1. Alabán Péter 2005. Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban. In Ö. Kovács József-Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története. 3. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas. 447–528. |
|
|
|
2. Albrecht, Richard 1982. Soziologie und Alltag. Zeitschrift für Volkskunde, 1. 76–82. |
|
|
|
3. Andorka Rudolf 1971. A társadalmi mobilitás Magyarországon a felszabadulás előtt. Statisztikai Szemle, 10. 1020–1034. |
|
|
|
4. Andorka Rudolf 1991. A társadalmi mobilitás családi élettörténetek tükrében. Statisztikai Szemle, 12. 957–974. |
|
|
|
5. Ankersmit, Frank 2000. Nyelv és történeti tapasztalat. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat, Budapest. 169–184. |
|
|
|
6. Appadurai, Arjun 2001. A lokalitás teremtése. Regio, 3. 3–31. |
|
|
|
7. Arany János 1962 (1860). Naiv eposzunk. In Keresztury Mária (s.a.r.): Arany János összes művei, X. Akadémiai, Budapest. 264–274. |
|
|
|
8. Assmann, Jan 1999. A kulturális emlékezet. Atlantisz, Budapest. |
|
|
|
9. Assmann, Aleida-Assmann, Jan 2001. Kánon és cenzúra. In Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Osiris, Budapest. 87–108. |
|
|
|
10. Baddeley, Alan 2003. Az emberi emlékezet. Osiris, Budapest. |
|
|
|
11. Baddeley, Alan-Eysenck, Michael-Anderson, Michael 2015. Emlékezet. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
12. Bahtyin, Mihail 1985. A szó az életben és a költészetben. Európa, Budapest. |
|
|
|
13. Bahtyin, Mihail 2002. Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Osiris, Budapest. |
|
|
|
14. Bakhtin, Mikhail 1981. Discourse in the novel. In Holquist, Michael (ed.): The Dialogic Imagination: Four Essays. University of Texas Press, Austin. 259–422. |
|
|
|
15. Bakó Boglárka 2004. A terepmunka értelmezése, avagy az etikusság határán. Kisebbségkutatás, 3. 388–394. |
|
|
|
16. Bakó Ferenc 1955. Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethnographia, 1–4. 345–408. |
|
|
|
17. Bakó Ferenc 1992. Kézművesség egy alföldi faluban. Tiszaigar 1949–1950. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Eger. |
|
|
|
18. Balassa Iván 1955. A "Tiszaigari Munkaközösség" munkája és eredményei. Ethnographia, 1–4. 501–513. |
|
|
|
19. Balassa Iván 1955. Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethnographia, 1. 187–224. |
|
|
|
20. Balassa Iván 1960. A magyar kukorica. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
21. Balassa Iván 1960. Két monda Karcsáról. Néprajzi Közlemények, V. 242–248. |
|
|
|
22. Balassa Iván 1963. Karcsai mondák. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
23. Balázs Kovács Sándor 1999. A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 365–412. |
|
|
|
24. Balázs Kovács Sándor 2000. A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 253–276. |
|
|
|
25. Balogh Balázs 2002. Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
26. Balogh István 1972. A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. Akadémiai, Budapest. 349–428. |
|
|
|
27. Barabás Jenő 1957. A magyar Néprajzi Atlasz elvi és gyakorlati kérdései. Ethnographia, 4. 609–626. |
|
|
|
28. Barabás Jenő 1961. A néprajzi kutatás és az írásos források. Ethnographia, 1. 135–146. |
|
|
|
29. Bárdos Zsuzsa 2005. Eeszántogatva fődet és papírost: paraszti önéletírók Nagy Gyula mellett. Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza. |
|
|
|
30. Bárth János (szerk.) 1984. Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség, Kecel. |
|
|
|
31. Barthes, Roland 1988. Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. In Kanyó Zoltán-Síklaki István (szerk.): Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Tankönyvkiadó, Budapest. 378–397. |
|
|
|
32. Bartlett, Frederic 1923. Psychology and Primitive Culture. Cambridge University Press, Cambridge. |
|
|
|
33. Bartlett, Frederic 1985. Az emlékezés. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
34. Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly 1933. A magyarság néprajza. I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. |
|
|
|
35. Bausinger, Hermann 1982. A történeti néprajztudomány kérdésköréhez. In uő: Az újrarajzolt nép. ELTE Folklore Tanszék, Budapest. 143–168. |
|
|
|
36. Bausinger, Hermann 1989. "Párhuzamos különidejűségek." (A néprajztól az empirikus kultúratudományig.) Ethnographia, 1–4. 24–37. |
|
|
|
37. Belényesy Márta 1954, 1955. A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia, 3–4. 387–415, 1–4. 57–98. |
|
|
|
38. Bellah, Robert-Madsen, Richard-Sullivan, William-Swidler, Ann-Tipton, Steven 1985. Habits of the Heart. Individualism and Commitment in American Life. University of California Press, Berkeley. |
|
|
|
39. Bellon Tibor 1973. Karcag város gazdálkodása (földművelés). Damjanich Múzeum, Szolnok. |
|
|
|
40. Bellosics Bálint 1903. A hetési magyarság viselete. Néprajzi Értesítő, 273–279. |
|
|
|
41. Benczik Vilmos 2001. Nyelv, írás, irodalom. Trezor, Budapest. |
|
|
|
42. Benda Gyula 2008. Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740–1849. L'Harmattan, Budapest. |
|
|
|
43. Benkő Éva 1986. Nagycsalád a Medvesalján. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
44. Berdahl, Robert 1980. Preußischer Adel. Paternalismus als Herrschaftssystem. Geschichte und Gesellschaft, 6. 122–145. |
|
|
|
45. Bereczki Ibolya 2015. Gunda Béla néprajzi fotói - Miről beszél a debreceni Néprajzi Intézet fotóleltárkönyve? In Bartha Elek (szerk.): A néprajztudomány professzora. Gunda Béla (1911–1994). Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék, Debrecen. 175–190. |
|
|
|
46. Berger, Peter 1963. Invitation to Sociology. A Humanistic Perspective. Anchor Books, New York. |
|
|
|
47. Berger, Peter-Luckmann, Thomas 1998. A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Jószöveg, Budapest. |
|
|
|
48. Berghoff, Hartmut 2004. Die Zähmung des entfesselten Prometheus? Die Generierung von Vertrauenskapital und die Konstruktion des Marktes im Industrialisierungs- und Globalisierungsprozess. In Berghoff, Hartmut-Vogel, Jakob (Hg.): Wirtschaftsgeschichte als Kulturgeschichte. Dimensionen eines Perspektivenwechsels. Campus Verlag, Frankfurt/New York. 143–168. |
|
|
|
49. Bergmann, Werner 1990. Az idő a szociológiában. Szakirodalmi áttekintés az "időszociológiai" elmélet és kutatás helyzetéről. In Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai, Budapest. 117–174. |
|
|
|
50. Berlanstein, Lenard 1993. Introduction. In uő (ed.): Rethinking Labor History. University of Illinois, Champaign. 1–14. |
|
|
|
51. Bernstein, Basil 1972. Studien zur sprachlichen Sozialization. Pädagogischer Verlag Schwann, Düsseldorf. |
|
|
|
52. Bertaux-Wiame, Isabelle-Thompson, Paul 1997. The Familial Meaning of Hausing in Social Rootedness and Mobility: Britain and France. In Bertaux, Daniel-Thompson, Paul (eds.): Pathways to Social Class. Oxford University Press, Oxford. 124–182. |
|
|
|
53. Bloch, Marc 2002. A feudális társadalom. Osiris, Budapest. |
|
|
|
54. Bloch, Marc 2011. Mémoire collective, tradition et coutume. Á propos d'un live recent. (Collective Memory, Custom, and Tradition. About a Recent Book.) In Olick, Jeffrey-Vinitzky-Seroussi, Vered-Levy, Daniel (eds.): Collective Memory Reader. Oxford University Press, Oxford. 150–155. |
|
|
