Citations

1. Albert, 2013 Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687-1704 között keletkezett röpiratai tükrében. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Szerk. Szoboszlai Kiss Katalin - Deli Gergely. Győr, Universitas-Győr, 2013. 23-38.

2. Andorka, 1893 Andorka K. A magyar nemesi fölkelés harczbalépése II. Frigyes ellen 1744-ben. In: Hadtörténelmi Közlemények 6. (1893) 1. 111-121.; 230-240.

3. Antal, 2009 Antal Orsolya: Bessenyei György bécsi pártfogói. In: X. RODOSZ Konferenciakötet. Szerk. Kovács Csongor - Székely Ibolya - Székely Tünde. Kolozsvár, Clear Vision, 2009. 12-23.

4. Arneh, 1858-1864 Arneth, Alfred Ritter von: Prinz Eugen von Savoyen. Nach den handschriftlichen Quellen der kaiserlichen Archive. Wien, Braumüller, 1858-1864. Bd. I-III.

5. Arneth, 1863-1879 Arneth, Alfred Ritter von: Geschichte Maria Theresias. Wien, Braumüller, 1863-1879. Bd. I-X.

6. Aspaas-Kontler, 2019 Aspaas, Per Pippin- László Kontler: Maximilian Hell (1720-92) and the Ends of Jesuit Science in Enlightenment Europe. Leiden-Boston, Brill, 2019. (Jesuit Studies) https://doi.org/10.1163/9789004416833

7. Asch, 2005 Asch, Ronald G.: Hof, Adel und Monarchie. Norbert Elias' Höfische Gesellschaft im Lichte der neueren Forschung. In: Höfische Gesellschaft und Zivilisationsprozeß. Norbert Elias' Werk in Kulturwissenschaftlicher Perspektive. Hrsg. Opitz, Claudia. Köln, Böhlau, 2005. 119-142

8. Bagossi, 2001 Bagossi Edit: A császár költője. Metastasio VI. Károly bécsi udvarában. In: Italianistica Debreceniensis 8. (2001) 162-194.

9. Bahlcke, 2013 Bahlcke, Joachim: A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia. Együttműködéstől a konfrontációig (1686-1790). Ford. Fazekas István. Budapest, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2013. (METEM)

10. Ballagi, 1872 Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. Pest, Franklin-Társulat, 1872.

11. Baltazarek, 1971 Baltazarek, Franz: Das Steueramt der Stadt Wien 1526-1760. Wien, Notring, 1971. (Dissertationen der Universität Wiend Bd. 58.)

12. Baráth, 2015 Baráth Béla Levente: Az I. Carolina Resolutiotól a Türelmi Rendeletig. A királyi Magyarország protestáns egyházi életét meghatározó 18. századi uralkodói rendeletek áttekintése. In: Confessio 39. (2015) 3-4. 90-96.

13. Barcsay, 2002 Barcsay, Ákos: Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts: Studien zum Verhältnis zwischen Krongewalt und Ständetum im Zeitalter des Absolutismus. St. Katharinen, Scripta Mercaturae, 2002. (Studien zur Neueren Geschichte Bd. 2.)

14. Bartha, 2017 Bartha Zoltán: Felekezetváltás az erdélyi nemesség körében a 18. század folyamán. Bánffy Ágnes esete. In Non videre, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére. Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2017. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 22.) 136-144.

15. Bartha, 2018 Bartha Zoltán: A felekezetváltás aránya a 18. századi erdélyi nemesség körében. In: A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok. Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2018. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 24.) 116-135.

16. Barta, 1937 Barta, István: Ungarn und die Wiener Universität des Jesuitenzeitalters. In: Jahrbuch des Graf Klebersberg Kuno Instituts für ungarische Geschichtsforschung in Wien 7. (1937) 113-177.

17. Barta, 1988 Ifj. Barta János: Mária Terézia. Budapest, Gondolat, 1988. (Magyar História)

18. Barta, 2019 Barta M. János: "…valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember…" Egy 17. századi főnemes, gróf Csáky István országbíró pályaképe. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2021.

19. Bastl, 2000 Bastl, Beatrix: Tugend, Liebe, Ehre: die adelige Frau in der frühen Neuzeit. Wien, Böhlau, 2000.

20. Bauer, 1997-2005 Bauer, Volker: Repertorium territorialer Amtskalender und Amtshandbücher im Alten Reich. Adress-, Hof-, Staatskalender und Staatshandbücher des 18. Jahrhunderts. Frankfurt am Main, Klostermann, 1997-2005. Bd. I-IV. (Studien zur europäischen Rechtsgeschichte 103.; 123.; 147.; 196.)

21. Bauer, 2010 Bauer, Volker: Nachrichtenmedien und höfische Gesellschaft. Zum Verhältnis von Mediensystem und höfischer Öffentlichkeit im Alten Reich. In: Das Mediensystem im Alten Reich der Frühen Neuzeit (1600-1750). Hrsg. Arndt, Johannes Körber - Esther-Beate. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2010. (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz - Beihefte Bd. 75.) 173-194. https://doi.org/10.13109/9783666100932.173

22. Bánkúti, 1981 Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. (Sorsdöntő történelmi napok 6.)

23. Beales, 1987 Beales, Derek: Joseph II. In the Shadow of Maria Theresa 1741-1780. Cambridge, Cambridge University Press, 1987. I.

24. Beales, 2007 Beales, Derek: Clergy at the Austrian Court in Eighteenth Century. In: Monarchy and Religion. The Transformation of Royal Culture in Eighteenth-Century Europe. Ed. Schaich, Michael. Oxford, Oxford University Press, 2007. 79-104.

25. Bedy, 1938 Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győr egyházmegye múltjából 3.)

26. Benna, 1967 Benna, Hedwig Anna: Der Kronprinzenunterricht Josef's II. in der inneren Verfassung der Erbländer und die Wiener Zentralstellen. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 20. (1967) 115-179.

27. Berényi, 2000 Berényi László: Galánthai és fraknói Gróf Esterházy Ferenc kancellár. Egy magyar államférfi a 18. század utólján. In: Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálának kétszázadik évfordulója tiszteletére. A pápai Kastélyban 1999. szeptember 11-én elhangzott előadások szerkesztett szövege. Szerk. Hermann István - Mezei Zsolt. Pápa, Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 2000. 27-38.

28. Berényi, 2004 Berényi László: Galánthai és Fraknói Eszterházy Miklós (1711-1764). Egy 18. századi magyar diplomata a cárok udvarában. In: Turul 77. (2004) 1-2. 49-55.

29. Berger, 1953 Berger, Martha: "Wiennerisches Diarium" 1703-1780. Ein Beitrag zur Entwicklung des Verhältnisses zwischen Staat und Presse. Wien, 1953. (Dissertation)

30. Bernárd-Seidler, 2009 Bernárd Ágoston Zénó - Seidler, Andrea: Bécs, a feneketlen örvény". Kazinczy Bécs élményei. In: Sic Itur ad Astra 20. (2009) 61. 53-66.

31. Bessenyei, 2005 Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, General Press, 2005.

32. Békés, 2001 Békés Vera: A kutatóegyetem prototípusa: a XVIII. századi göttingeni egyetem. In: Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti tanulmányok. Szerk. Tóth Tamás. Budapest, Professzorok Háza, 2001. (Magyar Felsőoktatás Könyvek)

33. Bitskey, 1996 Bitskey István: Hungariából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (Italianistica Debreceniensis. Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóközpont. Monográfiák 2.)

34. Binder, 1976 Binder, Sidonia: Carl Graf Batthyány, nachmals Fürst, Feldmarschall, Minister der Niederlande und Erzieher Joseph II. Wien, 1976. (Dissertation)

35. Birkás, 1948 Birkás Géza: Francia utazók Magyarországon. Szeged, 1948. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica)

36. Bíró, 1976 Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. (Irodalomtörténeti könyvtár)

37. Bodnár, 2010 Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család helye a gömöri népi történeti emlékezetben. Debrecen, 2010. (PhD-disszertáció)

38. Bozsik 1910 Bozsik Pál: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig. Eger, 1910.

39. Bölöny, 1979 Bölöny, Josef: Maria Theresias vertrauter Ratgeber: Paul Festetics (1722-1782). In: Maria Theresia und ihre Zeit. Eine Darstellung der Epoche von 1740- 1780 aus Anlaß der 200. Wiederkehr des Todestages der Kaiserin. Hrsg. Koschatzky, Walter. Salzburg-Wien, Residenz Verlag, 1979. 105-112.

40. Braubach, 1952 Braubach, Max: Versailles und Wien von Ludwig XIV. bis Kaunitz. Die Vorstadien der diplomatischen Revolution im 18. Jahrhundert. Bonn, Röhrscheid, 1952.

41. Braubach, 1963-1965 Braubach, Max: Prinz Eugen von Savoyen: eine Biographie. Wien, Oldenbourg, 1963-1965. Bd. I-V. https://doi.org/10.1515/9783486816907

42. Braun, 2018 Braun, Bettina: Eine Kaiserin und zwei Kaiser. Maria Theresia und ihre Mitregenten Franz Stephan und Joseph II. Bielefeld, Transcript, 2018. (Mainzer Historische Kulturwissenschaften Bd. 42.) https://doi.org/10.14361/9783839445778

43. Braun-Kusber-Schnettger, 2020 Weibliche Herrschaft im 18. Jahrhundert. Maria Theresia und Katharina die Große. Hrsg. Braun, Bettina - Kusber, Jan - Schnettger, Matthias. Bielefeld, Transcript, 2020. (Mainzer Historische Kulturwissenschaften Bd. 40.) https://doi.org/10.14361/9783839443552 PMCid:PMC7534911

44. Breuner-Pawlik, 1973 Breuner-Pawlik, Maria: Die Aufzeichnungen des Sigmund Friedrich Grafen Khevenhüller 1690-1738. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 26. (1973) 235-253.

45. Brnardić, 2004 Brnardić, Teodora Shek: The Enlightened Officer at Work: The Educational Projects of the Bohemian Count Franz Joseph Kinsky (1739-1805). Budapest, 2004. (Dissertation)

46. Brnardić, 2009 Brnardić, Shek: Die Verbesserung der adeligen Privaterziehung in Prag. Patriotische Vorschläge des Grafen Franz Joseph Kinsky (1739-1805). In: Adel im "langen" 18. Jahrhundert. Hrsg. Haug-Moritz, Gabriele - Hye, Hans Peter - Raffler, Marlies. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2009. 61-72.

47. Braudel, 2004 Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. Ford. Pődör László. Második kiadás. Budapest, Gutta Könyvkiadó, 2004. (Magistra vitae) I.

48. Braunbehrens, 2006 Braunbehrens, Volkmar: Mozart. A bécsi évek. Ford. Győri László. Budapest, Osiris, 2006.

49. Brendler, 1896 Brendler, Anton: Das Wirken der P. P. Piaristen seit ihrer Ansiedelung in Wien im Collegium in der Josefstadt, zu St. Thekla auf der Wieden und im Löwenburg'schen Convicte. Wien, Kirsch, 1896.

50. Brenner, 1990 Brenner, Peter J.: Der Reisebericht in der deutschen Literatur: ein Forschungsüberblick als Vorstudie zu einer Gattungsgeschichte. Tübingen, De Gruyter, 1990. (Internationales Archiv für Sozialgeschichte der Literatur Bd. 2.) https://doi.org/10.1515/9783110911855

51. Brokmann-Nooren, 1994 Brokmann-Nooren, Christiane: Weibliche Bildung im 18. Jahrhundert. "gelehrtes Frauenzimmer" und "gefällige Gattin". Oldenbourg, 1994. (Beiträge zur Sozialgeschichte der Erziehung Bd. 2)

52. Brunner, 1944/1948 Brunner, Otto: Das Archiv der Niederösterreichischen Kammer und des Vizedoms in Österreich unter der Enns und seine Bedeutung für die Landesgeschichte. In: Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 29. (1944/1948) 144-166.

53. Bubryák, 2008 Bubryák Orsolya: Egy 18. századi ingatlanspekuláns befektetései. Adatok Johann Christian Neupauer (1676-1735) bécsi építőtevékenységéhez. In: Művészettörténeti Értesítő 57. (2008) 1. 11-46. https://doi.org/10.1556/MuvErt.57.2008.1.2

54. Bubryák, 2013 Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei. Budapest, MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2013.

55. Buchinger, 2016 Buchinger, Günther: Neue Aspekte zum Oeuvre Johann Bernhard Fischer von Erlachs. Eine aktuelle Bauforschung im ehemaligen Palais Orsini-Rosenberg, später Palais Batthyány, Herrengasse 19, in Wien. In: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 70. (2016) Heft 1/2. 105-115.

56. Budak, 2015 Budak, Neven: Kroaten in Wien bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. In: The Entangled Histories of Vienna, Zagreb and Budapest (18th-20th Century). Ed. Iveljić, Iskra. Zagreb, FF-Press, 2015. 435-456.

57. Buzási, 2010 Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. In: Századok 144. (2010) 895-931.

58. Buzási, 2015 Buzási Enikő: Vonzások és választások a gyűjtő Esterházy Pál mecenatúrájában. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk. Ács Pál. Budapest, Reciti, 2015. 117-150.

59. Cat. gen. I-III. Lukács, Ladislaus: Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu (1551-1773). Roma, Institutum Historicum, 1987-1988. I-III.

60. Cerman, 2004 Cerman, Ivo: Bildungsziele - Reiseziele. Die Kavalierstour im 18. Jahrhundert. In: Orte des Wissens. Hrsg. Scheutz, Martin - Schmale, Wolfgang - Štefanová, Dana. Wien, 2004. (Das Achtzehnte Jahrhundert und Österreich Bd. 18-19.) 49-78.

61. Cerman, 2010 Cerman, Ivo: Habsburgischer Adel und. Aufklärung. Bildungsverhalten des Wiener Hofadels im 18. Jahrhundert. Stuttgart, Steiner, 2010. (Contubernium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte Bd. 72.)

62. Cicalek, 1872 Cicalek, Theodor: Beiträge zur Geschichte des Theresianums. Wien, 1872.

63. Concha, 2005 Concha Győző: A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2005. (Historia Incognita Zsebkönyvek 5.)

64. Conrads, 1982 Conrads, Norbert: Ritterakademien der Frühen Neuzeit. Bildung als Standesprivileg im 16. und 17. Jahrhundert. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1982. (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften Bd. 21.)

65. Crousaz, 1857 Crousaz, Adolf Friedrich Johannes von: Geschichte des Königlich Preussischen Kadetten-Corps. Nach seiner Entstehung, seinem Entwickelungsgange und seinen Resultaten. Berlin, H. Schindler, 1857.

66. Czeike, 1980 Czeike, Felix: XIV. Penzing. Wien, Jugend & Volk, 1980. (Wiener Bezirkskulturführer Bd. 14.)

67. Csekey, 1917 Csekey István: A magyar trónöröklési jog jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel. Budapest, Athenaeum, 1917.

68. Csendes-Opll, 2003 Wien. Geschichte einer Stadt, Hrsg. Csendes, Peter - Opll, Ferdinand. Bd. 2: Die frühneuzeitliche Residenz (16. bis 18. Jahrhundert). Wien-Köln-Weimar, Böhlau, 2003. (Geschichte einer Stadt Bd. 2.) https://doi.org/10.26530/OAPEN_437134

69. Csorba, 2000 Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, Argumentum, 2000. (Irodalomtörténeti füzetek)

70. Csóka, 1936 Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, 1936.

71. Csepregi 2009 Csepregi, Zoltán: Das königliche Ungarn im Jahrhundert vor der Toleranz (1681-1781). In: Geheimprotestantismus und evangelische Kirchen in der Habsburgermonarchie und im Erzstift Salzburg (17./18. Jahrhundert). Hrsg. Leeb, Rudolf - Scheutz, Martin - Weikl, Dietmar. Wien-München, Böhlau, Oldenbourg, 2009. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 51.) 299-330.

72. De Vries, 1984 De Vries, Jan: European Urbanization 1500-1800. London, Harvard University Press, 1984. (Harvard studies in urban history)

73. Deuer, 2009 Deuer, Wilhelm: Das Palais Trautson in Wien. Vom Fürstenpalais zum Justizministerium. Wien, Bundesministerium für Justiz, 2009.

74. Dickson, 1987 Dickson, P. G. M.: Finance and Government under Maria Theresia. Oxford-New York, Clarendon, 1987. I-II.

75. Dickson-Rauscher, 2019 Dickson, P. G. M. - Rauscher, Peter: Die Hofkammer im 18. Jahrhundert. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. II. 848-855. https://doi.org/10.7767/9783205208235.825

76. Dóbék, 2021 Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc (1710-1765) egri püspök könyvtára. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, 2021. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai 11.) https://doi.org/10.36820/karpatmed.2021.Barkoczy

77. Dočkal, 1996 Dočkal, Kamilo: Hrvatski kolegij u Beču. Collegium Croaticum Viennense, 1624-1784. Wien-Zagreb, Hrvatski povijesni institut u Beču, 1996.

78. Dominkovits, 1997 Dominkovits Péter: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából. In: Iskola és társadalom. Szerk. Sasfi Csaba. Zalaegerszeg, 1997. (Zalai Gyűjtemény 41.) 65-78.

79. Duhr, 1907 Duhr, Bernhard: Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge. Freiburg im Breissgau, Herder, 1907. Bd. I-IV.

80. Duindam, 1990 Duindam, Jeroen: Myths of power: Norbert Elias and the early modern European court. Amsterdam, Amsterdam University Press, [1990].

81. Duindam, 2003 Duindam, Jeroen: Vienna and Versailles: The Courts of Europe's Dynastic Rivals, 1550-1780. Cambridge, Cambridge University Press, 2003. (New Studies in European History)

82. Dümmerth, 1962 Dümmerth Dezső: Göttinga és a magyar szellemi élet. Budapest, 1962. (OSZK különlenyomat)

83. Dümmerth, 1974 Dümmerth Dezső: Mária Terézia és a magyar nemesség. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József - Tarnai Andor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974. 367-399.

84. Eckhart, 1922 Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, Budavári Tudományos Társaság, 1922.

85. Ehalt, 1980 Ehalt, Hubert Christian: Ausdrucksformen absolutistischer Herrschaft: Der Wiener Hof im 17. und 18. Jahrhundert. München, Oldenbourg, 1980. (Sozial- und wirtschaftshistorische Studien Bd. 14.) https://doi.org/10.1515/9783110655988

86. Eichwalder, 1971 Eichwalder, Reinhard: Georg Adam Fürst Starhemberg (1724-1807). Diplomat, Staatsmann und Grundherr. In: Österreich in Geschichte und Literatur 15 (1971) 4. 193-203.

