Oldal 17 [17]
OCR
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában utókor generációról generációra kiállításokon mutatta be a műtárgyként is fennmaradt dokumentumokat, vagyis kódexeket. Jó Fülöp (1396—1467) és harmadik felesége, Portugal Izabella (1397-1471) is konyvtarral bírt, " fiuk, Merész Károly (1433—1477)," vagy az ő lánya, Burgundiai Mária (1457-1482)" már a könyvmecénási szokást is örökölte szüleitől. Az első említett generáció unokái (akiknek ismerjük a könyvtárát), Szép Fulop (1478-1506)?° és Ausztriai Margit (1480-1530)?! mar tobb nyomtatvanyhoz is hozzájuthattak, ám bibliotékáik polcain a főszerep még a kéziratoké maradt. Tudjuk persze, hogy Szép Fülöp apja, I. Miksa (1459—1519) is nagyra becsülte az új művészetet, ? de az ő könyvtárában is hasonló volt a helyzet (talán több volt a kéziratként illusztrált nyomtatvány, illetve az igényes metszet). A burgundiai hercegi könyvtár 910 kötetre rúgott, amikor a legtöbb könyvet írták össze. A latin könyvek aránya alig 1590 volt, görög pedig egyáltalán nem szerepelt a kódextételek között. Több mint 7596 francia nyelvű irodalom (akár ókori szerzők fordításai), lovagtörténetek, históriák, szokásjoggyűjtemények. A humanista latin nyelvű irodalom tehát csak foltokban bukkan fel a hercegi könyvállományban. Hasonló a helyzet a nyelvi (ami a latint illeti) és a tartalmi összetételt tekintve a kasztíliai és aragóniai kortársakkal is. Aragóniai Ferdinánd (1452-1516) és Kasztiliai Izabella (1451-1504) fontosnak tartották az udvari kultúra felvirágoztatását, a könyvmásoltatást és -kiadást, maguk is gazdagon illuminált kódexek gyűjtői voltak, ugyanakkor gondot fordítottak a nyomtatott könyvek világának szabályozására (és bizony cenzüräztatäsära) is.” Az aragóniai család nápolyi uralkodása (1443—1504), ottani udvari kultúrájuk különösen fontos összehasonlítási alapot szolgáltat, hiszen I. Ferdinánd (1443—1494) kiräly leanya, a 19 éves Beatrice d’Aragona (1457-1508) 1476-ban Matyas felesége lett. A család nápolyi udvari könyvtárából ismert darabok — katalógus nem került még elő — felerészben latin nyelvűek, a többi spanyol és olasz. Görög kódexek nem voltak a gyűjteményben.?" I. Ferdinánd király gyermekeinek nevelője, Diomede Carafa olasz nyelven írt életvezetési tanácsokat az ifjaknak (de institutione vivendi), de amikor Beatrice elindult Magyarországra, a számára írt tanácsokat lefordították neki, 17 LEMAIRE-HENRY-ROUZET, ed. Isabelle de Portugal, 1991. CocKSHAW-LEMAIRE ROUZET, ed. Charles le Temeraire, 1977. 5 BEAUNE 2000. ?% BoUSMANNE-WIJSMAN-THIEFFRY, ed. Philippe le Beau, 2006. 3 DEBAE, ed, La librairie de Marguerite d'Autriche, 1987, DEBAE 1995. ? A spanyol királyok könyvgyűjtő szenvedélyének legátfogóbb bemutatása az Europalia 85 Espana kiällitäs volt: SARRIÁ, ed. Les rois bibliophiles, 1985. Miksärél lisd UNTERKIRCHNER 1983, és a legutóbbi kiállítások: HAAG—SANDBICHLER, hrsg., Maximilian I, 2019; MADERSBACHER-POKORNY, hrsg., Maximilianus, 2019. Vö. EscoLAR 1987; a reneszánsz fejezet, benne a kasztíliai könyvtárak: 206—210. Az átmeneti korszak — kéziratosság, nyomtatott könyv — könyvtörténetére: FERNÁNDEZ CATÓN, ed. Creadores del libro, 1994. LucrANELLI-PINTO, ed., Libri a corte, 1997. 19 24 15