|
55. Bloch, Maurice 1998. How we think they think. Anthropological Approaches to Cognition, Memory, and Literacy. Westview Press, Boulder. |
|
|
|
56. Bloch, Maurice 2002. Memory. In Barnard, Alan-Spencer, Jonathan (eds.): Encyclopedia of Social and Cultural Anthropology. Routledge, London-New York. 546–548. |
|
|
|
57. Bodrogi Tibor 1954. "A néprajzi anyaggyűjtés módszere és jelentősége." (Megjegyzések Vajda László tanulmányához.) Ethnographia, 3–4. 581–592. |
|
|
|
58. Boreczky Ágnes 2002. Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései. Századvég, 23. 33–64. |
|
|
|
59. Bourdieu, Pierre 2009. A gyakorlat elméletének vázlata. Napvilág, Budapest. |
|
|
|
60. Boym, Svetlana 2001. The Future of Nostalgia. Basic Books, New York. |
|
|
|
61. Braun Róbert 1995. Holocaust, elbeszélés, történelem. Osiris, Budapest. |
|
|
|
62. Bringéus, Nils-Arvid 1979. The Communicative Aspect in Ethnology and Folklore. Ethnologia Scandinavica, 9. 5–17. |
|
|
|
63. Brubaker, Rogers-Cooper, Frederick 2000. Beyond "Identity." Theory and Society, 1. 1–47. |
|
|
|
64. Bruner, Jerome 2001. A gondolkodás két formája. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 27–58. |
|
|
|
65. Burke, Peter 1991. Népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég, Budapest. |
|
|
|
66. Burke, Peter 2001. A történelem mint társadalmi emlékezet. Regio, 1. 3–21. |
|
|
|
67. Burke, Peter 2002. A nyelv társadalomtörténete. Aetas, 4. 108–131. |
|
|
|
68. Calhoun, Craig 1997. Nationalism. University of Minnesota, Minneapolis. |
|
|
|
69. Carr, David 1986. Time, Narrative, and History. Indiana University Press, Bloomington. |
|
|
|
70. Castel, Robert 1993. A nélkülözéstől a kivetettségig – a "kiilleszkedés" pokoljárása. Esély, 3. 3–23. |
|
|
|
71. Castel, Robert 1998. A szociális kérdés alakváltozásai. Max Weber Alapítvány-Kávé, Budapest. |
|
|
|
72. Cerutti, Simona 2000. Norma és gyakorlat, avagy szembeállításuk jogosságáról. In Czoch Gábor-Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai, Debrecen. 151–168. |
|
|
|
73. Chayanov, Alexander 1966. The Theory of Peasant Economy. Eds. Thorner, Daniel-Kerblay, Basile-Smith, R. E. F. The American Economic Association, Homewood. |
|
|
|
74. Connerton, Paul 1989. How societies remember. Cambridge University Press, Cambridge. |
|
|
|
75. Conway, Martin-Rubin, David 1993. The structure of autobiographical memory. In Collins, Alan-Gathercole, Susan-Conway, Martin-Morris, Peter (eds.): Theories of memory. Erlbaum, Hillsdale. 103–137. |
|
|
|
76. Czerzy Mihály 1906. Népviselet és népszokások Szeged vidékén. Néprajzi Értesítő, 205–215. |
|
|
|
77. Czine Mihály 1972. Dózsa. Nagyvilág. 8. 1123–1131. |
|
|
|
78. Csalogovits József 1936. A sárközi hálótanya. Ethnographia, 3. 142–143. |
|
|
|
79. Cseh István 1975. A nagycsalád-rendszer emléke a szlavóniai magyaroknál. Néprajz és nyelvtudomány, 53–81. |
|
|
|
80. Dala József-Erdélyi Tibor 1941. Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Athenaeum, Budapest. |
|
|
|
81. Dégh Linda 1947a. Vezérfonal az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos néphagyományok összegyűjtéséhez. 1848-as Néprajzi Bizottság, Budapest. |
|
|
|
82. Dégh Linda 1947b. Beszámoló az 1848-as néphagyománygyűjtés eddigi tapasztalatairól. Ethnographia, 3. 230–235. |
|
|
|
83. Dégh Linda 1952. A szabadságharc népköltészete. Akadémia, Budapest. |
|
|
|
84. Demeter Zayzon Mária 1994. Emlékezem, hogy rám is emlékezzenek. A Lakitelek Alapítvány 1991-es pályázatára beérkezett 310 paraszti önéletírás tartalomelemzése. Ethnographia, 1. 247–268. |
|
|
|
85. Dobos Flórián 1993. Csillagrúgó. Képek, emlékek. Rakpart, Budapest. |
|
|
|
86. Dobos Ilona 1964. Az "igaz" történetek műfajának kérdéséről. Ethnographia, 2. 198–216. |
|
|
|
87. Dobos Ilona 1970. A történeti mondák rendszerezéséről. Ethnographia, 1. 97–112. |
|
|
|
88. Dobos Ilona 1971. Tarcal története a szóhagyományban. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
89. Dobos Ilona 1984. Egy folklórgyűjtő feljegyzései. Kozmosz, Budapest. |
|
|
|
90. Dobos Ilona 1986. Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
91. Douglas, Mary 1966. Purity and Danger. Routledge and Kegan Paul, London. |
|
|
|
92. Dömötör Sándor 1961. Néprajzi kutatásunk alapkérdései. Ethnographia, 1. 86–99. |
|
|
|
93. Dömötör Tekla 1979. Monda. In Ortutay Gyula (szerk.): A magyar folklór. Tankönyvkiadó, Budapest. 259–282. |
|
|
|
94. Duby, Georges 1968. Rural Economy and Countty Life in the Medieval West. University of South Carolina Press, Columbia. |
|
|
|
95. Duby, Georges-Lardreau, Guy 1993. Párbeszéd a történelemről. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
96. Dülmen, Richard 1990. A történeti antropológia a német társadalomtörténet-írásban. In Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, Budapest. 80–101. |
|
|
|
97. Eco, Umberto 1993. Értelmezés és történelem. Café Bábel, 9. 21–30. |
|
|
|
98. Elek Péter (et al.) 1936. Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet, Budapest. |
|
|
|
99. Eley, Geoff 1989. Labor History, Social History, Alltagsgeschichte. Experience, Culture, and the Politics of the Everyday. - A New Direction for German Social History? The Journal of Modern History, 2. 297–343. |
|
|
|
100. Eliade, Mircea 2006. Az örök visszatérés mítosza. Európa, Budapest. |
|
|
|
101. Erdei Ferenc 1937. Futóhomok. Athenaeum, Budapest. |
|
|
|
102. Erdei Ferenc 1942. A magyar paraszttársadalom. Franklin, Budapest. |
|
|
|
103. Erixon, Sigurd 1944. Európai ethnológia. Ethnographia, 1. 1–17. |
|
|
|
104. Erős Ferenc 1992. A kollektív emlékezetről. Café Bábel, 5-6. 97–102. |
|
|
|
105. Evans-Pritchard, Edward 1940. The Nuer. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a Nilotic People. Clarendon Press, Oxford. |
|
|
|
106. Faragó Tamás 1999a. A házasságkötés kalendáriuma a 18. században. Adalékok a magyar társadalom időszemléletének változásához. In uő: Tér és idő – család és történelem. Bíbor, Miskolc. 34–62. |
|
|
|
107. Faragó Tamás 1999b. Háztartás, család, rokonság. In uő: Tér és idő – család és történelem. Bíbor, Miskolc. 151–193. |
|
|
|
108. Fehárváryné Nagy Magda 1988. Parasztgazdaság a XX. század első felében. A gútai példa. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest. |
|
|
|
109. Féja Géza 1980 (1937). Viharsarok. Szépirodalmi, Budapest. |
|
|
|
110. Fél Edit 1941. Kocs 1936-ban. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest. |
|
|
|
111. Fél Edit 1948. A magyar népi társadalom életének kutatása. Néptudományi Intézet, Budapest. |
|
|
|
112. Fél Edit 1962. Egy monografikus néprajzi kutatás történelmi tapasztalatai. Agrártörténeti Szemle, 4. 558–578. |
|
|
|
113. Fél Edit 1991. Női ruházkodás a Sárközben. Ethnographia, 1–2. 9–49. |
|
|
|
114. Fél Edit 2001 (1941). Egy palóc házasság előtti szokásról. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 127–135. |
|
|
|
115. Fél Edit 2001 (1941). A társaságban végzett munkák Martoson. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 179–198. |
|
|
|
116. Fél Edit 2001 (1944). A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 27–87. |
|
|
|
117. Fél Edit 2001 (1944). Egy kisalföldi nagycsalád társadalom-gazdasági vázlata. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 88–108. |
