Oldal 107 [107]
OCR
A HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDATOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK utóbbi tekintetében erősen megoszlottak a vélemények: a többség szerint csak nem inszubordinált megjelenéskor fogadható el az imperativus (A guta üssön/ üsse meg!), inszubordinált variánsként egyedül a (11a) Hogy a guta ütné meg! megfelelő. Ez az eredmény azért is érdekes, mert bár a felszólító módú függetlenedett forma valóban periférikusabb a feltételes módúhoz képest, évszázadok óta jelen van a magyar nyelvhasználat különböző rétegeiben, és az internetes nyelvhasználatban is egyre inkább terjed (a húszas éveikben járó szemináriumi hallgatók szerint teljesen szokványosak, tehát elképzelhető, hogy elsősorban az ő korosztályuk ismeri és használja ezeket a variánsokat). Az inszubordinált átkoknál többen kitértek rá, hogy a függetlenedett variánsok rétegnyelviek, többek között cigányoktól hallották használni a felszólító módú változatokat, például Hogy a holló vájja ki a szemedet! Más szerint ezek a formák a többi (nem felszólító módú, illetve nem inszubordinált) változathoz képest archaikusabbak, történetekből-mesékből maradhattak fent. Azt is többen megjegyezték, hogy számít, hogy az átok milyen szám-személyű igealakot tartalmaz, kontextustól függhet, hogy hol melyiket mondja (vagy sziszegi a fogai között) valaki: ha hatalmi szituációban valaki alárendelt, nem fogja E/2-ben használni (inkább E/3-ban), míg ahol ,,egyenlébbek” a felek, ott igen. Egyvalaki külön megemlítette az indulatszóval álló verziókat is, például Ó, hogy üsse meg a guta! Ez a megfigyelés azértis fontos, mert az eddigi vizsgálatok szerint"! a magyarban feltehetően az indulatszós változatok jelentek meg a legkorábban, az azok nélküli inszubordinált mellékmondatok csak később váltak használttá. Ez az adatközlői észrevétel e formák érzelemhordozó funkciójára is rávilágított. Korábban is láttuk már, hogy egyes inszubordinált mellékmondatok esetében kihagyott főmondatot tételeztek az interjúalanyok — a metanyelvi reflexiót viszszaadóknál ugyanez volt megfigyelhető: a (13a—c) kapcsán az egyik válaszadó hangsúlyozta, hogy ,ezek magyarázatok" (valóban, a kérdő névmást tartalmazó változatokhoz hasonlóak ezek is diskurzuskonnektív természetűek), és az , azért csináltam valamit, hogy..., azért-ot helyettesítik" (lásd Azért, hogy tisztázzam: én igazat mondtam). A főmondat visszapótlása a MID-esek esetében az elaboratív, csak szintaktikailag független típusnál jelentkezett, amelyek valóban nem állhatnak egyedül, nincs saját illokúciós értékük, mint deontikus vagy értékelő társaiknak. A metareflexív mellékmondatokat ugyancsak a beszélt nyelvvel asszociálták („nem irnäam le"), írásban inkább ezek nem inszubordinált megfelelőjét hasznälnák (Hogy összefoglaljam vs. Összefoglalva). Mint látjuk, az előbbi két forma 1 Dér: Az indulatszókat követő inszubordinált mondatokról. + 105 +
