OCR
Historia bibliothecarum - Historia litteraria A terv tehát csak elképzelés maradt, és tudta ezt — ahogy a tervet is ismerte — Jánichen, amikor 1731-ben végül 6 maga adta ki Naldo Naldi müvet editio princepsként.”° A Jánichen-féle kiadást a magyar Corvina-kutatás nem kellő figyelemmel vizsgálta. Utoljára Bél Mátyás olvashatta el a Meletemata (Jánichen 1731) előszavát, amelyben a toronyai rektor elmondja az olvasónak, hogy Naldi kiadását Schmeizellel tervezték (Bél idézi ezt az előszót, kihagyásokkal, a saját kiadásában): „Speciatim Naldi Naldii poemation, antea nondum editum, putavimus inserendum, dudum olim destinatum Syntagmati rerum Vngaricarum, quod moliebatur celsissimus Martinus Schmeizelius. Memini aliquando Barlaeum in epistola ita conqueri: Ego inter miserias meas numero, poetam esse. Naldium poenitere non poterat, poetam fuisse in aula munificentissimi Regis Matthiae Corvini (a), neque forte et alios, quos commemoravimus in Oratione ad calcem adiecta. Tamen iam propemodum miseria videtur esse, cum vel non magni aestimatur eiusmodi labores, ac tantum non fastidiri: neque complures sunt, qui hisce ingenii lusibus multum operae impendunt. Apud illos non magnam me initurum esse gratiam, animo praevideo: neque tamen plane ingratum erit monumentum hoc legi ab iis, qui rei litterariae argumentis delectantur, aut Corvinianae Bibliothecae magnificentiam alibi descriptam norunt.””° A Naldi-kódex kiadása kapcsán nem érdekes, de hallatlanul fontos Jánichen (a) jegyzete: „Cum ante annos sex Bibliothecam inviseret Thorunensem Illustrissimus Palatinus Masoviensis Chommentowski conscipiens MS” Corvinianae Bibliothecae, affirmabat, se possidere ex eadem Mappas Geographicas in usum Regis Matthiae olim adornatas. Metuendum autem post obitum Herois, ne idem subeant fatum, quod usu venit Libris Ciceronis de Republica deperditis, quos literis aureis in membrana conscriptos apud Equitem Wolhiniae, Woynuski se vidisse testatur D. Laurentius Mvller in Histor. Septentr. von Pohln. Liefländ. Moscov. Schwed. und andern Geschichten p. 78.” Stanislas Chomentowski (71728) ezek szerint ügy tudta, hogy a näla levö földrajzi atlasz kötet a Corvina része volt. Csapodi Csaba nyilvántartásában három , Mappa" szerepel?" (Nr. 871.; Nr. 938-939.), egyiket sem tartja hiteles corvinának. A leírások alapján egyik sem lehet az, amire Jänichen utal. Cicero De republica című műve 5 JANICHEN 1731, 97-215.: Naldi Naldii Florentini Epistola de laudibus Augustae Bibliothecae ad Matthiam Corvinum Pannoniae Regem Serenissimum. #6 JANICHEN 1731, előszó. #7 Csapopı 1973, Nr. 871., Nr. 938-939. 94