Oldal 107 [107]
OCR
Hungaria - Transylvania - Europa Nem kizárható, hogy érzékelte azt a változást is, amely az osztrák és a magyar politikai elit közti hangulat változásában állt, és fontosnak tartotta egy, a hungarus-tudat szempontjából fontos művelődéstörténeti fejezet történetének a megírását. Záró gondolatként, visszatérve a Schierre vonatkozó fejezet első oldalain felvetett kérdésre, hogy vajon a , nemzetállamok kialakulása" előtti idők különböző közösségi és személyi tudatformáinak kutatása, megismerése, de legalább mérlegelése közelebb visz-e bennünket mai napi kérdésekben valé helyes(ebb) dôntésekig, akkor csak ,igen-nel válaszolhatok. A XXI. században, Európában vagy csak az Európai Unióban élő emberek viselkedésének kulturális alapjai, az azokból következő reflexek sokkal mélyebbről eredeznek, mint hogy azokat a közelmúltból megérthetnénk. E gyökerek feltárása, értelmezése, tudatosulása egyéni és kollektív szinten (talán) segíthetne a súlyos következményű identitászavarok orvoslásában, illetve például azon probléma kezelésében, hogy az ide más kultúrákból érkezők — hindu, buddhista, muzulmán stb., stb. — viselkedése még inkább történelmük, főként vallási szokásaik által kódolt. Hagyományaikra másként tekintenek, és nem akarják azokat sem feladni, sem elfeledni. A fentiekben értelmezett , európaiság" a mai körülmények között így a kulturális, művelődési vetületein messze túlmutatóan létkérdés. rk Hungaria — Transylvania — Europa Xystus Schier azonban nem az egyedüli a XVIII. század közepén, aki a Mátyáskori kulturális élet forrásait közreadta, illetve értelmezte. Az ugyancsak osztrák Johann Georg Schwandtner (1716-1791) Bél Mátyás nyomán, az ő előszavával kétszer is, 1746-ban, majd 1768-ban megjelentette a magyar történelem elbeszélő forrásainak jelentős részét. Ezekben többször említik Matthias Corvinust, könyvtárát, annak rosszra fordult sorsát, de részletesebben az erről Galeotto Marzio (1427-1497) tolläból származó, Mátyást dicsőítő írás (De egregie, sapienter, jocose dictis ac factis S. Regis Mathiae, ad inclytum Ducem Johannem ejus filium) XXIV. és XXV. fejezeteiben irtakat (factum sapienter, sapienter dictum). A Schier-disszertacioval” egy évben kezdte el kiadni a Trencsen värmegyei szärmazäsü szloväk Adam Frantisek Kollar (1718-1783), a bécsi császári gyűjtemény igazgatója elődjének, Peter Lambecknek (1628—1680) 2 4 könyvtártörténetét jegyzetekkel, "" illetve később a kiegészítéseket"? 499 SCHWANDTNER 1746, 528-568.; SCHWANDTNER 1768, 163-208.; SCHWANDTNER 1768a, 163-208. 500 ScHIER 1766. 501 LAMBECK-KoLLar 1766.; LAMBECK-KoLLar 1769. 502 KOLLAR 1790. 105
