Oldal 71 [71]
OCR
XVII. századi kísérletek a Budán maradt és a Konstantinápolyba vitt kódexek megszerzésére a régiségek iránti vonzalmát, és így kényelmetlen helyzetbe kerülnének mindketten, ha visszautasítaná a Szentatya kérését. Ezzel szemben 1618. szeptember 29-én már arról számol be a követnek, hogy a pápa változtatott álláspontján és igyekszik előmozdítani a török könyvek ügyét." ÁZ ERDÉLYI FEJEDELMEK PRÓBÁLKOZÁSAI Minden, a Bethlen Gábor-kori erdélyi fejedelmi udvar művelődéspolitikájával foglalkozó szerző idézi azokat a forrásokat, amelyek tanúsítják, hogy Bethlen fogadótermének falait Nagy Sándor és Hunyadi Mátyás életének történeteit megelevenítő gobelinek díszítették, vagyis a Mátyás-kultusz előkelő helyen volt kulturális politikájában, hatalmi reprezentációjában."5 A magyarországi szakirodalomban ismeretes, hogy Bethlen Gábor (1613-1629), majd I. Räköczi György (1630-1648) is pröbälkozott a Budán levő könyvanyag megszerzésével," sikertelenül. I. Apafi Mihály (1661-1690) könyvei közt azonban felbukkant egy corvina-kézirat, amely Tibullus, Catullus és Propertius verseit tartalmazza, és ma az Osztrák Nemzeti Könyvtár őrzi. Apafi 1663-ban maga is ellátogatott Budára, megnézte az egykori híres könyvtár helyét. Vannak, akik azt gondolják, hogy a budai pasa ekkor ajándékozta a latin költők szövegeit katonai szövetségesének. Jakó Zsigmond inkább hajlik arra a gondolatra, hogy a kötet már a budai udvarnak Gyulafehérvárra költözésekor Erdélybe került." Jakó Zsigmond mára klasszikussá vált tanulmányában, az Erdély és a Corvindban*" az erdélyi szász historiográfiai hagyomány két szálát különíti el. Az egyik határozottan állítja, hogy a Budáról Erdélybe költöző királyi udvar magával vitt kódexeiből a Johann Honter (1498-1549) ältal alapitott iskola könyvtäräba is zöbb darab került (Christian Schesaeus (1535?-1585), Daniel Reipchius (f1612)), amely állítás megjelenik a magyar Bethlen Eleknel, és az általa tájékoztatott Luigi Ferdinando Marsiglinél (Marsili, 1658—1730), a császári szolgálatban álló olasz hadmérnöknél is. A másik hagyományos vonal a nemzeti kulturális öntudat-megfogalmazásokban ennél kevesebb, de egyben határozottabb. Nevezetesen annak hangsúlyozása, hogy a Johann Honter által alapított — valójában egyébként a középkori brassói kolostorok könyvtárából építkező"? — iskolai könyvtár a Bibliotheca Corvina egyenrangú társa a könyvtárak történetében, amely könyvtárba néhány corvina is került. Jakó Johann Filstich brassói rektor 1739-ben írt kéziratos egyháztörténetét használta, 307 BALÁZzs M.—Fricsy—LuxAcs—Monok, ADATTÁR 26, 1990, 330. 308 Tarnöc 1973; Tarnöc 1978; Bırskev 1980; Tarnöc 1988a; Monok 2021. 309 A több helyen megjelent adatok összefoglalását lásd HARSÁNYI 1917, 6.; CsAPoDpI 1961.; Csaropı 1971.; Jaké 1976b. 310 Jax6 1976b, 169-170. 31 Tax6 1966. Kibövitve: JaK6 1976b. 312 Monok 2018, 411-426., Monox 2020a, 131-146. 69
