Oldal 74 [74]
OCR
PETŐ-VERES KATA Református Egyházmegyék válaszai. A többi egyházmegye válaszairól egyelőre nincs információnk. A válaszok összesítését az espereseken kívül más nem végezte el annak ellenére, hogy a Nyírségi Református Egyházmegye beszámolója szerint a kérdőív kézhez vétele előtt a lelkészek alapos útmutatást kaptak arról, hogy az ügy fontossága miatt lehetőleg mindenkinek komolyan kell vennie a válaszadást."? Sokan egyáltalán nem válaszoltak a kérdésekre." Akadnak olyanok is, akik a gyülekezetre, az időpont alkalmatlanságára, az egyházi élet terméketlenségére vagy más elfoglaltságra hivatkozva csak levelet küldtek a válaszadást megkerülve (pl. Somogyi Református Egyházmegye, Bolhás)." Találunk olyat is, amikor egyszerűen kihúzták a keresztségre vonatkozó kérdést (pl. Felsőszabolcsi Református Egyházmegye, Hete)." Vannak olyanok is, akik válaszoltak ugyan, de ez egy-két szónál nem jelent többet, és az akkori liturgiai renddel, az 1931. óta használatban lévő Istentiszteleti Rendtartással való egyetértést fejezték ki. Kutatásomban a keresztségre vonatkozó két kérdést és az azokra adott válaszokat vizsgáltam meg. Két kérdést tudunk rekonstruálni az egyes lelkészek válaszlapi bejegyzései alapján. Az első kérdés: Szükséges-e a keresztelői rendtartás megváltoztatása? A második kérdés: Szükséges lenne-e a jelenleg használatos kérdések megváltoztatása? A második kérdés megválaszolásakor a lelkészeknek alkalmuk nyílt maguk által megfogalmazott kérdést is beküldeni a használatban lévők kiigazítására, kiváltására. Az áttekintett válaszok között bizonyos visszatérő gondolatokat, javaslatokat, problémafelvetéseket vehetünk észre, de a válaszadók jelentős része elégedett volt az akkor használatban lévő ágendával. Problémás helyzetek is adódtak a korábbi Istentiszteleti Rendtartás előírásaiból és az azóta megváltozott társadalmi, egyházi, politikai körülményekből. A "68-ban érvényben lévő rendtartás még a Horthy-rendszerben született meg, a felmérés időpontjában azonban a kommunista hatalomátvételt követően egy egyházellenes korszakban, a Kádárrendszerben vagyunk. A Magyarországi Református Egyháznak fel kellett adnia egy kivételével iskoláit, az iskolai hitoktatás jobbára megszűnt. A keresztelő alternatívájaként megjelent a névadó ünnepség, és egyre elterjedtebbé vált a polgári temetés az egyházi szertartás helyett. Sokan a jobb továbbtanulási lehetőségek miatt kerülték a templomot, nem konfirmáltak, és elfordultak az egyháztól. A református egyház fokozatosan tért veszített. A Rákosi-korszak , kemény B MREZSL, 4.i. fond, 569/1968. 8 MREZSL, 4.i. fond, Felsőszabolcsi Református Egyházmegye összefoglalója. 4 MREZSL, 4.i. fond, 85/1968, 9/1968, 5. 15 MREZSL, 4.i. fond, 9. + 72e
