Oldal 49 [49]
OCR
A könyvtár történetei A könyvtár történetei Mátyás király könyvtäränak közelkortärs historiogräfiäjäval soha sem nézett igazából szembe a szakirodalom. A több tudós generáció tagjai által feltárt adatokat Zolnai Klára foglalta össze bibliográfiai kötetében a Mátyás király halálának 450. évfordulóján rendezett ünnepségeket követően."" Ez a könyv — ahogy említettem — a Bibliotheca Corvina kutatästörtenetenek egyik mérföldköve, de egyben egy új rendszerezés kezdete is. Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára a legtöbb corvinát autopszia alapján is tanulmányozta, számos filológiai kérdésre adtak világos választ, nyomon követve valamennyi kódex, illetve ősnyomtatvány történetét, amelyet Mátyás könyvtárával kapcsolatban említettek." A XVI-XVII. századi utóélettel is több közleményben foglalkoztak," összefoglalóan a Budán, a törököt kiűző keresztény csapatok által talált kódexekről szóló kötetben." Valamennyi szakíró, aki az elmúlt nyolcvan évben a Mátyás halálát követő két évszázadról írt a Corvina kapcsán — így Csapodi is —, alapvetően azokat a rövid annotációkat tekintette forrásnak, amelyeket Zolnai Klára írt hivatkozott könyvében. Ezek az annotációk jók, de nem helyettesítik az eredetit. Főként pedig azt nem, hogy az eredeti szövegből kiindulva az egyes említések (naplók, előszavak, levelek, filológiai tanulmányok, történelmi összefoglalók) teljes mélységben feltárják az illető szöveg keletkezéstörténetét, pontosabban azt, hogy miként került említésre az elpusztult könyvtár. Ha bármelyik corvina-kötet történetét alaposabban vizsgáljuk, vissza kell nyúlnunk a XVI. századi szövegkiadások kísérőszövegeihez, illetve a korban kiadott könyvekhez. Fontos célja lehet tehát a magyar könyvtörténeti szakmának - és ezt nem lehet elégszer ismételni — egy kritikai igényű szöveggyűjtemény megalkotása, vagyis egy új Zolnai Klára-köteté, akár megtartva annak szerkezetét is." Egy további lehetséges vizsgálati szempont a feltárt dokumentumok tanulságainak összefoglalása abból a szempontból, hogy a kortársak miként szemlélték a már akkor is jelképértékű gyűjteményt, annak pusztulását. Mikó Árpád a nemzeti könyvtár bicentenáriumán rendezett kiállítás katalógusában »A Corvina-konyvtdr történetei" címmel értekezett. Szándékosan nem foglalkozott a XVI-XVII. századdal. Feltehetően azért, mert alapkutatások hiányoznak, illetve talán azért, mert a Corvina-történet szereplőinek szándékai, politikai kötődései nem annyira közvetlenek, mint a későbbi korokban. 217 ZOLNAI K.-Firz 1942. 28 A legfontosabb összefoglalásaik: CsApopi 1973; CsAPoDI-CsAPODINÉ GÁRDONYI, Bib/. Corviniana, 1990. Megdöbbentő ugyanakkor számomra, hogy az olyan alapművekre (kódex-leírásokra), mint Kováts Mihályé (Kovárs Marrınyı, Fragmenta, I-II., 1808-1809) csak elvetve hivatkoztak. 29 Csaropı 1961; Csaponı 1971. 220 Csaponı 1984. 21 Kiegészítve persze az újabb, főként művészettörténeti, illetve ikonográfiai jellegű megközelítések önálló fejezetben való bibliográfiai számbavételével. Ma 2022-t írunk, 2008 óta semmi sem történt ebben az ügyben (lásd Monok 20082). 22 Ezt imitálva választottuk e részfejezet címét. Lásd Mikó 2002. 19 47
