Oldal 62 [62]
OCR
Hosszú ESZTER Különbséget találunk akkor is, ha az elhunytak átlagéletkorát vizsgáljuk. Az 1910-1913 közötti idöszakban a csecsemők, kisgyermekek és az idősek haltak bele a légúti fertőzésekből kialakult gyulladásokba a legnagyobb számban, míg 1918 őszén a fiatal felnőtt elhunytak száma lett ugrásszerűen magas. Ennek az oka a vérzéses tüdőgyulladás okozta halál volt. Ebben az esetben a szervezet fokozott immunvälasza (citokinvihar kialakulása) okozta a beteg halálát.?? Az orvosok szerint, ha influenzás időszakban növekszik a más szervi bajokban elhunytak száma és aránya, akkor ezen halálesetek többségét az influenza okozza, még akkor is, ha nem az influenzát, hanem más betegséget tüntettek fel halálokként."?" A siklósi példából kiindulva a vizsgált terület 143 településén is elvégeztem ezeket az összehasonlításokat. 200 150 100 50 RN ná o 9 o o o o < x < < & KA R- x wy Ss we ey 3 oS J ő ¢ À oS 3s & IN x S N Kg S e ee < 8 € Ÿ Ÿ S SE E & Ss À & 2 x # = 1910-1913 âtlaga mm 1918 = 1919 8. ábra. A vizsgált terület tüdőgyulladásos halälesetei 1910-1913 és 1918-1919 kôzôtt, saját szerkesztés. Amint látható, hasonló eredményeket kaptam, mint Siklóson. Mind a halálesetek időbeli eloszlása, mind az elhunytak száma alapvetően különbözik a kontrollidőszak értékeitől. Fel szeretném hívni a figyelmet a szürke vonalra, amely az 1919-es évet jelöli. Ez január—február esetében még eltér az átlagtól, jelezvén, 33 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 210. 34 Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930, 195. s 60"