87. Elias, 2004 Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Ford. Berényi Gábor. 2., jav. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. (Társadalomtudományi könyvtár)

88. Elias, 2005 Elias, Norbert: Az udvari társadalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Ford. Harmathy Veronika, Németh Zsuzsa, Gellériné Lázár Márta. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005. (Társtudomány)

89. Ember, 1935 Ember Győző: Magyarország és az államtanács első tagjai. In: Századok 69. (1935) pótfüzet 555-664.

90. Ember, 1940 Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Budapest, M. Kir. Országos Levéltár, 1940.

91. Ember, 1989/a Ember Győző: Magyarország a Habsburg Birodalomban. In: Magyarország története 1686-1790. Szerk. Ember Győző - Heckenast Gusztáv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. (Magyarország története tíz kötetben) II. 353-390.

92. Ember, 1989/b Ember Győző: A kormányzati szervezet. In: Magyarország története 1686-1790. Szerk. Ember Győző - Heckenast Gusztáv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. (Magyarország története tíz kötetben) I. 437-500.

93. Engelbrecht, 1984 Engelbrecht, Helmut: Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Erziehung und Unterricht auf dem Boden Österreichs. Wien, Österreichischer Bundesverlag, 1984. Bd. III.

94. Eszterházy, 1901 Gróf Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Kézirat gyanánt kiadja Herczeg Esterházy Miklós. Budapest, Athenaeum, 1901.

95. Evans, 1990 Evans, R. J. W.: Maria Theresa and Hungary. In: Enlightened Absolutism. Reform and Reformers in later Eighteenth-Century Europe. Ed. Scott, H. M. London, Macmillan, 1990. (Problems in Focus) 189-207. https://doi.org/10.1007/978-1-349-20592-9_7

96. Evans, 1994 Evans, Robert: Die Universität im geistigen Milieu der habsburgischen Länder (17-18. Jh.). In: Die Universität im Alteuropa. Hrsg. Patschovsk, Alexander - Rabe, Horst. Konstanz, Universitätsverlag, 1994. 183-204.

97. Evans, 2006 Evans, R. J. W.: Austria, Hungary, and the Habsburgs. Essays on Central Europe, c. 1683-1867. Oxford, Oxford University Press, 2006.

98. Faber, 1992 Faber, Elfriede: Neubau. Geschichte des 7. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Wien, Pichler, 1992. (Wiener Heimatkunde Bd. 7.)

99. Faber, 1995 Faber, Eva: Litorale Austriaco. Das österreichische und kroatische Küstenland 1700-1780. Graz, Steiermärkisches Landesarchiv, 1995. (Schriftenreihe des Historischen Instituts Bd. 5; Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchivs Bd. 20.)

100. Fallenbüchl, 1967 Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII-XVIII. században. In: Levéltári Közlemények 38. (1967) 193-236.

101. Fallenbüchl, 1968 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. In: Levéltári Közlemények 39. (1968) 233-268.

102. Fallenbüchl, 1970 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. In: Levéltári Közlemények 41. (1970) 259-336.

103. Fallenbüchl, 1984-1985 Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai 1740-1780. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. Budapest, 1984-1985.

104. Fallenbüchl, 1989 Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1989. (Történeti statisztikai füzetek 10.)

105. Fallenbüchl, 2002 Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár-Osiris, 2002.

106. Farkas, 2014 Farkas Gábor Farkas: A Budai Krónika eddig ismeretlen 18. századi kézirata. In: Magyar Könyvszemle 130. (2014) 277-280.

107. Fazekas, 2002 Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623-1784). In: A bécsi Pázmáneum. Szerk. Zombori István. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2002. (METEM-könyvek 37.) 7-176.

108. Fazekas, 2014/a Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai a 16-18. században: hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon. In: Századok 148. (2014) 1131-1155.

109. Fazekas, 2014/b Fazekas István: Egy magyar karrier Bécsben: Esterházy Ferenc kancellár pályaképe. Szélesvíz 1. (2014) 4-13.

110. Fazekas, 2015 Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2015. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10.)

111. Fazekas, 2018 Fazekas István: A Magyar (Udvari) Kancellária és hivatalnokai 1527 és 1690 között. Budapest, 2018. (Akadémiai doktori értekezés)

112. Fazekas, 2019/a Fazekas, István: Die Ungarische Hofkanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 489-503. https://doi.org/10.7767/9783205208235.489

113. Fazekas, 2019/b Fazekas, István: Die Siebenbürgische Hofkanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 504-508. https://doi.org/10.7767/9783205208235.504

114. Fazekas et al, 2021 Fazekas István - Kádár Zsófia - Kökényesi Zsolt - Ternovácz Bálint: Jezsuita gimnáziumok diáksága három jezsuita gimnázium, a győri, a pozsonyi, a nagyszombati gimnáziumok példáján. In: Egyház és vallás a koraújkori Magyarországon. Szerk. Kónya Peter - Kónyová Annamária. Prešov, Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2021. 403-418.

115. Fábri, 2009 Fábri Anna: "Gibt es nur ein Wien?" Kazinczy kortársainak Bécs-képéről. In: Sic Itur ad Astra 20. (2009) 61. 39-52.

116. Federmayer, 2007 Federmayer, Frederik: Johann Ludwig Gössinger k. u. k. Schiff- und Brücken-Oberhauptmann in Ungarn. In: Adler 24. (2007) 3. 109-114.

117. Federmayer, 2018 Federmayer, Frederik: A jezsuita iskolákban végzett diákok és karrierlehetőségeik a Magyar Királyság 17. századi fővárosában. In: Történelmi Szemle 60. (2018) 215-236.

118. Fellner-Kretschmayr, 1907 Fellner, Thomas - Kretschmayr, Heinrich: Österreichische Zentralverwaltung. I. Abteilung. Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der Österreichischen und Böhmischen Hofkanzlei (1749). Wien, Adolf Holzhausen, 1907. I-III.

119. Fest, 1916 Fest Aladár: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól. In: Századok 50. (1916) 239-266.

120. Feuchtmüller, 1982 Feuchtmüller, Rupert: Die Herrengasse. Wien-Hamburg, Zsolnay, 1982. (Wiener Geschichtsbücher Bd. 28.)

121. Fináczy, 1899 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1899. I.

122. Fináczy, 1902 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1902. II.

123. Fleischer, 1929 Fleischer Gyula: A bécsi magyar testőrségi palota. In: Magyar művészet 5. (1929) 384-405.

124. Fleischer, 1932 Fleischer, Julius: Das kunstgeschichtliche Material der geheimen Kammerzahlamtsbücher in den staatlichen Archiven Wiens von 1705 bis 1790. Wien, Krystall-Verlag, 1932. (Abhandlungen des Kunsthistorischen Institutes der Pázmány Péter Universität in Budapest Bd. 12.)

125. Fleischer, 1935 Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1935.

126. Forgó, 2017 Forgó András: Egyház - Rendiség - Politikai kultúra. Papok és szerzetesek a 18. század országgyűlésein. Budapest, Szent István Társulat, 2017.

127. Forgó, 2020 Forgó, András: Formen der politischen Kommunikation am Beispiel des ungarischen Landtags 1722/1723. In: Herrschaft und Repräsentation in der Habsburgermonarchie (1700-1740). Hrsg. Seitschek, Stefan - Hertel, Sandra. Berlin, De Gruyter, 2020. 233-250. https://doi.org/10.1515/9783110670561-011

128. Fundárková, 2009 Fundárková, Anna: Ein ungarischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts. Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trautmansdorff (1647-1650). Wien, 2009. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 1.)

129. Fundárková, 2021 Fundárková, Anna: Károly Pál Pálffy and the Dear "Familia": Pálffy Family Disputes in the Mid-Eighteenth Century Based on the Family Documents. In: Historical Studies on Central Europe 1. (2021) 68-96. https://doi.org/10.47074/HSCE.2021-1.04

130. Galavics, 1988 Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál. Vázlat egy pályaképhez. In: Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 136-161.

131. Gant, 2005 Gant, Barbara: Swieten, Ger(h)ard van. In: Lexikon zum Aufgeklärten Absolutismus in Europa. Herrscher-Denker-Sachbegriffe. Hrsg. Reinalter, Helmut. Wien-Köln-Weimar, Böhlau, 2005. 600-603.

132. Garretson, 1979 Garretson, Edwin P.: Die Landständische Akademie in Wien. Geschichte der Institution und Programm der Fassade des Bauwerks. In: Wiener Geschichtsblätter 34. (1979) 113-124.

133. Gatti, 1901 Gatti, Friedrich: Geschichte der K. und K. Technischen Militärakademie. Wien, Braumüller, 1901. Bd. I.

134. Gál, 1979 Gál Éva: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979) 105-151.

135. Gálos, 1951 Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Budapest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951.

136. Gebei, 2016 Gebei Sándor: Az 1708-1715. évi országgyűlés összehívásának körülményei. In: Snem roku 1715 a uhorská spoločnosť v 18. storoči / Az Országgyűlés 1715-ben és a magyar társadalom a 18. században. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2016. 24-38.

137. Gecsényi, 1994 Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. Aufsätze von Richard Perger, Gottfried Mraz, Lajos Gecsényi. Hrsg. Gecsényi, Lajos. Győr, 1994.

138. Gecsényi, 2010 Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563). In: Levéltári Közlemények 81. (2010) 3-32.

139. Gehling, 1964 Gehling, Theo: Ein Europäischer Diplomat am Kaiserhof zu Wien. François Louis de Pesme, Seigneur de Saint-Saphorin, als englischer Resident am Wiener Hof, 1718-1727. Bonn, 1964. (Dissertation)

140. Gecsényi, 2008 Gecsényi Lajos: Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében. In: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 241-254.

141. Gschliesser, 1942 Gschliesser, Oswald von: Der Reichshofrat. Wien, Holzhausen, 1942. (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte des ehemaligen Österreich Bd. 33.)

142. Gestrich, 1994. Gestrich, Andreas: Absolutismus und Öffentlichkeit. Politische Kommunikation in Deutschland zu Beginn des 18. Jahrhunderts. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1994. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft Bd. 103.) https://doi.org/10.13109/9783666357664

143. Gestrich, 2013 Gestrich, Andreas: Die galizischen adeligen Leibgarden am Wiener Hof. Ein Beispiel habsburgischer Inklusionspolitik nach den Teilungen Polen-Litauens. In: Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit 17. (2013) 41-64.

144. Godsey, 2018 Godsey, William D.: The Sinews of Habsburg Power: Lower Austria in a Fiscal-Military State 1650-1820. Oxford, Oxford University Press, 2018. https://doi.org/10.1093/oso/9780198809395.001.0001

145. Gonsa, 2019 Gonsa, Gerhard: Der Staatsrat. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 575-585. https://doi.org/10.7767/9783205208235.575

146. Gosztonyi, 1911 Gosztonyi Gizella: Családi és társadalmi élet III. Károly korában. Budapest, 1911. (Művelődéstörténeti Értekezések 51.)

147. Göbl-Hochedlinger, 2019 Göbl, Michael - Hochedlinger, Michael: Die Österreichische Hofkanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 445-452. https://doi.org/10.7767/9783205208235.445

148. Gödölle, 2014 Gödölle Mátyás: A Szent István Rend alapításának képzőművészeti forrásai. In: Szent István lovagjai. A legrangosabb magyar kitüntetés 250 éve. Kiállítási katalógus. Szerk. Gödölle Mátyás - Pallos Lajos. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2014. 95-114.

149. Göllner, 1977 Göllner, Carl: Samuel von Brukenthal. Sein Leben und Werk in Wort und Bild. Bukarest, Kriterion, 1977.

150. Grimschitz, 1944 Grimschitz, Bruno: Wiener Barockpaläste. Wien, Wiener Verlag, 1944.

151. Grünwald, 1888 Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711-1825. Budapest, Franklin-Társulat, 1888.

152. Gugitz, 1959 Gugitz, Gustav: Die Wiener Pestepidemie von 1713 und ihr Ausmaß. In: Wiener Geschichtsblätter 14. (1959) 87-91.

153. Guglia, 1912 Guglia, Eugen: Das Theresianum in Wien: Vergangenheit und Gegenwart. Wien, Schroll, 1912.

154. Gutkas, 1980 Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II. Mitregent Kaiserin Maria Theresias, Kaiser und Landesfürst. Stift Melk, 29. März - 2. November 1980, niederösterreichische Landesausstellung. Hrsg. Gutkas, Karl. Wien, 1980.

155. Gutkas, 1983 Gutkas, Karl: Geschichte des Landes Niederösterreich. St. Pölten.Wien, 1983.

156. Gutkas, 1985 Prinz Eugen und das barocke Österreich. Hrsg. Gutkas, Karl. Salzburg-Wien, Niederösterreichisches Landesmuseum, 1985.

157. H. Balázs, 1968 H. Balázs Éva: A magyarországi felsőoktatás a felvilágosult abszolutizmus korában. In: Felsőoktatási Szemle 17. (1968) 407-413.

158. H. Balázs, 1987 H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen 1765-1800. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987.

159. H. Balázs, 1989 H. Balázs Éva: A felvilágosult abszolutizmus Habsburg variánsa. In: Magyarország története 1686-1790. Szerk. Ember Győző - Heckenast Gusztáv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. (Magyarország története tíz kötetben) II. 829-930.

160. Habermas, 1993 Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Ford. Endreffy Zoltán, Glavina Zsuzsa. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1993. (Századvég könyvtár)

161. Haberzettl, 1969 Haberzettl, Hermann: Die Stellung der Exjesuiten in Politik und Kulturleben Österreich zu Ende des 18. Jahrhunderts. Wien, 1969. (Dissertation)

162. Hadriga, 1996 Hadriga, Franz: Die Trautson: Paladine Habsburgs. Graz-Wien-Köln, Styria, 1996.

163. Haider, 1984 Haider, Edgar: Verlorenes Wien. Adelspaläste vergangener Tage. Wien-Köln-Graz, Böhlau, 1984.

164. Hammerstein, 1972 Hammerstein, Notker: Jus und Historie. Ein Beitrag zur Geschichte des historischen Denkens an den deutschen Universitäten im späten 17. und im 18. Jahrhundert. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1972.

165. Hammerstein, 1985 Hammerstein, Notker: Besonderheiten der österreichischen Universitäts- und Wissenschaftsreform zur Zeit Maria Theresias und Josephs II. In: Österreich im Europa der Aufklärung. Hrsg. Plaschka, Richard Georg. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1985. Bd. II. 787-812.

166. Hantsch, 1929 Hantsch, Hugo: Reichsvizekanzler Friedrich Karl Graf von Schönborn (1674-1746). Einige Kapitel Zur Politischen Geschichte Kaiser Josefs I. Und Karls VI. Augsburg, Filser, 1929. (Salzburger Abhandlungen und Texte aus Wissenschaft und Kunst Bd. 2.)

167. Hantsch, 1950 Hantsch, Hugo: Die drei großen Relationen St. Saphorins über die inneren Verhältnisse am Wiener Hof zur Zeit Karls VI. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 58. (1950) 625-636. https://doi.org/10.7767/miog.1950.58.jg.625

168. Harrer-Lucienfeld, 1951-1958. Harrer-Lucienfeld, Paul: Wien, seine Häuser, Menschen und Kultur. Wien, 1951-1958. I-VIII.

169. Hassler, 2013 Hassler, Éric: La Cour de Vienne 1680-1740. Service de l'empereur et stratégies spatiales des élites nobiliaires dans la monarchie des Habsbourg. Strassbourg, Presses Universitaires de Strasbourg, 2013. (Les Mondes Germaniques)

170. Haupt, 2007 Haupt, Herbert: Das Hof- und hofbefreite Handwerk im barocken Wien 1620- 1770. Innsbruck-Bozen-Wien, Studien Verlag, 2007. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 46.)

171. Haupt, 2016 Haupt, Herbert: Ein Herr von Stand und Würde: Fürst Johann Adam Andreas von Liechtenstein (1657-1712). Mosaiksteine eines Lebens. Wien, Böhlau, 2016. https://doi.org/10.7767/9783205203476

172. Hawlik-van de Water, 1989. Hawlik-van de Water, Magdalena: Der schöne Tod. Zeremonialstrukturen des Wiener Hofes bei Tod und Begräbnis zwischen 1640 und 1740. Wien, Herder, 1989.

173. Husslein-Arco, 2013 Das Winterpalais des Prinzen Eugen. Hrsg. Husslein-Arco, Agnes. Wien, Belvedere, 2013.

174. Hegedűs, 1878 Hegedűs, C. Lajos: A Theresianum s magyar alapítványai történetéhez. In: Századok 12. (1878.) 361-374.

175. Hegedűs, 2007 Hegedűs Zoltán: Moson vármegye követei az 1662-1848 közötti rendi országgyűléseken. In: Arrabona 45. (2007) 2. 33-44.

176. Heiss, 1990/a Heiss, Gernot: Ihro keiserlichen Mayestät zu Diensten… unserer ganzen fürstlichen Familie aber zur Glori. Erziehung und Unterricht der Fürsten von Liechtenstein im Zeitalter des Absolutismus. In: Der ganzen Welt ein Lob und Spiegel: das Fürstenhaus Liechtenstein in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Oberhammer, Evelin. Wien, Verlag für Geschichte und Politik, 1990. 115-137.

177. Heiss, 1990/b. Heiss, Gernot: Standeserziehung und Schulunterricht. Zur Bildung des niederösterreichischen Adeligen in der frühen Neuzeit. In: Adel im Wandel. Politik - Kultur - Konfession 1500-1700. Hrsg. Knittler, Herbert. Rosenburg, 1990. (Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums Bd. 251.) 391-428.

178. Heka, 1998 Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (1998) 63-184.

179. Hende, 2021 Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2021.

180. Hengerer, 2004/a Hengerer, Mark: Die Abrechnungsbücher des Hofzahlmeisters (1542-1714) und die Zahlamtsbücher (1542-1825) im Wiener Hofkammerarchiv. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Pauser, Josef - Scheutz, Martin - Winkelbauer, Thomas. Wien-München, Oldenbourg, 2004. (MIÖG Ergänzungsband 44.) 128-143. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205160199.128

181. Hengerer, 2004/b Hengerer, Mark: Kaiserhof und Adel in der Mitte des 17. Jahrhunderts. Eine Kommunikationsgeschichte der Macht in der Vormoderne. Konstanz, UVK, 2004. (Historische Kulturwissenschaft Bd. 3.)

