OCR
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) " repét áttekintő fejezet zárja. A rendező szerepének megváltozását jól mutatja a , mozgásszínház" (fizikai színház) gyakorlata, mely egész jól megvan rendező nélkül, és a színészre ruházza át a műegész partitúrájának létrehozását. A nyolcvanas években a rendezés egybemosódik a performansszal, a gyakorlat finomodik, és elszakad a teóriától. Az angolszász területeken, különösen az egyetemeken virágzó posztmodern és posztstrukturalista teóriák (például a derridai dekonstrukció) nemigen találnak visszhangra a színházi gyakorlatban (kivétel Richard Foreman és a Wooster Group).”” VISSZATÉRÉS A SZÖVEGHEZ — MÁSKÉNT. 1990-től a szöveg visszatérésének, egy új drc-amaturgia kialakulásának vagyunk tanúi, melynek gazdasági oka a látványtársadalom előadásainak aránytalan költségvetése. A performance theory vagy performance studies elterjedt, de gyakorta hiányzott belőle az elemzés metodológiai megalapozottsága. Az esztétikai tárgyként felfogott előadás visszavezet a teatralitás fogalmáig, egészen Mejerholdig, Copeau-ig. A performansz gyakorta hozzájárul a kompakt szövegek megnyílásához, olvashatóságához. A hangsúly tehát a recepció elősegítésére helyeződik, s kevésbé szól szerző és rendező konkurenciájáról. Emellett megjelenik a fogalom metaforikus használata is, mely a végtelenségig, sőt a használhatatlanságig tágítja a mise en scene fogalmát. Patrice Pavis három 2008-as magyarországi előadása ezen erővonalak mentén fogalmazódott meg, s egy ellenszótár megírásának vágya fejeződött ki bennük, mely a rendező által a próbafolyamat során adott pillanatban, adott helyen, adott személyhez kötve alkalmazott metaforikus kifejezéseket tartalmazná. Ezek a legkevésbé sem teoretikus kifejezések (egy rendező sosem mondja azt, hogy , alak" vagy , didaszkália") egy meghatározott rendezőre, színházra, csapatra jellemző belső , szakzsargont", ha tetszik, poétikus nyelvezetet alkotnak, melyet — akár az argót vagy egy költő sajátos nyelvhasználatát — szótárba lehet rendezni. Ahogyan Barthes dolga végeztével szívesen tért vissza a szöveg öröméhez, Patrice Pavis, az elméletalkotó eljut a színház, 7 Sepsi Enikő: Patrice Pavis Magyarországon, Színház, 2008/9, 26—27. «236