Oldal 88 [88]
OCR
VERES ÁBEL skolasztika ellen vívott harca is Barth és a liberális teológia küzdelmében." Ebben a küzdelemben Friedrich Schleiermacher „istenerzetenek” (schlechthinnige Abhängigkeitsgefühl) hangsülyozäsa helyett Barth a reformätori teolögia üttörö, szöteriolögiai fökuszü krisztocentrizmusät vette alapul, mely Luther Krisztusban való exkluzív üdvösségtanára építkezik." Barth számára Jézus egész élete a kereszt árnyékában valósul meg, mivel a testet öltött Ige a ritkán felvillanó dicsőségen kívül magányosságban és megüresítettségben volt jelen." Ezzel pedig Barth a reformátor theologia crucisának visszhangjaként eleveníti fel Isten kijelentésének teljességét a kereszt erőtlenségében és megalázottságában a 20. század Egyházának.? Azonban Barth bármennyire is a teologia crucis útját kívánta képviselni a kijelentésteológiával, az általa felvázolt teológia mégis többek szerint theologia gloriae-nak bizonyult.? Ez alapján pedig a kereszten elrejtőző Isten Barth által bemutatott dicsőségét kell feltárnunk, hogy megállapíthassuk, Barth teológiai esztétikája valóban a reformátorral szembeni theologia gloriae útját járja-e. Isten szépségének tárgyalása Barth számára a gloria Dei megismerését követö megfelelö kötetlenseggel (in geziemender Beiläufigkeit) adott välaszban lehetseges.”? Így hát Barth Isten szépségéről megfogalmazott gondolatai az Isten ismeretéről szóló fejezetben ($$25-27.) közbevetve (parenthesis)”* kerülnek tärgyaläsra, melyben Isten rejtettsege ($27.) is jelentös szerepet kap. Isten ismeretét Barth az Isten valóságáról szóló fejezetben ($$28-31.) Isten szeretetevel (§30.), örökkévalóságával és dicsőségével köti össze (§$31.). Ezzel Barth nemcsak a protestáns teológiára kevésbé jellemző teológiai esztétikát alapozza meg újra, hanem azt Isten dicsőségének ragyogásában szemléli, mintegy szembe kerülve a lutheri polémiával. A lutheri theologia crucis alapjai dominánsan Barth krisztocentrikus episztemológiájában jelennek meg, melyben az istenismeret tartalma Isten örökkém 00 Michael Beintker: Die Dialektik in der ,,dialektischen Theologie” Karl Barths. Studien zur Entwicklung der Barthschen Theologie und zur Vorgeschichte der „Kirchlichen Dogmatik”, München, Chr. Kaiser, 1987, 101, 121. George Hunsinger: What Karl Barth Learned from Martin Luther, Lutheran Quarterly, vol. 13, 1999/2, 128-132. Barth Käroly: Kis dogmatika, ford. Pilder Märia, Budapest, Orszägos Reformätus Missziöi Munkaközösseg, é. n., 84. 21 Hunsinger: What Karl Barth Learned, 134. Vo. Véghegyi Antal: Elészé, in von Loewenich: Theologia Crucis, 5-6. Karl Barth: Kirchliche Dogmatik II/1, Ziirich, Theologischer Verlag, 1980, 754. (Tovabbiakban: KD.). Vö. Karl Barth: Church Dogmatics II/1, ford. Thomas Forsyth Torrance, Edinburgh, T & T Clark, 1957, 663. D s 19 S 19 o > + 86 +
