere. In Horváth Kata, Takács Gábor (szerk): Színház és Pedagógia. Elméleti és módszertani füzetek 3. Drámapedagógiai esettanulmányok I. Káva Kulturális Műhely - anBlokk Egyesület. Budapest. 4–6.

 

104. Howarth, Caroline 2002: Idenity in Whose Eyes? The Role of Representations in Identity Construction. Journal for the Social Behaviour. 32: 2. 145–162.
https://doi.org/10.1111/1468-5914.00181

 

105. Hubay József 2004: Nyócker. http://www.moziplussz.hu/kritika.php?id=349 (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

106. Humain-Lamoure, Anne-Lise 2006: Le quartier comme objet en géographie. In Authier, Jean-Yves, Bacqué, Marie-Hélène, Guérin-Pace, Franc (eds.): Le quartier. Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 41–51.
https://doi.org/10.3917/dec.bacqu.2007.01.0041

 

107. Imre, Anikó 2008: Roma Music and Transnational Homelessness. Routledge. Third Text. 22: 3. 325–330.
https://doi.org/10.1080/09528820802204664

 

108. Imre, Anikó 2005: Whiteness in Post-Socialist Eastern Europe: The Time of the Gypsies, the End of Race. In López, Alfred J.: Postcolonial whiteness: a critical reader on race and empire. State University of New York. 79–103.

 

109. Iordanova, Dina 2008: Mimicry and Plagiarism, Reconciling Actual and Metaphoric Gypsies. Routledge. Third Text. 22:3. 305–310.
https://doi.org/10.1080/09528820802204276

 

110. Jakab Diána 2005: Gettócsinosítás. Amaro Drom. 2005.05.01. (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

111. Jarvis David, Berkely Nigel és Broughton, Kevin 2012: Evidencing the impact of community engagement in neighbourhood regeneration: the case of Canley, Coventry. Community Development Journal. 47(2). 232–247.
https://doi.org/10.1093/cdj/bsq063

 

112. Jeney Sarolta 1975: Szanálás a Józsefvárosban. Valóság. 18:1–12. 72–85.

 

113. Józsefváros rekonstrukciója. Budapest 1975. FŐBER sorozat 5. kötet.

 

114. Juhász Géza - Wirth Judit 2002: Hogyan sérti meg a magyar állam a nők emberi jogait a prostitúcióval kapcsolatban? http://www.prostitucio.hu/cedaw.arnyekjelentes.prostitucio.reszlet.htm (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

115. Junghaus Tímea 2016: Roma Parlament nekrológ. Tranzitblog.hu http://tranzitblog.hu/nekrolog-roma-parlament-1991-2016/. 

 

116. Kali Kinga 2007: Megmondom, testvér! A rap legyen hiteles. Amaro Drom. XVII. évfolyam, 12. szám. 31–33.

 

117. Kállai Ernő 2002: A cigányzenészek helye és szerepe a magyar társadalomban és a magyar kultúrában. In Kovács Nóra - Szarka László (szerk.): Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből. Akadémiai Kiadó. 327–345.

 

118. Kállai Ernő 2003: Cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon - kutatási gyorsjelentés. In Kállai Ernő (szerk.): A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentés. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 27–91.

 

119. Kállai Ernő 2005: Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon. Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest.

 

120. Kalmár György - Győri Zsolt 2015: A tér, hatalom és identitás viszonyainak kutatása a magyar filmben, 11. In Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. A kortárs filmtudomány kulcskérdései 4., Debreceni Egyetemi Kiadó.

 

121. Karsai László 1995: A cigány társadalom Magyarországon 1944 előtt. In Gyáni Gábor (szerk.): Magyarország Társadalomtörténete II. 1920–1944. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 351-360.

