Seite 113 [113]
OCR
Hungaria - Transylvania - Europa Az idézet egyben mutatja azt a jelenséget is, hogy Bél Mátyás, Johann Georg Schwandtner, Kaprinai István és a historia litteraria magyar kirdlysagbeli mtiveldinek alapműveit a kortárs német tudomány haszonnal forgatta, kiegészítve a közvetlenül Peter Lambrecktől nyert információkat. Karl Iraugott Gottlob Schoenemann (1752-1802) nagyon nagy alapossággal veszi számba a korai keresztény szövegek szerzőit, ezek kéziratait és a kiadások könyvészeti adatait is aprólékosan követi. Salvianus Massiliensis kapcsán már idéztük szövegkiadását, de fontosnak látom megemlíteni, hogy két további szerző két művének kéziratát is ismerni véli, mint amelyek a Bibliotheca Corvina részei lettek volna. A Corvina eddigi nyilvántartásaiban nem szerepelnek ezek. Az egyikük Aurelius Augustinus (354-430) Explanatio psalmorum (Enarrationes in psalmos) cimü munkája. Schoenemann azt mondja az 1497. évi bázeli Johann Amerbach-kiadást?? említve, hogy ehhez tartozik egy annotatio: „Sed loco exilis, quem in priori editione notauimus, indicis seorsim hic 531 excreuit. Eius exemplar 99532 adiecta est principalium sententiarum annotatio memoratur quoque inter rariora Biblliothecae] Regliae] Budensis. Csapodi Csaba egy szerinte nyomtatott művet és két kéziratot ismer, Augustinus, Expositio in psalmos címmel." A kiadottal kapcsolatban annyit mond, hogy az 1686ban Budán talált könyvek közt volt, a két kézirat közül a stuttgarti autentikus Corvina, a klosterneuburgiról szerinte hamis vélekedés, hogy Budán lett volna. A stuttgarti kéziratot részletesen leírja, de nincsen információja arról, hogy az 1497-es kiadáshoz ezt bárki használta volna. Sajnos az amúgy nagyon pontos Schoenemann itt nem hivatkozik forrásra, és magában a kiadäsban sem az elöszöban, sem az annotatio rész elején nem szerepel ilyen megjegyzés. Ha továbblépünk Schoenemann-nak arra az ällitäsära, hogy az Eucherius Lugdunensis (Eucher de Lyon, 370-499) Commentaria >>? ISTC i001274000. 0 Itt utal az 1489-es Johann Amerbach-kiadäsra: ISTC ia012720000 531 Schoenemann kiemelése. 52 SCHOENEMANN II, 1794, 318. 583 CsAPODI 1973, 145-146. (Nr. 80, 81, 82.). 34 Emiiti is, hogy Prrucius 1688a-ban benne szerepel. 111
