Oldal 96 [96]
OCR
VERES ÁBEL gében szép. Luther számára tehát a szépség kezdete a Krisztusban való teljes bizalomban gyökerezik, mely által az újjáteremtés átélője megismerheti a teremtőt, aki a szép teremtője is. Ezzel együtt Luther a dicsőség háttérbe szorításával a szépség tárgyalását is háttérbe szorítja, így a protestáns művészetértelmezés és a dicsőségről való beszéd leszűkül. Barth hű a lutheri keresztteológiához dogmatikájában, számára Isten önkijelentése egyedül a testté lett Igében ismerhető meg, viszont a KD II/1-ben tárgyalt teológiai esztétika tárgykörében a tfeologia crucist a theologia gloriae-ben bontja ki, ezzel teljesen szembe kerülve Lutherrel. Barthnál a szépség pusztán egy ,segédfogalom” lehet Isten dicsőségének megértéséhez. Számára a dicsőségnek nincs negatív töltete, mivel az a Szentháromság teljességében a Fiú önmegüresítő kijelentéséhez kapcsolódik. A kereszt tehát a Szentháromságba vonja be az embert, aki ezáltal a szépséget ismerheti meg, ennek a szépségnek a formája pedig a Szentháromságot is átható szeretet. Barth ezen megközelítését Agamben illette kritikával: szerinte Barth dicsőségről alkotott teológiája egyenes út az elnyomó rezsimek felé. Balthasar méltatva a barthi esztétikai alapokat a KD II/1 hiányosságaira is rámutat, melyeket katolikus szempontból ki is egészít. Békési Sándor teológiai esztétikájában egyszerre alkalmazza a Luther által is megfogalmazott, Isten teremtő művében megjelenő szépséget, valamint Krisztus megalázkodásának szépségét. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Luther theologia crucisa és Barth gloria crucisa valóban megfér egymás mellett, hiszen együtt tárják fel a rút szépségét és a szép rútságát a kereszt tövében. IRODALOM AGAMBEN, Giorgio: The Kingdom and the Glory. For a Theological Genealogy of Economy and Government, ford. Lorenzo Chiesa, Matteo Mandarini, Stanford, California, Stanford University Press, 2011. BALTHASAR, Hans Urs von: The Glory of the Lord. Seeing the Form, 1. kot., ford. Erasmo Leiva-Merikakis, San Francisco, Ignatius Press, 1982. BARTH Károly: Evangélium és törvény, ford. Pilder Mária, Budapest, Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, é. n. BARTH Károly: Kis dogmatika, ford. Pilder Mária, Budapest, Országos Református Missziói Munkaközösség, é. n. BARTH, Karl: Kirchliche Dogmatik I/1; II/1, Zürich, Theologischer Verlag, 1980. BEINTKER, Michael: Die Dialektik in der ,,dialektischen Theologie” Karl Barths. Studien zur Entwicklung der Barthschen Theologie und zur Vorgeschichte der „Kirchlichen Dogmatik”, München, Chr. Kaiser Verlag, 1987. + 94 +
