Oldal 120 [120]
OCR
konfrontáció sikerében, a XVIII. században ugyanezt a logikát követve törekedtek olyan mecenatúrát kialakítani, amely egyrészt kulturális intézményeket támogatott, másrészt a kulturálisan elmaradottabb rétegek körében katolikus, de magyar kultuszt terjesztett el. A megszületö csalädtörtenetek mellett a familia ideäljainak megvälasztásakor is szerepet kapott Hunyadi Mátyás."? A Bibliotheca Corvina megszerzésére való törekvés tehát megítélésünk szerint a jezsuita térítő és kulturális politikának egyaránt része volt, és ebből a szempontból az a kérdés, hogy a török időben Budán valóban corvinák (díszes kódexek Mátyás könyvtárából), vagy az egykori királyi kápolna könyvtárának darabjai (dísztelen, teológiai tárgyú papírkódexek és nyomtatványok) voltak, indifferens. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bécsi császári udvar ideológusai már a török kiűzése előtt évtizedekkel hozzákezdtek a majdani Habsburg Birodalom kultikus alapjainak meghatározásához. Ahogy a teljes birodalomra kiterjedő Mária-kultusz"? egy ilyen elem volt, vagy Nepomuki Szent János tiszteletének előtérbe helyezése," a Bibliotheca Corvina sem csupán az egyes kódexek anyagi értéke miatt lett volna érdekes számukra. Az országot egyesítő uralkodó képes még a nagy király kultikus könyvtára darabjainak az összeszedésére is. Ha ez nem is sikerül, azért a nagy könyvtár történetének a megíratása is jelentős tett. Az sem véletlen, hogy a XVII. század második felétől tapasztalható, a Magyar Királyság és Erdély kulturális csoportjai az egyes, a saját műveltségüket, kulturális hagyományaikat előtérbe állító szándéka mentén is felbukkan a Corvina mint hasonlítási alap. Konkrét példák a XVII-XVIII. században még csak a szászok belső történetírásában tűnnek fel, de a XIX-X.XI. század nemzeti kultuszépítő mozgalmaiban már több csoportnál tűnnek fel Hunyadi Mátyás egykori gyűjteményének darabjai mint etalon a magas kultúra eléréséhez. Nézzük ezt a történetet még egyszer röviden, ismétlésekkel, de központba helyezve immár azt a gondolatsort, ami talán indokolja, miért rendezünk — Magyarországon éppen úgy, ahogy Ausztriában vagy másutt Európában — kiállításokat a Corvina fennmaradt darabjaiból. 552 Vö. BuzÁsi 2007. 53 A könyvtárnyi szakirodalomból említem: VARGA Cs. I. 1994.; ESTERHÁZY 1690, 1994.; ESTERHÁZY 1691, 1995.; Tüskés G.-Knapp 1995., Tüsk£s G.—Knapp 2002, 106-149. 554 Összefoglalóan: Kis T. N. 2022. 118