182. Hengerer, 2005 Hengerer, Mark: Adelsgräber im Wien des 18. Jahrhunderts. Beobachtungen zu einer Archäologie des adeligen Gedächtnisses. In: Macht und Memoria. Begräbniskultur europäischer Oberschichten in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hengerer, Mark. Wien-Köln-Weimar, Böhlau, 2005. 381-420.

183. Hengerer, 2007 Hengerer, Mark: Knochen und das Grabmal der europäischen Frühneuzeit. Ein Beitrag zu Typologie und Anatomie. In: Nova Acta Leopoldina NF 94 (2007) Vol. 348. 123-144

184. Hengerer, 2019 Hengerer, Mark: Die Hofkammer im 17. Jahrhundert. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. II. 834-847.

185. Hertel, 2014 Hertel, Sandra: Maria Elisabeth. Österreichische Erzherzogin und Statthalterin in Brüssel (1725-1741). Wien-Köln-Weimar, Brill, 2014. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des 18. Jahrhunderts Bd. 16.) https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205793212

186. Hirtenfeld, 1857 Hirtenfeld, Jaromir: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. Wien, Hof- u. Staatsdruckerei, 1857.

187. Hock, 1879 Hock, Karl von: Der österreichische Staatsrath (1760-1848). Eine geschichtliche Studie. Wien, Braumüller, 1879.

188. Horváth, 1868 Horváth Mihály: Az 1764-ki országgyülés története. In: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. Pest, Ráth, 1868. I. 375-422.

189. Horváth, 1873 Horváth Mihály: Magyarország történelme. Budapest, Franklin-Társulat, 1873. VII.

190. Hochedlinger, 2003 Hochedlinger, Michael: Austria's Wars of Emergence, 1683-1797. London-New York, Routledge, 2003. (Modern wars in perspective)

191. Hochedlinger et al, 2019 Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I-II. https://doi.org/10.7767/9783205208235

192. Hochedlinger, 2019/a Hochedlinger, Michael: Die Reichshofkanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 323-332. https://doi.org/10.7767/9783205208235.323

193. Hochedlinger, 2019/b Hochedlinger, Michael: Die Maria-Theresianische Staatsreform. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 551-564. https://doi.org/10.7767/9783205208235.551

194. Hochedlinger, 2019/c Hochedlinger, Michael: Das stehende Heer. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. II. 655-764. https://doi.org/10.7767/9783205208235.655

195. Hochedlinger, 2019/d Hochedlinger, Michael: Die Staatskanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 452-460. https://doi.org/10.7767/9783205208235.453

196. Hochedlinger, 2019/e Hochedlinger, Michael: Der Geheime Rat und nach 1612 seine Nachfolger. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 430-441. https://doi.org/10.7767/9783205208235

197. Holl, 1976 Holl, Brigitte: Hofkammerpräsident Gundaker Thomas Graf Starhemberg und die österreichische Finanzpolitik der Barockzeit (1703-1715). Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1976. (Archiv für österreichische Geschichte Bd. 132.)

198. Hollegger, 2019 Hollegger, Manfred: Die Maximilianeischen Reformen. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 375-420. https://doi.org/10.7767/9783205208235.375

199. Horbec, 2018 Horbec, Ivana: Kroatischer königlicher Rat (1767-1779). Eine Wende in der Entwicklung des öffentlichen Dienstes in Kroatien. In: Die Habsburgische Variante des aufgeklärten Absolutismus. Beiträge zur Mitregenschaft Josephs II., 1765-1780. Hrsg. András Forgó - Krisztina Kulcsár. Wien, 2018. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 16.) 137-162.

200. Horváth, 2013 Horváth Gyula Csaba: Régi és új elit a 18. századi Magyarországon. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2013. 283-298.

201. Hrazky, 1958 Hrazky, J.: J. Ch. Bartenstein, der Staatsmann und Erzieher. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 11. (1958) 221-251.

202. Huber-Frischeis et al, 2015 Huber-Frischeis, Thomas - Knieling, Nina - Valenta, Rainer: Die Privatbibliothek Kaiser Franz I. von Österreich 1784-1835. Bibliotheks- und Kulturgeschichte einer fürstlichen Sammlung zwischen Aufklärung und Vormärz. Wien, Böhlau, 2015. https://doi.org/10.7767/9783205201670

203. Hunter, 2004 Hunter, Ian: Multiple Enlightenments. Rival Aufklärer at the University of Halle, 1690-1730. In: The Enlightenment World. Ed. Fritzpatrick, Martin - Jones, Jones, Peter - Knellwolf, Christina - McCalman, Ian. New York, Routledge, 2004. 576-595.

204. Hursán, 2019 Hursán Szabolcs: Batthyány Lajos nádor (1696-1765) katalógusa különös tekintettel a magyar vonatkozású és antik anyagra, valamint a Theologici szak anyagára. In: Magyar Könyvszemle 135. (2019) 138-172. https://doi.org/10.17167/mksz.2019.2.138-172

205. Hübl, 1912 Hübl, Albert: Die k. u. k. Edelknaben am Wiener Hof. Wien, Leipzig, 1912.

206. Iby-Telesko, 2017 Maria Theresia, 1717-1780. Strategin, Mutter, Reformerin. Hrsg. Iby, Elfriede - Telesko, Werner. Wien, Amalthea, 2017.

207. Igaz, 1999 Igaz Rita: A Theresianum. Nyári lakból hivatalnok-akadémia. In: Szalon 3. (1999) 2. 12-15.

208. Igálffy-Igály, 1980 Igálffy-Igály, Ludwig: Das Theresianum - seine Wandlungen zu Lebzeiten seiner Stifterin. In: Maria Theresia und ihre Zeit. Eine Darstellung der Epoche von 1740-1780 aus Anlaß der 200. Wiederkeher aus Todestages der Kaiserin. Hrsg. Koschatzky, Walter. 2. Ausgabe. Salzburg, Residenz-Verlag, 1980. 239-242.

209. Illéssy, 1895 Illéssy János: A magyar királyi nemes testőrség felállítása 1760. In: Hadtörténelmi Közlemények 8. (1895) 367-394.; 522- 546.

210. Iványi, 1971 Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban. In: Levéltári Közlemények 42. (1971) 137-161.

211. Jedlicska, 1910 Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához 1401-1653 s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest, 1910.

212. Jüngling, 1988 Jüngling, Hans Jürgen: Die Heiraten des Hauses Liechtenstein im 17. und 18. Jahrhundert. Konnubium und soziale Verflechtung am Beispiel der habsburgischen Hocharistokratie. In: Liechtenstein - Fürstliches Haus und staatliche Ordnung. Geschichte Grundlagen und moderne Perspektiven. Hrsg. Press, Volker - Willoweit, Dietmar. Vaduz, Verlag der Liechtensteinischen Akademischen Gesellschaft, 1988. 329-346.

213. Kallbrunner, 1925 Kallbrunner, Josef: Das Wiener Hofquartierwesen und die Massnahmen gegen die Quartiersnot im 17. und 18. Jahrhundert. In: Mitteilungen des Vereines für Geschichte der Stadt Wien 5. (1925) 24-36.

214. Kallbrunner, 1926 Kallbrunner, Josef: Wohnungssorgen im alten Wien. Dokumente zur Wiener Wohnungsfrage im 17. und 18. Jahrhundert. Wien-Leipzig, 1926. (Österreichische Bücherei Bd. 15.)

215. Kalmár, 1989 Kalmár János: III. Károly és Magyarország 1711-ben. In: Levéltári Szemle 39. (1989) 4. 44-50.

216. Kalmár, 2005 Kalmár János: Spanyol gazdasági örökség a Habsburg Monarchiában a 18. század elején. In: Studia Caroliensia 6. (2005) 4. 105-111.

217. Kalmár, 2009 Kalmár, János: Ahnen als Vorbilder. Der vom späteren Kaiser Karl VI. in seinen Jugendjahren verfasste Kanon der Herrschertugenden. In: Adel im "langen" 18. Jahrhundert. Hrsg. Haug-Moritz, Gabriele - Hye, Hans-Peter - Raffler, Marlies. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2009. (Zentraleuropa-Studien Bd. 14.) 43-60.

218. Kalmár, 2012/a Kalmár János: Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet. In: Századok 146. (2012) 4. 875-886.

219. Kalmár, 2012/b Kalmár János: Bécs a 18. század közepének magyar látogatói szemével. In: Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor - Péterfi Bence - Vadas András. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 617-622.

220. Kalmár, 2013 Kalmár János: Adalékok az 1708. évi pozsonyi országgyűlés megnyitásának körülményeihez. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2013. 210-217.

221. Kalmár, 2014 Kalmár János: Pálffy János és a "lőcsei fehér asszony". In: Történelmi Szemle 56. (2014) 295-306.

222. Kalmár, 2019 Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához. In: Századok 153. (2019) 1141-1166.

223. Kalmár -Hochedlinger, 2019 Kalmár, János - Hochedlinger, Michael: Die Hofkommission (Hofdeputation) in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis und die Illyrische Hofkanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 516-521. https://doi.org/10.7767/9783205208235.516

224. Kann, 1962 Kann, A. Robert: Kanzel und Katheder. Studien zur österreichischen Geistesgeschichte vom Spätbarock zur Frühromantik. Wien-Freiburg-Basel, Herder, 1962.

225. Karstens, 2011 Karstens, Simon: Lehrer - Schriftsteller - Staatsreformer. Die Karriere des Joseph von Sonnenfels (1733-1817). Wien-Köln, Böhlau, 2011. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs Bd. 106.) https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205791362

226. Károlyi, 1884. Károlyi Árpád: Nemesi akadémia terve a múlt század első feléből. In: Századok 18. (1884) 1. 1-21.

227. Kelényi, 2012 Kelényi György: A bécsi Magyar Nagykövetség palotájának építéstörténete. A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Ujváry Gábor. Bécs, 2012. 119-139.

228. Keller, 2005/a Keller, Katrin: Hofdamen - Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhunderts. Wien, Böhlau, 2005. https://doi.org/10.26530/OAPEN_477710

229. Keller, 2005/b Keller, Katrin: Von der Nützlichkeit des Reisens. Bemerkungen zu Erscheinungsbild und Konsequenzen der Kavalierstour am Beispiel kursächsischer Befunde. In: Grand Tour. Adeliges Reisen und europäische Kultur vom 14. bis zum 18. Jahrhundert. Hrsg. Babel, Rainer - Paravicini, Werner. Ostfildern, Thorbecke, 2005. (Beihefte der Francia Bd. 63.) 429-454.

230. Kenyeres, 2017 Kenyeres István: A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a XVII. században. In: Fons 24. (2017) 3-67.

231. Kerekes, 2004 Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején. In: Századok 138. (2004) 1189-1228.

232. Khavanova, 2000/a Khavanova, Olga: Elite Education and Politics: Hungarian Nobles at the Viennese Theresianum in the Eighteenth Century. In: Sic Itur ad Astra. 12. (2000) 4. 77-90.

233. Khavanova, 2000/b Khavanova, Olga: Social Justice Reduced to the Privileged Estate. Noble Academies in Eighteenth-century Hungary. In: Hin zu neuen Zielen 2000. Hrsg. Glatz, Ferenc. Budapest, Europa Institut Budapest, 2001. (Begegnungen Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Bd. 11.) 225-230

234. Khavanova, 2004 Khavanova, Olga: Longing for Modern Education or Desire of Social Prestige. In: Hatalom és kultúra II. Hrsg. Jankovics József - Nyerges Judit. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Budapest, 2004. 265-270.

235. Khavanova, 2005 Khavanova, Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni. Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején. In: Századok 139. (2005) 1105-1129.

236. Khavanova, 2006 Khavanova, Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar. In: Századok 140. (2006) 1503-1518.

237. Khavanova, 2008/a Khavanova, Olga: Egy magyar úrfi a bécsi Tereziánumban. Dessewffy István szellemi világa és mindennapi gondjai. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla - Oborni Teréz. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 387-394.

238. Khavanova, 2008/b Olga Khavanova: A pályázatírás mestersége és hivatalnoki pályafutások a 18. századi Habsburg Monarchiában. In: Századok 142. (2008) 1249-1266.

239. Khavanova, 2011 Khavanova, Olga: Königliche Stipendien als Instrument der Sozialpolitik im Ungarn des 18. Jahrhunderts. In: Schulstiftungen und Studienfinanzierung. Bildungsmäzenatentum im Spannungsfeld von Konfession, Landespatriotismus und frühmodernen Nationsgedanken in den böhmischen, österreichischen und ungarischen Ländern 1500-1800. Hrsg. Bahlcke, Joachim - Winkelbauer, Thomas. Wien, 2011. 351-369.

240. Khavanova, 2014 Khavanova, Olga: "Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező…" Hivatalnoki pályafutások a Magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében. In: Századok 148. (2014) 1209-1228.

241. Khavanova, 2016 Khavanova, Olga: Búcsú Szentpétervártól. Gróf Esterházy Miklós elhagyja az orosz fővárost. In: Aetas 31. (2016) 188-199.

242. Khavanova, 2017/a Khavanova, Olga: Joseph von Sonnenfels's Courses and the Making of the Habsburg Bureaucracy. In: Austrian History Yearbook 48 (2017) 54-73. https://doi.org/10.1017/S0067237816000552

243. Khavanova, 2017/b Khavanova, Olga: Koncsek Bernát kancelláriai tanácsos személyisége a magánlevelek és a hivatali ügyiratok fényében. In: Turul 90. (2017) 1. 12-15.

244. Khavanova, 2018 Khavanova, Olga: Fascination with uniform? Choosing between military and civil careers in the eighteenth-century Habsburg Monarchy. In: Hungarian Studies 32. (2018) 1. 113-130. https://doi.org/10.1556/044.2018.32.1.9

245. Khavanova, 2019 Khavanova, Olga: Madridtól Szentpétervárig. Gróf Esterházy Miklós, Mária Terézia első magyar karrierdiplomatája. In: Századok 153. (2019) 1123-1140.

246. Kielmansegg-Starzer, 1897 Kielmansegg, Erich - Starzer, Albert: Beiträge zur Geschichte der Niederösterreichischen Statthalterei. Die Landchefs und Räthe dieser Behörde von 1501 bis 1896. Mit den Wappen und zahlreichen Lichtdruckbildnissen der Landeschefs. Wien, Jasper, 1897.

247. Kincses, 2010 Kincses Katalin Mária: Hadik András könyvtára I. In: Hadtörténelmi Közlemények 123. (2010) 909-943.

248. Kincses, 2011 Kincses Katalin Mária: Hadik András könyvtára II. In: Hadtörténelmi Közlemények 124. (2011) 239-258.

249. Klemun, 2002 Klemun, Maraianne: Exotik, Nutzen, Wissenschaft. Praktiken und Pflanzenaneignung im "Ökonomisch-Botanischen Garten" der Theresianischen Akademie. In: Strukturwandel kultureller Praxis. Beiträge zu einer kulturwissenschaftlichen Sicht des theresianischen Zeitalters. Hrsg. Eybl, Franz M. Wien, 2002. (Das achtzehnte Jahrhundert und Österreich Bd. 17) 303-333.

250. Klingenstein, 1968 Klingenstein, Grete: Vorstufen der theresianischen Studienreformen in der Regierungszeit Karls VI. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 76. (1968) 327-377. https://doi.org/10.7767/miog.1968.76.34.327

251. Klingenstein, 1975 Klingenstein, Grete: Der Aufstieg des Hauses Kaunitz. Studien zur Herkunft und Bildung des Staatskanzlers Wenzel Anton. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1975. (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften Bd. 12.)

252. Klingenstein, 1976 Klingenstein, Grete: Despotismus und Wissenschaft. Zur Kritik norddeutscher Aufklärer an der österreischischen Universität 1750-1790. In: Formen der europäishen Aufklärung. Untersuchungen zur Situation von Christentum, Bildung und Wissenschaft im 18. Jahrhundert. Hrsg. Engel-Janosi, Friedrich - Klingenstein, Grete - Lutz, Heinrich. Wien, Verlag für Geschichte und Politik, 1976. 126-157.

253. Klingenstein, 1978 Klingenstein, Grete: Akademikerüberschuss als soziales Problem im aufgeklärten Absolutismus. Bemerkung über eine Rede Joseph von Sonnenfels aus dem Jahre 1771. In: Bildung, Politik und Gesellschaft. Studien zur Geschichte des europäischen Bildungswesens vom 16. bis um 20. Jahrhundert. Hrsg. Klingenstein, Grete - Lutz, Heinrich - Stourzh, Gerald. Wien, 1978. (Wiener Beiträge zur Geschichte der Neuzeit Bd. 5.) 165-204.

254. Klingenstein-Szabo, 1996 Staatskanzler Wenzel Anton von Kaunitz-Rietberg 1711-1794. Neue Perspektiven zu Politik und Kultur der europäischen Aufklärung. Hrsg. Klingenstein, Grete - Szabo, Franz A. J. Graz, Andreas Schnider Verlagsatelier, 1996.

255. Knoll, 1966 Eva Susanne Knoll: Der niederösterreichische Herrenstand von 1740-1848. Wien, 1966. (Dissertation)

256. Knöll, 1901 Knöll, Pius: Die Gründung des Collegiums und des Gymnasiums der Piaristen in Wien. In: Festschrift zur Feier des zweihundertjährigen Bestandes des k.k. Staatsgymnasiums im VIII. Bezirke. Wissenschaftliche Beilage zu dem LI. Jahresbericht, 1901. 1-27.

257. Kočevar, 2005 Kočevar, Sanda: The aristocratic courts as cultural centres in Croatia. The example of the Drašković family. In: Politics and Culture in the Age of Joseph II. Ed. Szabo, Franz A. J. - Szántay, Antal - Tóth, István György. Budapest, Institute of History, Hungarian Academy of Sciences, 2005. 217-224.

258. Kókay, 1983 Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983.

259. Kollányi, 1900 Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900.

260. Kollreider, 1965. Kollreider, Monika: Hofreisen Maria Theresias. Wien, 1965. (Dissertation)

261. Koltai, 2002 Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). In: Korall 9. (2002) 55-78.

262. Koltai, 2005 Koltai András: Császárhű, bőkezű, remete: Esterházy Imre hercegprímás. In: Limes 17. (2005) 3. 5-20.

263. Koltai, 2012 Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. Győr, 2012. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 14.)

264. Kontler, 2012 Kontler, László: Polizey and Patriotism. Joseph von Sonnenfels and the Legitimacy of Enlightened Monarchy in the Gaze of Eighteenth-Century State Sciences. In: Monarchism and Absolutism in Early Modern Europe. Ed. Cuttica, Cesare - Burgess, Glenn. London, Pickering & Chatto, 2012. 75-90.

265. Kónyi, 1932 Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai. (Systema politico-oeconomico-militare) In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. 2. (1932) 137-182.

