OCR
A HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDATOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK kontextust egyetlen esetben sem adtam meg, ezt a műfajfüggő speciális szerepkört ismerte fel a résztvevők egyike. További izgalmas felfedezése volt két MID-hallgatónak, hogy a szórend variálását csak a hogy-os, azaz az inszubordinált változat teszi lehetővé, igy különböző fókuszok/topikok kitételét is: a (21)-es és (22)-es analógiájára létrehozott Hogy milyen brutálisak az árak manapság! mondat esetében a hiogy a teljes mondat tartalmát, míg a Hogy az árak milyen brutálisak manapság! mondatban az árak (és nem más kategóriájú dolgok) , elszállását" nyomatékosítja stb. Azt is hozzáfűzte egyikük, hogy a hogy-gyal együtt „nem nyikorognak a mondatok”, amivel más is egyetértett („gördülekenyebbek”), aki szerint a nevszöi-igei ällitmäny helyett igeivel állva még , jobb" a vizsgált mondat: Hogy milyen brutálisan felmentek az árak manapság! A (28)-as (Mi lehet most a városban! vs. Hogy mi lehet most a városban!) mondatkettős, illetve elsősorban a mintájára az interjú során spontán megalkotott Hogy mi lehet most a gyerekekkel? esetében többen úgy vélték, hogy a hogy nélküli változat kevesebb aggodalmat tükröz, más szerint viszont a hogy-os variánsban nincs közvetlen érintettség, inkább elmélkedőbb (a vajon partikulát tartalmazó kérdő mondatok pragmatikai jelentéséhez hasonlóan). Megint másvalaki szerint a megnyilatkozó a hogy-os változat esetében , elképzeli, hogy mekkora szörnyűségek lehetnek" (ez ismét a nagyobb fokú aggodalommal kapcsolható össze). E ponton szándékosan az interjúalanyokra bíztam a formák , meghangosítását", hogy a hangsúllyal ne adjak biztos támpontot az értelmezéshez. További érdekesség volt, hogy a többség szerint itt , a felkiáltójeles mondatok [...] valahogy nem működnek", a kérdőjellel állók az elfogadhatóbbak. ÖSSZEGZÉS A fókuszcsoportos interjú legfőbb eredménye, hogy a nyelvészetben képzett, tanárként is dolgozó MID-hallgatók a legtöbb hogy kötöszös inszubordinält formát és kategóriát jól ismerik a nyelvhasználatból, és csak kevés esetben jutottak egymástól eltérő vélekedésekre velük kapcsolatban (ezek általában korosztályos és/vagy intonációbeli különbségekkel magyarázhatók). Összetett ismeretekkel bírnak a különböző variánsokról és használataikról, noha nyelvészeti képzésük során az órákon nem találkoztak magával az inszubordináció (független mellékmondatok) témájával. Egyes változatokat csak nagyon enyhén stigmatizálnak, inkább bizonyos műfajokhoz vagy regiszterekhez kötik őket, és beszélt nyelvi fordulatokként bizonyos formáikat tanítanák is. e 107 "