 

122. Katz, Michael B. 1993: The Urban "Underclass" as a Metaphor of Social Transformation. In Michael B. Katz (ed.): The "Underclass" Debate. Princeton University Press. 4–26.
https://doi.org/10.1515/9780691188546

 

123. Kemény István - Janky Béla - Lengyel Gabriella 2004: A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest.

 

124. Kende Ágnes 2018: A roma gyerekek méltányos oktatását segítő programok lehetőségei az oktatási egyenlőtlenségek rendszerében. socio.hu 1. 146–162.
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.1.144

 

125. Keresztély, Krisztina, Scott, James W. és Virág, Tünde 2015: Roma Communities, Urban Development and Social Bordering in the Inner City of Budapest. http://www.euborderscapes.eu/fileadmin/user_upload/Working_Papers/EUBORDERSCAPES_Working_Paper_14_Keresztely_Scott_Virag.pdf 

 

126. Keszei András 2011: A város narratív identitása. In A város és társadalma. H. Németh István et al (szerk.): Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére. Hajnal István Kör. Budapest. 436–450.

 

127. Kóczé Angéla 2012: Roma civil szervezetek társadalmi integrációs szerepének korlátai és lehetőségei. In Kovách Imre, Dupcsik Csaba, P.Tóth Tamás, Takács Judit (szerk): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon: tanulmányok. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (Szociológiai Intézet). 293–306.

 

128. Kóczé Angéla 2017: Roma emancipációs törekvések: Egy kutatás margójára. In Kóczé et al (szerk.): Egymás szemébe nézve. Az elmúlt fél évszázad roma politikai törekvései. MTA TK Szociológiai Intézet. Budapest. 5–15.

 

129. Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs 2007: A lakáspolitika hatása Budapest városszerkezetére az 1960-as és az 1970-es években. Földrajzi Értesítő. LVI. évf. 3–4. füzet. 237–269.

 

130. Kosáry Domonkos (szerk.) 1975: Budapest története III. A török kiűzetésétől a márciusi forradalomig. Akadémiai Kiadó. Budapest.

 

131. Kovács Zoltán 2005: A városrehabilitáció eredményei és korlátai Budapesten. In Egedy Tamás (szerk): Városrehabilitáció és társadalom. MTA Földrajzi Kutatóintézet. Budapest. 159–175.
https://doi.org/10.17649/TET.20.1.1912

 

132. Kovács, Éva 2009: Fekete testek, fehér testek. Beszélő. Roma dosszié, 14:1.

 

133. Kovats, Martin 1996: A jó, a rossz és a csúf - a romapolitika három arca Magyarországon. Eszmélet. 8:32. 132–154.

 

134. Kraidy, Marwan M. 2005: Hybridity, or the Cultural Logic of Globalization. Temple University Press. Philadelphia.
https://doi.org/10.26530/OAPEN_626979

 

135. Krich Balázs 2005: Gettófirka. http://www.origo.hu/filmklub/20041211gettofirka.html (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

136. Krüger, Simone 2013: Undoing Authenticity as a Discursive Construct A Critical Pedagogy of Ethnomusicology and "World Music". In Alge, B and Kraemer, O, (eds.) Beyond Borders: Welt-Musik-Pädagogik: Musikpädagogik und Ethnomusikologie im Diskurs. Wissner Verlag, Augsburg. 93–114.

 

137. Kubik Elvira 2008: A Mátyás tér már nem tabu. Kultúrpart. http://www.kulturpart.hu/lavor/5528/a_matyas_ter_mar_nem_tabu (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

138. Ladányi János 1992: Gondolatok a Középső-Józsefváros rehabilitációjának társadalmi összefüggéseiről. Tér és Társadalom. 6. évf. 3–4., 75–88.
https://doi.org/10.17649/TET.6.3-4.253

 

139. Ladányi János, Szelényi Iván 1998: Class, ethnicity and social-ecological change in post-communist Hungary. In Enyedi, György (szerk.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó. Budapest. 67–86.

 

140. Ladányi János, Szelényi Iván 2001: A roma etnicitás "társadalmi konstrukciója" Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában. Szociológiai Szemle. 4. 85–95.

