OCR
+ YVES BONNEFOY ÉS A JELENLÉT KÔLTÉSZETE * ellentmondäsäval, önpusztitäsäval, borzalmäval, mäsok felelössegenek átvállalásával, ahogy csúszik ki az irányításunk alól, mert a világot lényegében csak esztétikai kiindulópontnak használja, de aztán másfelé indul. Buddhista tanítás? Vagy egyfajta világtól való elfordulás, amelyet csak azok kérdőjelezhetnek meg, akik a kereszténységben a »munkaknak«, »mtiveknek« nevezett utat jarjak, (...) Akárcsak számos misztikusnak, Hollannak is a sotétség jelenti az igazi fényt."" A Morandi és Hollán: Percepció és nyelv című szövegben újra előkerül a fogalom: „Hollan kepeiröl és az alámerülésről pedig talán nem véletlenül a misztikus tapasztalat jut eszembe, mert a misztikus tapasztalat végső soron nem egy bizonyosságon tör át, hanem magán a jelrendszeren, hogy aztán felülemelkedjen annak összes külső vonatkozásán. A misztika felülemelkedik a nyelven, függetlenül attól, hogy az élet szempontjából van-e ennek bármi jelentősége, hiszen az életet mindenhogyan meg kell élni.”” Hollan Sandor fai feliilemelkednek azokon az aspektusokon, amelyek egy lefestett fat a nyelv altal megnevezhetévé, bekatalogizalhatéva tesznek. Bar Budapesten sziiletett (1933. december 29-én), gyerekkora jelentős részét a Dunántúlon tölti, ahol tudatosodik benne erős kapcsolata a fákkal, a természettel. Yves Bonnefoy csodálatos leírását adja ezen gyerekkori élmények egyikének a kötetben. Művészi értelemben pedig festőtanára, Emmanuel Béla hozza kapcsolatba az élő motívummal. 1956-ban hagyja el Magyarországot és Párizsban kezd tanulni: az École Nationale des Beaux-Arts-on Chapelain-Midy festő műtermében tanul, majd 1961-ben az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifson szerez grafikusi diplomát. A Szépművészeti Múzeum Hollán Sándor. A Fa útja című katalógusában közölt életrajz szerint első nagy vizuális 61 Uo., 63., 67. 62 Uo., 76. .49 «