Oldal 12 [12]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? A KÉPI FORDULAT? A kötet a képi fordulat (Mitchell) különféle művészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni a kötetben található, reprezentáció körül forgó két rész kérdésfeltevéseit. A képpel szembeni gyanakvás a bibliai koroktól kezdve (Ne csinálj magadnak faragott képet!) a képromboláson keresztül a nyelvfilozófia vizuális reprezentációval kapcsolatos aggodalmáig, de legalábbis kérdésfeltevéséig jutott el, s árasztotta el fokozatosan a művészet különféle ágait. A költészetben Pilinszky János fogalmazza meg az irodalom természettudományos egzaktságokat elirigylő tükör-korszakát. A frankfurti iskola számára pedig a vizualitás uralma a tömegkultúrához és a fasizmus kultúrájának fenyegetéséhez köthető. A 20. század második felére tehető képi fordulat biztos jele volt az a diszkomfortérzés, mely interdiszciplináris jelleggel foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az intellektuális vizsgálódások széles skáláját. > Buda Béla halála előtt néhány héttel zártuk le azt a folyamatot, melyet A művészet mint vizuális kommunikáció témakörben, egy TÁMOP pályázat keretében Tari János, Fabiny Tibor és Németh István kollégáimmal közösen megalkotott tananyag megírása jelentett, melynek lektora Buda Béla volt. Nem csak lektora, sokkal több. Ez idő tájt döntöttük el aztis — Komlósi Piroska ösztönzésére -, hogy az Empátia egy szerzői ívvel, a legújabb szakirodalom beépítésével bővített változatát megjelentetjük a Károli Könyvek sorozatban. Mindez, úgy láttuk, szívbéli visszatérést is jelentett abba az intézménybe, ahol korábban a Kommunikáció Tanszék alapítója volt. E két közös munka, a közben lezajlott beszélgetések, levelezés késztettek arra, hogy a digitális tananyag bevezető felvetéseit, melyek a művészet mint vizuális kommunikáció lehetséges modelljének megalkotására vonatkoztak, tanulmány jellegű írás keretében is megfogalmazzam, s a kognitív metaforát az empátiával és a Fabiny Tibor által megfogalmazott anamorfizmus továbbértelmezésével egészítsem ki. A kognitív metafora mint elméleti keret lehetőségét Buda Béla vetette fel egy tananyagírói műhelybeszélgetésünkön. A művészeti ágak közül az irodalom, a film és a színház kapcsolódásait vizsgáltam (Németh István a képzőművészeti, Tari János pedig a dokumentumfilm kommunikációs vonatkozásait írták meg). 4 W. J. Thomas Mitchell: A képi fordulat, in Blaskó Agnes — Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex, 2010, 171-195. s 10 c