 

141. Ladányi János 2008: Lakóhelyi szegregáció Budapesten. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest.

 

142. Ladányi János - Szelényi Iván 2001: Van-e értelme az underclass kategória használatának? Beszélő. 11. 94–98.

 

143. Ladányi János - Szelényi Iván 2004: A roma etnicitás és társadalmi kirekesztettség. In Fedinec Csilla (szerk.): Nemzet a társadalomban. Teleki L. Alapítvány. Budapest. 29–46.

 

144. Lakatos Elza 2006: Mit csinálnak a kerületi roma önkormányzatok (Szúrópróba III.) Amaro Drom. 2006. július.

 

145. Leimdorfer, Francois et al 2002: Nommer les quartiers d'Abidjan. In Christian Topalov (ed.): Les divisions de la ville. Éditions UNESCO. Éditions de la Maison des sciences de l'homme. Paris. 313–372.
https://doi.org/10.4000/books.editionsmsh.1251

 

146. Lopes, Felipe, de Tyse, Mikhael 2000: Case Study: Fighting Poverty through Rehabilitation of Poor Neighbourhoods. Study prepared in conjuction UNDP's World Alliance of Cities against Poverty. 1–4.

 

147. Lugosi Győző 2004: A (cigány) mélyszegénység szociológiája a kelet-európai újkapitalizmusban. Eszmélet. 63:1. 107–114.

 

148. Maerker, Anna, Sleight, Simon és Sutcliffe, Adam (eds) 2018: History, Memory and Public Life: The Past in the Present. London, Routledge.
https://doi.org/10.4324/9781351055581

 

149. Majtényi Balázs, Majtényi György 2012: Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010. Libri Kiadó. Budapest.

 

150. McClinchey, Kelley A. 2008: Urban Ethnic Festivals, Neighborhoods, and the Multiple Realities of Marketing Place. Journal of Travel & Tourism Marketing. 25:3–4, 251–264.
https://doi.org/10.1080/10548400802508309

 

151. Messing Vera 2003: Változás és állandóság. Médiakutató; Budapest. 1–12.

 

152. Mette Louise Berg & Nando Sigona 2013: Ethnography, diversity and urban space. Identities. 20:4. 347–360.
https://doi.org/10.1080/1070289X.2013.822382

 

153. Mihályi Helga 2016: A cigány népesség demográfiai sajátosságai. Szellem és tudomány: a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének folyóirata. 7:1–2. 29–48.

 

154. Mirga-Kruszelnicka, Anna 2018: Challenging Anti-gypsyism in Academia: The Role of Romani Scholars. Critical Romani Studies. 1:1. 8–28.
https://doi.org/10.29098/crs.v1i1.5

 

155. Mollenkopf, John és Castells, Manuel 1991: Introduction. In John H. Mollenkopf, Manuel Castells (eds): Dual City: Restructuring New York. Russel Sage Foundation. NY.

 

156. Morin, Richard és Rochefort, Michel 2003: L'apport des services de proximité à la construction d'une identité de quartier: analyse de services d'économie sociale et solidaire dans trois quartiers de Montréal. Recherches sociographiques. 44:2. 267–290.
https://doi.org/10.7202/007692ar

 

157. Müllner András 2015: Nézetek és eltérések. Néhány gondolat az (ön)reprezentációról és más törölt fogalmakról. Romológia. 3: 8. 47–58.

 

158. Müllner András, Pócsik Andrea 2016: Fedőemlékek. Filológiai Közlöny. 62: 4 323–331.

 

159. Nagy Ágnes 2005: Városnegyedek életciklusa - Lakáselosztás, Társadalmi átrétegződés. A Lipótváros társadalma 1930–1960 között*. In F. Romhányi Beatrix (szerk.): Tanulmányok Budapest Múltjából. 32. Budapesti Történeti Múzeum. 179–214.

 

160. Nagy Pál 2018: A jövő elkezdődött, a múlt nem ért véget - történeti felvetések Forray Katalin és Orsós Anna írása nyomán, REGIO. 26:2. 183–213.
https://doi.org/10.17355/rkkpt.v26i2.217

 

161. Nagy Pál 2016: Dögevés - Szükség, tabu, sztereotípia. Napi Történelmi Forrás. https://ntf.hu/index.php/2016/12/09/dogeves-szukseg-tabu-sztereotipia/ (utolsó letöltés: 2020. július 24.).