|
|
|
118. Fél Edit 2001 (1948). Családorganizációs problémák a magyar népnél. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 109–112. |
|
|
|
119. Fél Edit 2001 (1958). Adatok a bukovinai székelyek rokonsági intézményeiről. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 113–123. |
|
|
|
120. Fél Edit 2001 (1982). A saját kultúrájában kutató etnológus. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 370–377. |
|
|
|
121. Fél Edit 2001 (1987). Összegző visszatekintés a paraszti társadalom kutatására. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 378–392. |
|
|
|
122. Fél, Edit-Hofer, Tamás 1972. Autors' Précis of Proper Peasants. Current Anthropology, 3–4. 479–481. |
|
|
|
123. Fél Edit-Hofer Tamás 1997. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi, Budapest. |
|
|
|
124. Fél Edit-Hofer Tamás 2001 (1973). Tanyakertek, patrónus-kliens kapcsolatok és politikai frakciók Átányon. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 237–255. |
|
|
|
125. Fél Edit-Hofer Tamás 2010. "Mi, korrekt parasztok…" Korall, Budapest. |
|
|
|
126. Felföldi László 1974. A Békés és Csongrád megyei disznótori szokások dramatikus mozzanatairól. Ethnographia, 2–3. 469–478. |
|
|
|
127. Ferenczi Imre 1960. Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban. Ethnographia, 3. 389–436. |
|
|
|
128. Ferenczi Imre 1963. Huszita emlékek és a néphagyomány. In Gunda Béla (szerk.): Műveltség és hagyomány. V. Tankönyvkiadó, Budapest. 107–130. |
|
|
|
129. Ferenczi Imre 1965. A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. A Déri Múzeum Évkönyve, 243–267. |
|
|
|
130. Ferenczi Imre 1966. Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány. Ethnographia, 1. 49–69. |
|
|
|
131. Ferenczi Imre-Molnár Mátyás 1972. Fordulj kedves lovam… Rákóczi és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmárban. Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeum, Vaja. |
|
|
|
132. Flórián Mária 1997. Öltözködés. In Füzes Endre-Kisbán Eszter (szerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. Akadémiai, Budapest. 585–768. |
|
|
|
133. Fónagy Zoltán 1994. A mindennapok története. Antropológiai perspektívák a német társadalomtörténet-írásban. In Orosz István-Pölöskei Ferenc (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Korona, Budapest. 369–380. |
|
|
|
134. Frye, Northrop 1998. A kritika anatómiája. Négy esszé. Helikon, Budapest. |
|
|
|
135. Frykman Jonas 1979. Ritual as Communication. Ethnologia Scandinavica, 9. 54–63. |
|
|
|
136. Frykman, Jonas 1989. A mindennapi élet, mint kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 1–4. 68–79. |
|
|
|
137. Fülemile Ágnes-Kiss Réka (szerk). 2008. Történeti forrás-néprajzi olvasat. Gazdaság-, tásadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. L'Harmattan, Budapest. |
|
|
|
138. Fülemile Ágnes-Stefány Judit 1989. A kazári női viselet változása a XIX-XX. században. ELTE BTK, Néprajzi Tanszék, Budapest. |
|
|
|
139. Gadamer, Hans-Georg 2003. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Osiris, Budapest. |
|
|
|
140. Geertz, Clifford 1978. The Bazaar Economy. Information and Search in Peasant Marketing. American Economic Rewiew, 68. 28–32. |
|
|
|
141. Geertz, Clifford 2001. Az értelmezés hatalma. Osiris, Budapest. |
|
|
|
142. Geiger, Klaus-Jeggle, Utz (hsg.) 1970. Abschied vom Volksleben. Tübinger Vereinigung für Volkskunde, Tübingen. |
|
|
|
143. Gelencsér József 1988. Ledolgozásos munkák a Káli-medencében. In Lackovits Emőke (szerk.): Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a 18. századtól a 20. századig. Progress, Veszprém. 165–187. |
|
|
|
144. Gellner, Ernest 2009. A nemzetek és a nacionalizmus. Napvilág, Budapest. |
|
|
|
145. Gémes Eszter 1979. Mindig magam. Magvető, Budapest. |
|
|
|
146. Genette, Gérard 1996. Az elbeszélő diszkurzus. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei. I. Jelenkor, Pécs. 61–98. |
|
|
|
147. Gergely Katalin 1978. Változások Varsány népviseletében. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 201–276. |
|
|
|
148. Gergen, Kenneth-Gergen, Mary 2001. A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 77–120. |
|
|
|
149. Giddens, Anthony 1994. Living in a Post-Traditional Society. In Beck, Ulrich-Giddens, Anthony-Lash, Scott: Reflexive Modernization. Politics, Tradition, and Aesthetics in the Modern Social Order. Stanford University Press, Stanford. 56–109. |
|
|
|
150. Glatz Ferenc (szerk.) 1993. Hajnal István: Technikai, művelődés. Tanulmányok. MTA, Történettudományi Intézet, Budapest. |
|
|
|
151. Goody, Jack 1976. Inheritance, property and women: some comparative considerations. In Goody, Jack-Thirsk, Joan-Thompson, E. P. (eds.): Family and inheritance. Rural Society in Western Europe, 1200-1800. Cambridge University Press, Cambridge. |
|
|
|
152. Goody, Jack-Watt, Ian 1963. The Consequences of Literacy. Comparative Studies in Society and History. 3. 304–345. |
|
|
|
153. Gönczi Ferenc 1914. Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Ny., Kaposvár. |
|
|
|
154. Groh, Dieter 1992. Strategien, Zeit und Ressourcen. Risikominimierung, Unterproduktivität und Mußepräferenz - die zentralen Kategorien von Subsistenzökonomien. In uő: Anthropologische Dimensionen der Geschichte. Suhrkamp, Frankfurt am Main. 54–115. |
|
|
|
155. Gunda Béla 1934. Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Néprajzi Értesítő, 1. 1–16. |
|
|
|
156. Gunda Béla 1935. Kutatómunka egy ormánsági faluban. Magyar Szemle, XXV. 46–52. |
|
|
|
157. Gunda Béla 1937. Népi mezőgazdálkodás a Boldva-völgyében. Néprajzi Értesítő, 1. 45–70. |
|
|
|
158. Gunda Béla 1939. A Néprajzi Múzeum országos gyűjtőhálózatának és kézirattárának munkája. Néprajzi Értesítő, 2–4. 421–422. |
|
|
|
159. Gunda Béla 1946. Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Társadalomtudomány, október. 1–18. |
|
|
|
160. Gunda Béla 1971. Történetiség és funkcionalizmus a néprajzban. In Ortutay Gyula (szerk.): Népi kultúra-népi társadalom. V–VI. Budapest. 290–296. |
|
|
|
161. Gunda Béla 1973. Sex and Semiotics. Journal of American Folklore. 86. 143–151. |
|
|
|
162. Gunst Péter 1987. A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. MTA Történettudományi Intézet, Budapest. |
|
|
|
163. Gunst Péter 2000. Egy parasztgazdaság az 1930-as években (Györgyi Lajos visszaemlékezései). Agrártörténeti Szemle, 1–2. 201–268. |
|
|
|
164. Gunst Péter 2001. Györgyi Lajos: Orosházi kisgazdák tanulmányi kirándulása a Dunántúlra (1936). Agrártörténeti Szemle, 1–2. 221–238. |
|
|
|
165. Gurevics, Aron 1974. A középkori ember világképe. Kossuth, Budapest. |
|
|
|
166. Gurevics, Aron 1987. A középkori népi kultúra. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
167. Gyáni Gábor 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest. 95–127. |
|
|
|
168. Gyáni Gábor 2002. A nép a maga valójában. Buksz, 30–41. |
|
|
|
169. Gyáni Gábor 2010. Az elbeszélt és az elbeszélhetetlen történelmi idő. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 208–217. |
|
|
|
170. Gyáni Gábor 2010b. A történelmi tapasztalat fogalmának historizálása. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 152–193. |
|
|
|