266. Kosáry, 1983 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Második kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983.

267. Koschatzky, 1980 Maria Theresia und ihre Zeit. Zur 200. Wiederkehr des Todestages. Ausstellung 13. Mai bis 26. Oktober 1980.Wien, Schloß Schönbrunn. Hrsg. Koschatzky, Walter. Salzburg-Wien, Residenz-Verlag, 1980.

268. Kovács, 1979 Kovács, Elisabeth: Kirchliches Zeremoniell am Wiener Hof des 18. Jahrhunderts im Wandel von Mentalität und Gesellschaft. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 32. (1979) 131-138.

269. Kovács, 1988 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1988. (Magyar história. Életrajzok)

270. Kovács, 2018 Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi valláspolitika rendszere az 1760-70-es években. Budapest, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2018. (METEM könyvek 81.)

271. Kökényesi, 2012 Kökényesi Zsolt: A tudomány és a nyilvánosság kapcsolata egy nemesi akadémia példáján. A bécsi Theresianum reprezentációja a 18. században. In: Világtörténet 34. (2012) 1-2. 35-68.

272. Kökényesi, 2013/a Kökényesi Zsolt: "A nemesi erények műhelye". A Collegium Theresianum mint lovagi akadémia. In: Hadtörténelmi Közlemények 126. (2013) 134-148. https://doi.org/10.1007/JHEP10(2013)067

273. Kökényesi, 2013/b Kökényesi Zsolt: Kiváltságosok az állam és a közjó szolgálatában. Joseph von Sonnenfels nemesség koncepciójáról. In: Aetas 28. (2013) 3. sz. 19-49.

274. Kökényesi, 2015 Kökényesi Zsolt: "Vég nélkül való Nagyság". Reprezentáció és önkép a 18. századi főúri halotti beszédekben. In: Aetas 30. (2015) 1. 162-183.

275. Kökényesi, 2016/a Kökényesi Zsolt: Egy magyar főpap jelenléte és karrierútja a bécsi udvarban. Vázlat Erdődy László Ádám nyitrai püspök életrajzához. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk. Báthory Orsolya - Kónya Franciska. Budapest, 2016. (Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok) 223-254.

276. Kökényesi, 2016/b Kökényesi Zsolt: Közjó és oktatás/nevelés kapcsolata a 18. századi Habsburg Monarchiában. In: A közjó a kései rendiség diskurzusaiban. In: Történelmi Szemle 58. (2017) 519-532.

277. Kökényesi, 2017/a Kökényesi Zsolt: Katona vagy udvari ember? Batthyány Károly helye a bécsi udvari arisztokrácia sorában. In: Batthyány Lajos nádor. Szerk. Móricz Péter. Körmend, Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, 2017. 163-183.

278. Kökényesi, 2017/b Kökényesi Zsolt: Herrenstand és Erbhuldigung. Magyar főnemesek mint az alsó ausztriai hódolások résztvevői a 18. század első felében. In: Az indigenák. Szerk. Szijártó István. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017. 75-102.

279. Kökényesi, 2018/a Kökényesi Zsolt: A kamarási címtől a Szent István Rend nagykeresztjéig: A bécsi udvar kitüntetési stratégiája Mária Terézia korában. In: Mária Terézia a magyarok királynője (1740-1780). Szerk. Gerő András - Nagy Beatrix. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2018. 73-116.

280. Kökényesi, 2018/b Kökényesi, Zsolt: Die bedeutendsten politischen Stützen des Hauses Habsburg. Die Groß-kreuzler des Königlich-Ungarischen Sankt Stephans-Ordens zwischen 1764 und 1780. In: "Die habsburgische Variante des aufgeklärten Absolutismus". Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II. (1765-1780). Hrsg. Forgó, András - Kulcsár, Krisztina. Wien, 2018. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 16.) 95-118.

281. Kökényesi, 2019 Kökényesi Zsolt: Szolgálat és reprezentáció. Magyar főpapok VI. Károly és Mária Terézia udvarában. In: Katolikus Egyházi Társadalom Magyarországon a 18. században. Szerk. Forgó, András - Gőzsy, Zoltán. Pécs, 2019. (Pécsi egyháztörténeti műhely 11.) 93-129.

282. Kökényesi, 2021/a Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században. In: Századok 155. (2021) 395-436.

283. Kökényesi, 2021/b Kökényesi Zsolt: Служба и учеба: венгерская дворянская лейб-гвардия как культурно-просветительский институт в Вене XVIII в. / Service and education. The Royal Hungarian Bodyguard as a cultural institution in eighteenth-century Vienna. In: ЖУРНАЛ РЕГИОНАЛЬНОЙ ИСТОРИИ / Historia Provinciae 2021 Т. 5 №2 393-432. https://doi.org/10.23859/2587-8344-2021-5-2-2

284. Kökényesi, 2021/c Kökényesi, Zsolt: Court entertainment and relationship networks: target shooting in Charles VI's Court as the get-together events of the high nobility's elite. In: Eagles Looking East and West Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain. Ed. Martí, Tibor - Rosado, Roberto Quirós. Turnhout, Brepols, 2021. (Habsburg Worlds 4.) 287-319. https://doi.org/10.1484/M.HW-EB.5.122807

285. Krász, 2003 Krász Lilla: A bába történeti szerepváltozása a 18. századi Magyarországon. Budapest, Osiris, 2003. (Doktori Mestermunkák)

286. Kruedener, 1973 Kruedener, Jürgen Freiherr von: Die Rolle des Hofes im Absolutismus. Stuttgart, Fischer, 1973. (Forschungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Bd. 19.)

287. Krummholz, 2015 Krummholz, Martin: Schloss- und Palaisbau des Adels im 17. und 18. Jahrhundert. In: Adel im 18. Jahrhundert. Umrisse einer sozialen Gruppe in der Krise. Hrsg. Amerer, Gerhard - Lobenwein, Elisabeth - Scheutz, Martin. Wien, Studien Verlag, 2015. (Querschnitte Bd. 28.) 283-317.

288. Kubiska, 2013 Kubiska, Irene: "Zwischen Anspruch und Gnade" - Die Altersversorgung Wiener Hofbediensteter und ihrer Witwen und Waisen im 18. Jahrhundert. In: Frühneuzeitforschung in der Habsburgermonarchie. Adel und Wiener Hof - Konfessionalisierung - Siebenbürgen. Hrsg. Fazekas, István - Scheutz, Martin - Szabó, Csaba - Winkelbauer, Thomas. Wien, 2013. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 7.) 33-49.

289. Kubiska-Scharl-Pölzl, 2012 Kubiska-Scharl, Irene - Pölzl, Michael: Aus allerhöchster Gnade - Das Wiener Hofpersonal in den Hofkalendern und den Hofparteienprotokollen des 18. Jahrhunderts. Skizze eines Forschungsprojekts. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 120. (2012) 406-418. https://doi.org/10.7767/miog.2012.120.2.405

290. Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013 Kubiska-Scharl, Irene - Pölzl, Michael: Die Karrieren des Wiener Hofpersonals 1711-1765. Eine Darstellung anhand der Hofkalender und Hofparteienprotokolle. Wien, Studien Verlag, 2013. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 58.)

291. Kubiska-Scharl-Pölzl, 2018 Kubiska-Scharl, Irene - Pölzl, Michael: Das Ringen um Reformen. Der Wiener Hof und sein Personal im Wandel (1766-1792). Wien-Innsbruck, Studien Verlag, 2018. (Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs Bd. 60.)

292. Kulcsár, 2004 Kulcsár Krisztina: II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban 1768-1773. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. (Doktori mestermunkák)

293. Kulcsár, 2005 Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában, 1760-1761. In: Századok 139. (2005) 1169-1207.

294. Kulcsár, 2006 Kulcsár Krisztina: A politikai és társadalmi elit utazásai. 18. századi utazások vizsgálatáról németországi kutatások kapcsán. In: Korall 7. (2006) 27. 99-127.

295. Kulcsár, 2017 Kulcsár Krisztina: Eszterházy Ferenc és a szerencsejátékok. Újabb adalékok a bécsi magyar udvari kancellária építkezésének történetéhez. In: Turul 90. (2017) 1. 21-27.

296. Lázár, 1888 Lázár Miklós: Erdély főispánjai, 1540-1711. Küküllő megye főispánjai. In: Századok 22. (1888) 242-251.

297. Lebeau, 2017 Lebeau, Christine: Negotiating a Trade Treaty in the Imperial Context: The Habsburg Monarchy in the Eighteenth Century. In: The Politics of Commercial Treaties in the Eighteenth Century. Balance of Power, Balance of Trade. Ed. Alimento, Antonella - Stapelbroek, Koen. Cham, Palgrave Macmillan, 2017. 349-369. https://doi.org/10.1007/978-3-319-53574-6_13

298. Leeb-Boeckl, 2017 Leeb, Franziska - Boeckl, Matthias: Palais Batthyány-Strattmann, Palais Trauttmansdorff. Zwei Wiener Palais - Geschichte und Gegenwart / Two Viennese Palaces - Past and Present. Basel, Birkhäuser, 2017. https://doi.org/10.1515/9783035610543

299. Leibetseder, 2004 Leibetseder, Mathis: Die Kavalierstour. Adlige Erziehungsreisen im 17. und 18. Jahrhundert. Köln-Weimar-Wien, Böhlau, 2004. (Beihefte zum Archiv für Kulturgeschichte Bd. 56.)

300. Leitgeb, 1985 Leitgeb, Hildegard: Frauen am Kaiserhof zur Zeit des Prinzen Eugen. In: Prinz Eugen und das barocke Österreich. Hrsg. Gutkas, Karl. Salzburg-Wien, Residenz Verlag, 1985. 65−72.

301. Lhotsky, 1958 Lhotsky, Alphons: Kaiser Karl VI. und sein Hof im Jahre 1712/13. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 66. (1958) 52-80. https://doi.org/10.7767/miog.1958.66.12.52

302. Lichtenberger, 1977 Lichtenberger, Elisabeth: Die Wiener Altstadt. Von der mittelalterlichen Bürgerstadt zur City. Wien, Deuticke, 1977.

303. Lichtenberger, 1982 Lichtenberger, Elisabeth: Das sozialökologische Modell einer barocken Residenz um die Mitte des 18. Jahrhunderts. In: Städtische Kultur in der Barockzeit. Hrsg. Rausch, Wilhelm. Linz, Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung, 1982. 235-262.

304. Lorenz, 1985 Lorenz, Hellmut: Vienna Gloriosa Habsburgica? In: Kunsthistoriker 2. (1985) 44-49.

305. Lorenz, 1992 Lorenz, Hellmut: Johann Bernhard Fischer von Erlach. Zürich - München-London, Verlag für Architektur, 1992.

306. Lorenz-Weigl, 2007 Lorenz, Hellmut - Weigl, Huberta: Das barocke Wien. Die Kupferstiche von Joseph Emanuel Fischer von Erlach und Johann Adam Delsenbach (1719). Petersberg, Michael Imhof Verlag, 2007.

307. Lukanović, 1986 Lukanović, Ilija: Hrvatski zavod u Beču (1627-1783). In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 14. (1986) 131-136.

308. Lukácsi, 1997 Lukácsi Márk: Vajda Sámuel élete és irodalmi munkássága. Pannonhalma, 1997.

309. Lukinich, 1927 Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Budapest, 1927.

310. Lüdin, 1965 Lüdin, Maja: Die Leibgarden am Wiener Hof. Wien, 1965. (Dissertation)

311. M. Varga, 2020 M. Varga Benedek: Making Maria Theresia 'King' of Hungary. In: The Historical Journal 2020. 1-22.

312. Mainka, 1997 Mainka, Peter: Die Erziehung der adligen Jugend in Brandenburg-Preußen. Curriculare Anweisungen Karl Abrahams von Zedlitz und Leipe für die Ritterakademie zu Liegnitz. Würzburg, Verein für Geschichte Schlesiens, 1997.

313. Marczali, 1987 Marczali Henrik: Mária Terézia. Budapest, Terra Maecenas, 1987. (Reprint)

314. Marczali, 1999 Marczali Henrik: A magyar nemzet története. 14. kötet. (Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongressusig, 1711-1815). Szeged, Kassák Könyv- és Lapkiadó, 1999. (Reprint)

315. Márk, 1917 Márk László: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után. In: Századok 51. (1917) 472-493., 577-602.

316. Markó, 1944 Markó Árpád: Futaki gróf Hadik András tábornagy. Budapest, Athenaeum, 1944.

317. Martens, 1996. Martens, Wolfgang: Der patriotische Minister. Fürstendiener in der Literatur der Aufklärungszeit. Weimar-Köln-Wien, Böhlau, 1996.

318. Mat'a, 2003 Mat'a, Petr: Der Adel aus den böhmischen Ländern am Kaiserhof 1620-1740. Versuch, eine falsche Frage richtig zu lösen. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526-1740). Hrsg. Bůžek, Václav - Král, Pavel. České Budějovice, 2003. (Opera historica 10.) 191-203.

319. Mat'a, 2019/a Mat'a, Petr: Die Habsburgermonarchie. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 30-62. https://doi.org/10.7767/9783205208235.29

320. Mat'a, 2019/b Mat'a, Petr: Die Böhmische (Hof-)Kanzlei. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 461-488. https://doi.org/10.7767/9783205208235.461

321. Matsch, 1986 Matsch, Erwin: Der Auswärtige Dienst von Österreich (-Ungarn) 1720-1920. Wien, Böhlau, 1986.

322. Matsche, 1981 Matsche, Franz: Die Kunst im Dienst der Staatsidee Kaiser Karls VI. Ikonographie, Ikonologie und Programmatik des "Kaiserstils". Berlin-New York, de Gruyter, 1981. (Beiträge zur Kunstgeschichte Bd. 16.) https://doi.org/10.1515/9783112418222

323. Maurer, 1887 Maurer, Joseph: Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn. Sein Leben und sein Wirken. Innsbruck, Rauch, 1887.

324. Maurer, 2013/a Maurer, Maximilian: Das Hofquartierwesen am Wiener Hof in der Frühen Neuzeit. Wien, 2013. (Magisterarbeit, Universität Wien)

325. Maurer, 2013/b Maurer, Maximilian: Personalentscheidungen im Spannungsfeld zwischen Verfahren und Willkühr am Beispiel des Hofquartiermesteramtes. In: Kubiska-Scharl, Irene - Pölzl, Michael: Die Karrieren des Wiener Hofpersonals 1711-1765. Eine Darstellung anhand der Hofkalender und Hofparteienprotokolle. Wien, Studien Verlag, 2013. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 58.) 181-192.

326. Mayer, 1888 Mayer, Anton: Geschichte der Ständischen Akademie in Wien. Wien, 1888.

327. Mayer, 1915 Mayer, Theodor: Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. IX. (1915) Ergänzungsband. Innsbruck, 178-395

328. Málnási, 1929. Málnási Ödön: Erdődi Gróf Pálffy János nádor. Erdődi Gróf Pálffy Pál Ferenc előszavával. Eger, 1929.

329. Málnási, 1933 Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. (1672-1732.) Kalocsa, 1933.

330. Mályusz, 1994 Mályusz Elemér: Bessenyei György múzsájáról, Grass Frigyesnéről. In: Irodalomtörténeti Közlemények 98. (1994) 62-67.

331. Mályusz, 2002 Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. (Szerkesztette és az utószót írta Soós István) Budapest, Osiris, 2002. (Millenniumi Magyar Történelem)

332. März, 1949 März, Adolf L.: Die Entwicklung der Adelserziehung vom Rittertum bis zu den Ritterakademien. Wien, 1949. (Dissertation)

333. Melton, 2001 Melton, James Van Horn: The Rise of the Public in Enlightenment Europe. Cambridge, Cambridge University Press, 2001. (New approaches to european history) https://doi.org/10.1017/CBO9780511819421

334. Menčík, 1899 Menčík, Ferdinand: Beiträge zur Geschichte der kaiserlichen Hofämter. In: Archiv für österreichische Geschichte 87. (1899) 447-563.

335. Merényi-Metzger, 2016/a Merényi-Metzger Gábor: Batsányi János és Baumberg Gabriella életrajzának anyakönyvi forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények 120. (2016) 528-530.

336. Merényi-Metzger, 2016/b Merényi-Metzger Gábor: Gróf Kálnoki Sámuel halálának és temetésének bécsi anyakönyvi forrásai. In: Korunk 27. (2016) 4. 110-112.

337. Merényi-Metzger, 2016/c Merényi-Metzger Gábor: II. Apafi Mihály, Bethlen Katalin és Bethlen Miklós halálának anyakönyvi forrásai. In: Erdélyi Múzeum 78. (2016) 116-124.

338. Meskó, 1894 Felső-kubini Meskó Márton: A felső-kubini Meskó család leszármazása és történeti emlékei. Mezőberény, 1894.

339. Mészáros, 2012 Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk. In: Századok 146. (2012) 4. 887-911.

340. Mikoletzky, 1952 Mikoletzky, Hanns Leo: Hofreisen unter Kaiser Karl VI. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 60. (1952) 265-285. https://doi.org/10.7767/miog.1952.60.13.265

341. Mikoletzky, 1956 Mikoletzky, Hanns Leo: Der Haushalt des kaiserlichen Hofes zu Wien (vornehmlich im 18. Jahrhundert). In: Carinthia I. 146. (1956) 658-683.

342. Mikó-Pálffy, 2002 Mikó Árpád - Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei. (16-17. század). In: Művészettörténeti Értesítő 51. (2002) 107-172.

343. Miskolczy, 1914 Miskolczy István: Bajtay J. Antal. h. n. 1914.

344. Morvay, 1903 Morvay Győző: Galánthai gróf Fekete János, 1741-1803. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1903.

345. Mód, 1951 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 6. kiadás. Budapest, Szikra Könyvkiadó, 1951.

346. Móricz, 2017 Móricz Péter: Batthyány Lajos élete - halotti beszédei tükrében. In: Batthyány Lajos nádor. Szerk. Móricz Péter. Körmend, Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, 2017. 11-34.

347. Motley, 1990 Motley, Mark: Becoming a French Aristocrat. The Education of the Court Nobility, 1580-1715. New Jersey, Princeton University Press, 1990. https://doi.org/10.1515/9781400861224 PMCid:PMC1663168

348. Müller, 1889 Müller, Georg: Ein Versuch zu Gründung einer Ritterakademie in Dresden (1674). In: Neues Archiv für Sächsische Gesichte und Altertumskunde 10. (1889) 43-57.

349. Mraz, 1979 Mraz, Gerda und Gottfried: Maria Theresia. Ihr Leben und ihre Zeit in Bildern und Dokumenten. München, Süddeutscher Verlag, 1979.

