Seite 69 [69]
OCR
szerkesztésre: »J'appellerai image cette impression de la réalité enfin pleinement incarnée qui nous vient, paradoxalement de mots détournés de l’incarnation. (...) Images, l’éclat qui manque à la grisaille des jours, mais que permet le langage quand le recourbe sur soi, quand le pétrit comme un sein natal, »Képnek fogom nevezni a végiil teljesen megtestesült valóság benyomását, amelyet paradox módon a megtestesüléstől elfordult szavakból nyerünk. (...) A kép az a csillogás, amely hiányzik a mindennapok szürkeségéből, s amit a nyelv megenged, amikor az álomszomj önmagára hajtja, s úgy la soif constante du rêve.”# dögönyözi, mint a szülöi keblet.”°° A „Douve” forditäsa esetén a következő szempontokat kellett figyelembe venni: a köznévi jelentése , vizesárok; , donga (hordó); , métely (biol.)"; Bonnefoy-nál viszont egy nőalak, egy összetett szimbólum. Ennélfogva lefordíthatatlan: megtartottuk az eredeti francia szót, és ahol lehetett a vizes jelleget, a sötét, hideg folyamszerűséget visszahoztuk a szövegbe. Yves Bonnefoy szövegei tele vannak intertextuális utalásokkal is. Tehát a fordítónak azt a hagyományt is ismernie kell, amelyet a költő aktívan használ. Egy példa az implicit utalásokra, ahol az eredeti szerző Mallarmé, aki a nyelvi jel önkényes voltát a , nuit" szóval szemléltette (a szó magas hangrendű - franciául világos, vagyis ,,claire" —, holott az éj maga sötét). »Quant aux mots ! Qui a prétendu qu’ils ne sont des choses qu’une évocation imparfaite, 4 cause de leurs sons — de leurs couleurs — qui ajouteraient leur rumeur au monde ? Le mot nuit est clair, mais la nuit aussi, tout autant qu’elle est obscure. Ou plutôt la nuit n’est ni claire, ni obscure, ce n’est qu’un mot, simplement, comme l’orange tombée, comme l’herbe bleue.”°! # Yves Bonnefoy: La Présence et l'Image, in uô: Entretiens sur la poésie, Paris, Mercure de France, 1992, 191. 9 Yves Bonnefov: A jelenlét és a kép, in uő: Kép és jelenlét, 183. " Bonnefov: La vie errante, 12. «67 ¢
