Seite 82 [82]
OCR
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina Ez számomra azt jelenti, hogy a kortársak meggyőzöttek voltak arról, hogy Budán Mátyás könyvtárának egy részét a török megőrizte, és az 1686 után Bécsbe került. A szomorú valósággal Tollius csak Becsbe Erkezte utän szembesült, amikor megmutatták neki, milyen állapotban kerültek a kéziratok a császári fővárosba. A díszkódexek helyett poros, sáros, szúrágta papír kéziratokat láthatott. Viszont a régebben Bécsbe került díszes kéziratok csodálattal töltötték el. Erről Theodorus Janssonius van Almeloveen (1657-1712) orvosnak írt, ez a negyedik levele (1687. május 15.): , Vis curae cultuigue corporis unus et item alter dies concessus, exguo Viennam veni, cum proximo Lunae die Praefecto Bibliothecae Caesareae, Nesselio,*” Viro Excellentissimo, literas Reverendi Patris Wolfhi?”° commendatitias trado, ab eoque, qua erat humanitate, e vestigio in Bibliothecam deducor, tam veterem Viennensem, quam nuper Buda advectam. Sed, ah! ah! pro sperata voluptate nec opinum dolorem, pro immenso, quod animo praeconceperam, gaudio ingentem cepi moerorem. Sallustium hic me integrum inventurum nonnulla spes lactaverat, quem in Budensi Bibliotheca eruditi quondam videant: et en! laceras heu! situ, pulvere, vermibus corruptas nullius ferme precii reperio reliquias! Huccine, Regum Magnificentissime Corvine, cura Tua atque elegantia cecidit, ut quam immensis sumtibus ac laboribus collegeras Bibliothecam, tam foedum in modum, tam brevi dissiparetur; ut nullum tanto Principe dignum superesset volumen! Sed abstersit magnam hujus doloris partim Caesareae Viennensis Bibliothecae, vere Augustae, intuitus. In qua tam praestantes inveni, tamque multos Graecos Latinosque, exaratos manu, Codices, ut iratum mihi Caesarem pati possim, si tali carcere in trimestre ira illa expiari queat. Aves tamen scire, quid nostri studii manu scriptorum in Budensi Bibliotheca repererim?”>”” Tollius leveleinek kiadásakor Hennin más, a könyvtári gondolkodás történetében fontos megjegyzéseket is tett. Ezekről a következő fejezetben teszek említést. 375 Daniel de Nessel (1644—1699), Peter Lambeck utódja a poszton. 376 Nem tudtam azonosítani. Talán Christoph Wolff lutheránus teológus, vagy Christian Wolff (71714), lelkész, aki filozófusként ismert. 377 "ToLLrus-HENNIN 1700, 99—100.; ToLL1us-HENNIN 1714, 99-—100. Hennin közli — A1cHER 1676, 148150- re hivatkozva — ehhez kötődően a Császári Könyvtárban volt felirat szövegét 1663-ból (ToLLrusHENNIN 1700, 119-120.; ToLLrus-HENNIN 1714, 119—120.). Vö. még NEssEL, Catalogi..., 1690, 173. 80
