Oldal 89 [89]
OCR
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG való akarata által Jézus Krisztusban vált megismerhetővé." Barth amor Deiröl szóló tana is Luther keresztteológiájához kapcsolódik, mely szerint Isten szeretetének indítékai nem valamilyen eredendő emberi erényben vagy tulajdonságban rejlenek, hanem Krisztus keresztjén, így az amor Dei oka a szeretett személyen kívül, magában Istenben rejlik.? Éppen ezen megállapítás alapja a lutheri esztétikát visszhangzó barthi megállapítás: , Az amabilis az Isten szeretettévé lesz mint amatus. De nem azért lesz amatus, mert amabilis!””’ Isten megismerése tehát nem függ sem az embertől, sem felsőbb hatalmaktól, mivel a teremtő ismerete csak az alapvető emberi hiányosságot beragyogó isteni dicsőség által lehetséges, mely az ember megismerési képtelenségét (Erkenntnisunfáhigkeit) pótolja ki.?? A gyenge emberi szemet kijavító dicsőség pedig a kereszten szenvedő Isten , hátán" ragyog, ahol , éppen Isten szépsége, amely Jézus Krisztus szépsege””? válik megismerhetővé. A kereszt rejtett, önmagáért való szépsége a „szenvedö Isten" és a , győzedelmes ember" szembenállását ismerteti, éppen ezért az emberi művészet nem élhet azzal a hübrisszel, hogy mint szerencsétlen vállalkozás — jó szándék, tehetség, leleményesség ellenére — a reprodukálhatatlan eiKwv Tov 0£0v (Isten képe) (Kol 1,15) reprodukciójára vállalkozzon." Barth teológiai esztétikájában tehát inkább a helvét reformáció művészetértelmezése jelenik meg, szemben a lutheri művészetértelmezéssel, mely a wittenbergieknek szóló harmadik prédikációjában a képek birtoklása és készítése mellett szólal fel.?! Luther keresztteológiája a bűnbánat és a szenvedés kérdéskörén túl (vö. Kitamori, Moltmann, Metz) nagy hatással volt a protestánsok korai esztétikai gondolkozására is, melynek következtében a dicsőség teológiája pejoratív fogalommá vált.? Barth ezzel szemben a kereszt esztétikáját integratív megközelítésével a theologia gloriae kontextusába helyezi, helyet adva ezzel a szépség kérdéskörének mint az isteni dicsőség megértését segítő másodlagos segédfogalomnak (nur ein Neben und Hilfsbegriff).? Erre a következtetésre Barth a 35 Bruce L. McCormack: Karl Barth’s Critically Realistic Dialectical Theology. Its Genesis and Development 1909-1936, Oxford, Clarendon Press, 1997, 456. °° KD II/1, 314. 27 Uo. °8 Uo., 729. 29 Uo., 754. 30 Uo. 51 Luther Márton: Nyolc böjti prédikáció Wittenberg népének 1522. március 9-16-ig, ford. Szebik Zsófia, Budapest, Magyarországi Luther Szövetség, 1994, 22. » Hans Urs von Balthasar: The Glory of the Lord. Seeing the Form, 1. két., ford. Erasmo LeivaMerikakis, San Francisco, Ignatius Press, 1982, 57-58. ® KD 11/1, 739. + 87 +