350. Mraz, 1994 Mraz, Gottfried: Das Palais der Ungarischen Hofkanzlei 1747-1848. In: Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. Aufsätze von Perger Richard, Gottfried Mraz, Lajos Gecsényi. Hrsg. Gecsényi, Lajos. Győr, 1994. 38-110.

351. Mraz, 2001 Mraz, Gerda: Johann Baptist Skall - Geschichte, Administration und Einrichtung der königlich ungarischen adeligen Leibgarde, In: Forscher - Gestalter - Vermittler. Festschrift Gerald Schlag. Hrsg. Gürtler, Wolfgang. Eisenstadt, 2001. 239-252.

352. Mraz-Galavics, 1999 Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. Hrsg. Mraz, Gerda - Galavics, Géza. Wien, Böhlau, 1999.

353. Mraz-Schlag, 1980 Maria Theresia als Königin von Ungarn: Ausstellung: Schloss Halbturn, 15. Mai - 26. Oktober 1980. Hrsg. Mraz, Gerda - Schlag, Gerald. Eisenstadt, 1980.

354. Mühlberger-Niederkorn-Bruck, 2010 Die Universität Wien im Konzert europäischer Bildungszentren. 14.-16. Jahrhundert. Hrsg. Mühlberger, Kurt - Niederkorn-Bruck, Meta. Wien-München, Böhlau, Oldenbourg, 2010. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 56.)

355. Nagy, 1857-1868 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. köt. Pest, 1857-1868.

356. Nagy, 1971 Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 3.)

357. Nagy, 2012 Nagy János: Esterházy Imre alakja az 1728-29. évi országgyűlés pasquillusaiban. In: FONS 19. (2012) 2. 201-221.

358. Nagy, 2015 Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2015. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11.)

359. Nagy, 2019 Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata. In: Századok 153. (2019) 1101-1122.

360. Nagy, 2020 Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. Budapest, 2020. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából; Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series III. 1.)

361. Neuhaus, 1997. Neuhaus, Helmut: Das Reich in der frühen Neuzeit. München, Oldenbourg, 1997. (Enzyklopädie deutscher Geschichte Bd. 42.)

362. Noflatscher, 2004 Noflatscher, Heinz: "Ordonannces de l'hôtel", Hofstaatsverzeichnisse, Hof- und Staatskalender. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Pauser, Josef - Scheutz, Martin - Winkelbauer, Thomas. Wien-München, Oldenbourg, 2004. (MIÖG Ergänzungsband 44.) 59-75. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205160199.59

363. O'Malley, 2006 O'Malley, John W.: Az első jezsuiták. Budapest, Szent István Társulat, 2006.

364. Opll-Scheutz, 2018 Opll, Ferdinand - Scheutz, Martin: Die Transformation des Wiener Stadtbildes um 1700. Die Vogelschau des Bernhard Georg Andermüller von 1703 und der Stadtplan des Michel Herstal de la Tache von 1695/97. Wien, Böhlau, 2018. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Ergänzungsband Bd. 61.) https://doi.org/10.7767/9783205208563

365. Oross, 2014 Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig. In: Századok 148. (2014) 1157-1170.

366. Oross, 2019 Oross András: Európa GÉNiusza. Savoyai Eugén élete és kora (1663-1736). Pécs-Budapest, Kronosz Kiadó, 2019. (Sziluett. Korszerű történelmi életrajzok)

367. Ortlieb, 2019 Ortlieb, Eva: Der Geheime Rat (bis 1612). In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) Bd. I. 423-430. https://doi.org/10.7767/9783205208235.423

368. Osterloh, 1970 Osterloh, Karl-Heinz: Joseph von Sonnenfels und die österreichische Reformbewegung im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus. Lübeck, Hamburg, Matthiesen, 1970. (Historische Studien Bd. 409.)

369. Ötvös, 1987 Ötvös Péter: Egy főúri könyvtár 1772-ből. In: Magyar Könyvszemle 103. (1987) 1-9.

370. Papp, 2011 Papp Klára: Az erdélyi Csákyak. Kolozsvár, 2011. (Erdélyi tudományos füzetek 273.) https://doi.org/10.36240/etf-273

371. Papp, 2015 Papp Kinga: Tollforgató Kálnokiak. Családi íráshasználat a 17-18. századi Erdélyben. Kolozsvár, 2015. (Erdélyi tudományos füzetek 284.) https://doi.org/10.36240/etf-284

372. Paskovits, 1914 Paskovits, Emil: Die erste Arcièrenleibgarde Seiner Majestät des Kaisers und Königs. Ein Rückblick auf ihre 150jährige Geschichte. Wien, 1914.

373. Pálffy, 2002 Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. Budapest, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) 307-331.

374. Pálffy, 2003 Pálffy, Géza: Der ungarische Adel und der Kaiserhof in der frühen Neuzeit. (Eine Skizze) In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526-1740). Hrsg. Bůžek, Václav - Král, Pavel. České Budějovice, 2003. (Opera historica 10.) 133-152.

375. Pálffy, 2004 Pálffy Géza: Mellőzött magyarok? Hadikonferenciák ülésrendjei 1660-1662-ből és 1681-ből. In: Levéltári Közlemények 75. (2004) 47-63.

376. Pálffy, 2009 Pálffy, Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján. Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése. In: Századok 143. (2009) 853-882.

377. Pálffy, 2011 Pálffy Géza: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon. In: Történelmi Szemle 53. (2011) 63-84.

378. Pálffy, 2012 Pálffy Géza: A grófi cím a 16-17. századi Magyarországon és Erdélyben. In: "...éltünk mi sokáig 'két hazában'..." Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka - Oborni Teréz - Sipos Gábor. Debrecen, 2012. (Seculum historiae Debreceniense 9.) 177-191.

379. Pálffy, 2015 Pálffy Géza: A szakítások és a kiegyezések évszázada: a Magyar Királyság 17. századi története új megvilágításban. In: Történelmi Szemle 57. (2015) 51-65.

380. Pálffy, 2016 Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 2016. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)

381. Pečar, 2003/a Pečar, Andreas: Die Ökonomie der Ehre. Höfischer Adel am Kaiserhof Karls VI. (1711-1740). Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 2003. (Symbolische Kommunikation in der Vormoderne. 5. Studien zur Geschichte, Literatur und Kunst)

382. Pečar, 2003/b Pečar, Andreas: Favorit ohne Geschäftsbereich. Johann Michael Graf von Althann (1679-1722) am Kaiserhof Karls VI. In: Der zweite Mann im Staat. Oberste Amtsträger und Favoriten im Umkreis der Reichsfürsten in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Kaiser, Michael - Pečar, Andreas. Berlin, Duncker & Humblot, 2003. (Zeitschrift für historische Forschung, Beihefte Bd. 32) 331-344.

383. Pečar, 2007 Pečar, Andreas: Schloßbau und Repräsentation. Zur Funktionalität der Adelpalais in der Umgebung des Kaiserhofes in Wien (1680-1740). In: Die Kunst der Mächtigen und die Macht der Kunst: Untersuchungen Zu Mäzenatentum Und Kulturpatronage. Hrsg. Tauber, Christine - Süßmann, Johannes - Oevermann, Ulrich. Berlin, Akademie-Verlag, 2007. (Wissenskultur und Gesellschaftlicher Wandel Bd. 20.) https://doi.org/10.1524/9783050061559.179

384. Pemmer, 1969 Pemmer, Hans: Alt-Wiener Gast- und Vergnuegungs-Staetten. Wien, 1969.

385. Peper, 2010 Peper, Ines: Konversionen im Umkreis des Wiener Hofes um 1700. Wien-München, Böhlau, 2010. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 55.)

386. Peres, 2013 Peres Zsuzsanna: Az osztrák császári udvarban szolgáló magyar udvarhölgyek házassági szerződései. In: Jogtörténeti Szemle 15. (2013) 3-4. 42-48.

387. Peres, 2014 Peres Zsuzsanna: A családi hitbizományok megjelenése Magyarországon. Pécs, Publikon, 2014.

388. Perger, 1994/a Perger, Richard: Das Palais Esterházy in der Wallnerstraße zu Wien. Wien, Franz Deuticke, 1994. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 27.)

389. Perger, 1994/b Perger, Richard: Vorgängerbauten der ungarischen und siebenbürgischen Hofkanzleigebäude. In: Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. Aufsätze von Richard Perger, Gottfried Mraz, Lajos Gecsényi. Hrsg. Gecsényi, Lajos. Győr, 1994. 7-37.

390. Péter, 2008 Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon. 16-17. század. Budapest, L'Harmattan, 2008. (Múltidéző Zsebkönyvtár)

391. Petrák, 1949 Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye multjából 13.)

392. Pils, 2004 Pils, Susanne C.: Bestimmte Männlichkeit. Überlegungen zur Erziehung adeliger Knaben im 17. und 18. Jahrhundert. In: Studien zur Wiener Geschichte 60. (2004) 275-285.

393. Pircher, 1984 Pircher, Wolfgang: Verwüstung und Verschwendung. Adeliges Bauen nach der zweiten Türkenbelagerung. Wien, Franz Deuticke, 1984. (Forschung und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 14.)

394. Polleroß, 2000 Polleroß, Friedrich: Des Kaysers Pracht an seinen Cavalliers und hohen Ministern. Wien als Zentrum aristokratischer Repräsentation um 1700. In: Polen und Österreich im 18. Jahrhundert. Hrsg. Leitsch, Walter. Warschau, Wydawnictwo Naukowe Semper, 2000. 95-122.

395. Polleroß, 2010 Polleroß, Friedrich: Die Kunst der Diplomatie. Auf den Spuren des kaiserlichen Botschafters Leopold Joseph Graf von Lamberg (1653-1706). Petersberg, Imhof, 2010.

396. Polgár, 1997 Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43. In: Iskola és társadalom. Szerk. Sasfi Csaba. Zalaegerszeg, 1997. (Zalai Gyűjtemény 47.) 79-88.

397. Polgár, 2004 Polgár Marianna: Karrier a felvilágosodás korában. Festetics Pál (1722-1782) hivatali pályája Mária Terézia korában. Budapest, 2004. (Disszertáció)

398. Polgár, 2018 Polgár Marianna: Karrier Mária Terézia korában. Festetics Pál hivatali pályája. Riga, GlobeEdit, 2018.

399. Poór, 2006 Poór János: Az osztrák örökösödési háború. Budapest, Maecenas, 2006.

400. Pölzl, 2013. Pölzl, Michael: Der Witwenstand von fünf Kaiserinnen am Wiener Hof (1637-1750). In: Frühneuzeitforschung in der Habsburgermonarchie. Adel und Wiener Hof - Konfessionalisierung - Siebenbürgen. Hrsg. Fazekas, István - Scheutz, Martin - Szabó, Csaba - Winkelbauer, Thomas. Wien, 2013. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 7.) 51-70.

401. Pruzsinszky, 1990 Pruzsinszky Sándor: Ürményi József. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. (A múlt magyar tudósai)

402. Pusztai, 2014 Pusztai Gábor: A nem létező Jelky András. Fikció és valóság a világjáró bajai szabólegény történetéről. In: Alföld 65. (2014) 1. 72-85.

403. R. Várkonyi, 2005 R. Várkonyi Ágnes: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Budapest, Balassi Kiadó, 2005. 60-113.

404. R. Várkonyi, 2011 R. Várkonyi Ágnes: Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyaláson. In: Hadtörténelmi Közlemények 124. (2011) 985-1013.

405. R. Várkonyi, 2012 R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban. In: Századok 146. (2012) 763-797.

406. R. Várkonyi-Székely, 1987. Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Székely Júlia. Budapest, Gondolat, 1987.

407. Radlecker, 1950 Radlecker, Kurt: Gottfried van Swieten. Eine Biographie. Wien, 1950. (Dissertation)

408. Rakuscha, 1981 Rakuscha, Günther: Die Leibgarden am österreichischen Herrscherhof. Wien, 1981. (Dissertation)

409. Rausch, 1949 Rausch, Wilhelm: Die Hofreisen Karl VI. Wien, 1949. (Dissertation)

410. Rauscher, 2019 Rauscher, Peter: Die Hofkammer im 16. Jahrhundert. In: Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Hochedlinger, Michael - Mat'a, Petr - Winkelbauer, Thomas. Wien, Böhlau, 2019. (MIÖG Ergänzungsband 62.) II. 825-833. https://doi.org/10.7767/9783205208235.825

411. Regele, 1949 Regele, Oskar: Der österreichische Hofkriegsrat 1556-1848. Wien, 1949. (MIÖG Ergänzungsband Bd. 1.)

412. Reinalter, 1991 Reinalter, Helmut: Am Hofe Josephs II.. Leipzig, Edition Leipzig, 1991.

413. Reinhard, 1998 Reinhard, Wolfgang: Freunde und Kreaturen. Historische Anthropologie von Patronage-Klientel-Beziehungen. In: Freiburger Universitätsblätter 139. (1998) 127-141.

414. Rescher, 2016 Rescher, Yasmin-Sybille: Herrschaftssicherung und Ressourcenverteilung am Wiener Hof. Das Obersthofmarschallamt im 17. und 18. Jahrhundert. Wien, 2016. (Dissertation)

415. Ridder-Symoens, 1996 Ridder-Symoens, Hilde de: Training and Professionalization. In: Power Elites and State Building. Ed. Reinhard, Wolfgang. Oxford, Clarendon Press, 1996. (Origins of the modern state in Europe 4.) 149-172.

416. Rill, 1993 Rill, Bernd: Karl VI.: Habsburg als barocke Großmacht. Graz-Wien-Köln, Styria, 1992.

417. Romsics, 2011 Romsics Ignác: Clio bűvöletében: magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Budapest, Osiris, 2011.

418. Roosen, 1980 Roosen, William: Early Modern Diplomatic Ceremonial: A Systems Approach. In: The Journal of Modern History 52. (1980) 452-476. https://doi.org/10.1086/242147

419. S. Sárdi, 2000 Bécsi utazások. 17-18. századi útinaplók. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: S. Sárdi Margit. Székely László naplóját feldolgozta, jegyzetekkel ellátta és az író életrajzának szerzője: Németh S. Katalin. Budapest, Tertia, 2000. (Hungarica varietas)

420. Sas, 2002 Sas Ágnes: Főúri zenei intézmények, arisztokrata mecénások a 18. századi Magyarországon. In: Zenetudományi dolgozatok, 2001-2002. Budapest, 2002. 171-234.

421. Scheutz, 2009 Scheutz, Martin: Glaubenswechsel als Massenphänomen in der Habsburgermonarchie im 17. und 18. Jahrhundert: Konversionen bei Hof sowie die "Bekehrung" der Namenlosen. In: Geheimprotestantismus und evangelische Kirchen in der Habsburgermonarchie und im Erzstift Salzburg (17./18. Jahrhundert). Hrsg. Leeb, Rudolf - Scheutz, Martin - Weikl, Dietmar. Wien-München, Böhlau, Oldenbourg, 2009. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 51.) 431-55.

422. Scheutz, 2011/a Scheutz, Martin: Der Wiener Hof und die Stadt Wien im 20. Jahrhundert. Die Internalisierung eines Fremdkörpers. Weitra, Verlag Bibliothek der Provinz, 2011. (Enzyklopädie des Wiener Wissens Bd. 10.)

423. Scheutz, 2011/b Scheutz, Martin: Injurien, Rebellion und doch auch das feuchtfröhliche Vorzimmer der Macht. Wirtshäuser als Orte der Kommunikation in der Frühen Neuzeit. In: Die Stadt als Kommunikationsraum. Reden, Schreiben und Schauen in Großstädten des Mittelalters und der Neuzeit. Hrsg. Becker, Irmgard. Ostfildern, Thorbecke, 2011. (Stadt in der Geschichte Bd. 36.) 159-190.

424. Scheutz, 2015 Scheutz, Martin: Die Elite der hochadeligen Elite. Sozialgeschichtliche Rahmenbedingungen der obersten Hofämter am Wiener Kaiserhof im 18. Jahrhundert. In: Adel im 18. Jahrhundert. Umrisse einer sozialen Gruppe in der Krise. Hrsg. Ammerer, Gerhard - Lobenwein, Elisabeth - Scheutz, Martin. Innsbruck, Studien Verlag, 2015. (Querschnitte Bd. 28.) 141-194.

425. Scheutz-Wührer, 2007 Scheutz, Martin - Wührer, Jakob: Dienst, Pflicht, Ordnung und "gute policey". Instruktionsbücher am Wiener Hof im 17. und im. 18. Jahrhundert. In: Der Wiener Hof im Spiegel der Zeremonialprotokolle (1652-1800). Eine Annäherung. Hrsg. Pangerl, Irmgard - Scheutz, Martin - Winkelbauer, Thomas. Wien, Studien Verlag, 2007. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 47.; Forschungen zur Landeskunde von Niederösterreich Bd. 31.) 15-228.

426. Scheutz-Wührer, 2011 Scheutz, Martin - Wührer, Jakob: Zu Diensten Ihrer Majestät: Hofordnungen und Instruktionsbücher am frühneuzeitlichen Wiener Hof. Wien, Böhlau, 2011. (Quelleneditionen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 6.)

427. Schindling, 1995 Schindling, Anton: Die protestantischen Universitäten im Heiligen Römischen Reich deutscher Nation im Zeitalter der Aufklärung. In: Universitäten und Aufklärung. Hrsg. Hammerstein, Notker. Göttingen, Wallstein Verlag, 1995. (Das achtzehnte Jahrhundert: Supplementa Bd. 3.) 9-20.

428. Schlöss, 1979 Schlöss, Erich: Das Theresianum. Ein Beitrag zu Bezirkgeschichte der Wieden. Wien, 1979. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte)

429. Schneider, 2005 Schneider, Christine: Kloster als Lebensform. Der Wiener Ursulinenkonvent in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts (1740-1790). Wien, Böhlau, 2005. (L'HOMME Schriften, Bd. 11)

430. Schönberger, 1963 Schönberger, Astrid: Johann Joseph Fürst Khevenhüller-Metsch. Sein Leben, seine Tätigkeit bei Hofe. Wien, 1963. (Dissertation)

431. Schönburg-Hartenstein-Zedinger, 2004 Schönburg-Hartenstein, Johanna - Zedinger, Renate: Jean-Baptiste Brequin (1712-1785). Ein Wissenschaftler aus Lothringen im Dienst des Wiener Hofes. Wien, Deuticke, 2004. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte. Publikationsreihe des Vereins für Geschichte der Stadt Wien Bd. 42.)