 

162. Nagy, Klára 2017: The Eighth of Budapest. Creating new narratives for a stigmatized district. MA Thesis in Cultural Heritage Studies. CEU. Budapest.

 

163. Nagy, Zsuzsa 2010: Glove Actually: Integration and Gentrification in a Community Center in Budapest. MA Thesis for the Department of Sociology and Social Anthropology CEU. Budapest.

 

164. Nagy-Csere Áron 2010: Nyomortepelből mintalakótelep. Korall. 11:40. 45–67.

 

165. Neményi Mária-Szalay Júlia 2017: Elbeszélt évtizedek. A roma politika közelmúltbeli története a roma politikusok szemével. In Kóczé et al (szerk.): Egymás szemébe nézve. Az elmúlt fél évszázad roma politikai törekvései. MTA TK Szociológiai Intézet Budapest, 15–76.

 

166. Nemes Ferenc - Szelényi Iván 1967: A lakóhely mint közösség. Akadémiai Kiadó.

 

167. Niedermüller Péter 1994: A város: kultúra, mítosz, imagináció. Mozgó Világ. 20: 5. 5–14.

 

168. Niedermüller Péter 2009: A kettészakadt város. Fordulat. 7. 135–142.

 

169. Oláh Gábor 2011: L'Histoire du Quartier à Budapest. Mémoire présenté en vue du diplôme de l'École des Hautes Études en Sciences Sociales. Paris.

 

170. Oláh József 2008: Roma identitás és önreprezentáció. Kisebbségkutatás. 17:4.

 

171. Oscherwitz, Dayna L. 2004: Pop goes the banlieue: Musical Métissage and the Articulation of a Multiculturalist Vision. Contemporary French and Francophone Studies.8:1. 43–50.
https://doi.org/10.1080/10260210310001635496

 

172. Óvári Bálint 2008: Beyond Bp. - Turistavezetés a nyolckerben?, RomaPage. http://corleone.romapage.hu/index.php?id=47&tx_ttnews[tt_news]=114639 (utolsó letöltés: 2012.október. 14.).

 

173. Owczarzak, Jill 2009: Introduction: Postcolonial studies and postsocialism in Eastern Europe. Focaal. 53. 3-19.
https://doi.org/10.3167/fcl.2009.530101
 PMid:20651941 PMCid:PMC2907893

 

174. Patrovich Tamás 2004: Befejezéséhez közeledik a Nyócker. Manifeszt.hu. http://manifeszt.hu/old_manifeszt/printer.php?lang=Magyar&main=1095926997&hdt=1098803764 (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

175. Paulik Mónika 2010: Beindul a Kesztyűgyár. Szocháló. 2010. október 25. http://szochalo.hu/cikkek/4352/ (utolsó letöltés: 2012.október. 14.).

 

176. Péliné Nyári Hilda 1996: Az én kis életem. T-Twins Kiadó.

 

177. Perczel Anna 1992: A Közép-Józsefváros északi területére készülő részletes rendezési terv programja. Tér és Társadalom 3–4. 89–162.
https://doi.org/10.17649/TET.6.3-4.254

 

178. Picker, Giovanni 2017: Racial Cities, Governance and Segregation of Romani People in Urban Europe. Routledge. Oxon.
https://doi.org/10.4324/9781315750460

 

179. Pilinyi Péter 1997: A Józsefváros története, 1718–1848. Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata.

 

180. Pilinyi Péter 2006: A Józsefváros története, 1928–1948. Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata.

 

181. Pócsik Andrea 2010: Megfigyelő tekintetek. A magyarországi romák ábrázolása a kortárs antropológiai filmelméletek tükrében. In Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás, Különbségteremtő társadalom. Gondolat-MTA Kisebbségkutató Intézet. 2010. 407–419.

