Seite 104 [104]
OCR
Historia bibliothecarum - Historia litteraria Egy következő kérdés, amely a Schierről való gondolkodásban magától értetődően vetődik fel, az az osztrák és a magyar viszonyrendszerekről tehető fel. Ma már születnek tanulmányok, mint Andrea Seidleré, arról, hogy végül egy német nyelvű magyar író kihez tartozik." Vagy rendeznek olyan kiállítást, amelynek anyaga alapján megkérdezhetjük, hogy az 1920-as években, Bécsben maradt magyar értelmiségiek vajon exulánsok vagy egyszerűen hazájuk fővárosában maradtak, ahol addig is éltek." Közhely, hogy a magyar nyelvű sajtó Bécsben született, hogy csak a Magyar Kurírt és a Bécsi Magyar Hírmondót említsem." Xystus Schier — ahogy első életrajzírója, rendtársa, Martin Rosnack mondja — , Natus est … Pruggae ad Leytham in Austria anno MDCCXXVII, XIX Jutii.""" Vagyis a Lajta folyó bal partján (nem Királyhidán, hanem Lajtabruckban — Bruck an der Leitha). Pozsonyban tanult 1738 és 1743 közt, vagyis jelen lehetett Mária Terézia koronázásán."78 1745 és 1750 közt a bécsi Ágostonos Rendház növendéke volt, majd öt évre hazatért, Bruck an der Leitha ágostonos rendházában dolgozott. Ekkor a rend a bécsi Szent Rókus Konventbe hívta könyvtárosnak. Történészi tevékenységével, a novíciusokkal való foglalkozással, az irodalmi és a tudományos élet szervezésével (Sodalitas Literaria Augustiniana)*” nagy tekintélyt vívott ki magának. Életében és posztumusz, a XVIII. században 20 könyve jelent meg.**° A bécsi nyomdaszattorténettől kezdve az alkalmi költészetig többféle műfajban alkotott. Legfőképpen saját rendjének a történetét kutatta, és ebbe a tevékenységébe a Magyar Királyságban lévő rendházak története is beletartozott. Az Árpád-kor — ahogy még ő nevezte: , az első dinasztiähoz tartozó királyok kora? — különösen érdekelte. Írt a királynékról, "1 de külön Monoszló nembeli Lodomér esztergomi érsek utódjáról, Bicskei Gergelyről, "2? III. Béla király jegyeséről és feleségeiről"? és az Árpád-kori Budáról is." A másik 44 SEIDLER A. 2014, 108-119. 45 TÖRÖK D., hrsg., Wien. .., 2011. Az egész régióra vonatkoztatva vö. ADAMsKa—Mostert, eds., The development. .., 2004. 476 V6. ZvaRA 2016. #7 ScHIER-Rosnack 1776, a2recto. #8 SCHIER életéről a XVIII-XIX. szäzadi rendi bio-bibliogräfiäk is megemlékeznek. A modernebb szakirodalomban läsd MıkscH 1966, 356-366.; MıkscH 1969.; RENNHOFER 1970, 317-324. Pozsonyban a jezsuita gimnáziumban tanult (ezt életrajzírói nem említik, és nem 1745-ig, ahogy a szakirodalomban áll): 4lbum studiosae juventutis Gymnasti Posoniensis, 1725—1765 (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Coll. Batthyäny Cat. IX. Lit. Tit. I. e. fol. 61r, 64r, 67r, 69v, 72v, 75v. — FAZEKAs Istvánnak köszönöm az adatokat, 1738-ban parvista maior, majd onnan évenként lép felfele, nincs semmifajta lemaradás, 1743-ban vegzös rhetoricus. #9 SZELESTEI NAcy 1989, 100. #0 ScHiEr-Rosnack 1776, 11-15.; Nova Bibl. Eccl. Friburgensis, 5(1780), 82-87., Kıüörreı 1809, 7-18.; Mixscu 1969, 74-134.; RENNHOFER 1970, 319-324.; EKLER-Monok-ÄBrAHAM (ford), kiad., Xystus Schier..., 2019. ScHIER-Rosnack 1776. Megjegyzem, hogy a legújabb, a témában írott monográfia szerzője nem hivatkozik Schier munkäira (ZsoLnos A. 2019.) SCHIER 1768. SCHIER 1770. #4 ScHIER 1774. 481 48 S 48 3 102
