Oldal 119 [119]
OCR
gondolat persze ugyanabban a körben mozog, és ez utóbbi: a jezsuita rend szerepének hangsúlyozása a magyar (értsd magyar királyságbeli) kultúra intézményrendszerének helyreállításában. A Corvina megszerzése szimbolikus eredmény lehetett volna. A XVII. század elején energikusan kibontakozó rekatolizációs törekvések alapvetően a magyar arisztokrata családokat célozták, tegyük hozzá, nagy sikerrel. A propaganda szintjén nagyon jó használható eszköz lett volna, ha sikerül a budai könyveket megszerezni: a jezsuiták részt vesznek a török hódoltság lakosságának lelki ápolásában, ugyanakkor , kiszabadítják" a nagy király könyveit fogságukból, részt vesznek az ország kulturális felemelésében stb. Továbblépve azonban megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy ennél többről is szó lehetett. Pázmány Péter esztergomi érsek, a magyarországi rekatolizáció motorja, maga is jezsuita volt. A kálvinista erdélyi fejedelmekkel kialakított kapcsolata ugyanakkor pontosan jelzi, hogy politikai gondolkodásában távolról sem elfogultan Habsburg- párti. Ebből fakadóan az ország nádorával, Esterházy Miklóssal komoly vitái is voltak. Pázmány ugyanis nem helyeselte az ország egy elméletileg lehetséges olyan egyesítését, amely Erdélynek mint vazallus fejedelemségnek a megszüntetésével kezdődne, és a török ellen fordulással folytatódna. Politikailag és katonailag irreálisnak tartotta mindezt, és ugyanakkor Magyarország és a magyar kultúra önállóságát is veszélyeztető megoldásnak. Olyannak, ami sok magyar arisztokrata családot az uralkodó ellen fordíthat." A történelem az ő gondolkodását igazolta, hiszen a sikeres török ellenes hadjárat (1664) utáni Habsburg-török békekötést követően a magyar főurak összeesküdtek a császár ellen (1671), majd több függetlenségi harc (Ihököly, Rákóczi) zárta le a XVII. századot és kezdte meg a XVIII.-at. Pázmány Péter és a magyar jezsuiták törekedtek arra, hogy önálló, keresztény kultúrájú országot mutassanak be a világnak, és mint ilyet emeljék fel kulturálisan. Katolikusnak, természetesen. A jezsuita Melchior Inchofer (1585-1648) meg is írta Magyarorszäg egyhäztörtenetet,° de kiadását az osztrák jezsuiták (az osztrák politika) sokáig megakadályozta. A koncepciója e műnek ugyanis az, hogy a magyar kereszténység nem ,fr/ia"-ja az osztráknak, hanem egy Szent István óta önálló egyház által sikerrel terjesztett hit, kultúra." A jezsuiták ezután is törekedtek e gondolat propagalasara, illetve a Provincia Austriacatol figgetlen Provincia Hungarica megalapitasára (ez utóbbi törekvésük sikertelen maradt)."! Rögtön megjegyeznénk, hogy azok a magyar arisztokraták, akik nem hittek a Habsburg-hatalommal szembeni fegyveres 547 Vö. PÉTER K. 1972.; PÉTER K. 1985.; PÉTER K. 1986. 518 Tudom, hogy ez a kérdés egyszerűsítése, nem is ennyire egyszerűen megválaszolható, Pázmány szemlélete az időben is változott. Vö. HARGITTAY 1987, 405—448.; HARGITTAY 2009, 113—151. 59 INCHOFER 1644. 5590 DÜMMERTH 1987a, 155—204. 551 Vö. LUKÁCs, ADATTÁR 25, 1989. 117