 

182. Pócsik Andrea 2014: Láthatóvá tenni. A romaképelemzés elmélete és gyakorlata. In Pócsik Andrea, Füzi Izabella (szerk): A romák láthatósága.

 

183. Kortárs képkészítési és képhasználati gyakorlatok. Új Apertúra, IX.:4 - X.1.

 

184. Polyák Levente 2005: Hely és reprezentációja. Nyócker és a nyolcadik kerület. In Bárány Tibor (szerk): A tarkaság dicsérete. Erasmus Kollégium Alapítvány. Budapest.

 

185. Polyák Levente 2007: A periféria városi terei, avagy Budapest széleinek újrafelfedezése. Exindex / Documenta magazine 12.

 

186. Poutignat Philippe, Streiff-Fenart, Jocelyne 1995: Théories de l'ethnicité, suivi de Barth, Fredrik, Les groupes ethniques et leurs frontières. PUF. Paris.

 

187. Pulay Gergő 2010: Az etnicitás láthatóvá tétele. Roma előadók kulturális politikája Budapesten. In Feischmidt Margit (szerk): Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. Gondolat-MTA Kisebbségkutató Intézet. 351-366.

 

188. Rabinow, Paul 1986: Representations are Social Facts. In Clifford, James, Marcus, George E. (eds): Writing Cultures. University of California Press. 234-262.
https://doi.org/10.1525/9780520946286-012

 

189. Rév Miklós 1970: Józsefvárosi Lexikon. Fővárosi Tanács. Budapest.

 

190. Romano Rácz Sándor 2015: Önfenntartó közösségi struktúra egy magyarországi cigány közösségben. Magyar Szemle. Új Folyam XXIX. 5–6.

 

191. Roth, Wolff-Michael 2008: Bricolage, métissage, hybridity, heterogeneity, diaspora: concepts for thinking science education in the 21st century. Cult Stud of Sci Educ. 3. 891–916.
https://doi.org/10.1007/s11422-008-9113-1

 

192. Ruethers, Monica 2013: Jewish spaces and Gypsy spaces in the cultural topographies of a New Europe: heritage re-enactment as political folklore. European Review of History: Revue europeenne d'histoire. 20:4., 671–695.
https://doi.org/10.1080/13507486.2013.809567

 

193. S. Nagy Katalin 2007 (szerk.): Szociológia közgazdászoknak. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó.

 

194. Sarkadi Márta 2008: A Nyócker másképp. Kultúrpart. http://www.kulturpart.hu/rengeteg/6582/a_nyocker_maskepp (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

195. Schiffauer, Werner 2004: Félelem a különbözőségtől. Új áramlatok a kultúr- és szociálantropológiában. In Biczó Gábor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai Kiadó. Debrecen. 151–161.

 

196. Shields, Rob 1991: Places on the margin. Alternative Geographies of Modernity. Routledge. London.

 

197. Short, John Rennie 1996: The Urban Order. An Introduction to Cities, Culture, and Power. Blackwell.

 

198. Sidó Zoltán 2016: A Roma hip-hop mint szubkulturális gazdaság. In Krémer Tamás, Barna Emília és Tófalvy Tamás (szerk.): Roma hip-hop. Zenei Hálózatok Folyóirat 002EP. 75–82.

 

199. Silverman, Carol 2011: Romani Routes. Oxford University Press.

 

200. Simeziane, Sarah Elizabeth 2016: Roma rap és a Fekete Vonat: Kisebbségi hangok a magyar hip-hopban. In Krémer Tamás, Barna Emília és Tófalvy Tamás (szerk.): Roma hip-hop. Zenei Hálózatok Folyóirat 002EP. 36–55.

 

201. Sipos András és Donáth Péter (szerk.) 2000: "A nagy válságtól" "a rendszerváltásig". Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához, II. kötet, 1930–1990. Budapest Főváros Levéltára - ELTE Tanító - és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest.

