Seite 141 [141]
OCR
kább. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy magányos farkas. Magányosabb az angyaloknál. Elvetődött egyszer egy faluba, és beleszeretett az első házba, amit meglátott. Már a falát is megszerette, a kőművesek simogatását, de az ablak megállította. A szobában emberek ültek. Istenen kívül soha senki olyan szépnek nem látta őket, mint ez a tisztaszívű állat. Éjszaka aztán be is ment a házba, megállt a szoba közepén, s nem mozdult onnan soha többé. Nyitott szemmel állt egész éjszaka, S reggel is, mikor agyonverték. II était une fois un loup solitaire, plus solitaire gue les anges. Un jour il arriva par hasard dans un village, il tomba amoureux de la premiére maison guil apercut. Il en aima méme le mur, la caresse des macons, mais la fenêtre l’arrêta. Dans la chambre il y avait des hommes assis. Jamais personne en dehors de Dieu ne les a vus aussi beaux Que cette bête au cœur pur. A la nuit il entra dans la maison, s'arrêta au milieu de la pièce, et n’en bougea plus jamais. Toute la nuit il se tint là les yeux ouverts, Et même le matin quand ils l’ont assommié.?°?