171. Gyáni Gábor 2010. A kollektív emlékezet két formája: hagyomány és történeti tudás. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 85–102. |
|
|
|
172. Gyáni Gábor 2010. Identitás, emlékezés, lokalitás. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, 103–116. |
|
|
|
173. Gyenizse Lajos 1977. 70, az az Hetven Esztendei vissza Emlékezései Bodoglári Gyenizse Lajosnak. Néprajzi Közlemények, 21. 7–75. |
|
|
|
174. Györffy György 1938. A mai magyar község. Az 1937. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Állami Ny., Budapest. |
|
|
|
175. Györffy István 1926. Az alföldi kertes városok. Néprajzi Értesítő, 3. 105–136. |
|
|
|
176. Györffy István 1928. Takarás és nyomtatás az Alföldön. Néprajzi Értesítő, 1. 1–46. |
|
|
|
177. Györffy István 1984 (1922). Nagykunsági krónika. (Sajtó alá rendezte Bellon Tibor.) Karcagi Önkormányzat, Karcag. |
|
|
|
178. Györffy István 1993 (1939). A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Györffy István Néprajzi Egyesület, Debrecen. |
|
|
|
179. Gumbrecht, Hans Ulrich 2013. Jelenlét a nyelvben (különös tekintettel a múlt jelenlétére). Aetas, 1. 178–186. |
|
|
|
180. Habermas, Jürgen 1993. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest. |
|
|
|
181. Hála József 2003. Hogyan gyűjtöttek elődeink? Mentor, Marosvásárhely. |
|
|
|
182. Halbwachs, Maurice 1971. Az emlékezet társadalmi keretei. In Ferge Zsuzsa (szerk.): Francia szociológia. (Válogatás.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 124–131. |
|
|
|
183. Halbwachs, Maurice 1992. On Collective Memory. The University of Chicago Press, Chicago and London. |
|
|
|
184. Hareven, Tamara 1991. The History of the Family and the Complexity of Social Change. The American Historical Review, 1. 95–124. |
|
|
|
185. Hargitai György (szerk.) 1979. Emlékező falu. Emlékezések, anekdoták, elbeszélések a mai falu életéből. Kossuth, Budapest. |
|
|
|
186. Harootunian, Harry 2000. History's Disquiet. Modernity, Cultural Practice and the Question of Everyday Life. Columbia University Press, New York. |
|
|
|
187. Hartog, Francois 2000. Örökség és történelem: az örökség ideje. Regió, 4. 3–25. |
|
|
|
188. Hofer Tamás 1983. Történeti fordulat az európai etnológiában. In Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. MTA, Néprajzi Intézet, Budapest. 61–72. |
|
|
|
189. Hofer Tamás 1987. Előszó. In Hofer Tamás-Niedermüller Péter (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest. 7–14. |
|
|
|
190. Hofer Tamás 1991. Patrónus-kliens kapcsolatok a paraszti társadalomban. In Utasi Ágnes (szerk.): Társas kapcsolatok. Gondolat, Budapest. 148–158. |
|
|
|
191. Hofer, Tamás 1991. Construction of the "Folk Cultural Heritage" in Hungary and Rival Versions of National Identity. Ethnologia Europaea, 21. 145–170. |
|
|
|
192. Hofer Tamás 1993. Fél Edit gyűjtőútjai. In Fülemile Ágnes-Stefány Judit (szerk.): Emlékezés Fél Editre. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest. 27–37. |
|
|
|
193. Hofer Tamás 2009. Antropológia és/vagy néprajz. Tanulmányok két kutatási terület vitatott határvidékéről. L'Harmattan, Budapest. |
|
|
|
194. Hoffmann Tamás 1956. Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethnographia, 3–4. 536–561. |
|
|
|
195. Hoffmann Tamás 1963. A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
196. Hoppál Mihály 1970. Egy falu kommunikációs rendszere. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest. |
|
|
|
197. Hoppál Mihály-Küllős Imola-Manga János (szerk.) 1974. Emlékül hagyom. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
198. Husserl, Edmund 1972. Természettudományi és szellemtudományi beállítódás. Naturalizmus, dualizmus és pszichofizikai pszichológia. In uő: Válogatott tanulmányai. Gondolat, Budapest. 296–322. |
|
|
|
199. Husz Ildikó 2000. Az angolszász családtörténeti kutatások és hatásuk a magyarországi történeti demográfiára. Szociológiai Szemle, 2. 81–104. |
|
|
|
200. Hutton, Patrick 1993. History as an Art of Memory. University Press of New England, Hanover-London. |
|
|
|
201. Ikvai Nándor 1985. A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió mentén a XVIII-XX. században. In uő (szerk.): Tápió mente néprajza. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 171–318. |
|
|
|
202. Incze Miklós-Petőcz Pál 1954. A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Művelt Nép, Budapest. |
|
|
|
203. Iser, Wolfgang 2001. A fiktív és az imaginárius. Osiris, Budapest. |
|
|
|
204. Istvánffy Gyula 1896. A borsodi matyó nép élete. Ethnographia, 1–4. 65–83, 165–174, 280–285, 364–373, 447–459. |
|
|
|
205. Jávor Kata 1978. Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 295–374. |
|
|
|
206. Jávor Kata 2000. A magyar paraszti erkölcs és magatartás. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 601–692. |
|
|
|
207. Jeggle, Utz 1979. Folklorizmus és történelem. Ethnographia, 2. 242–248. |
|
|
|
208. Jovchelovitch, Sandra 2001. Szociális reprezentáció és narrativitás: a közélet történetei Brazíliában. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 175–188. |
|
|
|
209. Joyce, Patrick 1987. The historical meanings of work: an introduction. In uő (ed.): The historical meanings of work. Cambridge University Press, Cambridge. 1–30. |
|
|
|
210. Juhász Antal 1984. Iparosok és paraszti kézműves specialisták. In Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség Tanácsa, Kecel. 667–694. |
|
|
|
211. Jung Károly 2005. A teremtő és gyarapító nevetésről. Ethnographia, 3. 301-319. |
|
|
|
212. Kálmány Lajos 1914. Hagyományok. Mesék és rokonneműek. I. Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, Budapest. |
|
|
|
213. Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor 1983. Értékrendszereink. Kossuth, Budapest. |
|
|
|
214. Kapros Márta 1984. Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. X. 319-341. |
|
|
|
215. Kapros Márta 1986. A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
216. Kapros Márta-Ujváry Zoltán 1984. Kérdőív a szerelmi élettől a keresztelőig témakör kutatásához. KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
217. Kardos László 1997. Tiszaigar: Egy tiszántúli falu életrajza 1744–1944. Mentor-Szanator, Budapest. |
|
|
|
218. Kaschuba, Wolfgang 1988. Volkskultur zwischen feudaler und bürgerlicher Gesellschaft. Zur Geschichte eines Begriffs und seiner gesellschaftlichen Wirklichkeit. Campus Verlag, Frankfurt-New York. |
|
|
|
219. Kaschuba, Wolfgang 1990. Az agrártársadalom útban a modernség felé: új kutatási távlatok. In Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, Budapest. 58–79. |
|
|
|
220. Kaschuba, Wolfgang 1996. Historizing the Present? Construction and Deconstruction of the Past. Ethnologia Europaea, 25–26. 123–136. |
|
|
|
221. Katona Imre 1950. A jobbágyok és cselédek büntetésének emléke a tiszaigari epikus hagyományokban. Ethnographia, 1. 75–80. |
|
|
|
222. Katona Imre 1973. Dózsa alakja és a parasztmozgalmak emléke a magyar néphagyományban. Létünk, 4. 99–110. |
|
|
|
223. Katona Imre 1977. Parasztságunk történelemszemlélete. In Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra-Népi társadalom. X. Akadémiai, Budapest. 189–206. |
|
|
|
224. Keményfi Róbert 2003. Társadalomtörténet és néprajz. In Bódy Zsombor-Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest. 573–595. |
