Oldal 59 [59]
OCR
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ az őszi-téli időszakban a tüdőgyulladásban, tüdőlobban elhunytak száma." Ezt tapasztaltam Siklóson is. A városban csak egyetlen influenzás eredetű halálesetet jegyeztek fel. Azonban a Pécsi Napló egyik novemberi számában találtam egy olyan nekrológot egy másik halottról, amelyben az elhunyt halálokaként a spanyolnáthát nevezték meg." A siklósi helyzetről a kortárs szemtanú, Berki Gyula, a következőket jegyezte fel: , Siklóson minden háznak van betegje. Naponként vannak halottak. És a siklósi járás területén, mint az egész vármegyében dühöng a háborús nyavalya. Az orvosok, papok és sírásók nem győzik a munkát."? N Pr 1 | ul: | h IN ON | január február március április május június július augusztus szeptember október november december m1910 m1911 m1912 m1913 4. ábra. Siklós tüdőgyulladásban elhunytak számának összehasonlitäsa (1910-1913), saját szerkesztés. Siklóson a vizsgált időszakban kiugróan magas, negyvennyolc fő volt a tüdőlobban meghalt betegek száma. Azt a feltételezésemet, hogy a tüdőlobban meghalt betegek valójában spanyolnáthában haltak meg, az is megerősíti, hogy a siklósi tisztiorvosi jelentésekben október végén harminc fő spanyolnátha következtében elhunyt beteget jelentettek be, és ugyaneddig a dátumig a halotti anyakönyvekben huszonkilenc tüdőlobban meghalt személyt találtam. 30 Bojtos Gábor: A spanyolnátha áldozatai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Budapest, Magyar Nemzeti Levéltär, é. n. https://mnl.gov.hu/mnl/jnszml/virtualis_kiallitas/a_spanyolnatha_aldozatai (Letöltés: 2022. január 11.) A szerző csak azokat a haláleseteket tüntette fel, ahol a halál okaként a spanyolnáthát nevezték meg. A tüdő- és mellhártyagyulladásban elhunytakat nem számította a járvány áldozatai közé, bár feltételezte, hogy ezen esetek többségében a halál igazi oka a spanyolnátha-fertőzés volt. 31 Pécsi Napló, 1918. november 1., 5. 52 Szoták-Meith-Selymes (szerk.): Ormánság 1918-ban. + 57 +