 

202. Small, Mario 2011: Four Reasons to Abandon the Idea of "The Ghetto". Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 389–393.
https://doi.org/10.1111/j.1540-6040.2008.00271_8.x

 

203. Smith, Mark K. 2011: 'Neighbourhoods and regeneration. Theory, practice, issues', the encyclopaedia of informal education. In: (www.infed.org/community/neighbourhoods_and_regeneration.htm).

 

204. Somogyi Eszter, Szemző Hanna, Tosics Iván 2007: Városrehabilitáció kétszintű önkormányzati rendszerben: budapesti sikerek és problémák. In Enyedi Görgy (szerk.): A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest. 69–87.

 

205. Somogyi László 2002: "Az igazi roma hip-hop" - etnicitás és rapzene Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológiai Tanszék. Pécs.

 

206. Sonkoly Gábor 2009: Léptékváltás a kulturális örökség kezelésében. Tabula. 12:2. 199-209.évfolyam, 2.

 

207. Soóky Sarolta: Az alkotók a Nyóckerről. http://www.nyocker.hu/news.php (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

208. Steinberg, Stephen 1994: Az etnikum mítosza. Fajok, etnikumok és osztályok Amerikában. Cserépfalvi Alapítvány.

 

209. Stewart, Michael S. 2001: Depriváció, romák és "underclass". Beszélő. /7–8. 82–94.

 

210. Szabó Zoltán 2004: Októberben jön a magyar South Park. http://www.nyocker.hu/news.php (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

211. Szívós Erika 2010: Az István (Klauzál) tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere társadalomtörténetben. In Bódy Zsombor, Horváth Sándor, Valuch Tibor (szerk): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. 481–499.

 

212. Szívós Erika 2014: Dobócia történetei: a Belső-Erzsébetváros a pesti köztudatban a két világháború között. Korall. 15:58. 94–116.

 

213. Szlanárs Emese 2004: Rajz-tanmese. http://www.kontextus.hu/hirvero/film_2004_1216.html (utolsó letöltés: 2012. október 16.).

 

214. Szuhay Péter 1999: A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma. Budapest.

 

215. Tábori Zoltán 2009: Magdolna negyed. Osiris Kiadó. Budapest.

 

216. Taylor, Marilyn 2003: Public Policy in the Community. Palgrave Macmillan.
https://doi.org/10.1007/978-1-4039-4011-7

 

217. Tomay Kyra 2006: Slumosodás és városehabilitáció Budapesten. Tér és Társadalom. 20. évf. 93–107.
https://doi.org/10.17649/TET.20.1.1041

 

218. Tomay Kyra 2007: Városrehabilitáció és dzsentrifikáció Budapesten - a rehabilitációs stratégiák szerepe a térbeli-társadalmi mintázat átalakulásában. In Enyedi György (szerk.): A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest. 2007. 119–146.

 

219. Tomay Kyra 2008: Dzsentrifikáció Budapesten az ezredfordulón - a belső pesti területek átalakulása - doktori értekezés tézisei. ELTE TTK Szociológia Doktori Iskola. Budapest.

 

220. Tossenberger Adél 2010: Cigány mese egy világból, ahol sokáig ismeretlen volt a félelem. Hírszerző. http://hirszerzo.hu/hirek/2010/10/14/20101010_a_ciganyprimas_felesege (utolsó letöltés: 2012. október 15.)
https://doi.org/10.1177/155989771006002

 

221. Trehan, Nidhi Trehan és Kóczé, Angéla 2009: Racism, (neo-)colonialism and social justice: the struggle for the soul of the Romani movement in post socialist Europe. In Graham Huggan, Ian Law (eds): Racism Postcolonialism Europe. (eds): Liverpool University Press. 50–73.
https://doi.org/10.2307/j.ctt5vjc6k.8

 

222. Tremlett, Annabel 2009: Bringing hybridity to heterogeneity in Romani Studies. Romani Studies. 19:2. 147–168.
https://doi.org/10.3828/rs.2009.8

 