|
|
|
225. Kirk, Geoffrey 1993. A mítosz. Holnap, Budapest. |
|
|
|
226. Kisbán Eszter 1975. Az étkezések napi rendjének újkori átalakulása és az ebéd. Magyar Nyelv, 2. 177–185. |
|
|
|
227. Kisbán Eszter 1984. Ételek, étkezés. In Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség Tanács, Kecel. 769–792. |
|
|
|
228. Kiss József 1957. A robotvilág és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében. Néprajzi Közlemények, 1–2. 21–92. |
|
|
|
229. Klamár Zoltán 2005. Magyarkanizsa és vidéke parasztgazdaságainak struktúrái (1900-2000). Ethnographia, 2. 97–152. |
|
|
|
230. Knézy Judit 1974. Települési és építkezési változások Belső-Somogyban a reformkor végétől a XX. század elejéig. Ethnographia, 1. 48–60. |
|
|
|
231. Knézy Judit 1996. Paraszti viselet-, szemlélet- és ízlésváltozás Somogyban. Ethnographia, 1–2. 371–389. |
|
|
|
232. Kocka, Jürgen 2001. Az európai történelem egyik problémája: a munka. Korall, 5–6. 5–17. |
|
|
|
233. Kocsis Rózsi 2000. Nyitott könyv a lelkem. Egy anya vallomása. L'Harmattan, Budapest. |
|
|
|
234. Kohli, Martin 1990. Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában. In Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történet-szociológiai tanulmányok. Akadémiai, Budapest. 175–212. |
|
|
|
235. Kósa László 1967. Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz). Ethnographia, 1. 22–40. |
|
|
|
236. Kósa László 1967. A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. Agrártörténeti Szemle, 3–4. 495–511. |
|
|
|
237. Kósa László 1968. A dél-somogyi burgonyatermelés. Adatok a parasztgazdaságok belterjességének vizsgálatához. Ethnographia, 3. 368–395. |
|
|
|
238. Kósa László 1980. Egy tanyai gazdaság 1974-ben (Eszköztár és életmód). In Pölöskei Ferenc-Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai, Budapest. 399–424. |
|
|
|
239. Kósa László 1980. A burgonya Magyarországon. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
240. Kósa László 1980. Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest. |
|
|
|
241. Kósa László 2001. A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris, Budapest. |
|
|
|
242. Koselleck, Reinhart 2003. Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Budapest. |
|
|
|
243. Kovách Imre 1988. Termelők és vállalkozók. (Mezőgazdasági kistermelők a magyar társadalomban.) Társadalomtudományi Intézet, Budapest. |
|
|
|
244. Kovács Ágnes 1961. Benedek Elek és a magyar népmesekutatás. Ethnographia, 3. 430–444. |
|
|
|
245. Kovács Emese 1978. A családi háztartásszervezés átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 173–200. |
|
|
|
246. Kovács Éva (szerk.) 2008. Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. MTA Szociológiai Kutatóintézet-1956-os Intézet, Budapest. |
|
|
|
247. Kovács László 1939. A társadalom a magyar népi kultúra és magyar mivoltunk megismerése szolgálatában. Néprajzi Értesítő, 2–4. 419–420. |
|
|
|
248. Kováts Valéria 1961–1962. Szigetvári történeti néphagyományok. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 129–137. |
|
|
|
249. Köstlin, Konrad 1991. Der Alltag und das ethnografische Präsens. Ethnologia Europea, 21. 71–85. |
|
|
|
250. Kövér György 2003. Kulturális rétegződés és társadalmi értékrend a magyar középosztály történetében. In Vonyó József (szerk.): Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. Pro Pannonia, Pécs. 35–44. |
|
|
|
251. Kövér György 2011. A tiszaeszlári dráma. Osiris, Budapest. |
|
|
|
252. Kresz Mária 1949. A hagyományokba való belenövődés egy parasztfaluban. In Néprajzi Tanulmányok. A Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Budapest. 53–92. |
|
|
|
253. Kuczi Tibor 2011. Munkásprés. L'Harmattan, Budapest. |
|
|
|
254. Kuti, Klára 2005. Historicity in Hungarian Anthropology. In Hann, Chris-Sárkány, Mihály-Skalník, Peter (eds.): Studying Peoples in the People's Democracies. Lit, Münster. 273–285. |
|
|
|
255. Küllős Imola (szerk.) 1982. Az életrajzi módszer. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest. |
|
|
|
256. Laczkocits Emőke 1993. A család és a rokonság jellemzői a Káli-medence falvaiban a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig. Ethnographia, 2. 569–579. |
|
|
|
257. Ladurie, Emmanuel Le Roy 1997. Montaillou, egy okszitán falu életrajza. Osiris, Budapest. |
|
|
|
258. Lajos Árpád 1974. Este a fonóban. Borsodi népszokások. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest. |
|
|
|
259. Lajos Árpád 1979. Nemesek és partiak Szuhafőn. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. |
|
|
|
260. Landgraf Ildikó (szerk.) 1998. "Beszéli a világ, hogy mi magyarok…" Magyar történeti mondák. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest. |
|
|
|
261. Laslett, Peter 1956. The "Face to Face" Society. In uő (ed.): Philosophy, Politics and Society. Blackwell, Oxford. 157–184. |
|
|
|
262. László János 1999. Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Kairosz, Budapest. |
|
|
|
263. László János 2003. Történelem, elbeszélés, identitás. In Rákai Orsolya-Z. Kovács Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Gondolat Kiadói Kör, Budapest-Szeged. 156–172. |
|
|
|
264. Le Goff, Jacques 2007. A mentalitástörténet. In Benda Gyula-Szekeres András (szerk.): Az Annales. L'Harmattan, Budapest. 419–430. |
|
|
|
265. Levi, Giovanni 2001. Egy falusi ördögűző és a hatalom. Osiris, Budapest. |
|
|
|
266. Lévi-Strauss, Claude 2001. Strukturális antropológia. I–II. Osiris, Budapest. |
|
|
|
267. Lipp, Carola 1993. Alltagskulturforschung im Grenzbereich von Volkskunde, Soziologie und Geschichte. Aufstieg und Niedergang eines interdisziplinären Forschungskonzepts. Zeitschrift für Volkskunde, 1. 1–30. |
|
|
|
268. Löfgren, Orvar 1982. Szemléletmód-változások a skandináv etnológiában. Ethnographia, 1. 89–111. |
|
|
|
269. Löfgren, Orvar 1984. Family and Household: Images and Realities: Cultural Change in Swedish Society. In Netting, Robert-Wilk, Richard-Arnould, Eric (eds.): Households: comparative and historical studies of the domestic group. University of California, London-Los Angeles. 446–470. |
|
|
|
270. Luby Margit. 1938. Népünk történeti tudásáról. Társadalomtudomány, XVIII. 169–176. |
|
|
|
271. Luby Margit 1985. Népmondák Szabolcs-Szatmárból. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
272. Lukács László 1989. Szent István király a néphagyományban. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 41-49. |
|
|
|
273. Lukács László 1997. Szent István magyar király a néphagyományban. Ethnographia, 1–2. 99–110. |
|
|
|
274. Macfarlane, Alan 1993. Az angol individualizmus eredete. Századvég, Budapest. |
|
|
|
275. MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Osiris, Budapest. |
|
|
|
276. Magyar Zoltán 2000a. Szent István a néphagyományban. Osiris, Budapest. |
|
|
|
277. Magyar Zoltán 2000b. Rákóczi a néphagyományban. Osiris, Budapest. |
|
|
|
278. Malinowski, Bronislaw 1949. Supplement I. The problem of meaning in primitive languages. In Ogden, Charles-Richards, Ivor: The Meaning of meaning. Routledge, London. 296–336. |
|
|
|
279. Manga János 1942. Adatok a nyugati palóc házassági szokásokhoz. Néprajzi Értesítő, XXXIV. 173–202. |
|
|
|
280. Manga János 1955. Beszámoló a balassagyarmati Palóc Múzeum 10 éves néprajzi tevékenységéről. Ethnographia, 1–4. 587–591. |
