Oldal 53 [53]
OCR
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ az influenzaszerű megbetegedéseket." Ha mégis szerepelt a járási tisztiorvosok havi jelentéseiben, akkor is csak az egyéb megbetegedések között említették.? A spanyolnátha azonban más volt. A legtöbb kutató szerint a HIN1-es vírus valószínűleg Kelet-Ázsiából származik, amelyet az Egyesült Államokba visszatérő csapatok hozhattak magukkal." Ennek az elméletnek némileg ellentmond, hogy 1918 január végén a kansasi Haskell megyében egy helyi orvos, Loring Miner észrevette, hogy abban az évben az influenzajárvány súlyosabb lefolyású volt, mint a korábbi években. Ezt jelentette is a felettes hatóságoknak. Haskell megyéből az első világháborúban besorozott férfiak mindegyike Fort Rileyba érkezett kiképzésre." Az első igazolt beteg Albert Gitchell közlegény volt, a kansasi Fort Riley katonai bázisról. Ő 1918. március 11-én égető torokfájással és magas lázzal jelentkezett a bázis orvosánál. Estére már több mint száz katona jelentett hasonló tüneteket. A következő napokban tovább emelkedett a beteg katonák száma, és elindult a járvány első hulláma.? Az európai hadszíntérre induló amerikai csapatok a vasútvonalak mentén és a kikötőkben terjesztették a ragályt. Európában először áprilisban, Franciaországban észlelték a betegséget. Innen terjedt el robbanásszerűen a vírus az egész világon. Magyarországon június közepén jelent meg a pandémia. Az olasz frontól érkező sebesültek között fedezték fel az első igazolt eseteket Budapesten." Az általam vizsgált településeken ebben az időszakban egyetlen influenzaval összefüggő halálesetet találtam, amely 1918. július 28-án történt Komlón. Baranya vármegye újságolvasó közönsége a helyi sajtóból 1918. július 2-án értesült az egész Európában aggasztó méretekben terjedő , spanyolországi járványról", követve az országos napilapokban már korábban megjelent híreket." Néhány nap múlva a Pécsi Napló már arról számolt be, hogy a járvány megjelent Baranya megyében is. Pécsett elsősorban a vasúti munkások között lépett fel a 8 Dr. Kapronczay Katalin: A Nagy Háború záróakkordja, a spanyolnátha-járvány, Budapest, Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége, 2018, 28; Kiss László: A magyar közegészségügy fejlődése a közegészségügyi gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig, Budapest, ELTE, 2015, 182-184. 1918 koratavaszán Baranya vármegye több járásában is észleltek nagyobb számban influenzás megbetegedéseket. Azonban ez a járvány a jelek szerint semmiben nem különbözött a korábbi években tapasztalt influenzajárványoktól. MNL BaML IV. 418. B. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései, 1-130/1942. 10 Gera: A spanyolnátha Budapesten, 209. 1 Fidan Baycora: The First American Cases of the 1918 Pandemic, Historic America, 2021. https:// www.historicamerica.org/journal/2021/3/10/spf674tnInmrmh5kchksw2ekd00ivm (Letöltes: 2022. januär 26.) Bödők: A spanyolnátha, 85. 13 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 215. 4 Dunántúl, 1918. július 2., 2. o
