Page 44 [44]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? A fordítások is ennek a keresésnek újabb szeletét, újabb terepét jelentik. A Shakespeare-t, Yeats-et fordító és a műfordításról gyakorta értekező, ezen esszéknek teljes kötetet szentelő" szerző A költészet fordítása című esszében egyrészt elismeri, hogy a verset nem lehet lefordítani, hiszen , túl sok feloldhatatlan ellentmondást találunk benne, túl sok mindent kell elhagynunk", ám rávilágít arra a folyamatra is, amellyel a fordítás voltaképpen megismétli a kezdeti teremtő aktust: s Hogy láthassuk, valójában mi motiválja a verset; hogy újra átélhessük az aktust, mely létrehozta és el is tűnik benne; és megszabadulva a merev formától, amely ennek csak lenyomata, a kezdeti szándékkal, intuícióval (mondjuk azzal, ami felé vágyakozott, ami nem hagyta nyugodni, valami univerzálissal) talán újra lehet próbálkozni a másik nyelvben, és immáron annyira hűen, hogy ugyanazzal a nehézséggel találjuk szembe magunkat: a fordítás nyelve, ahogy az elsődleges nyelv is, megbénítja azt a kérdezést, mely maga a beszéd"."? A megérzett intuíció újrateremtéséhez nem kell költőnek lenni, teszi hozzá, de ha valaki ír, akkor bizonyosan sajátjának fogja tekinteni a fordításokat is. Ha a fenti törekvést megközelítették a fordítások, akkor közös műhelymunkánkat sikeresnek mondhatjuk. Mert ha létezik ,traduction plurielle", többszerzős, sőt, többszólamú fordítás, jelen kötet bizonyosan az. A fordítások Yves Bonnefoy költészetének közös tanulmányozása során születtek egy közösségben, ahol a kezdeti nyersfordítások nagyobbik része jelentős átalakuláson ment át, kisebbik része megőrizte eredeti fordítója keze nyomát. Végül szólnunk kell a hiányokról, a kötetből kimaradt szövegekről is. A Douve mozgása és mozdulatlansága című kötetből az Igaz hely és a Színház című ciklusok teljesek, a többiből válogattunk. Az összes többi kötetből — a teljes egészében lefordított Ahol aláhull a nyilvessző kivételével — az alapszövegeket igyekeztem # Yves Bonnefoy: La communauté des traducteurs, Presses Universitaires de Strasbourg, 2000. 18 A nyelvek — külônôsen a francia és az angol — közötti különbözőségek, eltérő poétikai alkalmasságuk fontos témái az esszéknek (I. A francia költészet és az azonosság princípiuma). 042 e
