Oldal 59 [59]
OCR
A Buda elfoglalása utáni pusztulás- XVI-XVII. századi szövegkiadások paratextusai - Mátyás és könyvtára dicsérete A fama est, az igitur, a traditur kifejezések tehát nem csupán a mai informatikai technológiával felfegyverzett inguisiforoknál hatottak, hanem — ugyan kevéssé hatékonyan — működött ez a mechanizmus a régi időkben is. Az említett esetben a magyarokról alkotott kép szempontjából pozitívan. A napi munkáját végző alsó papság bármely képviselője, aki németül, olaszul, vagy éppen latinul olvasott, egy, a Bibliotheca Corvina története szempontjából váratlan helyen találkozott ezzel az ismerettel. Akár emlékezhetett is erre élete további részében. Hasonló hatásmechanizmusa lehetett négy további, különböző műfajban megjelent könyvnek, amelyeket röviden megemlítek. Joachim Vadianus (1484-1551) az ismert világ leírásainak kivonatait közli, vagyis egy olyan kézikönyvet, amely Európa, Ázsia és Afrika egyes részeit mutatja be. Ebben Pannoniára két oldal jutott, de a szerző mégis fontosnak tartotta elmondani Hunyadi Mátyás könyvtáralapításának nagyszerűségét és a bibliotbeca szomorú sorsát. A Buda helynév eredetének leírása után a városról ír röviden, majd a palotáról, és: »luxta columnae aliquot ex aere solido et effigies passim operis statuarii permultae. In Regia interiori Bibliothecam e Graecis Latinisque codicibus magna cura conquisitis Mathias Corvinus incomparabilis Ungarorum Princeps adornaverat, quam posteri diripuere. Sed et urbs cum arce proximis annis a Turca capta dirutaque et (ut audio) clarissimis illis monimentis regiae magnificentia spoliata est.”?5” Conrad Gessner (1516-1565) a világ egyik első életrajzi és bibliográfiai lexikona (Bibliotheca universatis) előszavában, amikor kiemelte, hogy milyen fontos számon tartani a világ alkotóit és műveik adatait, ezek sérülékenységére hívja fel a figyelmet. Az előszót Leonhard Beckh von Beckhenstainhez, I. Ferdinánd császár tanácsosához írja. »Sed quid lugemus vetera: periit etiam patrum nostrorum memoria per immanem Turcorum impressionem celebris illa Bibliotheca Budae, guae regni Pannoniae caput est, a nunquam satis laudato rege Matthia ex omni scriptorum genere, et innumeris Graecis Hebraicisque voluminibus instructa: quae quidem ille capta iam Constantinopoli, eversisque multis aliis amplissimis Graeciae urbibus, ex edia Graecia inaestimandis ib 258 sumptibus coemerat. 257 VapiaNnus 1534, 34.; Vapianus 1534a, 85.; Vanıanus 1546, 66., Vapıanus 1548, 66. 258 Gessner 1545, a2v. 57