432. Schwarz, 1890 Schwarz, Johann: Geschichte der k. k. Theresianischen Akademie von ihrer Gründung bis zum Curatorium Sr Excellenz Anton Ritter von Schmerling, 1746-1865. Wien, 1890.

433. Schwarz, 1897 Schwarz, Johann: Geschichte der Savoy'schen Ritter-Akademie in Wien vom Jahre 1746 bis 1778. Wien, 1897.

434. Schwarz, 1903 Johann Schwarz: Die niederen und höheren Studien an der k. k. Theresianischen Akademie in Wien. I. In: Jahres-Bericht des Gymnasiums der k. k. Theresianischen Akademie in Wien. Wien, 1903. 1-28.

435. Sebők, 2012 Sebők Richárd: Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Politikai elit és politikai kultúra a 18. századi végi Magyarországon. Szerk. Szijártó M. István - Szűcs Zoltán Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 2012. 15-50.

436. Sedlmayr, 1938 Sedlmayr, Hans: Die politische Bedeutung des deutschen Barock: Der Reichsstil. In: Festschrift für Heinrich von Srbik. München, Bruckmann, 1938. 126-140.

437. Seidler, 2016 Seidler, Andrea: Zur Entwicklung des Wiener Zeitschriftenwesens in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Österreichische Mediengeschichte. Bd. 1.: Von den frühen Drucken zur Ausdifferenzierung des Mediensystems (1500 bis 1918). Hrsg. Karmasin, Matthias - Oggolder, Christian. Wiesbaden, Springer VS, 2016. 139-165. https://doi.org/10.1007/978-3-658-11008-6_8

438. Seitschek, 2018 Seitschek, Stefan: Die Tagebücher Kaiser Karl VI. Zwischen Arbeitseifer und Melancholie. Wien, Verlag Berger, 2018.

439. Serfőző, 2017/a Serfőző Szabolcs: A gyermek II. József magyar ruhás képmásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából 43. (2017) 21-45.

440. Serfőző, 2017/b Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei. Festményciklus az egykori Magyar Udvari Kancellária bécsi palotájában. In: Rubicon 28. (2017) 1-2. 48-71.

441. Serfőző, 2021 Sefőző Szabolcs: Az Erdélyi Udvari Kancellária bécsi palotájának magyar történeti tárgyú pannói 1756/1758-ból. In: Művészettörténeti Értesítő 70. (2021) (Megjelenés alatt) https://doi.org/10.1556/080.2021.00013

442. Siebers, 2002 Siebers, Winfried: Von der repräsentativen zur aufgeklärten Kavalierstour? Reflexion und Kritik adlig-fürstlichen Reisens in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Europareisen politisch-sozialer Eliten im 18. Jahrhundert. Theoretische Neuorientierung - kommunikative Praxis - Kultur- und Wissenstransfer. Hrsg. Rees, Joachim - Siebers, Winfried - Tilgner, Hilmar - Frank, Christoph. Berlin, Berliner Wissenschafts-Verlag, 2002. (Aufklärung und Europa : Schriftenreihe des Forschungszentrums Europäische Aufklärung Bd. 6.) 25-39.

443. Sienell, 2001 Sienell, Stefan: Die Geheime Konferenz unter Kaiser Leopold I. Personelle Strukturen und Methoden zur politischen Entscheidungsfindung am Wiener Hof. Frankfurt, Lang, 2001. (Beiträge zur Neueren Geschichte Österreichs Bd. 17.)

444. Sienell, 2004 Sienell, Stefan: Die Protokolle zentralstaatlicher politischer Ratskollegien (1527-1742/60). In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Pauser, Josef - Scheutz, Martin - Winkelbauer, Thomas. Wien-München, Oldenbourg, 2004. (MIÖG Ergänzungsband 44.) 120-127. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205160199.120

445. Smíšek, 2013 Smíšek, Rostislav: Die Heiratsstrategien der Fürsten zu Schwarzenberg 1600 bis 1750. Rostislav Smíšek. In: Adel in Südwestdeutschland und Böhmen 1450-1850. Hrsg. Asch, Ronald G. - Bůžek, Václav - Trugenberger, Volker. Stuttgart, Kohlhammer, 2013. (Veröffentlichungen der Kommission für Geschichtliche Landeskunde in Baden-Württemberg Reihe B, Forschungen Bd. 191.) 127-154.

446. Sommer-Mathis, 1992 Sommer-Mathis, Andrea: Die Tänzer am Wiener Hofe im Spiegel der Obersthofmeisteramtsakten und Hofparteienprotokolle bis 1740. Wien, 1992. (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Ergänzungsband 11.)

447. Soós, 1995-1996 Soós Ferenc: Lippai György és a pozsonyi pénzverde. In: Numizmatikai Közlöny 94-95. (1995-1996) 39-47.

448. Soós, 2010 Soós István: Testőrélet a 18. században. In: História 32. (2010) 5. 7-8.

449. Spielman, 1993 Spielman, John Philip: The city & the crown: Vienna and the imperial court 1600-1740. West Lafayette, Purdue University Press, 1993. (Central European Studies) https://doi.org/10.2307/j.ctt6wq5z9

450. Stollberg-Rilinger, 2001 Stollberg-Rilinger, Barbara: Rang vor Gericht. Zur Verrechtlichung sozialer Rangkonflikte in der frühen Neuzeit. In: Zeitschrift für Historische Forschung 28. (2001) 385-418.

451. Stollberg-Rilinger, 2007 Stollberg-Rilinger, Barbara: Das Heilige Römische Reich Deutscher Nation. Vom Ende des Mittelalters bis 1806. 3. München, C. H. Beck, 2007. (Beck'sche Reihe Bd. 2399.)

452. Stollberg-Rilinger, 2017 Stollberg-Rilinger, Barbara: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie. München, C. H. Beck, 2017. https://doi.org/10.17104/9783406697494

453. Stöckelle, 1982 Stöckelle, Angela: Taufzeremoniell und politische Patenschaften am Kaiserhof. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 90. (1982) 4. 271-337. https://doi.org/10.7767/miog.1982.90.34.271

454. Štibraná, 2006 Štibraná, Ingrid: Die blauen Damen. Konvikt für adelige Mädchen beim Orden Notre Dame in Bratislava und Porträts dessen Absolventinnen aus der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Adelige Ausbildung. Die Herausforderung der Aufklärung und die Folgen. Hrsg. Cerman, Ivo - Velek, Luboš. München, Peter Lang, 2006. (Studien zum mitteleuropäischen Adel Bd. 1.) 117-141.

455. Strada, 1940 Strada Ferenc: Izdenczy József, az Államtanács első magyar tagja. In: A Gróf Klebelsberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Budapest, 1940. 54-149.

456. Strebl, 1936 Strebl, Laurenz: Die ständische Akademie in Wien (1682-1749). Wien, 1936. (Dissertation)

457. Strobl, 1908 Strobl, Eduard, Ritter von Albeg: Das Obersthofmarschallamt Sr. k.u.k. Apostol. Majestät. Auf urkundl. Grundlage. Innsbruck, Wagner, 1908. (Forschungen zur inneren Geschichte Oesterreichs Bd. 4.)

458. Svoboda, 1894 Svoboda, Johann: Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. Wien, Hof- und Staatsdruckerei, 1894. Bd. I.

459. Szabo, 1994 Szabo, Franz A. J.: Kaunitz and enlightened absolutism, 1753-1780. Cambridge, Cambridge University Press, 1994. https://doi.org/10.1017/CBO9780511523489

460. Szabo, 2003 Szabo, Franz A. J.: Favorit, Premierminister oder "drittes Staatsoberhaupt"? Der Fall des Staatskanzlers Wenzel Anton Kaunitz. In: Der zweite Mann im Staat. Oberste Amtsträger und Favoriten im Umkreis der Reichsfürsten in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Kaiser, Michael - Pečar, Andreas. Berlin, Duncker & Humblot, 2003. (Zeitschrift für historische Forschung Beiheft 32.) 345-362.

461. Szabó, 1989 Szabó Péter: A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány. Budapest, Magvető Kiadó, 1989.

462. Szabó, 2018 Szabó András Péter: A költő három élete - gondolatok Gyöngyösi István leveleinek és iratainak kiadása kapcsán. In: Irodalomtörténeti Közlemények 122. (2018) 649-678.

463. Szádeczky, 1900 Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem. In: Századok 34. (1900) 197-220.; 4. 326-348.

464. Szakály, 2003 Szakály Orsolya: Egy vállalkozó főnemes. Vay Miklós báró (1756-1824). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003.

465. Szántay, 1996 Szántay Antal: Könyvtárosok és történetírók. Angelo Gabriele kormányzati tervezetétől II. József reformjaiig. In: Történelmi Szemle 38. (1996) 45-61.

466. Szántay, 2014 Szántay Antal: II. József kerületi biztosai. In: Századok 148. (2014) 1171-1185.

467. Szántay, 2016 Szántay Antal: "Életünket és vérünket, de zabot nem". A Habsburg állami pénzügyek és Magyarország a 18. században. In: Válság - Kereskedelem. Szerk. Kövér György - Pogány Ágnes - Weisz Boglárka. Budapest, 2016. (Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2016.) 113-129.

468. Szekfű, 1924 Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény). In: Levéltári Közlemények 2. (1924) 18-54.

469. Szekfű, 1935 Szekfű Gyula: Magyar történet. A tizennyolcadik század. Budapest, 1935. IV.

470. Szelestei Nagy, 1983 Szelestei Nagy László: 18. századi tudósvilág III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudós társaság ügye (1763-1776). In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1981. Budapest, 1983.

471. Szelestei Nagy, 1997 Szelestei Nagy László: Magyarországi diákok a bécsi jezsuita gimnáziumban 1578-ban (Rekreációs diárium töredéke). In: Irodalomtörténeti Közlemények 101. (1997) 146-158.

472. Szemethy, 2020 Szemethy Tamás: Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020.

473. Szentkláray, 1885 Szentkláray Jenő: Gróf Niczky Kristóf életrajza. Budapest, 1885. (Magyar Helikon 2.)

474. Szepessy, 2015 Szepessy Péter: Az integráció fogalmi problémái rendszerelméleti megközelítésben. In: Szellem és tudomány 6. (2015) 1-2. 84-99.

475. Szibler, 2009 Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. In: Honismereti Híradó 27 (2009) 1-2. 3-47.

476. Szijártó, 2008 Szijártó, István: The Rákóczi Revolt as a Successful Rebellion. In: Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956. Ed. Péter, László - Rady, Martin. London, Hungarian Cultural Centre, 2008. (Studies in Russia and Eastern Europe 3.) 67-76.

477. Szijártó, 2010 Szijártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Keszthely, Balaton Akadémia, 2010.

478. Szijártó, 2017/a Az indigenák. Szerk. Szijártó M. István. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017.

479. Szijártó, 2017/b Szijártó M. István: Emberek és struktúrák a 18. századi Magyarországon. A politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Budapest, 2017. (Akadémiai doktori értekezés)

480. Szijártó, 2019 Szijártó M. István: A "professzionális" hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a "bürokraták" hatalomátvétele. In: Századok 153. (2019) 1189-1206.

481. Szilágyi, 1993. Szilágyi Márton: Adalékok egy magyar testőr bécsi kapcsolataihoz (Egy Barcsay-levél tanulságai). In: Magyarok Bécsben - Bécsről. Tanulmányok az osztrák-magyar művelődési kapcsolatok köréből. Szerk. Fried István. Szeged, József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 1993. 26-53.

482. Szilágyi, 2014 Szilágyi, Márton: Ein ungarischer Schriftsteller im theresianischen Wien: Georg Bessenyei. In: Wiener Archivforschungen. Festschrift für den Ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Hrsg. Zsuzsanna Cziráki et al. Wien, 2014. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. 10.) 287-294.

483. Szirmay, 2005 Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története. Debrecen, 2005. (Régi magyar családok 4.)

484. Takáts, 1906 Takáts Sándor: A Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriák palotái Bécsben. In: Századok 40. (1906) 781-812.

485. Takáts, 1943 Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből 2.)

486. Telesko, 2012 Maria Theresia. Ein europäischer Mythos. Wien-Köln-Weimar, Böhlau, 2012. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205792062

487. Tibenský, 1985 Tibenský, Ján: A királynő könyvtárosa. Adam František Kollár élete és művei. Bratislava, Madách, 1985.

488. Tobler, 2005 Tobler, Felix: Az Esterházy-család birodalmi hercegi méltósága. In: Arisztokrácia, művészetek, mecenatúra. Az Esterházy család. Szerk. Czoma László. Keszthely, Helikon Kastélymúzeum, 2005. 38-51.

489. Topka, 1954 Topka, Rosina: Der Hofstaat Kaiser Karl VI. Wien, 1954. (Dissertation)

490. Tóth, 2011 Tóth Ferenc: Hadik András az 1737-1739-es török háború katonai iskolájában. In: Hadtörténelmi Közlemények 124. (2011) 157-170.

491. Tóth, 2014 Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733-1784). Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Kalocsa, 2014.

492. Többicke, 1983 Többicke, Peter: Höfische Erziehung - Grundsätze und Struktur einer pädagogischen Doktrin des Umgangsverhaltens, nach den fürstlichen Erziehungsinstruktionen des 16. bis zum 18. Jahrhundert. Darmstadt, 1983. (Dissertation)

493. Trócsányi, 1985 Trócsányi Zsolt: Bécs és Erdély, 1741-1745. A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis. In: Levéltári Közlemények 56. (1985) 3-72.

494. Trócsányi, 1986 Trócsányi Zsolt: Reformok előtt. A Ministerialkonferenz in Rebus Transylvanicis és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis 1745-1751. In: Levéltári Közlemények 57. (1986) 189-245.

495. Trócsányi, 1988/a Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690-1740. Budapest, 1988. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8.)

496. Trócsányi, 1988/b Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek. Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752-1761. In: Levéltári Közlemények 59. (1988) 217-290.

497. Turba, 1913 Die pragmatische Sanktion. Authentische Texte samt Erläuterungen und Übersetzungen. Hrsg. Turba, Gustav. Wien, Schulbücher-Verlag, 1913.

498. Tusor, 2016 Tusor Péter: Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története 1615-1616. (Mikropolitikai tanulmány). Budapest-Róma, Gondolat, MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2016. (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae. Series I: Collectanea Vaticana Hungariae; I/13.)

499. Tusor, 2020 Tusor Péter: I. Lipót Szelepchény prímás bécsi házának kirablója? - Forráskritika, textuselemzés, archivisztikai és történeti kontextus. In: Magyar Könyvszemle 136. (2020) 146-151. https://doi.org/10.17167/mksz.2020.2.146-151

500. Tuza, 2006 Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja (Vázlat egy készülő életrajzhoz). In: Századok 140. (2006) 1519-1529.

501. Ugrai, 2014 Ugrai János: A központosítás és a modernizáció ellentmondásai. A bécsi állami (uralkodói) oktatáspolitika megszületése a 18. század második felében. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2014. (Oktatás és Társadalom 18.)

502. Ugry, 2014 Ugry Bálint: A megismerés és az információszerzés új útjain: magyarok kora újkori európai utazásainak forrásai és jelentőségük az információtörténeti kutatások számára. In: Új jel-kép: kommunikáció, közvélemény, média. [URL: http://communicatio.hu/jelkep/2014/3/ugry_balint.htm, utolsó letöltés 2020. 11. 09.] https://doi.org/10.20520/Jel-Kep.2014.3.6

503. Ugry, 2015 Ugry Bálint: Esterházy Pál nádor és Esterházy József tumbája a kismartoni családi kriptában. In: Ars Hungarica 41. (2015) 91-101.

504. Unger, 1907 Unger A. Barnabás: Denis Mihály élete és munkái. Budapest, 1907.

505. Urrisk-Obertyński, 2004 Urrisk-Obertyński, Ralf M.: Die k. u. k. Leibgarden am österreichisch-ungarischen Hof 1518-1918. Graz, Weishaupt, 2004.

506. Varga, 2007 Varga Júlia: Katolikus közép- és felsőoktatás Erdélyben a 17. század közepétől a 19. század közepéig. Budapest, 2007. (PhD-disszertáció)

507. Vámos, 2012 Vámos András: A távollévők követei a 18. századi országgyűléseken. In: Politikai elit és politikai kultúra a 18. századi végi Magyarországon. Szerk. Szijártó M. István - Szűcs Zoltán Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 51-75.

508. Várkonyi, 2007 Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In: Mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Szerk. Erdélyi Gabriella - Tusor Péter. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2007. 87-110.

509. Veress, 2016 A Pejacsevich család našicei ágának művészeti öröksége. Likovna baština našičke grane obitelji Pejačevića. Szerk. Veress Ferenc. Sopron, 2016.

510. Viskolcz, 2009 Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. In: Művészettörténeti Értesítő 58. (2009) 245-269. https://doi.org/10.1556/MuvErt.58.2009.2.3

511. Viskolcz, 2015 Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669). In: Századok 149. (2015) 873-903.

512. Vocelka, 2004 Vocelka, Karl: Österreichische Geschichte 1699-1815. Glanz und Untergang der höfischen Welt. Repräsentation, Reform und Reaktion im Habsburgischen Vielvölkerstaat. Wien, Ueberreuter, 2004. (Österreichische Geschichte)

513. Wagner-Rieger, 1957 Wagner-Rieger, Renate: Das Wiener Bürgerhaus des Barock und Klassizismus. Wien, Hollinek, 1957. (Österreichische Heimat Bd. 20.)

514. Walleshausen, 2002 Walleshausen, Gyula: Der Unterricht in Landwirtschaftslehre am Theresianum in Wien. Ludwig Mitterpacher und seine ungarischen Eleven (1773-1777). In: Ratio Educationis. Hrsg. Rathmann, János. Gödöllő, Magyar Tudományos Akadémia, 2002. 54-60.

515. Walleshausen, 2008 Walleshausen Gyula: Denis professzor és tanítványa, Festetics György. In: Könyvtári Figyelő 54. (2008) 64-74.

516. Walter, 1951 Walter, Friedrich: Männer um Maria Theresia. Wien, Holzhausen, 1951.

517. Wandruszka, 1965 Wandruszka, Adam: Leopold II. Erzherzog von Österreich, Grossherzog von Toskana, König von Ungarn, Römischer Kaiser 1747-1792. Wien, Herold, 1965. Bd. I-II.

518. Waniek, 1931 Waniek, Ernestine: Die Wiener Beamtenwohnung zur Zeit Maria Theresias. Wien, 1931. (Dissertation)

519. Weigl, 1991 Weigl, Andreas: Gaststätten. Zur Ökonomie der Gesellschaft. In: Wien. Wirtschaftsgeschichte 1740-1938. Hrsg. Chaloupek, Günther - Eigner, Peter - Wagner, Michael. Wien, Jugend und Volk, 1991. (Geschichte der Stadt Wien Bd. V.) 1039-1131.

