Oldal 251 [251]
OCR
s 2. SZ. MELLÉKLET * Ezt teszi Krisztus, a nagy Felforgató, a nagy Beteljesítő, a Könyveken táncol: a Tóra több ezernyi betűjén, a százötven zsoltáron, a négy evangéliumon, ujjongva letáncolja mindet a testével, letáncolja betű szerint! — magába szívja, összegyűjti a huszonkét levél, a hetvenkilencezernyolcszázötvenhat betű drámáját, egy testtel, egy lendülettel. A drama munkásaként, beteljesítőként, testet öltve, szabadítóként, elevenen föláll előttünk, emberi arca összemosódik a láthatatlan arccal, és mindazt, ami írva van a Törvényben és a Próféciákban, táncban nyújtja át nekünk, egyetlen mozdulattal, egyetlen szóval — egy harapásra, a halálon áttáncoló istenként. Táncoló és fogyasztható. A betű bizonysága a testet öltés. Testben, az ő testében, testvéri tekintetet vetve a mi testünkre (hiszen eljött, hogy osztozzon velünk a testünkben), bevégzi, beteljesíti mindazt, amit a Szentírás mond: testtel, feltámasztó táncával bizonyítja mindazt, ami a Szentírásban kavarog. Egyetlen lélegzettel gyűjt egybe és állít maga mellé minden egyes betűt: átadott, tüzes testtel bizonyítja mindazt, amit a Szentírás mondott. Majd — anyagi lévén — megétetik. Alászállva, önmagát odaajándékozva, tagadva — vagyis újjászületve, a szeretetet elveszítve, felforgatva —, megüresíti magát az istenitől. Kiüríti magából az Istent, és felkínálja. Ő a magát kiüresítő és felkínáló Isten: a , Fájdalom Embere", , fordított Ádám", az , öröm istene", a ,megcsúfolt Ember", attrakcióként kiszolgáltatva, a , Megfordítható Janus", az „A kiforgat6 lelekzö Ige”, „az Ätmenet Istene”, „a Szabadító", , a lélegző üresség Tere", , Egy Őbelőle", , a mi hús-vér testünk lélegző Istene és felfordító szelleme". Változékonyságában felkínál téged önmagának. Ezt műveli Krisztus a dogma színpadán. Elvezet bennünket a dráma színhelyére: a halál logikájának önkívületéhez és megszabadulásához. A titok lüktetése a szóban és a gondolatban: testünk legmélyére beírva ott a kézjegye, a bélyege, a visszafordíthatóság keresztjének eleven jele, a pecsétje: a húsvéti pecséttörés. Ott a lélegzésünkben, mely minden nyolcadik másodpercben — miután átment a halálon — újjászületik. A testünkben mélyen, a lélegzés által, ritmussal jelölt meg bennünket. A szellem lélekző lélegzete által — és a gondolat által, mely + 249 +