223. Tremlett, Annabel 2014: Making a difference without creating a difference: Super-diversity as a new direction for research on Roma minorities. Ethnicities. 14:6. 830–848.
https://doi.org/10.1177/1468796814542183

 

224. Trumpener, Katie 1992: The Time of the Gypsies: A "People without History" in the Narratives of the West. Critical Inquiry. (18.) 4. 843–884.
https://doi.org/10.1086/448659

 

225. Turner, Victor 2003 A liminalitás és a liminoid fogalma a játékban, az áramlatban és a rituáléban, In Demcsák Katalin, Kálmán C. György (szerk.): Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban. Kijárat Kiadó. Budapest. 11–53.

 

226. Van Baar, Huub 2011: The European Roma: minority representation, memory, and the limits of transnational governmentality. University of Amsterdam.

 

227. Varga Balázs 2001: Városnézés. A kortárs magyar film Budapestje. Budapesti Negyed. 31. Város és a mozi.

 

228. Vasák Benedek Balázs 2012: Szolarizált leves. http://www.c3.hu/scripta (utolsó letöltés: 2012. október 14.).

 

229. Vergo, Peter 1997: The New Museology. The Reaktion Books. London.

 

230. Virág Tamás 2009: Magdi és Magdolna. Két fesztivál ürügyén. http://maneszota.gportal.hu/gindex.php?pg=32798161 (utolsó letöltés: 2020. július 25.). október 14.)

 

231. Vörös Károly (szerk.) 1978: Budapest története IV., A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Akadémiai Kiadó. Budapest.

 

232. Wacquant, Loïc 2007: Urban Outcasts: A Comparative Sociology of Advanced Marginality. Polity. Cambridge.

 

233. Wacquant, Loïc 2011: A Janus-Faced Institution of Ethnoracial Closure: A Sociological Specification of the Ghetto. In Haynes, Bruce - Hutchison, Ray, (eds.): The Ghetto: Contemporary Global Issues and Controversies. Boulder. Westview. 1–31.
https://doi.org/10.4324/9780429496516-1

 

234. Węcławowicz, Grzegorz 1998: Social polarizations is postsocialist cities: Budapest, Prague, Warsaw. In Enyedi, György (szerk.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó. 55–65.

 

235. Werbner, Pnina 2011: The Limits of Cultural Hybridity: On Ritual Monsters, Poetic Licence and Contested Postcolonial Purifications. The Journal of the Royal Anthropological Institute. 7:1. 133–152
https://doi.org/10.1111/1467-9655.00054

 

236. Wieviorka, Michel 2005: La différence, Identités culturelles: enjeux, débats et politiques. Éditions de l'Aube. Paris.

 

237. Wizner Balázs 2005: Osztok, keverek. Cigány programok és roma szervezetek finanszírozása a rendszerváltás után. In Neményi Mária, Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 430–457.

 

238. Zachár Ottó 1978: A Józsefváros története V. (1919-1945). Józsefvárosi Művelődési Ház. Budapest.

 

239. Zhihong, Bai 2007: Ethnic identities under the Tourist Gaze. Asian Ethnicity. Volume 8., Number 3. 245–259.
https://doi.org/10.1080/14631360701595007

 

240. Zipernovszy Kornél 2017: "Ki fog győzni - a jazz vagy a cigány - nehéz megjósolni". A cigányzenészek megvédik a magyar nemzeti kultúrát. Replika. 101-102 (2017/1–2. szám): 67–87.

 

241. Zsigó Jenő 2005: Feltárni és megnevezni az elnyomások direkt rendszerét, In Neményi Mária, Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 7–43.

 

Levéltári források

Budapest Főváros Levéltára

MSZMP Pártbizottság és Végrehajtó Bizottság iratai (1962–1986)

XXXV.13.a. 4/135. ő.e.

XXXV.13.a.4./293. ő.e.

XXXV.1.a.3./148. ő.e.

XXXV.1.a.3./207. ő.e.

Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság Cigányügyi Koordinációs Bizottság iratai (1970–1989)

XXIII. 102.e.