520. Weiss, 1979 Weiss, Michael OFM: Die Geschichte des Franziskanerklosters zum Hl. Michael in Eisenstadt. Eisenstadt, Mansukript, 1979.

521. Wellmann, 1940-1941 Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang XVIII. század eleji kormányhatóságokban. In: Levéltári Közlemények 18-19. (1940-1941) 250-303.

522. Wellmann, 1941/a Barokk és felvilágosodás. Szerk. Wellmann Imre. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1941. (Magyar Művelődéstörténet IV.)

523. Wellman, 1941/b Wellmann Imre: Barokk és felvilágosodás. In: Barokk és felvilágosodás. Szerk. Wellmann Imre. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1941. (Magyar Művelődéstörténet IV.) 5-108.

524. Wellmann, 1941/c Wellmann Imre: Az udvari ember. In: Barokk és felvilágosodás. Szerk. Wellmann Imre. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1941. (Magyar Művelődéstörténet IV.) 279-306.

525. Windisch-Graetz, 1956 Windisch-Graetz, Franz: Urkunden zur Geschichte des Palais Batthyány-Schönborn in Wien. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 17. (1956) 116-125. https://doi.org/10.7788/wjk-1956-jg08

526. Winkelbauer, 2003 Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Wien, Ueberreuter, 2003. Bd. I-II. (Österreichische Geschichte)

527. Winkelbauer, 2007 Winkelbauer, Thomas: Territoriale, soziale und nationale Aspekte der Staatsfinanzen der Habsburgermonarchie (vom 16. Jahrhundert bis 1918). In: Per saecula ad tempora nostra. Sborník prací k šedesátým narozeninám prof. Jaroslava Pánka. Hrsg. Mikulec, Jiří - Polívka, Miloslav. Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2007. ( Práce Historického ústavu AV ČR 18.) Bd. I. 181-194.

528. Wirth, 2012 Wirth Lajos: Makó Pál (1723-1796) élete és fizikusi munkássága. URL: http://mek.niif.hu/05300/05392/pdf/Wirth_Fizika_Mako.pdf, utolsó letöltés: 2018. 04. 21. https://doi.org/10.1055/s-0037-1621691

529. Wolfsgruber, 1905 Wolfsgruber, Cölestin: Die K. u. K. Hofburgkapelle und die K. u. K. geistliche Hofkapelle. Wien, Mayer, 1905.

530. Wurzbach, 1856-1891 Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Hrsg. Constantin von Wurzbach. Wien, 1856-1891. Bd. I-LX.

531. Wührer, 2009 Wührer, Jakob: Ein teilausgebautes Haus ohne Fundament? Zum Forschungsstand des frühneuzeitlichen Wiener Hofes am Beispiel der Organisationsgeschichte. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 117. (2009) 23-50. https://doi.org/10.7767/miog.2009.117.jg.23

532. Yonan, 2011 Yonan, Michael Elia: Empress Maria Theresa and the politics of Habsburg imperial art. Pennsylvania, University Park, 2011.

533. Zachar, 1987-1988 Zachar József: III. Károly két háborúja az Oszmán-török birodalom ellen és a magyarok 1716-1718 és 1736-1738. In: Történelmi Szemle, 30. (1987-1988) 155-165.

534. Zachar, 2004 Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004.

535. Zedinger, 2000 Zedinger, Renate: Die Verwaltung der Österreichischen Niederlande in Wien (1714-1795). Studien zu den Zentralisierungstendenzen des Wiener Hofes im Staatswerdungsprozess der Habsburgermonarchie. Wien, Böhlau, 2000. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des 18. Jahrhunderts Bd. 7.)

536. Zedinger, 2008 Zedinger, Renate: Franz Stephan von Lothringen (1708-1765): Monarch, Manager, Mäzen. Wien, Böhlau, 2008. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des 18. Jahrhunderts Bd. 13.)

537. Zdeněk, 1975 Pokluda, Zdeněk: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV-XX. században. In: Levéltári Közlemények 46. (1975) 235-277.

538. Žolger, 1917 Žolger, Ivan Ritter von: Der Hofstaat des Hauses Österreich. Wien, Deuticke, 1917. (Wiener Staatswissenschaftliche Studien Bd. 14.)

539. Zykan, 1969. Zykan, Josef: Laxenburg. Wien, Herold, 1969.

540. Zsámbéky, 2006 Zsámbéky Mónika: A Batthyány hercegek ősanyja, Strattmann Eleonóra: egy regényes életút vázlata. In: Vasi szemle 60. (2006) 713-722.

541. Zsilinszky, 1888 Zsilinszky Mihály: Az 1708-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1888. máj. 7-ki ülésén. Budapest, 1888.

Levéltári források Archiv der Hofburgpfarre in Wien (AdH) Sterbebücher Taufbücher Trauungsbücher Archives départementales de Meurthe-et-Moselle, Nancy (AddMeM) Serie 3 F, Fonds dit de Vienne Archiv der Metropolitan- und Domkirche zu St. Stephan in Wien (AMDStS) Bahrleihbücher Sterbebücher Taufbücher Trauungsbücher Archiv der Pfarre St. Michael (AdPSM) Sterbebücher Taufbücher Trauungsbücher Archív farnosti Skalica (AfS) Liber pro inscribendis nominibus studiosorum Residentiae Societatis Iesu Szakolcae, Factus ab Anno 1663[–1735]. (Jelzet nélkül, továbbiakban lásd: Liber studiosorum) Archív mesta Košíce (AmK) Catalogus Studiosorum Almae ac Episcopalis Acadmemiae Cassoviensis Societatis Jesu ab Anno 1693[–1773]. (Nr. 216.) ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Kézirattára Catalogus Studiosorum in Archi-Episcopali Societatis JESU Academia Budensi. Ab Anno 1730 [–1773]. (F 89) Hadtörténelmi Levéltár (HL) Katonai intézmények, testületek, egyesületek (VI.) A királyi magyar nemesi testőrség iratai Personalia (VII.) Hadik András iratai (35.) Hausarchiv der regierenden Fürsten von Liechtenstein, Wien (HALW) Familienmitglieder Maria Theresia Anna, 1741–1766. Kassa Város Levéltára (Archív mesta Košíce) Catalogus studiorum almae ac Epistopalis Cassoviensis Jesu ab anno 1693. (inv. sz. 55, kézirat szign. 216.) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Magyar kancelláriai levéltár (A) Originales referadae (A 1) Insinuata Supremae Aulae Praefecturae (A 2) Litterae comitatum (A 27) Libri regii (A 57) Acta Nobilem Turmam Praetorianam (A 94) Erdélyi kancelláriai levéltár (B) Acta generalia (B 2) Magánlevéltárak (P) Balassa család különböző tagjainak az iratai (P 1767) Batthyány család körmendi levéltára Törzslevéltár (P 1313) A Batthyány család missilisei (P 1314) Batthyány családtagok (P 1320) Batthyány-házakra vonatkozó iratok (P 1335) Trautmannsdorfi hitbizomány (P 1338) Bethlen Gábor és felesége iratai (P 1955) Csáky család levéltára Központi levéltár (P 71) Esterházy család hercegi ágának levéltára Repositorium (P 108) Festetics család levéltára, Festetics (II.) Pál iratai (P 245) Keglevich család kistapolcsányi levéltára (P 421) Kollonich család levéltára (P 1901) Rhédey család levéltára (P 1868) Szent István Rend Levéltára (P 1058) Tervtár (T) Károlyi család (T 20) Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye (MNL GyMSM) Soproni Levéltára Pannonhalmi Szt. Benedek Rend Soproni Szt. Asztrik Gimnáziuma iratai, 1707–1948. Nomina studiosorum gymnasii Societatis Jesu Soproniensis, (1707–1773) (VIII.52.) Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár (MNL VML) Kőszegi Fióklevéltára (KFL) Kőszegi jezsuita gimnázium matrikulája (VIII. 52.) Moravský zemský archiv v Brně (MZA) Archiv Serényiů (G 77) Archiv Ulfeldů (G 160) Niederösterreichisches Landesarchiv (NÖLA) Familienarchiv Lamberg (FaL) Herrenstandsarchiv (HA) Országgyűlési Könyvtár (OK) Gyurikovits-gyűjtemény (Gygy) Acta diaetae inclyti regni Hungariae […] Diarium diaetae Posoniensis, anno 1708 pro die 29. mensis februarii [...]conscriptum et connotatum per me Adamum Mecséry inclytorum Pest, Pilis, et Sold comitatuum ablegatum et Strigoniensis vice comitem. […]. (700.498) Inclyti regni Hungariae partiumque eidem annexarum anno 1764/5 Posonii celebratorum comitiorum acta publica cum diario pro spectabili ac magnifico domino Iosepho Kvassay de eadem sacrae cesarae regiae et apostolicae maiestatis ad excelsum consilium regium locumtenentiale Hungaricum consiliario, nec non per inclytam regnum Hungariae tavernicorum regalium magistri vices-gerente. Per Joannem Durászyi conscripta. (700.456) Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) Handschriftensammlung (HS) Khevenhüller, Sigmund Friedrich: Autobiographiae germanicae. Bd. III. (Cod. Ser. N. 14084.) Khevenhüller, Sigmund Friedrich: Autobiographiae germanicae. Bd. IV. (Cod. Ser. N. 14085.) Skall, Johann Baptist: Versuch einer historisch-practischen Darstellung des Hof-Staates Ihrer Majestät der Kaisern von Oesterreich [...]. Nebst einem Anhange, die Verfassung des Hof-Staates der allerhöchsten Kaiser-Familie betreffend: Nach Urkunden und practischen Erfahrungen bearbeitet. Wien, 1829. (Cod. Ser. N. 3382.) Skall, Johann Baptist: Geschichte, Administrazion und Einrichtung der könig. ungar. adel. Leibgarde. Wien, 1829–1830. Bd. I. (Cod. Ser. N. 3919.) Skall, Johann Baptist: Geschichte, Administrazion und Einrichtung der könig. ungar. adel. Leibgarde. Wien, 1829–1830. Bd. II. (Cod. Ser. N. 3920.) Vidimirtes. Alt und neues Regierungs Wappen Buch von A. 1529 bis A. 1706 inclusive dienet als eine Beylag zu denen beeden N. Ö. Ritterstands Wappen Büchern. [Album germanicum consiliariorum regiminis Austriae inferioris A. 1529–1706] (Cod. Ser. N. 8313.) Kartensammlung (KS) Steinhausen, Werner Arnold: Iosepho Augusto Ichnographiam hanc Imperialis Suae Sedis Viennae Austriae Iussu Supremi Regiminis ejusque Gubernatoris, Caroli Ferdinandi Sac. Rom. Imp. Comitis a Weltz Sac. Caesarae Maiestatis Camerarii et Consiliarii intimi accurate desumptam […] (AB 7 A 56) Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Allgemeine Verwaltungsarchiv (AVA) Adelsarchiv (Adel) Allgemeine Reihe Reichsadelsakten (RAA) Hofadelsakten (HAA) Allgemeine Reihe (AR) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) Alte Hofkammer (AHK) Hoffinanz Österreich (HFÖ) Hoffinanz Österreich Akten Geschäftsbücher Hoffinanz Hoffinanz Ungarn (HFU) Hoffinanz Ungarn Akten Hofquartiersakten und -Bücher Hofquartiersbücher (HQuB) Hofquartiersakten (HQuA) Neue Hofkammer und Finanzministerium (NHK) Österreichisches Kamerale (Kaale Ö) Akten Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Habsburgisch-Lothringische Hausarchive (HausA) Familienakten Handschriftensammlung (HS) Hofarchive (HA) Obersthofmeisteramt (OMeA) Abhandlungen Hofparteinprotokolle Sonderreihe (SR) Hofzeremonielldepartment (ZA) Ältere Zeremonialakten (ÄZA) Zeremonialprotokolle Obersthofmarschallamt (OMaA) Akten des Obersthofmarschallamts Oberststallmeisteramt (OStA) Sonderreihe (SR) Kabinettsarchiv (KA) Alte Kabinettsakten (AKA) Länderabteilungen Ungarische Akten Reichsarchive Reichshofrat (RHR) Sonderbestände (SB) Familienarchiv Csáky (FA Csáky) Familienarchiv Pálffy-Daun (FA Pálffy-Daun) Staatskanzlei (StK) Interiora Geheime räte Vorträge Urkundenreihen (UR) Lothringische Urkunden (LUK) Kriegsarchiv (KA) Zentralstellen (ZST) Wiener Hofkriegsrat (HKR) Hauptreihe (HR) Sonderreihen (SR) Belohnungsakten (BA) Archiv des Militär-Maria Theresien-Ordens (MMThO) Pfarrarchiv Unsere Liebe Frau zu den Schotten (PULFzdS) Sterbebücher Taufbücher Trauungsbücher Slovenský Národný Archív (SNA) A Pálffy család vöröskői ágának levéltára Pálffy Rudolf levelezése (101 1l 027)

Nyomtatott források

1. Ausführliche Beschreibung, 1722 Ausführliche Beschreibung, der offentlichen solennen Audientz, in welcher [...] Herr Joseph Jgnatz Felix Graf von Thöring zu Jettenbach [...] Bey Jhrer Majestät der Verwittibten Röm. Kayserin Amalia Wlhelmina, um die Durchleuchtigste Ertz-Herzogin Maria Amalia, Für Ihro Durchleucht dem Chur-Prinzen Carl Albert, Herzogen zu Bayern, die Ansuchung gethan [...]. Regensburg, 1722.

2. Bormastino, 1715 Bormastino, Antonio: Historische Erzehlung von der Käyserlichen Residentz-Stadt Wienn und Ihren Vor-Städten […] als Cronicken herauss gezogen. Wien, Johann Michael Christophori, 1715.

3. Csődy, 1766 Csődy Pál: A nagy méltóságú Gróff Batthyáni és Strattman Lajos Német Ujvár Örökös Urának […] é földen hetven esztendőkre terjedt Méltóságos Élete, és az alatt tett sok Országos Főcselekedeti és örök emlékezetre méltó Nagy Érdemi, -s azok után Következett Halálára példás készülete […]. Kalocsa, 1766.

4. Daun, 1759 [Ismeretlen szerző:] Der deutsche Fabius Cunctator: oder Leben und Thaten Seiner Excellentz, des Herrn Leopold Joseph Maria, Reichsgrafens von Daun […] s.l. 1759.

5. Denkmähler, 1797 Denkmähler des Verdienstes alter Geschlechter um das Vaterland. Erste Probe oder erstes Denkmahl gezogen aus dem Archiv der uralten Reichsgräflich Serényischen Familie. s. l. 1797.

6. De Ponty, 1779 de Ponty, Franz: Verzeichniß der in der Kaiserl. Königl. Haupt- und Residenzstadt Wien, sammt dazu gehörigen Vorstädten, und Gründen; befindlichen numerierten Häusern […]. Wien, 1779.

7. Fama, 1715 Die europäische Fama, welche den gegenwärtigen Zustand der vornehmsten Höfe entdecket. 1715. Bd. 172.

8. Freudenbezeigungen, 1764 Freudenbezeigungen des k. k. theresianischen Collegiums bey Gelegenheit der Krönung Josephs des zweyten römischen Königes. Wien, Johann Thomas Trattnern, 1764.

9. Fuhrmann, 1739 Fuhrmann, Mathias P.: Alt- und neues Wien, oder dieser [...] Residentz-Stadt Chronologisch- und Historische Beschreibung von derselben Ursprung an biß auf die neuen Zeiten. Wien-Linz, 1739.

10. Fuhrmann, 1766-1770 Fuhrmann, Mathias P.: Historische Beschreibung und kurz gefaßte Nachricht von der Römisch-Kaiserl. und Königlichen Residenzstadt Wien und ihren Vorstädten. Wien, 1766-1770. Bd. I-III.

11. Geusau, 1803 Geusau, Anton Reichsritter von: Geschichte der Stiftungen, Erziehungs- und Unterrichtsanstalten in Wien, von den älteren Zeiten bis auf gegenwärtiges Jahr. Aus echten Urkunden und Nachrichten. Wien, 1803.

12. Gutjahr, 1821 Gutjahr, Mathias: Vollständiges Verzeichniß aller in der k. k. Haupt- und Residenzstadt Wien und ihren Vorstädten befindlichen Straßen, Gassen, Plätze und Häuser, dann derselben Schilde und Eigenthümer. Wien, Carl Gerold, 1821.

13. Héczei, 1829 Próbatétel az emberről, vagy is Pópe Sándornak Az embernek életéről, természetéről, erköltséről Anglus nyelven írott munkája, Frantzia versekből Magyar versekre fordította Héczei Pál. Buda, 1829.

14. Historischer Mercurius, 1716 Historischer Mercurius: worinnen das Wichtigste, was zu disen Zeiten in ganz Europa vorgehet […] 1716. Bd. 49.

15. Hofkalender Hofkalender, Kayser-königlicher Hof- und Ehren-Calender […] auf das Jahr: 1715; 1725; 1745-1765.

16. Keyßler, 1751 Johann Georg Keyßler: Neueste Reisen durch Deutschland, Böhmen, Ungarn, die Schweiz, Italien und Lothringen […]. Hannover, Nicolai Försters, 1751. I-II.

17. Kleiner, 1724 Kleiner, Salomon: Vera et accurata delineatio omnium templorum et coenobiorum quae tam in caesarea urbe ac sede Vienna, Austriae, quam in circumjacentibus suburbijs ejus reperiuntur […]. Augsburg, Johann Andreas Pfeffel, 1724. I.

18. Kleiner, 1725 Kleiner, Salomon: Vera et accurata delineatio tam residentia Residentiae et Secessuum Cæsareorum […]. Augsburg, Johann Andreas Pfeffel, 1725. II.

19. Kleiner, 1727 Kleiner, Salomon: Florentis et Neo Auctae Viennae Austriae Continuatio seu Vera et Accurata Repraesentatio […]. Augsburg, Johann Andreas Pfeffel, 1727.

20. Kolinovics, 1790 Gabrielis Kolinovics: Nova Ungariae Periodus anno primo gynaeco-cratiae austriacae inchoata, sive comitiorum generalium, quibus defuncto Carolo VI. Austriacorum Caeserum, ultimo ejus primogenita filia, Maria Theresia […]. Buda, Typis Universitate, 1790.

21. Kollár, 1764 Adami Francisci Kollarii: De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis. Vindobonae, Typis Joannis Thomae de Trattner, 1764.

