Oldal 52 [52]
OCR
Hosszú ESZTER mindenki egyetért, hogy többen halhattak meg a járvány következtében, mint az első világháború harci cselekményeiben. Ennek ellenére a történészek között mérsékelt érdeklődés övezte a témát hosszú évtizedeken keresztül, mind a világon, mind hazánkban. Az első világháború egyik ,epizódjaként" tekintettek a járványra. Ugyanez elmondható volt a magyarországi helyzetről is. Az utóbbi két évtizedben figyelhető meg fokozottabb érdeklődés a téma iránt." Honnét kapta a betegség a nevét? Amikor 1918 tavaszán Európában is felütötte fejét a járvány első hulláma, akkor az egymással szembenálló hadviselő felek cenzúrázott lapjai nem adhattak hírt a gyorsan terjedő fertőzésről." Ezzel szemben a semleges Spanyolország újságai tudósíthattak az egyre jobban terjedő ragályról, amely a királyukat és a kormányuk több tagját is megbetegítette. Ezekre a sajtóhírekre támaszkodva számolt be a nemzetközi és a hazai médium a megbetegedésekről, amelyeket a kortársak tévesen Spanyolországhoz kötöttek. A spanyolok viszont a járványt , francia náthának", vagyis a népszerű betétdalról elnevezve , Soldado de Nápolesnek" hívták." Az influenzajárványok az emberiség története során újra és újra felbukkantak. Az influenza veszélyessége ezidáig elmaradt a történelemben ismert nagy és pusztító járványok mögött, bár mindig is követelt — különösen az idősek és a gyermekek, illetve a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők közül — halálos áldozatokat. Sokszor nem is a vírusfertőzés, hanem az azt követő másodlagos, bakteriális fertőzések okozták a betegek halálát." Az influenzafertőzés potenciális veszélyességére hivta fel a kortärsak figyelmet az 1889-1893 között terjedő orosznáthajárvány, amely globális járványt okozott sok megbetegedéssel, és a korábbi influenzajárványokhoz képest magasabb halálozási számokkal. Az első világháború időszakában a vírusokat még nem ismerték a korabeli orvosok. Az influenza , A" típusú törzsét pedig csak 1933-ban izolálták. Így valójában a kor orvostudománya vagy az ezt helyettesítő népi praktikák csak a tüneteket tudták enyhíteni. 1898—1918 között nyolc esetben jegyeztek fel nagyobb arányú influenzajárványt Magyarországon, azonban az orvosoknak még jelenteni sem kellett > Géra: A spanyolnátha emlékezete, 97-115; Vargháné Szántó Ágnes: Spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920), Pécs, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltara, 2020, 241-271. A baranyai spanyolnáthajárvány történetével kapcsolatban fontos mérföldkő volt Vargháné Szántó Ágnes műve. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, hasonlóan a többi hadviselő országhoz, tilos volt a csapatok egészségi állapotával kapcsolatban kedvezőtlen híreket közölni, nehogy az ilyen közlemények az antant tudomására jussanak. Még az orvosi szaklapokat is figyelték ebből a szempontból. MNL. BaML. VII. 51. Pécsi Királyi Főügyészség iratai, VII. 1914/43/10. 3603/f.ü. 1917. Bödők Gergely: A spanyolnátha. , A láthatatlan halál", Rubicon, 31. évf., 2020/5, 85. Sz. n.: Die Grippe — 1918 und 2018 — wo stehen wir heute?, 6. u a a * 50°
