Oldal 23 [23]
OCR
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában szul? Valamennyit biztosan. Azt azonban nem tudjuk, hogy magyar kódex került volna a gyűjteménybe. Nehezen hihető azonban, hogy egy ideális humanista gyűjteményben ne tűntek volna fel ezen a — latin és görög műveltségű humanisták számára — egzotikus nyelven írt művek. Ugyanígy nem kizárhatók a szláv nyelvűek sem. Nem hihető, hogy Csehország és Szilézia meghódítója csak latin nyelvű könyveket hozott el az elfoglalt udvarokból, különösen akkor, ha tudjuk, a cseh nyelvű kultúra a huszitizmusnak sokat köszönhet (az első nyomtatványuk is cseh nyelvű volt). Az idejét háborúzással, államügyekkel és reprezentációval töltő uralkodónak sok ideje nem maradt az olvasásra. A díszítés, a képi megjelenítés a gyorsabb megértést, a szöveg illusztrálását szolgálta. Emellett számos esetben többletjelentést hordozott, amelyet a mai kor embere nem is tud dekódolni. Bármennyire is szoros ikonográfiai program alapján díszítettek egyes műveket, annak értelmét a király bizonyára csak magyarázattal értette meg, nem magától értetődő módon, jóllehet — ahogy a kortársai — Mátyás is sokkal több ikonográfiai utalást megértett, mint amennyit kódexeinek mostani, kései értelmezői.? Sajnos az egyetlen megmaradt díszes kortárs históriát tartalmazó nyomtatvány (Thuróczy János krónikája) vitatott corvina-példány." Így nehezen tudnánk azt a módszert követni Mátyás képolvasásának megítélésében, mint amelyet Laetitia Le Guay kiváló monográfiája alkalmazott a burgundiai hercegek generációi által használt Philippe de Commynes- és Jean Froissart-kéziratok képi világa elemzésénél." Biztos azonban az, hogy a kép és a szöveg viszonya a könyvnyomtatás előtti időszakban más volt, mint a Gutenberg-korszakban. A nyomtatott könyv a képi világot háttérbe szorította, másfajta olvasási és megértési felkészültséget igényelt. A képek gyakran értelmezték, illetve többletjelentéssel látták el a szöveget. Mivel számos esettanulmány elemzi ezt a jelenséget az ókori szerzők kiadásai kapcsán," ezek ismeretében nem lesz felesleges a fennmaradt corvinák ikonográfiai újraértékelése sem. Ebből pedig nem hiányozhat az olvasástörténeti megközelítés. Az uralkodó könyvhasználatának megítélésekor szembe kell nézni azzal a kérdéssel is, hogy a Mátyás uralomra jutása körüli időkben feltalált új művészet (könyvnyomtatás) első termékei milyen mértékben voltak jelen a könyvtárban. Ezt a szembenézést a következő fejezetben végezzük el. A mostani gondolatmenet végén azonban visszautalok a bevezetőnkben feltett kérdésre: valóban Mátyás király könyvtára volt a legszebb és a legnagyobb könyvtár Európában a XV. század második felében? Nem túlzás, ha azt mondjuk: elképzelhető. 52 Vö. Vorr 2006 olomouci ősnyomtatványokat bemutató tételeivel. 5 A képek és a szöveg viszonyáról az olvasásban, vö. OscHeMa 2005, 177-192. Legújabban a témát egy monumentális tanulmánygyűjtemény foglalja össze: KUPFER-CoHEN—CHAJES, eds., Visualization of Knowledge, 2020. 54 OSZK Inc. 1143.: Firz 1937; MAtyusz 1967. 5° Le Guay 1998. 56 Vö. STACKMANN 1967. 21
