Oldal 21 [21]
OCR
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) " úgy gondolta, a videó sokkal kötetlenebb, szabadabb befogadást tesz lehetővé az ilyen művek számára. Az , új regény" és a film találkozásából született Tavaly Marienbadban" narrációja úgy halad, hogy különböző eseményekre, helyzetekre látunk eltérő változatokat: a férfi elmeséli találkozásuk történetét, a nő kétségbe vonja vagy teljesen másra emlékszik, aztán a férfi emlékszik másképp és így tovább. A film mindvégig fenntartja a teljes bizonytalanságot megélt múlt és elképzelt történet között, az elbeszélés egyetlen pontján sem hagyja egyik változatot sem a másik fölé kerekedni. A film meg kívánja szüntetni a lineáris narrációt, filmbeli események időben egymásra következését. Mintha filmen látnánk megvalósulni a modern matematika nagy felfedezéseit, a fraktálszerű szerkesztést. Mind a fraktálok, mind a káoszelmélet esetén kulcsfogalom a , kezdeti körülményektől való érzékeny függőség". Az elbeszélés végtelen szerteágazhatóságának metaforája a megnyíló folyosók. A találkozás és a kert vissza-visszatérő, ugyanakkor minden alkalommal más formában viszszatérő elemként (valóságos kert, kert a falon látható képen, ugyanaz a kert, de a szereplők másik ruhában, mintegy , másik" találkozást sejtetve) hangsúlyozzák a narráció és az idő körkörösségét, tökéletes felcserélhetőségét, sőt esetlegességét. A gyufaszálak (egy másik változatban a dominó) kirakása metaforája az elbeszélés minden elemre vonatkozó permutálhatóságának. A kérdés (történt-e valami köztük előző évben, s hol, Marienbadban, vagy másutt?) a film végén is eldöntetlen marad. SZÍNHÁZI KOMMUNIKÁCIÓ. VIZUALITÁS A SZÍNHÁZBAN. SZÍNHÁZ ÉS IRODALOM A színház kizárólagos sajátossága, hogy tárgyát, az emberi kommunikációt az emberi kommunikáció által mutatja be: a színházban az em2 Alain Resnais filmje, 1961, forgatókönyv: Alain Robbe-Grillet, az , új regény" képviselője. +19 e
