Oldal 21 [21]
OCR
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában lán, a spanyol, az angol vagy éppen a flamand irodalmi emlékek lényegesen nagyobb arányban voltak jelen a XV. századi királyságokban, mint Magyarországon a magyar. Ugyanezt mondhatjuk el a kisebb német fejedelmi könyvtárakról is, a német nyelvű történeti vagy lovagi (Riztergeschichte) irodalom arányáról a latinnal szemben. Szorosan összefügg ez a jelenség az egyes országok polgárosodási szintjével, illetve azzal, hogy az uralkodói udvar mennyire kötődött műveltségében valamelyik nemzeti nyelvű kultúrához. A francia nyelv domináns szerepe Burgundiában, a Németalföldön és Angliában (a normann hódítás után) magától értetődő. Érdekes módon a flamand középkori irodalom értékeire is majd csak a spanyol helytartók figyelnek fel, és II. Fülöp spanyol királyként szervezetten az északi (elszakadt) területekről is vásároltatta magának az ott kidobásra ítélt kódexeket. A Bibliotheca Corvina egykori állományáról alkotott képünk nem teljes, de számos, jól használható ismerettel rendelkezünk." Bizonyos, hogy teljesen korszerü bibliotheca gyűlt össze a budai udvarban. A középkori standard művek — enciklopédiák, a skolasztikusok munkái stb. — mellett elsősorban a késő antik egyházatyák írásai voltak jelen, azután az ókori auktorok, közöttük a frissen felfedezett és lefordított, de eredeti nyelvű görögök is, valamint a kortárs humanista irodalom.? Taddeo Ugoleto, Mátyás könyvtárosa? kezdeményezésére a firenzei Naldo Naldi dicsőítő költeményt írt a könyvtárról. Ebben felsorolt sok könyvet, azonban abban nem lehetünk biztosak, hogy valóban általa Budán látott kódexekről van-e szó, valaki (legnagyobb valószínűséggel az őt felkérő Taddeo Ugoleto) beszámolt-e neki a Budán látottakról, vagy egyszerűen a humanista panegyricus műfajnak megfelelően bemutat egy ideális könyvtárat," amelynek eszméjét a konkrétumokon túlmenően is megfogalmazza a kortárs humanistáknak. Egy ilyennek a XV. századi uralkodók közül leginkább Hunyadi Mátyás gyűjteménye felelt meg. A berendezés firenzei mesterek műve volt; a szövegben leginkább egy XV. századi fejedelmi szudio/lo értelmezése rejlik. Ezekben a studiolókban a könyveken és képeken kívül még természeti furcsaságok (kitömött ritka állatok, kőzetek stb.) is megtalálhatók voltak. A könyvtár a budai palota legszebb részét alkotta, mert Naldi szerint így fejezte ki a tudás magasabbrendűségét."" Az egykori valóság nehezen körvonalazódik a későbbi, kevésbé humanista szándékú tudósításokból. Valószínű, hogy nem is egy, hanem két terem volt a könyvek reprezentatív tárháza (legalábbis Oláh Miklós kettőről írt); a falakat (mennyezeteket) freskók díszítették, az ábrázolásokat feliratok értelmezték." A könyvtár a palota ama teremsorához | Csapopt 1973; Vo. Mixó 2002. 2 Karsay 1991. 8 Vö. Arró 1781. 44 NALDIUS (ed. ÁBEL) 1890. 35 De laudibus Augustae Bibliothecae, Torun, KsigZnica Miejska im. Kopernika, Cod. Lat. R. Fol. 21. 107. Csapont 1973, No. 435. 46 Karsay 2002, 37-53; Lasd Natpwus (ed. Asst) 1890, 267. 47 Batoeu J. 1966, I, 62-65. > 19
