OCR
AZ 1968-AS ORSZÁGOS REFORMÁTUS LITURGIAI FELMÉRÉS adtak hangot, hogy a , neveltetés" az egyházi iskolák korára vonatkozott, amely lehetőség 1968-ban nem vagy csak nagyon szűkös keretek között volt adott. Tiszadadán a lelkész annak a félelmének adott hangot, hogy a második kérdés a kommunista politikai környezetben szembe állít az iskolai neveléssel, ami a kettős nevelés veszélyét hordozza. Szerinte ezzel az egyház túl nagy felelősséget tesz a szülők vállára. A második kérdés tartalmát tekintve Isten, az egyház és embertársaink szeretetének, szolgálatának kellene hangsúlyt kapnia. Maga is érezte, hogy nemcsak erről van szó, de erről is." Alsónyéken (Tolnai Református Egyházmegye) fontosnak vélték a , neveltetés" kitételt, hisz a konfirmäciöra valö felkészítés is neveltetés.?? ÖSSZEGZÉS A keresztelői szertartás rendjére nézve a következő megállapításokat tehetjük az áttekintett válaszok tükrében. A beérkezett 416 válaszból több mint a válaszadók fele, 214 lelkész vagy lelkészkör semmilyen változtatást nem akart a keresztelői szertartásban. Sokuknak semmilyen véleménye nem volt (Somogyi Református Egyházmegye, Nagybajom)," válaszuk rövidségéből — ami egy-két szót tesz ki — arra következtethetünk, hogy nem foglalkoztak különösebben a kérdőívvel, vagy valóban kifogástalannak tartották a fennálló rendet. A legtöbben egyetértettek abban, hogy a keresztelőnek az istentisztelet részévé kell válnia, gyülekezeti eseménynek kell lennie. Nem lehet különálló alkalom vagy az istentisztelet utáni függelékalkalom. Ennél méltóbb helyet kell biztosítani a sákramentumnak. Az érdemben válaszolók közül sokan helyesnek gondolták, hogy a szülők és a keresztszülők jelenléte elvárható, és meg is kell követelni azt. Láthatjuk, hogy számos ponton problémás volt a szertartás rendje, nem volt igazi egység a sákramentum kiszolgáltatásának tekintetében sem. A rend mellett a teológiai közös nevezőt is hiányolhatjuk, mert még abban sem volt egyöntetű a vélemény, hogy ki és mikor veszi fel a gyermeket a Szentháromság Isten szövetségébe, és hogy az valójában kinek a dolga. Az ellenséges politikai környezetben voltak, akik inkább visszavettek volna az elvárásokból. Nem lenne szabad számon kérni a , neveltetést". Mások ezzel ellentétben következetesen kiálltak volna egyfajta rend mellett, amely a szülők és helyenként a lelkész, valamint a gyülekezet felelősségét is erősen számon kérte 38 MREZSL, 4.i. fond, 569/1968, 27. 3° MREZSL, 4.i. fond, 3650-560/1968, 54/1968, 1. 40 MREZSL, 4.i. fond, 85/1968, 14/1968, 27. «77 «