|
|
|
281. Medick, Hans 1980. Spinnstuben auf dem Dorf. Jugendliche Sexualkultur und Feierabendbrauch in der ländlichen Gesellschaft der frühen Neuzeit. In Huck, Gerhard (hrg.): Sozialgeschichte der Freizeit. Peter Hammer Verlag, Wuppertal. 19–50. |
|
|
|
282. Medick, Hans-Sabean, David 1984. Einleitung. In uők (hrsg.): Emotionen und materielle Interessen: Sozialanthropologische und historische Beiträge zur Familienforschung. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. |
|
|
|
283. Mérei Ferenc 1989. Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken. In uő: Társ és csoport. Akadémiai, Budapest. 29–44. |
|
|
|
284. Mészáros Borbála 2003. Zöldmulatság Kolozsvárott és Pécsett. Zöldterületek rekreációs szerepe két 19. századi kisvárosban. Ethnographia, 3–4. 187–205. |
|
|
|
285. Mikos Éva 2007. Anonymus és a folklór, avagy esettanulmány arról, miképpen lett az ismeretlen mester műve mindenkié a 19. században. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és történelem. Akadémiai, Budapest. 102–122. |
|
|
|
286. Mink András 1998. "De mit tud erről maga a nép?" Beszélő, 3. 30–36. |
|
|
|
287. Mitterauer, Michael-Sieder, Reinhard 1977. Vom Patriarchat zur Partnerschaft. Beck, München. |
|
|
|
288. Mitterauer, Michael 1983. Ledige Mütter: zu Geschichte unehelicher Geburten in Europa. Beck, München. |
|
|
|
289. Mizser Lajos 1997. A tatárjárások emlékei Pesty Frigyes helynévtárában. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, XII. 77–84. |
|
|
|
290. Mohay Tamás 2000. Egyének és életutak. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz. VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 760–790. |
|
|
|
291. Molnár Mária 1965. A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához. Néprajzi Közlemények, 1. 387–416. |
|
|
|
292. Molnár Mária 1986. Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése. Borsodgeszt 1945–1978. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. |
|
|
|
293. Molnár Mária 1989. A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest. |
|
|
|
294. Molnár Mária 2000. Társadalmi tagozódás. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 484–531. |
|
|
|
295. Morvay Judit 1981. Asszonyok a nagycsaládban. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
296. Morvay Péter 1953. Az 1952. évi Országos Néprajzi Gyűjtőpályázat. Ethnographia, 1–4. 395–398. |
|
|
|
297. Moscovici, Serge 1973. Foreword. In Herzlich, Claudine: Health and Illness. A Social Psychological Analysis. Academic Press, London. IX–XIV. |
|
|
|
298. Moscovici, Serge 1998. The history and actuality of social representations. In Flick, Uwe (ed.): The Psychology of the Social. Cambridge University Press, Cambridge. 209–247. |
|
|
|
299. Moscovici, Serge 2002. Társadalom - lélektan. Válogatott tanulmányok. Osiris, Budapest. |
|
|
|
300. N. Kovács Tímea 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség reprezentációjáról. Csokonai, Debrecen. |
|
|
|
301. Nagy Gyula 1975. Parasztélet a vásárhelyi pusztán. Békés megyei Múzeumok, Békéscsaba. |
|
|
|
302. Nagy Gyula 1977. Az orosházi múzeum önéletíró parasztjai irányításának praktikái. Honismeret, 4. 5–7. |
|
|
|
303. Neisser, Ulrich 1993. Pillanatfelvételek vagy magaslati pontok? In Kónya Anikó (szerk.): Az emlékezet ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 449–455. |
|
|
|
304. Némedi Dénes 1985. A népi szociográfia, 1930–1938. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
305. Németh Béla 1903. Szigetvár története. Irodalmi Ny., Pécs. |
|
|
|
306. Niedermüller Péter 1988. Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia, 3–4. 376–379. |
|
|
|
307. Niedermüller Péter 1991. A magyar folklór szövegbázisának megkonstruálása a 19. században. In Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. Magyarságkutató Intézet, Budapest. 15–23. |
|
|
|
308. Niedermüller Péter 1994. Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetőségei Kelet-Európában? Replika, 13–14. 89–129. |
|
|
|
309. Niedermüller Péter 2001. A régi kerékvágásban. Beszélő, 7–8. 53–59. |
|
|
|
310. Niethammer, Lutz 1993. Die postmoderne Herausforderung. Geschichte als Gedächtnis im Zeitalter der Wissenschaft. In Küttler, Wolfgang (hrsg.): Geschichtsdiskurs. I. Grundlagen und Methoden der Historiographiegeschichte. Fischer, Frankfurt. 31–49. |
|
|
|
311. Niethammer, Lutz 2004. A "floating gap" innenső oldalán. Kollektív emlékezet és identitáskonstrukció a tudományos diskurzusban. Századvég, 33. 29–47. |
|
|
|
312. Nora, Pierre 2007. Emlékezetdömping. (Az emlékezés hasznáról és káráról.) Lettre, 66. 35–38. |
|
|
|
313. Nora, Pierre 2010. Emlékezet és történelem között. Napvilág, Budapest. |
|
|
|
314. Olick, Jeffrey-Robbins, Joyce 1999. A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a "kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika, 37. 19–43. |
|
|
|
315. Olrik, Axel 1982. A népköltészet epikus törvényei. In Tálasi István (szerk.): Néprajzi szöveggyűjtemény. I. Tankönyvkiadó, Budapest. 453–462. |
|
|
|
316. Ong, Walter 2010. Szóbeliség és írásbeliség. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet-Gondolat, Budapest. |
|
|
|
317. Orosz István 1972. A differenciálódás és kisajátítás. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. II. Akadémiai, Budapest. 9–145. |
|
|
|
318. Orth-Peine, Hannelore 1990. Identitätsbildung im sozialgeschichtliche Wandel. Campus Verlag, Frankfurt am Main. |
|
|
|
319. Ortutay Gyula 1935. A magyar parasztság szerelmi élete. Népünk és Nyelvünk, VII. 34–41. |
|
|
|
320. Ortutay Gyula 1949. A magyar néprajztudomány elvi kérdései. Ethnographia, 1–4. 1–24. |
|
|
|
321. Ortutay Gyula 1981 (1952). Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. In uő: A nép művészete. Gondolat, Budapest. 131–184. |
|
|
|
322. Ossowski, Stanislaw 1973–1974. Az osztálystruktúra dichotomikus felfogása. In Ferge Zsuzsa (szerk.): A társadalmi struktúra és rétegződés. Tankönyvkiadó, Budapest. 30–39. |
|
|
|
323. Osváth Pál 1996 (1875). Bihar vármegye sárréti járásának leírása. Ethnica, Debrecen. |
|
|
|
324. Örsi Julianna 1990. Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
325. Őrszigethy Erzsébet-Szuhay Péter 1990. Besenyőtelki életutak. A századforduló szülöttei. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest. |
|
|
|
326. Pach Zsigmond Pál 1963. Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Kossuth, Budapest. |
|
|
|
327. Paládi-Kovács Attila 1979. A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
328. Paládi-Kovács Attila (szerk.) 1997. Magyar Néprajz. IV. Életmód. Akadémia, Budapest. |
|
|
|
329. Paládi-Kovács Attila 2002. Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen. |
|
|
|
330. Paládi-Kovács Attila 2002a. Viták és változások az európai néprajztudományban a 20. század utolsó harmadában. In uő: Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen. 109–127. |
|
|
|
331. Paládi-Kovács Attila 2002b. A társadalomtudományok és a falukutatás. In uő: Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen. 19–40. |
|
|
|
332. Paládi-Kovács Attila 2010. Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 2010. 3. 209–224. |
|
|
|
333. Penavin Olga 1981. A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). Forum, Budapest. |