22. Koller, 1760 Francisco Xav. Emerico e Liberirs Baronibus Koller de Nagy-Mánya: Allucutio […] dum Neo-erecta Praetoriana Nobilium Turma Hungarica […]. Posonii, Typis Joannis Michaelis Landerer,1760.

23. Küchelbecker, 1730 Küchelbecker, Johann Basilius: Allerneueste Nachricht vom römisch-käyserl. Hofe: nebst einer ausführlichen historischen Beschreibung der kayserlichen Resedentz-Stadt Wien und der umliegenen Oerter. Theils aus den Geschichten, Theils aus eigener Erfahrung zusammen getragen und mit saubern Kupffern ans Licht gegeben. Hannover, Johann Jacob Förster, 1730.

24. Loen, 1750 Herrn von Loen: Der kayserliche Hof. In: Des Herrn von Loen gesammelte Kleine Schrifften: Besorgt und heraus gegeben. J. C. Schneidern. III. Theil. Franckfurt und Leipzig, 1750. 5-22.

25. MH Magyar Hírmondó, 1797

26. Moser, 1754 Moser, Friedrich Carl von: Teutsches Hof-Recht […]. Erster Band. Frankfurt und Leipzig, Johann Benjamin Andreä, 1754.

27. Moser, 1761 Moser, Friedrich Karl von: Teutsches Hof-Recht […]. Zweyter Bd. Frankfurt, Leipzig, Knoch und Eßlinger, 1761.

28. Nachricht, 1783 Nachricht von der k. k. theresianisch-savoyschen Ritterakademie in Wien. Wien, Johann Edlen von Kurzbeck, 1783.

29. Péczeli, 1790 A' Hazának öröme buval elegyedve. Ama' Tisztes Ősznek, Feldmarsal Gróf Hadik Andrásnak, Ő Excellentziájának szomorú halálának hírének meg-érkezésekor 's ugyan T. N. Komárom Vármegyének régi állapotjára esett vissza tételekor Mártiusnak 18-dik napján készítette Pétzeli Jó'sef, K. prédikátor. Esztendő-Szám. Mint az ég Itt Derűl, ott sÍr, vagy felleges: úgy többnyire bÚval vígságunk elegyes. Komáromban, Wéber Simon Péter betűivel. 1790.

30. Pope, 1820 Pope, Alexander: An Essay on Man. Windsor, 1820.

31. Richter, 1743-1746 [Richter, Christian Gottlob]: Geschichte und Thaten der allerdurchlauchtigsten und großmächtigsten Fürstin und Frau Maria Theresia jetztregierenden Königin in Hungarn und Boeheim [...], s. l. 1743-1746. Bd. I-V.

32. Riesbeck, 1784 [Riesbeck, Johann Kaspar]: Briefe eines Reisenden Franzosen über Deutschland. An seinen Bruder zu Paris. Zweyte beträchtlich verbesserte Ausgabe. Zürich, Orell, Füssli und Comp., 1784. Bd. I-II.

33. Rohr, 1728 Rohr, Julius Bernhard von: Einleitung zur Ceremoniel-Wissenschafft der Privat-Personen […]. Berlin, Johann Andreas Rüdiger, 1728.

34. Rotenstein, 1784 R[otenstein], G[ottfried] E[dler] v[on]: Reisen nach Wien und in die umliegende Gegend in den Jahren 1781−1783. (Aus der Handschrift) Erster Abschnitt. In: Johann Bernoulli's Sammlung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zur Erweiterung der Länder- und Menschenkenntniß dienender Nachrichten. Hrsg. Johann Bernoulli. Berlin 1784. Bd. 13. 1-94.

35. Savageri, 1832 Savageri, Joh. Nep. Edlen von: Chronologisch-geschichtliche Sammlung aller bestehenden Stiftungen, Institute, - öffentlichen Erziehungs- und Unterrichts-Anstalten der k. k. österreichischen Monarchie mit der Ausnahme von Italien, der satzlichen Kürze und nach ihrem wesentlichen Inhalte, von den ältesten Zeiten bis auf gegenwärtiges Jahr. I. Band. Brünn, Rohrer, 1832.

36. Schau- und Denkmünzen, 1782 Schau- und Denkmünzen, welche unter der glorwürdigen Regierung der Kaiserinn und Königin Maria Theresia gepräget worden sind […]. Wien, Krauß, 1782.

37. Sonnenfels, 1762 Sonnenfels, Joseph von: Rede auf Marien Theresien, Kaiserin, Königin von Hungarn und Böheim: An Ihren Geburtstage in feyerlichen Versammlung der deutschen Gesellschaft in Wien gehalten. Wien, Georg Ludwig Schulz, 1762.

38. Sonnenfels, 1767 Sonnenfels, Joseph von: Das Bild des Adels. Wien, Joseph Kurzböck, 1767.

39. Sonnenfels, 1786 Sonnenfels, Joseph von: Ueber den Beweggrund der Verwendung. (Von dem jungen Adel der Sav. Akademie im Jahr 1768). In: Sonnenfels gesammelte Schriften. Bd. VIII. Wien, 1786. 177-204.

40. Staatskalender Kayserlich- und Königlicher wie auch Erz-Herzoglicher, dann dero Haupt- und Residenz-Stadt Wien Staats- und Standes-Calender […].

41. Stehenics, 1735 Jerebiczi Stehenics János: Lessus Hedervarianus. Az-az: Hedervari siralom mellyet a méltóságos losi és hedervari Gróff Viczay Jobnak […] Győr, 1735.

42. Verzeichniß, 1773 Verzeichniß der in der K. K. Haupt und Residenz-Stadt Wien befindlichen Gassen, Hausinnhabern deren Schildern und numerirten Häusern. Wien, Joseph Anton von Trattner, 1773.

43. Wahlkapitulation, 1711 Ihrer Römischen Kayserl. Mayestät Caroli Sexti Wahl-Capitulation/ Cum Reversalibus: et Privilegio Electorali Moguntino, nach dem Original collationirt. Mayntz und Franckfurt, Johann Mayern, 1711.

44. WD Wienerisches Diarium

45. Willebrandt, 1761 Willebrandt, Johann Peter: Historische Berichte und praktische Anmerkungen auf Reisen in Deutschland, in die Niederlande, in Frankreich, England, Dännemark, Böhmen und Ungarn. Frankfurt-Leipzig, 1761.

46. Wißgrill, 1794-1804 Wißgrill, Franz Karl: Schauplatz des landsässigen Nieder-Oesterreichischen Adels vom Herren- und Ritterstande von dem XI. Jahrhundert an, bis auf jetzige Zeiten. Bd. I-V. Wien, Franz Seizer, 1794-1804.

47. Zedler, 1740 Zedler, Johann Heinrich: Grossen vollständigen Universal-Lexicons aller Wissenschafften und Künste […]. Leipzig-Hallee, 1740. Bd. 26.

Kiadott források

1. Apor, 1863 Altorjai B. Apor Péter munkái. Szerk. Kazinczy Gábor. Pest, 1863. (Magyar Történelmi Emlékek 11.)

2. Báróczy, 1936 Báróczy Sándor feljegyzései a Magyar Nemesi Testőrség életéből 1760-1800-ig. Összeállította: Krudy Ferenc. Ford. K. László József. Budapest, M. Kir. Hadilevéltár, 1936.

3. Bognár et al, 2002 Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2002. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25.)

4. Bozzay-Ladányi, 2007 Bozzay Réka - Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken, 1595-1918. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2007. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 15.)

5. Burgdorf, 2015 Die Wahlkapitulationen der römisch-deutschen Könige und Kaiser 1519-1792. Hrsg. Burgdorf, Wolfgang. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2015. https://doi.org/10.13109/9783666360824

6. CJH, 1608-1657 Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1895. 1608-1657. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. I-XXI. Budapest, Franklint Társulat, 1900. V.

7. CJH, 1657-1740 Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1895. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Tóth Lőrinc. I-XXI. Budapest, Franklin Társulat, 1900. VI.

8. CJH, 1740-1835 Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1895. 1740-1835. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Csiky Kálmán. I- XXI. Budapest, Franklin Társulat, 1901. VII.

9. Conrad, 1964 Recht und Verfassung des Reiches in der Zeit Maria Theresias. Die Vorträge zum Unterricht des Erzherzogs Joseph im Natur- und Völkerrecht, sowie im deutschen Staats- und Lehnrecht. Hrsg. Conrad, Hermann. Köln, Westdeutscher Verlag, 1964. (Wissenschaftliche Abhandlungen der Arbeitsgemeinschaft für Forschung des Landes Nordrhein-Westfalen Bd. 28.)

10. Dávid-Fatsar, 2004 Dávid Ferenc - Fatsar Kristóf: Esterházy "Fényes" Miklós herceg itineráriuma és az általa rendezett ünnepségek hercegi rangra emelkedésétől haláláig (1762-1790). In: Levéltári Közlemények 75. (2004) 1. 83-103.

11. Denk et al, 2011 Die Matrikel der Universität Wien, 1715/1716-1745/1746. Hrsg. Ulrike Denk et al. Wien-München, Böhlau, 2011. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, VI. Reihe: Quellen zur Geschichte der Universität Wien, Abteilung, 1. Bd. 7.)

12. Einrichtungswerk, 2010 Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn (1688-1690). Hrsg. János Kalmár - János J. Varga. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2010. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa Bd 39. Quellen Bd. 1.)

13. Fallenbüchl, 1985 Az 1738/1739. évi országos diákösszeírás. Szerk. Fallenbüchl Zoltán. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 1985.

14. Fallenbüchl, 1988 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 1526-1848. Budapest, Maecenas, 1988.

15. Fallenbüchl, 1994 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai. Budapest, Argumentum, 1994.

16. Fazekas, 2003 Fazekas István: A bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói, 1623-1918, (1951). Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2003. (Magyarországi Diákok Egyetemjárása az Újkorban 8.)

17. Fazekas et al, 2020 Fazekas István - Kádár Zsófia - Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630-1773). Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020. I-II. (Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon I.)

18. Font, 1994 A Marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága, 1653-1848. Szerk. Font Zsuzsa. Szeged, 1994. (Fontes Rerum Scholasticarum VI.)

19. Fónagy, 2013 Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2013. (Magyar történelmi emlékek. Adattárak) I-II.

20. Gemmell-Flischbach, 1913 Album der K. K. Theresianischen Akademie (1746-1913). Zusammengestellt von: Max Freiherr von Gemmell-Flischbach. Wien, 1913.

21. Gödölle-Pallos, 2014 Szent István Rend kitüntetettjei. In: Szent István lovagjai. A legrangosabb magyar kitüntetés 250 éve. Kiállítási katalógus. Szerk. Gödölle Mátyás - Pallos Lajos. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2014. 309-335.

22. Gudenus, 1973 Philipp Georg Graf Gudenus: Der Adel in der Trauungsmatrik der Pfarre St. Michael in Wien 1701-1725. Wien, 1973.

23. Hellenbronth, 1940 A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. Szerk. Tisza-Beői Hellenbronth Kálmán. Budapest, [1940].

24. Irmen, 1994 Hans-Josef Irmen: Die Protokolle der Wiener Freimaurerloge "Zur Wahren Eintracht". 1781-1785. Frankfurt am Main, Peter Lang, 1994.

25. Kallbrunner, 1952 Kallbrunner, Josef: Kaiserin Maria Theresias Politisches Testament. München, 1952. https://doi.org/10.1515/9783486780000

26. Kamarások ősfái, 2013 Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740-1918. Szerk. Vásárhelyi Miklós - Szluha Márton. Budapest, Heraldika, 2013. I-III.

27. Karl III., 1856 Arneth, Alfred von: Eigenhändige Correspondenz des Königs Karl III. von Spanien (nachmals Kaiser Karl VI.) mit dem Obersten Kanzler des Königreiches Böhmen, Grafen Johann Wenzel Wratislaw. Wien, 1856. (Aus dem XVI. Bd. des von der kais. Akademie der Wissenschaften herausgegebenen Archivs für Kunde österreichischer Geschichtsquellen besonders abgedruckt)

28. Károlyi, 1994 Károlyi Sándor levelei feleségéhez (1704-1724). Szerk. Csobó Péter et al. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1994. I-II.

29. Khevenhüller, 1907-1917 Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Joseph Khevenhüller-Metsch. Kaiserlichen Oberhofmeisters. Hrsg. Khevenhüller-Metsch, Rudolf - Schlitter, Hans. Bd. I-VI. Leipzig, Wien, Holzhausen, 1907-1917.

30. Kiss, 2000 Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715-1789. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2000. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban)

31. Kissné Bognár, 2004 Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526-1789. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban)

32. Kollár, 2000 Kollár Ádám Ferenc levelezése. Szerk. Soós István. Budapest, Universitas, 2000. (Magyarországi tudósok levelezése 4.)

33. Kökényesi, 2020 Kökényesi Zsolt: Helyzetértékelés és konszolidációs javaslatok. Egy 1711 körüli emlékirat tanulságai. In: Fons 27. (2020) 4. 487-500.

34. Lőkös, 1989 Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert. Pasquillusok a XVII-XVIII. századból. Szerk. Lőkös István. Budapest, Magvető, 1989. (Magyar Hírmondó)

35. Maria Theresia, 1881 Briefe der Kaiserin Maria Theresia an ihre Kinder und Freunde. Hrsg. Alfred Ritter von Arneth. Wien, Braumüller, 1881. Bd. I-IV.

36. Maria Theresia, 1968 Maria Theresia. Briefe und Aktenstücke in Auswahl. Hrsg. Friedrich Walter. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1968. ( Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte der Neuzeit Bd. 12.)

37. Montagu, 1861 The Letters and Works of Lady Mary Wortley Montagu. Ed. Lord Wharncliffe; Thomas, W. Moy. Third Edition. London, Henry G. Bohn, 1861. I-II.

38. Pálffy, 1884 Gróf Pálffy Miklós főkanczellár emlékirata Magyarország kormányzásáról. Adalék Mária-Terézia korának történetéhez. Kiadta: Marczali Henrik. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1884.

39. Pickl 1903 Wilhelm Witkenberg von Pickl: Kämmerer-Almanach. Monographie über die Kämmererswürde. Wien, Helios, 1903.

40. Podewils, 1850 Relationen des Grafen von Podewils, Gesandten König Friedrichs II. von Preußen, über den Wiener Hof in den Jahren 1746, 1747, 1748. Hrsg. Wolf, Adam. Wien, 1850.

41. Pulyai, 2007 Pulyai János: Szatmári békesség. Szerk. Bánkúti Imre. Budapest, Nap Kiadó, 2007. (Rákóczi források)

42. Rákóczi, 2001 Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez 1672-1707. Szerk. Benda Borbála - Várkonyi Gábor. Budapest, Osiris, 2001. (Millenniumi Magyar Történelem. Források.)

43. Rosti, 1943 Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből. In: Dunántúli Szemle 10. (1943) 1-2. 4-20.

44. Rousseau, 1997 Rousseau, Jean-Jacques: Emil, avagy A nevelésről. Ford. Győry János. Budapest, Papirusz Book, 1997.

45. Schmidt-Brentano, 2006 Antonio Schmidt-Brentano: Kaiserliche und k.k. Generale (1618-1815). Wien, Österreichisches Staatsarchiv, 2006.

46. Sinkovics, 1968 Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1526-1790. Szerk. Sinkovics István. Budapest, Tankönyvkiadó, 1968. I-II.

47. Székely, 2000 Székely László: "Az teátrumon ágáló asszonyoknak, leányoknak köntöseik közben kurták, térden alól kevéssel érnek, hogy lábok mozgása jobban kilássék…" In: Bécsi utazások. 17-18. századi útinaplók. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta S. Sárdi Margit. Székely László naplóját feldolgozta, jegyzetekkel ellátta és az író életrajzának szerzője Németh S. Katalin. Budapest, Tertia, 2000. (Hungarica varietas) 105-200.

48. Székely, 2019 Gróf Székely László önéletírása. Szerk. Fehér Andrea. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019. (Magyar Történelmi Emlékek. Elbeszélő Források. Magyar Családtörténeti Források 1.)

49. Szirtes, 2017 Szirtes Zsófia: Simon Baußner nagyszebeni követ 1707. évi bécsi útjának költségjegyzéke. In: Lymbus, 2017. 265-283.

50. Tarr, 2004 Tarr Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1694-1789. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 11.)

51. Teleki, 2000 Teleki József: "…ottan kártyázni ültem. Ezen helyeken mindenütt egy-egy garasban volt a játék…". In: Bécsi utazások. 17-18. századi útinaplók. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: S. Sárdi Margit. Székely László naplóját feldolgozta, jegyzetekkel ellátta és az író életrajzának szerzője Németh S. Katalin. Budapest, Tertia, 2000. (Hungarica varietas) 237-252.

52. Varga, 2004 Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin 1560-1789. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 12.)

53. Zinzendorf, 1879 Ludwig und Karl Grafen und Herren von Zinzendorf. Minister unter Maria Theresia, Josef II., Leopold II. und Franz I. Ihre Selbstbiographien nebst einer kurzen Geschichte des Hauses Zinzendorf. Hrsg. Gaston Grafen von Pettenegg. Wien, Braumüller, 1879.

54. Zsoldos, 1990 Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701. Szerk. Zsoldos Attila. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1990. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11.)

Adatbázisok és adattárak

1. I. Lipót udvartartása Hofsaatsverzeichnis [https://www.oesta.gv.at/dam/jcr:3c1f42a0-d32e-4970-814d-1391257c72db/Hofstaatsverzeichnisse.xl letöltés: 2020. 09. 10.]

2. Family Search Family Search [https://www.familysearch.org/ letöltés: 2021. 04. 07.]

3. Győri adattár A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630-1773): [https://library.hungaricana.hu/hu/view/JezsuitaGimnaziumokDiakjai_1_Gyor/?pg=0&layout=s letöltés: 2020. 07. 24.]

4. Országgyűlési adattár Diaeta. A 18. századi magyar országgyűlések történetét kutató csoport adatbázisa [http://szijarto.web.elte.hu/diaeta-index.html, utolsó letöltés: 2021. 02. 02.]

5. Pozsonyi adattár A pozsonyi jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1650-1773): [https://library.hungaricana.hu/hu/view/JezsuitaGimnaziumokDiakjai_3_Pozsony/?pg=0&layout=s utolsó letöltés: 2020. 07. 24.]

6. Nagyszombati adattár A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616-1772): [https://library.hungaricana.hu/hu/view/JezsuitaGimnaziumokDiakjai_2_Nagyszombat/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2020. 07. 24.]

L'Harmattan Open Access platform

Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765)

L'Harmattan Open Access platform

Bejelentkezés