Oldal 102 [102]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? teológiája című művében A kenózis és az új istenkép című fejezetben jelenik meg a keresztnek mint a teremtés alapjának a képe, s ennek kapcsán a szerző Bulgakovot idézi: , Krisztus keresztje a kezdetek kezdetétől bele van írva a teremtésbe"", vagyis Krisztus megváltó passiója már a teremtéssel kezdetét veszi, , minthogy Isten öröktől fogva vállalja a felelősséget a teremtés sikeréért (az emberi szabadság mellett is), és a bűnt elörelätva gondviseleseben a keresztet »beleveszi szämitäsaiba«”'*?. Balthasar teolögiai esztétikajanak Szépség és kendszisz cimü fejezetében Hamann Aestheticajaböl idez: „A filozöfiai szellem azzal nyilvánítja ki erejét, hogy az elvonatkoztatás segítségével a jelenlévőt jelen nem lévővé tenni igyekszik; hogy a valódi tárgyakat óvatos fogalmakká és merőben elgondolható jellegzetességekké, puszta jelenségekké és fenoménokká csupaszítja. A költői szellem azzal nyilvánítja ki erejét, hogy a képzelőerő segítségével a jelen nem lévő, a múlthoz és jövőhöz tartozó látomásait jelenlévő képekké"? magasztosítja.""" Az Analógia a protestantizmusban cimü alfejezetben az igazi költeszetet „a prófétaság természetes formájának""" nevezi, a költői ihletettséget , (elrejlő) pröfetasägnak”, a nyelvet „(elrejlö isteni) kinyilatkoztatäsnak”'*°. A „költészet felemelkedik a prófétasághoz, amely leszällhat hozzä”.'” S az egészet kitágítva azt ahamanni gondolatot is idézi, amely szerint Isten és ember között , ott a szó és annak megnevezőereje közötti hasonlóság", vagyis ember és Teremtő ebben analóg. Ez az emberkép is felbukkan majd Novarina írásaiban. A keresztyénség kenózis-fogalma Balthasar írásaiban erőteljesen kapcsolódik össsze az önátadással, s az önkiüresítés testi formájával, a böjtöléssel is. Ám ez az önátadás egyúttal a termékenység záloga is („A mag, amelyik el nem hal... ”). ‘1 Hans Urs von Balthasar: A három nap teológiája, Budapest, Osiris Kiadó, 1999, 35. 4 Uo., 34-35. 45 Kiemelés tőlem. 14 Uo., 639. 45 Uo., 647. 46 Uo., 648. 47 Uo., 647. + 100 +