|
|
|
334. Petánovics Katalin 1971. A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 10. 315–345. |
|
|
|
335. Péter László 2005 (1948). A népkultúra értéke. In uő: Néprajz, népműveltség. Két tanulmány. Bába, Szeged. 5–108. |
|
|
|
336. Pléh Csaba 1979. Szövegekre emlékezés és hagyományozás. Ethnographia, 1. 106–111. |
|
|
|
337. Pléh Csaba 1997. Maurice Halbwachs kollektív memóriájára emlékezve. Magyar Pszichológiai Szemle, 5–6. 437–446. |
|
|
|
338. Pócs Éva 1974. Az alávetés. Adatok a vetéstechnikák fejlődéséhez Szolnok megyéből. Ethnographia, 1. 38–48. |
|
|
|
339. Pócs Éva 1983. Tér és idő a néphitben. Ethnographia, 2. 177–206. |
|
|
|
340. Popper, Karl 1989. A historicizmus nyomorúsága. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
341. Portelli, Alessandro 1998. What makes oral history different. In Perks, Robert-Thomson, Alistair (eds.): The oral history reader. Routledge, London-New York. 63–74. |
|
|
|
342. Reay, Barry 1996. Microhistories: demography, society and culture in rural England, 1800–1930. Cambridge University Press, Cambridge. |
|
|
|
343. Révai József 1948. Marxizmus, népiesség, magyarság. Szikra, Budapest. |
|
|
|
344. Ricoeur, Paul 1999a. Mi a szöveg? In uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest. 9-33. |
|
|
|
345. Ricoeur, Paul 1999b. Az én és az elbeszélt azonosság. In uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest. 373–412. |
|
|
|
346. Ricoeur, Paul 2000. Szövegmagyarázat és megértés. A szöveg-, cselekvés- és történetelmélet közti néhány jelentős összefüggésről. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat, Budapest. 185–202. |
|
|
|
347. Ricoeur, Paul 2001. A narratív azonosság. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 15–26. |
|
|
|
348. Romsics Ignác (szerk.) 2009. Csonka Mihály élete és világképe. Osiris, Budapest. |
|
|
|
349. Romsics Imre 1998. Kisújszállás népi táplálkozásának rendje. Kisújszállás Önkormányzata, Kisújszállás. |
|
|
|
350. Rosental, Paul-André 1995. A "makro" felépítése a "mikroszinten" keresztül: Fredrik Barth és a microstoria. In Czoch Gábor-Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai, Debrecen. 71–88. |
|
|
|
351. Ruitz Izabella 1965. A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (1880-1950). I. Ethnographia, 1965. 572–601. |
|
|
|
352. Sabean, David 1987. Power in the Blood. Popular Culture and Village Discourse in Early Modern Germany. Cambridge University Press, Cambridge. |
|
|
|
353. Sabean, David 1988. Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Akadémiai, Budapest. 110–155. |
|
|
|
354. Sabean, David 1988. Az egység szent köteléke. A közösség egy tizenhárom éves boszorkány szemében. In Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Akadémiai, Budapest. 156–191. |
|
|
|
355. Sabean, David 1990. Property, production, and family in Neckarhausen, 1700-1870. Cambridge University Press, Cambridge-New York. |
|
|
|
356. Sabean, David 2007. Kinship and Class Dynamics in Nineteenth-Century Europe. In Sabean, David-Teuscher, Simon-Mathieu, Jon (eds.): Kinship in Europe: approaches to long-term developments (1300–1900). Berghahn Books, Oxford. |
|
|
|
357. Sándor István 1953. Világos és Arad a magyar néphagyományban. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. MTA, Budapest. 106-186. |
|
|
|
358. Sándor István 1972. Dózsa György a néphagyományban. Ethnographia, 4. 444–456. |
|
|
|
359. Sarbin, Theodor 2001. Az elbeszélés mint a lélektan tő-metaforája. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 59–76. |
|
|
|
360. Sárkány Mihály 1972. A társadalomnéprajzi jelenkutatások. Magyar Filozófiai Szemle, 4. 526–530. |
|
|
|
361. Sárkány Mihály 1978. A gazdaság átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 63–150. |
|
|
|
362. Sárkány Mihály 1984. Gazdaság és kultúra: a parasztság mint kutatási dilemma. In Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest. 87–96. |
|
|
|
363. Sárkány Mihály 2000. A társadalomnéprajzi kutatás hazai története. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz. VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 29–66. |
|
|
|
364. Sárközi Zoltán 1972. A summások. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. II. Akadémiai, Budapest. 321–381. |
|
|
|
365. Schacter, Daniel 1998. Emlékeink nyomában. Háttér, Budapest. |
|
|
|
366. Schindler, Norbert 2000. Karnevál, egyház és fordított világ. A 16. századi nevetéskultúra funkciójáról. In Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Replika Kör, Budapest. 183–216. |
|
|
|
367. Schlumbohm, Jürgen 2009. Myths and Flexible Practices: House and Stem Family in Germany. In Fauve-Chamoux, Antoinette-Ochiai, Emiko (eds.): The Stem Family in Eurasian Perspective. Revisiting House Societies, 17th–20th centuries. Peter Lang, Bern. 81–102. |
|
|
|
368. Schulte, Regina 1992. Bevor das Gerede zum Tratsch wird. In Hausen, Karin-Wunder, Heide (Hg.): Frauengeschichte-Geschlechtergeschichte. Campus, Frankfurt am Main/New York. 67–73. |
|
|
|
369. Schütz, Alfred-Luckmann, Thomas 2003. Strukturen der Lebenswelt. UVK, Konstanz. |
|
|
|
370. Sorokin, Pitirim 1998. A vertikális mobilitás csatornái. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum, Budapest. 12–25. |
|
|
|
371. Steege, Paul-Bergerson, Andrew-Healy, Maureen-Swett, Pamela 2008. The History of Everyday Life: A Second Chapter. The Journal of Modern History, 80. 358–378. |
|
|
|
372. Szabadfalvi József 1970. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. KLTE, Debrecen. |
|
|
|
373. Szabó István 1972. Bevezetés. In uő (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. Akadémiai, Budapest. 7–30. |
|
|
|
374. Szabó István 1994. Egy alföldi falu - Kecel - társadalmának rétegződése a XX. században a népi megítélések tükrében. In Novák László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 233–262. |
|
|
|
375. Szabó István-Szabó László 1977. Az Ipoly-völgy népi társadalma. In Ikvai Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 443–486. |
|
|
|
376. Szabó István-Szabó László 1978. Nagykőrös mezőváros kapitalizmus kori paraszttársadalma. In Novák László (szerk.): Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Arany János Múzeum, Nagykőrös. 359–432. |
|
|
|
377. Szabó István-Szabó László 1993. Mozsgó és társközségeinek társadalma. Tisicum, VIII. 325–371. |
|
|
|
378. Szabó László 1965. A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni-hegyvidéken. Néprajzi Értesítő, 47. 133–158. |
|
|
|
379. Szabó László 1968. Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Damjanich Múzeum, Szolnok. |
|
|
|
380. Szabó László 1973. A jászdózsai rokonsági rendszer. In uő (szerk.): Jászdózsa és a palócság. Damjanich János Múzeum, Eger-Szolnok. 197–244. |
|
|
|
381. Szabó László 1981. Család és rokonság a Zempléni-hegyvidék középső részén. In Szabadfalvi József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 161–188. |
|
|
|
382. Szabó László 1982. Csépa község társadalma. In Barna Gábor (szerk.): Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. Damjanich János Múzeum, Eger-Szolnok. 227–278. |
|
|
|
383. Szabó László 1985. Báránd társadalmának jellemző vonásai. In Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Új Élet Mgtsz, Báránd. 243–272. |
