Oldal 77 [77]
OCR
A JELENLÉT MAGYAR-ERANCIA KÖLTŐJE, AVAGY A NYELVET VÁLTÓ KÖLTŐ ÉS EORDÍTÓ: LORAND GASPAR A 20. században felélénkülnek a többnyelvűségre irányuló törekvések és vizsgálódások az irodalomban. Miként Szegedy-Maszák Mihály Kétnyelvűség a XX. sz. irodalomban? című tanulmányában kiemeli, a képzőművészettel határos konkrét, illetve a zenével rokon hangköltészettől eltekintve kevés az olyan alkotó, aki nem az anyanyelvén írt kiemelkedő műveket (Rilkét, T. S. Eliotot, Pilinszkyt nem a francia verseiről ismerjük, Celan művei is végső soron a német irodalom részei). Szegedy-Maszák Mihály három esetet emel ki: Joseph Conrad, Nabokov és Beckett kétnyelvűségét. Conrad a lengyel után angolul akart írni (pedig a második nyelve a francia volt), érzelemmentes nyelven (mégis azzal vádolja az angolt, hogy szavai túl homályosak, érzelmesek). Ford Madox Ford segítségével írt angolul. Nabokov az oroszt elhagyva (1940) angolul írt: , Senki nem tudja eldönteni, hogy középkorú amerikai, vagy idős orosz író vagyok-e" — mondta. Amikor írói fogyatékosságáról kérdezik, a természetes szókincs hiányáról szól. Beckett — Szegedy-Maszák Mihály felvetése szerint — talán angolul nem tudó barátnőjének, későbbi feleségének, Suzanne Deschevaux-Dumesnilnek ösztönzésére kezd években úgy találta, Beckett jellegzetesen dublini módon fejezte ki magát. Az angol avantgárd azonban gyengébb volt, franciául könnyebben magára vonhatta a figyelmet (lásd , új regény"). Mindegyik felidézett °° Szegedy-Maszak Mihaly: Kétnyelvtiség a XX. sz. irodalomban, in ué: Ujraértelmezések, Budapest, Krönika Nova, 2000, 101-110. 100 Uo., 103. .75 +
