Oldal 100 [100]
OCR
Historia bibliothecarum - Historia litteraria Nem tudjuk, hogy Xystus Schier (1727-1772) választásában (megírta a Bibliotheca Corvina történetét — ahogy ezt a következőkben részletesen bemutatjuk) mi volt a legfőbb motiváció. Követett egy a saját korára kibontakozó könyvtártudományi szellemi äramlatot, amely Justus Lipsiustöl (1547-1606), Gabriel Nauden (1600-1653), Joachim Johann Maderen (1626-1680) és Johann Andreas Schmidten (1652-1726) at vezetett őhozzá, majd valóban tudományként megjelent Michael Denis (1729-1800) műveiben? Egyszerűen érdekelte annak a királyságnak a múltja, amelynek egy városában ifjú éveit töltötte? De az is lehet, hogy — ahogy Michael Denis is gondolta — a Birodalom egységének részeként tekintett egy olyan kutatási témára, amelynek kidolgozása a közös kultusz építéséhez is hozzájárulhat. A törökök kiűzése Budáról, és a tény, hogy az ott talált könyvének a katalógusa 1688-ban kétszer is megjelent," majd rövidesen újra, teljes terjedelmében"? — ahogy említettem —, a tudós világ figyelmét is újra a Bibliotheca Corvina felé forditotta. A bécsi egyetemen az elveszett könyvtárakról született szakdolgozat (disputatio) Ignaz Greiner tollából 1729-ben," ami ugyanebben az évben Ignaz Kampmillernek (1693-1777) köszönhetöen üjra megjelent."" Nem gondolom, hogy ez közvetlenül függne össze a Habsburg-udvar kulturális politikai törekvéseivel. Az erdélyi szászok önazonosság-tudatának a megnyilvánulásai közé sem lehet számítani azt a jelenséget, hogy Jénában, Wittenbergben és Lipcsében számos, a magyar történelemmel, és ezen belül Mátyás elpusztult könyvtárával kapcsolatos kiadvány jelent meg. Akkor sem, ha tudjuk, Martin Schmeizel, a brassói születésű jénai és hallei egyetemi tanár? maga is tartott erről órákat. Wittenbergben az egyetemen Georgius Matthias Bosius (17101761) tantervébe iktatta a Hunyadi Mátyás udvaráról szóló kurzust, külön a könyvtärröl is tartott 6rakat.* Anna Zbiowska-Migon egy-egy könyvtár vagy a könyvtári tűzvészek történetének vizsgálatát az egyetemeken a könyvtudományi gondolkozás kezdeteihez sorolta.?! Ugyanide tartoznak a hasonló témájú — Mátyás gyűjteményének sorsát is érintő — lipcsei kiadványok is. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Johann Wilhelm Berger (1672-1751) nyomtatott tantärgyleiräsa (Lehrprogramm) 1748-ból,5 és az általa irt rövid Corvina-könyvtärtörtenet (1750).*° Paul Fabri par ev mülva Friedrich Borner (1723-1761) vezetésével disputalt, és már önálló kiadványt szentelt a budai könyvtárnak, ugyancsak Lipcsében." Es az elsö Corvina-tör#8 Prrucıus 1688a; PrLucıus 1688b. +9 Prrucıus 1703. 450 GREINER 1729. #1 GREINER-KAMPMILLER 1729. 152 VERÓK 2015. #3 Bosıus 1748. Sajnos nem ismerünk példányt, bibliográfiákban lásd FRANCKE, ed., Buviana Bibliotheca, 1755, 839.; NAMUR 1838, tome 1., 146. #4 ZBIowsKA-MIGON 1994, 344. 45 BERGER 1748. 456 BERGER 1750. 457 FABRI-BÖRNER 1756. 98