|
|
|
384. Szabó László 1986. A népi társadalom változásai az Alsó-Garam mente magyar falvaiban (1900–1974). KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
385. Szabó László 1992. Tiszaörs társadalma. In Szabó István (szerk.): Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából. Ethnica, Debrecen. 133–170. |
|
|
|
386. Szabó László 1994. Család-, üzem- és munkaszervezet Kecelen a XIX. század végén és a XX. század elején. In Novák László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 201–231. |
|
|
|
387. Szabó Piroska 1978. Az időgazdálkodás átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 277–294. |
|
|
|
388. Szendrey Ákos 1937a. A népi társadalom tagozódása. Ethnographia, 2-3. 188–197. |
|
|
|
389. Szendrey Ákos 1937b. A társadalom érintkezési formái. Ethnographia, 4. 272–285. |
|
|
|
390. Szendrey Zsigmond 1920. Történelmi népmondák. Ethnographia, 1. 45–59. |
|
|
|
391. Szendrey Zsigmond 1921. Történelmi népmondák. Ethnographia, 2. 130–133. |
|
|
|
392. Szendrey Zsigmond 1922. Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethnographia, 1. 45–63. |
|
|
|
393. Szilágyi Miklós 1984. Jankó János és Bátky Zsigmond gyűjtőútja Tolna megyében (1900, 1903). Ethnographia, 2. 272–286. |
|
|
|
394. Szilágyi Miklós 1995. Mezővárosi társadalom - paraszti műveltség. (Történeti-néprajzi adatok és elemzési kísérletek.) KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
395. Szilágyi Miklós 1998. A paraszti gazdálkodás Homokmégyen a XX. században. In Romsics Imre (szerk.): Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Homokmégyért Alapítvány, Homokmégy. 297–370. |
|
|
|
396. Szilágyi Miklós 2000. Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 461–480. |
|
|
|
397. Szilágyi Miklós 2005. Gyűjtői naplófeljegyzések Zemplén megyei faluközösségekről - 1961–1962. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 545–564. |
|
|
|
398. Szilágyi Miklós 2006. A személyes paraszti tudás érvényessége. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
399. Szinnyei József 1903. Magyar írók élete és munkái. IX. Hornyánszky, Budapest. |
|
|
|
400. Szűcs Judit 1984/1985. A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1. 167–178. |
|
|
|
401. Takács Lajos 1964. A dohánytermesztés Magyarországon. Akadémiai, Budapest. |
|
|
|
402. Tálasi István 1955. Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945-1955). Ethnographia, 1–4. 5–56. |
|
|
|
403. Tárkány Szücs Ernő 1944. Mártély népi jogélete. Kolozsvári Egyetem, Kolozsvár. |
|
|
|
404. Tárkány Szücs Ernő 1981. Magyar jogi népszokások. Gondolat, Budapest. |
|
|
|
405. Tátrai Zsuzsanna 1981. Nagylányok szerepe a családi munkaszervezetben. Ethnographia, 1. 74–89. |
|
|
|
406. Tengelyi László 2007. Tapasztalat és kifejezés. Atlantisz, Budapest. |
|
|
|
407. Thompson, Francis 1963. English Landed Society in the Nineteenth Century. Routledge, London. |
|
|
|
408. Thompson, Paul 1984. The Edwardians. The Remaking of British Society. Weidenfeld and Nicolson, London. |
|
|
|
409. Tomka Béla 2009. Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris, Budapest. |
|
|
|
410. Tóth Zoltán 2002. "Korrekt parasztok" emigrációban. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Korall, 10. 223–229. |
|
|
|
411. Turner, Victor 1986. Dewey, Dilthey, and Drama. An Essay in the Anthropology of Experince. In Turner, Victor-Bruner, Edward (eds.): The Anthropology of Experince. University of Illinois Press, Urbana-Chicago. |
|
|
|
412. Turner, Victor 2002. A rituális folyamat. Osiris, Budapest. |
|
|
|
413. Udvardy János 1912. Mondák. Magyar Nyelvőr, 4. 198–199. |
|
|
|
414. Újfalusi Szentkereszty Tivadar 1922. Békésből. Ethnographia, 1. 86. |
|
|
|
415. Ujváry Zoltán 1997. Népi színjátékok és maszkos szokások. Multiplex Media-Debrecen University Press, Debrecen. |
|
|
|
416. Vajda László 1954. A néprajzi anyaggyűjtés módszere és jelentősége. Ethnographia, 1–2. 1–18. |
|
|
|
417. Vajda Mária 1988. Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemtől. Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét. |
|
|
|
418. Vajda Mária 1999. "Komámasszony adjon nekem szállást…" Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 207–224. |
|
|
|
419. G. Vámos Mária 1979. Szakály női viseletének alakulása az 1880-as évektől a II. világháborúig. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 8–9. 234–246. |
|
|
|
420. Vankóné Dudás Juli 1976. Falum, Galgamácsa. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. |
|
|
|
421. Vansina, Jan 1985. Oral Tradition as History. The University of Wisconsin Press, Madison-Wisconsin. |
|
|
|
422. Varga Gyula 1973. Határhasználat egy szabad paraszt faluban a XX. század első felében. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 139–154. |
|
|
|
423. Varga Gyula 1981. Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In uő (szerk.): Berettyóújfalu története. Városi Tanács, Berettyóújfalu. 417–432. |
|
|
|
424. Vargyas Lajos 1954. Vajda László cikkének néhány megállapításához. Ethnographia, 1–2. 240–244. |
|
|
|
425. Vargyas Lajos 1961. Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. 5–16. |
|
|
|
426. Verebélyi Kincső 2005. Szokásvilág. Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék, Debrecen. |
|
|
|
427. Vértesi Lázár 2004. Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. Aetas, 1. 158–172. |
|
|
|
428. Veszelkáné Gémes Eszter 1981. Történetek Rúzsa Sándorról. RTV-Minerva, Budapest. |
|
|
|
429. Vidacs Bea 1985. Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia, 4. 509–530. |
|
|
|
430. Viski Károly 1933. Tájékoztató. In Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly: A magyarság néprajza. I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. 13–36. |
|
|
|
431. Voigt Vilmos 1965. A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez. Ethnographia, 2. 200–220. |
|
|
|
432. Voigt Vilmos 1998. Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. BUKSZ, 3. 303–328. |
|
|
|
433. Voigt Vilmos 2006. Szent István alakja és a magyar folklór. In Bene Sándor (szerk.): "Hol vagy, István király?" A Szent István-hagyomány évszázadai. Gondolat, Budapest. 317–324. |
|
|
|
434. Vörös Antal 1988. A mezőgazdaság. In Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története. 1890–1918. Akadémiai, Budapest. 293–338. |
|
|
|
435. Wellmann Imre 1961. Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. Agrártörténeti Szemle, 3–4. 344–366. |
|
|
|
436. Williams, Raymond 2003. A kultúra elemzése. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest. |
|
|
|
437. Zerubavel, Eviatar 1996. Social Memories. Steps to a Sociology of the Past. Qualitative Sociology, 3. 283–299. |
|
|
|
438. Zólyomi József 1997. A leány hozománya a Nógrád megyei német falvakban. Ethnographia, 1-2. 419–458. |
|
|
|
439. Zonabend, Francoise 1984. The enduring memory. Time and history in a French village. Manchester University Press, Manchester. |
|
|
|
440. Zöldy Pál 1974. A kisgyermek nevelése a szegény családokban Topolyán 1900 körül. Ethnographia, 2–3. 513–519. |
|
|
|
441. Zsigmond Gábor 1978. Az 1960-70-es évek fordulójának családtípusa. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 151–172. |
|
|